Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-06-24 / 50. szám

1939 junius 24. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 8 Gyorsabb a mosás, - több a szabad idő... Ho Persilt használ a mosáshoz, végtelennek tetsző órák fáradtságos munkája mind felesle­gessé válik. A Persil önműködő mosószer,, amely a főzés alatt min­den szennyet tökéle­tesen kiold a fehérne­műből. — Braun István paksi apátple- bAnos ünnepélyes beiktatása. E hó 16-án, Jézus szent Szive ünne­pén a paksi templombucsu napján iktatta be Solymár Gábor duna- kőmlődi plébános, kerületi esperes, fényes papi segédlettel Braun Ist­ván apátplebánost uj hivatalába. Solymár Gábor beszéde után az uj plébános letette a hitvallást, majd átvette a kulcsokat, az evangéliumi könyvet, stólát, mint a papi hivatal jelvényeit, s utána elmondotta gyö­nyörűen felépített első szentbeszé­dét. Megemlékezett a papi hivatás fenségesen szép, de nehéz munká­járól s ígérte, hogy minden erejével továbbra is igyekezni fog híveinek jó lelkipásztora lenni. Ezután nagy papi segédlettel misét mondott, ame­lyen a kerület papsága és a helyi hatóságok is résztvettek. — Az Országos Gárdonyi Tár­saság uj tagja. Tóth Nándor el. isk. igazgatótanitót, körzeti felügye­lőt, a Vas Gereben Irodalmi és Mű­vészeti Kör ügyv. elnökét, az Or­szágos Gárdonyi Társaság junius 10-i közgyűlésén tagjai sorába vá­lasztotta. — Találkozó. Felkérem mind­azokat, akik a szekszárdi polgári leányiskolában az 1933—34. tanév­ben végeztek, junius hó 29. napján délelőtt 9 órakor az iskolában je­lenjenek meg. Fischof Marianne. — Péntek, szombat és vasárnap a Világ filmszínház vászonra hozza Bolváry Géza első magyar hangos filmjét, a Tiszavirdg-ot. A tiszaparli halászélet, boldogtalan szerelmek, tragédiák mesteri változatait és a „kifejlet“ művészi megoldását mutat­ják be a filmen: Tolnay Klári, öl- vedy Zsóka, Simon Marcsa, Lehotay Árpád, Rózsahegyi Kálmán és dr Hosszú Zoltán (Dani bá’) stb. Mind olyan magyar tehetségek, akik egye­dül képesek e film ötleteit és témá­ját a legkényesebb közönség igé­nyeknek is kielégítően — diadalra 'Vinni. — Borzalmas felhőszakadás Miszlán. Hétfőn délután fél 3 óra­kor Miszla és környéke fölött sötét felhők tornyosultak az égen. Nagy dörgés, villámlás kíséretében hatal­mas cseppekben esni kezdett az eső, amely fél óra múlva olyan égi árvízzé fokozódott, amilyenre em­beremlékezet óta nem volt még példa. Fél óra alatt az akadályt nem ismerő, árkokból kilépő, hida­kat, ólakat, ölfát, telefonpóznákat elsodró víztömeg derék magasság­ban hömpölygőit végig a község utcáin. A községház utcafordulatá­nál összetorlódott barrikád miatt a viz annyira feldagadt, hogy a köz­ség főjegyzőjének ebédlőjébe az ablakon tódult be a víz. Már a köz­ség irattárának biztonságba helye­zéséről kellett intézkedni a község­ház helyiségeiben bokáig érő víz­állás miatt, midőn fél 5 óra tájban annyira szűnni kezdett a felhősza­kadás, hogy az ablakon kinézve már a túlsó házsor kivehető volt. Ekkor tárult a szemlélő szeme elé a vihar teljes borzalmaiban. Bútor­darabok, ölfa, hidak, vetőgép, széna- és szalmaboglyák, élő és megfuladt állatok, baromfiak, sertések százát vitte magával az ár, amelyek men­téséről csak később, az ítéletidő szünésével lehetett intézkedni, A község főjegyzője vezetésével az otthon levők mind sorompóba