Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-07-01 / 52. szám

1939 julius 1. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 merre Is von bátorsósuk! A szekszárdi vásáron egy gyüle- 'vész cigánykaraván a?: „egy kis kenyérre valót* összekoldult fillé­rekből egymás után nyelte le a butellából hozott szekszárdi kádárka levet, úgy látszik tényleg az ő ke­nyerüket, mert kora reggeltől a lurkók csak szorgalmasan gyűjtöt­ték a „kenyérre valót“, kiszemelt áldozatukat utcahosszat kisérve és egy-egy korty piroslé, vagy egy pofa bagóért lelkiismeretesen be­szolgáltatták keresetüket a leg- «hangosabban ordító cigánylegény kezeihez. A karaván csak ivo'.t, kenyérre nem is gondolt s igy nem csoda, hogy dél felé már oly magas volt a „fesznyomás “, hogy egymás vérét Ígérték kiengedni, midőn magas- szinvonalu diskurzusok folyamán ellenvéleményt mert valamelyik nyil­vánítani. Egyik rendőr — már ismerve az Ilyenféle eszmecsere hovafajulását, szétoszlatta a karavánt, de azt már nem tudta megakadályozni, hogy egy óra múlva más helyen ne foly­tassák házsártoskodásukat. A finálé nem sokáig váratott magára, mert a közönségből csak­hamar rendőrért szaladtak, hogy a most már tettlegességre vetemedő közveszélyes gyülekezetét a hatóság oszlassa fel. Gyenei István nyugal­mazott, de jelenleg szolgálatra be­rendelt rendőrfőtörzsőrmester a dulakodók között termett és szét akarta választani a verekedő Laka­tos Gyula és István 26—30 éves cigányokat. Midőn a kötelességét teljesitő rendőr a brancs közé lé­pett, mint a megbolygatott hangya­boly, talpraugrottak és a két vere­kedővel együtt az egész karaván a hatósági személy ellen fordult. Kö­rülvették és ütlegelni kezdték őt, mire a szorongatott rendőr kardot rántva kardlapozni kezdte a fel­bőszült csürhét. Midőn pedig a nagy zajra odasereglett közönség sorai­ban Nagy István csatári lakos látta, hogy az állati nép közül még az asszonyok is körülfogják a lőfegy­verét használni nem akaró rendőrt — sőt egyik közülők késsel igye­kezett a hős rendőr háta mögé ke­rülni, — azonnal közéjük ugrott és ártalmatlanná tette a mindenre el­szánt cigányt. Midőn pedig a közön­ség soraiból többen a hatósági kö­zeg mellé állva beleavatkoztak a küzdelembe, a cigányok futásnak eredtek, de a két főrendezőt Laka­tos Gyula és Istvánt a rendőr nya- koncsipve előállította a kapitány­ságra, ahol a megjelent tanuk val- Jomásai alapján az esetről jegyző­könyvet vettek fel és az ügyet át­veszik a kir. ügyészséghez. Felháborító, hogy az emberiség nyűge, a tohonyaság és élhetetlen­ség megtestesítői, a kultúra meg- csufolói és városunk szégyenei, a kenyérre valóért mezítelenül a fő­utcán végigkönyörgők, akiket nép­konyhán dédelgetnek a lakosság filléreiből, egész nap bort vedelhet­nek és az őket rendre intő hatósági közeget bántalmazzák, megölni képesek. Jó volna, ha a hatóság intéz­kedne, hogy ez a hazánkból is Balkánt csinálni akaró élhetetlen, erkölcstelen nép méltó helyére to- loncoltassék. Eladd ház üt szőlő 2550 Qöl szőlőmet és Mérei-utca 5. száma házamat kedrezS feltétetek mellett eladom. Eisler Manó ny. városi állat* orvos. 369 Minek a hosszas leszappanozás, dörzsölés és kefélés, amikor Henko ejjelen at 26 fillérért egyedül kioldja a piszkot a ruhából! Ma már sok millió háziasszony tudja, hogy Henkoval sokkal egészségesebb és sokkal jobbat tesz a ruhának! Reggelre a mosá$9 félig kész és alig pár fillérbe került az egész ... Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1939 juníus hó 22—28-ig: Hőmérséklet : maximum: 29.8 C° junius 26-én, minimum: 14'0 C° junius 28-án. Csapadék;' es6 31*6 mm junius 27 én, — Házasság. Or. Sigora Miklós vm. fogalmazó, folyó évi julius 2-án 7» 1 órakor tartja eskövőjét Szigeti Esztivel a szekszárdi belvárosi rk. templomban. (Minden külön értesí­tés helyett.) — Fitt ler Margit és dr Pellérdy László, 1939. évi junius hó 22-én tartották eskövőjüket a paksi plébá­nia templomban. — Tornai Kovdts-Sebestyén Mária Budapest és Tóth László Tamási, junius hó 25-én Bubapesten Margit-körúti Ferences templomban házasságot kötöttek. — Halálozás. Ékes józsefné szül. Pozsonyi Róza 73 éves korában Szekszárdon a Horthy Miklós-köz- kórházban elhunyt. Temetése folyó hó 29*én volt a város intelligens, kereskedő és iparos közönsége nagy részvéte mellett. — Emlékezzünk. Szekszárd megyei város közönsége a f. év julius hó 2-án (vasárnap) fogja, megünnepelni az 1919. évi vörös uralom elleni ellenforradalom emlé­két. Ezen a