Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-07-01 / 52. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 julius l. PÉNZTÁROSHŐT irodai és gépíró gyakorlattal AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZÜNK. sajAt kézzel irt ajAnlatok B IZONYITVANYMASOLATOKKAL pirnitzer József ts fiai CÉGHEZ szekszArd NYÚJTANDÓK BE. testvéreinkhez a hitnek, a remény­ségnek éltető erejét. A Datosünnep után a Daloskör vitéz Vendel István elnökkel a kassai Dómba vonult, hogy az ottani krip­tában pihenő nagyságos Fejedelem emléke előtt hódoljanak. A márvány- koporsó előtt vitéz Vendel István elnök — felölelve a szekszárdi vo­natkozásokat is, — mélyenszántó hazafias beszédet mondott, amely­nek hatása alatt a szekszárdiak előtt teljes mértékben domborodott ki II. Rákóczi Ferenc fejedelem örök dicsfénnyel koszoruzott nemzeti nagysága. A hátralévő időt a Daloskör a a szabadtéri díszhangversenyen való részvétellel, majd Kassa város ne­vezetességeinek megszemlélésével töltötte el. Petz Hubert karnagy részt vett a vármegyeházán tartott Dalosszövetségi díszközgyűlésen és átvette az iparművészeti kivitelben készült ezüst serleget és Kassa vá­ros címerével ellátott arany pla­kettet. Junius hó 25-őn éjjel 23 órakor indult el örökre felejthetetlen em­lékkel, lelkes hangulatban Kassáról a Szekszárdi Daloskör és 26-án d. e. V2IO órakor érkezett meg Szekszárdra, hogy — újabb siker­rel gyarapodva — lankadatlan lel­kesedéssel és buzgalommal foly­tassa megkezdett munkáját és min­den beszédnél ékesszólóbban tettek­kel bizonyítsa be azt, miszerint eddig befutott pályáján mindenkor méltó módon képviselte és fogja képviselni Tolnavármegyének Szék- szárd városnak szivet-lelket neme­sitő dalos ügyét. •. A Szekszárdi Daloskör természe­tesen — ha az Isteni Gondviselés másként nem rendelkezik, — az 1940. esztendőben Győrött tartandó országos versenyen is részt vesz. Érettségi bálon A kaszinókért ünnepi díszt öltött. Az oszlopos bejárat komor egy­hangúságát szines papírszalagok élénkítik, az öreg fák sötét lomb­koronáját égőszinü üveggömbök fénye világítja. Hamvasarcu, serdülő lányok, csil­logó szemű ifjak sorfala várja a vendégeket. Érettségi bál. . . A fiatalság, a romlatlanság, a báj és szépség első nyilvános mulatsága. Ez is vizsga, akár az érettségi, csakhogy ennek a vizsgának csak egy tárgya van: a „társadalmi rátermettség.** Pompázó női ruhák simulnak a karcsú, üde, rugalmas lánytestekre. Az uralkodó szin a színtelen és mégis legkifejezőbb fehér. A fiuk feketében. A férfiak hagyomás ün­nepi szine ez, a hivatásukat, jövő- lüket, kötelességüket példálózó ko­moly szin ez az ünnepi disz. Hiszen ők lesznek majd a »csa­ládfenntartók** 1 És szépek, bájosak valamennyien, mert fiatalok és jól érzik magukat mindnyájan, mert még gondtalanok. Pedig... Valaki megszólal mellettem : — „Jó volna most visszaálmodni, újra átélni régmúlt fiatalságunkat!1* * Ez a néhány szó rést nyit em­lékezetünkön ... Visszaálmodni... Amikor mi is... Persze, nekünk akkor még a cigány húzta, már bütykösre dagadt vo- nózgató ujja, de mi csak unszoltuk, nógattuk: „Húzzad ragyás Pista, húzd! Csárdást, Pista, csak csár­dást 1“ És Pista húzta, egy-egy arany perdült a cimbalomra, apák első bőkezű ajándéka, az asztalon hűtő­veder, pezsgő gyöngyözött a poha­rakban. És szólt a zene: csárdás, keringő és megint csárdás virrada­tig. Akárcsak mostl