áll­tak és a barrikádoknál felhalmozó­dott, még menthető mentenivalók- kal megfeszített munka árán, sike­rült a jelenleg még felbecsülhetet­len kárt redukálni. A vihar elmúl­tával és a mentési munkálatok be­fejezése után a főjegyző a hivatalos kiküldetésben éppen nála levő vár­megyei ellenőrző tisztviselőkkel be­járta a környéket s a szemle során megállapító ták, hogy Bikád pusztán is felbecsülhetetlen károkat okozott a vihar a gazdasági épületekben és eszközökben, az állat- és takarmány­állományban. A vihar nyomán né­hány napszámosház is összedőlt, de emberéletben, eddigi értesülés során kár nem történt. A vármegye alispánja intézkedett az esetleg se­gélyben részesitendők felkutatásáról. Tenyészállat behozatal Svájc­ból. A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter folyó év szeptemberében Svájcból mintegy 25 darab teli­vér simmenthali tenyészbikának és 60—80 darab telivér simmenthali vemhes üszőnek behozatalát ter­vezi. A tenyészbikák vételára előre­láthatóan darabonként 2000—3500 P. között, az előrehaladott vemhes tenyészüszők vételára pedig 1500 2000 pengő között fog mozogni. A sveici tenyészállatok beszerzése a magántenyésztők részére 2 éves határidőjü „jutalékos“ hitel engedé­lyezésével fog támogattatni, közsé­gek és birtokosok részére pedig 20 °/o árkedvezmény és az első évi biztosítási költség viselése mel­lett ugyancsak 2 éves határidejű „jutalékos“ hitel engedélyeztetik. Akik a kedvezményes hitelt igénybe venni óhajtják, szándékukat junius hó 25-ig a vármegyei m. kir. gazda­sági felDgyelőségnél jelentsék be. — Burgonyanemesitőtelep be­mutatása. A „Munka“ Mezőgaz­dasági R.-T. Ujbereki gazdasága f. évi junius hó 23-án szerdai napon délután fél 3 rakor mutatja be az országban egyedüi álló burgonya- nemesitő telepén Orbó-pusztán (Decs mellett) csodálatos munkájá­nak eddigi eredményét. Fenti igen tanulságos, isnertetŐre meghívom az érdeklődő gazdákat s felkérem, hogy fenti napon déli órákban, akár vonattal, Decs vasútállomáshoz, akár egyéb járművel Orbó-pusztára fel­tétlenül megjelenni szíveskedjenek. A bemutató előtt a helyszínen köz­ebéd lesz. Az ebédet és bemutatót megelőzően Ujberek-pusztán egy hivatalos értekezlet lesz, amelyen a községi főjegyző uraknak is részt kell venniök. Jelentkezés: 1. Eordögh Zoltán, m. kir. gazdasági felügye­lőnél, Szekszárd. — A kereskedők és iparosok nyugdijblztositása. A kereskedők és iparosok nyugdíjbiztosításának kérdése — közeledik a megoldás felé. Amint ismeretes, úgy a keres­kedők, mint az iparosok külőn- külön nyugdíjintézetet szándékoznak létesíteni. A kereskedők nyugdíjin­tézetére vonatkozó alapszabályter­vezet már elkészült és azzal a ke­reskedelemügyi miniszter is foglal­kozik. A tervezetre junius 15-ig tették meg észrevételeiket az érdek- képviseletek, ezt követőleg pedig szakértekezlet lesz a budapesti ipar­kamarában, mely előreláthatóan az elvi kérdésekben véglegesen fog határozni. A tárgyalás alapját képező tervezet a biztosítási dijak bevéte­lezését külön számlabélyegek alkal­mazásával javasolja, melyek a szám­lázott áru négy ezrelékét tennék ki. Ezt a megoldást azonban több ol­dalról ellenzik, mert igy a díjbe­vétel a kereskedelmi forgalom hullámzásának függvényévé válnék. Az iparosok nyugdijbiztositását az Ipartestületek Országos Központja készíti elő, igen alapos