napon, d. e. 10 órakor az öszes helybeli felekezetek temp­lomaiban istentisztelet lesz. Isten- tisztelet után, d. e. 11 órakor a Rákóczi u. 51. számú ház előtt, — ahol a vörös terroristák 1919. évi junius hó 24-én este Majsai József szekszárdi gazdát lelőtték, — kegyeletes ünnepélyt tart a város közönsége. Felkéretnek Szekszárd város hatóságai, hivatalai és testü­letéi, hogy úgy az istentiszteleteken, valamint a d. e. 11 órakor a Rákóczi u. 51. sz. ház előtt tartandó kegye­letes emlékünnepélyen testületileg és lehetőleg zászlók alatt megjelenni szíveskedjenek. Lobogózzuk fel háza­inkat ezen a napon. — Julius 5-én kezdődik a szé­kesfehérvári tankerület előadás- sorozata. A székesfehérvári tanke­rület tanítói és tanárai részére ren­dezett előadássorozatokra a tanke­rület nevelői közül 800-an jelent­keztek. Az előadók élén Teleki Pál gróf egyetemi tanár, miniszterelnök, Hóman Bálint kultuszminiszter és Johan Béla belügyi államtitkár áll s melléjük sorakoznak Bartucz Lajos Klemm Antal, Györjfy István, Koisis Iván egyetemi tanárok, Weis István, Lukács Ödön miniszteri osztályfő­nökök, vitéz Nagy Iván, Bisztray Gyula miniszteri titkárok, Kerék Mihály a Falu Szövetség főtitkára, vitéz Gyulai Tibor a Budapesti Ke­reskedelmi Kamar főtitkára, Koós Zoltán a Budapesti Tőzsde alelnöke, Kresz Károly a TÉBE igazgatója, Kampis Antal műtörténész az Ipar- művészeti Főiskola tanára, Mihalik Sándor múzeumi őr, Bárdos Lajos a Zeneművészeti Főiskola tanára és mások. Az előadások julius 5-én kezdődnek. — Szlovák állam címere. A szlovák kormány elfogadta a bel­ügyminisztérium javaslatát, melynek alapján az önálló szlovák állam zászlaja a következő lesz: három párhuzamosan haladó, derékszögű, egyenlő nagyságú fehér-kék-piros színű sáv, mig az állam címere ez lesz: pirosszinü, alul ékbefutó pajzs, rajta három kékszinü hegye, a kö­zépső hegyen az ezüstszínű apos­toli kettős kereszttel. A kormány- javaslat megjegyzi indokolásában, hogy a szlovák nemzeti zászló szí­nei az 1848—49. évi Stur és Húr­ban féle szlovák felkelés óta isme­retesek. — Készül a szekszárdi ország­zászló. A Bélatéren a vármegyeház és el. iskola között fekvő három- szögalaku ligetecske Garay-téri föl- járó felé néző csücskénél a szegély­kerítést elbontották és folynak a munkálatok az országzászló ide tör­ténendő felállítására. Konrád Rezső szekszárdi kőfaragó udvarában már készek a felállítandó emlékmű darabjai, hogy összeállításuk után kihelyezzék a Béla-térre. Az impo­záns mű felavatása előreláthatólag augusztus—szeptemberben fog meg­történni ünnepélyes keretek között s szeretnénk remélni, hogy addigra már az árbóc csúcsán lengetheti a szél a ma még félárbócon gyászoló magyar trikolort. — Bonyhádi dalárda a kassai dalosünnepen. A junius 24—25-én Kassán 172 dalosegylet részvételé­vel megtartott dalosversenyen a „Bonyhádi Cipögyári Dalkör“ is résztvett Schnell József karnagy vezénylésével. Schnell József, ki a dalkultura terén kifejtett sokévi tevé­kenységének jutalmául már régebben megkapta a TESz érdemkeresztet, jelenleg is szép teljesítményt ért el dalosainak szereplésével. A dalárda egy ezüstserleg, valamint Kassa város díszes plakettjével tért vissza dicsőséges útjáról. Külön elismerés és köszönet illeti a bonyhádi cipő­gyár-tulajdonosokat s főként Péter- mann Jakab gyárost, mint a dalárda elnökét, kik fényes anyagi áldozatok nyújtásával lehetővé tették a dalos­versenyen való részvételt. — A kassai dalosünnep szóba- jöttével, dalárdákról szólva, nem szabad engedni, hogy bárkinek szi­vében fulánk maradjon, hogy sze­replésében az egyiket előbbre he­lyezték a másiknál. Kassán nem versenyeztek a dalárdák, csak hódo- latukat mutatták be dalban Rákóczi városa előtt. Ennek alapján vala­mennyien egyforma dijat kaptak. Azok, akik az egyházi hangverse­nyen is résztvettek, egyöntetűen aranyozott kelyhet, a világi hang­verseny résztvevői pedig egyforma ezüst kelyhet és plakettet kaptak. — Adomány a népkönyvtárak­nak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Tolna megyében elhe­lyezett népkönyvtárak könyvállomá­nyának gyarapítására a vármegye Népművelési Titkársághoz két láda könyvet küldött ajándékba, amely­nek szétosztása jelenleg folyamat­ban van. — Helyreigaáitás. A m. kir, államépitészeti hivatal múlt számunk­ban megjelent „versenytárgyalási hirdetményiben nyomdahiba esett, amennyiben a hirdetmény 3. sorában nem kőolajos, hanem kőalapok munkáról szól a hirdetmény.

Next

/
Thumbnails
Contents