Azaz, bocsá­nat, valahogy mégis másképen... Mert az a gyorsan lepergett, elsu­hant sok-sok év mégis hozott és mégis elvitt valamit. Valamit mind­nyájunk életéből... Elvitte a nyugalmat, a békét, a megelégedettséget, az állandóság biztos érzetét, az élet tervszerűsé­gét, a bekövetkezők következetes­ségét és elhozta azokat az uj fogal­makat, amelyek akkoron előttünk még ismeretlenek voltak. Ezelőtt egy negyed évszázaddal eldördült az orgyilkos pisztolya s azóta na­gyot változott a Világ. Háború, for­radalmak, Trianon, munkanélküli­ség, szellemi inségmunkás, Adob, Nemzeti Onállósitási Alap ..., sok­sok uj szó, uj fogalom. Ezek az uj fogalmak uj irányba terelték az életet. A mai élet nyer­sebbé, reálisabbá lett. A mai ifjú­ság sorsa és jövője is megváltozott. Es ezért változott meg a régi érettségi bálok ize, hangulata is.! ügyvezető elnök meleg szavakkal üdvözölte a zászlóanyát és a többi előkelőséget is, kik hozzájárultak a nagy nap sikeréhez s mindenkor pártolják a Legényegyletet. Válasz, képpen Sipos Ernő vezérigazgató és Korniss István mondtak nagy. sikerű és tüzes beszédeket Sportdélután, Pontosan délután 4 órakor impo. záns menet indult a legényegyleti székházból a sportpályára. A menet élén a zenekar adta az ütemet, majd a helyi KIOE zászlós csoportja kö­vetkezett Festői képet nyújtott a sok zászló után haladó lányok. A) és B) kézilabda csapata, úgyszintén a vendég budapesti EMSZO futbaU csapattal együtt menetelő legény­egyleti bordó trikós futballcsapat A sportpályán az ünnepséget meg­ható avatóünnepség és zászlócsere nyitotta meg. Úgy a kézilabda, mint a futballcsapat igen nagy dicsősé­get hozott a legényegyleti sportra — mint azt sportrovatunkban is ol­vashatjuk. Műsoros táncest. Este igen nívós estet rendezett az egyesület, melynek keretében Müller Mária önképzőköri lánytag és Vida József legényegyleti tag magyar nótákat énekeltek, Udvari Stefánia budapesti mozdulatmű­vésznő táncolt, mig az egyleti ve­gyeskar Radics Gyula karnagy ve­zetésével énekelt. A legénynapon megmutatta a dunafőldvári kát. legényegylet, hogy él, virágzik és áldásos munkát vé­gez, mert neveli, leköti és neme­sen szórakoztatja az iparos és ke­reskedő ifjúságot. Dunaföldvár éle­tében ma a kát. legényegylet nagy szerepet játszik. A legényegylet ve­zetősége élén Kosztonyik Kálmán vil. elnök, Cserny József, Matajdesz Miklós sportszakosztályvezetők, Ra­dics Gyula karnagy, Herczeg Sán­dor polg. isk. tanár, önképzőköri vezető, továbbá Obermajer Ferenc vigalmi rendező és Kiss Márton, Szabó Gyula, Hesz János ifjúsági vezetők igen szép munkát végeztek. |DrGuiyjteJózseM Dr Gulyás József szekszárdi ügyvéd, emléklapos e. százados, Tolna vár­megye tiszteletbeli tisztifőügyésze és törv. h. biz. tagja, a Szekszárdi Takarékpénztár igazgatója, életének 65., boldog házasságának 32. évé­ben, folyó hó 29-én éjjel 3 órakor hosszas szenvedés után, elhunyt. Dr Gulyás József elhunytával a Szekszárdi Takarékpénztár igazga­tósága, felügyelőbizottsága és tiszt* viselőkara részvéte jeléül gyászje­lentést bocsátott ki. Dr Gulyás Józseffel a tolnamegyei ügyvédi kar egyik legértékesebb tagját vesztette el. Hivatás szeretete, alapos tudása nagy szolgálatára volt a jogkereső közönségnek és el­mondható, hogy a rájabizott ügyek­ben fáradságot nem ismerve ipar­kodott ügyfeleinek jogaik érvénye­sítésében segítségére lenni. Mint bűnügyi védő sok nagyjelentőségű