adatgyűj­téssel. Eddig 204 ipartestület szol­gáltatta be a tagok által kitöltött adatszolgáltatási iveket. Az IPOK most felhívta a még késedelmes ipartestületeket, hogy az adatszol­gáltatást esetleg megtagadó tagjaik rendelkezésre álló adatait állapítsák meg és záros határidőn belül szol­gáltassák be a központnak, mely azokat a legrövidebb időn belül földolgozza és összesíti. — Jégverés a gyümölcsösben és szőlőben. Erről ir a Növény- védelem és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl még a nem termő gyümölcsösök kezeléséről, az el­hibázott őszibarack-telepítésekről, a hernyók és a szilva férgesedése elleni védekezésről, a hangyák ir­tásáról, a gyümölcsfák ifjitásáról, az őszibarack zöldnyesésről, a per­metezőszerek keveréséről, a nagy- virágú krizantém neveléséről, a le- véltetvek irtásáról stb. A dúsan illusztrált, színes gyümölcsképet is közlő két szaklapból a „Növény- védelem“ kiadóhivatala (Budapest, V., Vécsey-utca 4.) e lapra való hivatkozással egy alkalommal díj­talanul küld mutatványszámot. — Hány ezerpengös bankó van forgalomban ? A Magyar Nemzeti Bank már nyolc esztendő­vel ezelőtt elhatározta, hogy a csempészés, sibolás megakadályo­zása érdekében bevonja az 1000 pengős bankjegyeket. 1931-ben még 78.380 darab volt forgalomban a régi ezerpengősnél nagyobb, kékes barnában játszó, Szent István szob­rával díszített ezerpengősből. Azóta a Nemzeti Bankhoz beszolgáltatott 1000 pengősöket nem adják ki és ily módon sikerült 10.096 darabra csökkenteni a forgalomban lévő 1000 pengős bankók számát. Tavaly 136 ilyen bankjegyet szolgáltattak be, az ezt megelőző esztendőben pedig 231 darab került vissza a jegybankhoz. Érdekes viszont, hogy milyen módon szaporodott a 100 pengős bankjegyek száma. Az el­múlt év végén már több mint 5 millió darab százpengős bankó volt forgalomban, holott az előző esztendőben még csak két és fél­millió darab .szerepelt a Nemzeti Bank kimutatásában. Ennek az a magyarázata, hogy a 10 és 100 ezer pengőre szóló fizetések lebo­nyolításához 100 pengős bankókat kell használni. — Szerencsés kimenetelű autó- harambol a szekszárdi határban. Főglein István 63 éves szekszárdi gazda a Szekszárd—bonyhádi utón haladt kocsijával, amelyen még he­lyet foglalt Praimayer György és annak 8 éves kisfia. — A mocfai korcsma körül a kocsi szabályosan haladt az ut baloldalán és földjük­höz érve, — nem vevén észre a mögöttük haladó s őket éppen előzni akaró autó jelzését, irányt nem is mutatva — hirtelen jobbra kanya­rodással le akart térni az ország­úiról. Ebben a pillanatban ért oda az előzni akaró autó és a kocsit oldalba kapva felborította. A kocsin ülők három irányban estek le a kocsiról az országút kövezetére, mig a lovak összeszakadt szerszámmal az árokba fordultak. Mocsári László a megrongálódott AH 550 sz. gép­kocsi vezetője — kinek semmi baja nem történt — azonnal megállva, a szerencsétlenüljártak segítségére sietett. Praimayer György és kis­fiának csodálatosképpen a legkisebb baja sem történt, mig a felkelni nem tudó idősebb Föglein István gazdát egy arra haladó katonai autón a szekszárdi Horthy Miklós közkór­házba szállították, ahol az azonnali vizsgálat jobboldali bordatörést álla­pított meg a sérültön. A hatóság kiszállt a helyszínre és felvéve a jegyzőkönyvet, megindította az el-

Next

/
Thumbnails
Contents