ügyben szerepelt és védőbeszédeit mindenkor a tárgy mélyére ható analitikai fejtegetés és retorikai készség jellemezte. Mint a Szekszárdi Takarékpénztár igazgatósági tagja is igen értékes munkásságot fejtett ki és halála erre az intézetre érzékeny vesztesé­get jelent. Temetése folyó hó 30-án d. u. 4 órakor lesz a Széchenyi u. 34 sz. gyászházból. A Dunafőldvári Kát. Legényegylet nagyszabású Legénynanla Lampionos szerenád. A Dunafőldvári Kát. Legényegylet nagy napja már junius 24-én este kezdődött. A Legényegylet egyen­sapkás csapata 9 órakor 100 lam­pionnal vonult fel Ambach Mihály apátplebános, egyleti elnök elé. A kitűnő leventezenekar és a legény­egyleti vegyeskar szebbnél-szebb számokkal kedveskedett. Köszöntő beszédet a kitűnő szónok: Herczeg Sándor polg. isk. tanár mondott, melyre az ünnepelt válaszolt, buz­dítva a fiukat a további sikeres szép munkára. Innen a menet az Erzsébet-térre vonult, ahol a város közönségének adtak hatásos sze­renádot. Zászlószentelés. A reggeli zenés ébresztő után már reggel negyed 8 órakor indult az impozáns menet a zászlóanyáért. A menetben minden helybeli egye­sület zászlós küldöttséggel képvisel­tette magát. Vidékről a kalocsai és paksi legényegyletek és a budapesti Magdolnavárosi EMSzó képvisel­tette magát nagyobbszámu küldött­séggel. Igen jól mutatott a sok egyensapka és egyenruha, melyek közül is kivált a dunafőldvári Le­gényegylet szürkesapkás gárdája, a helybeli vizicserkészek festői csa­pata és a pesti kékinges EMSzó. A zászlóanyai tisztet Sípos Ernőné töltötte be. A templomban a legény­egyleti központi kiküldött misét, majd hatásos beszédet mondott. Ambach Mihály apátplebános pedig megszentelte az országban az első tipikus legényegyleti zászlót, mely­ben a legényegyleti színek a nem­zeti színekkel szerencsésen vannak kombinálva. Szentmise alatt Radics Gyula kar­nagy vezetésével a legényegyleti vegyeskar énekelt az ünnephez méltó tökéletességgel. A hősök szobránál. A hősöknek adta meg először a tiszteletet a Kát. Legényegylet. Húsz zászló kisérte az uj egyleti zászlót és a díszes menetet a Hő­sök szobrához, ahol a hősök tisz­teletére és követésére v. Tégldssy Béla dr képviselő buzdította a kö­zönséget. Sudár Dezső ügyvezető elnök pedig tüzes lelkesedéssel a keresztény és hazafias eszmék mel­lett tett hitet. Tagavatás az országzászlónál. A Hősök szobrától a menet az Országzászlóhoz ment át, ahol a legényegyleti vegyeskar elénekelte az egyleti indulót, majd az uj zászló megbecsüléséről és követéséről Herczeg Sándor tanár mondott gyújtó beszédet. Kiemelte és meg­magyarázta a szónok az uj zsászló speciálisan legényegyleti vonásait is. Utána a budapesti EMSzó (kék- ingesek) parancsnoka üdvözölte a testvéregyesületet, majd Bády Fe­renc a Központi Legényegylet pre­fektusa vette ki a fogadalmat 100 egyensapkás fiútól, 40 egyensapkás önképzőköri lánytól és 20 KIOE tagtól (inasegylet). Fogadalomtétel után a zászlószög beverése követ­kezett. A zászlót az önképzőköri leánygárda készítette. Elsőnek Sipos Ernőné zászlóanya, majd az alispán képviseletében is dr Korniss István főszolgabíró, sorban a város elő­kelőségei verték be a zászlószöget egy-egy jelmondat kíséretében. Az ünnepség után a menet újra a templomba indult, ahol Czódor István ujmisés áldását fogadták. Délben nagyszabású bankett volt a Székházban, ahol Sudár Dezső !

Next

/
Thumbnails
Contents