Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-06-24 / 50. szám

XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. junius 24. (Szombat) 50. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■ETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: szekszárdi Népbank épületében, lelefonszám: 85 E1 0 f i z e t é s i díj: Egész évre __ 12 pengő || Félévre _ _ _ 6 pengő Fel elős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'BO pengő. — A hirdetés egy ÍO milliméter síéles hasábé ■ mllllmétersoronként to fillér, Állástkeresőknek 10 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. Ne állítsuk szembe a várost a faluval Irta: dr Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter. A bankjegyforgalom az egy év I előtti 600 millió pengőről felemel­kedett 900 millióra. — Oka en­nek először az volt, hogy a felvidéki területek és Kárpátalja visszacsato­lásával, természetesen több bank­jegyre volt szükség. Emelkedett a i bankjegyforgalom azért is, mert | már egy év óta fokozott munka | folyik, különösen a hadseregfejlesz­tés tekintetében s ennek eredménye visszatükröződik. Fokozta a bank­jegyforgalmat az is, hogy jó termés volt s annak megfelelő áron tör­ténő értékesítéséhez nagyobb pénz­összegekre volt szükség. — De ki érezte vájjon hátrányát annak és ki j tapasztalt valamely bajt, hogy a bankjegyforgalom 500 millióról 900 j millióra emelkedett. Itt is csak előnyt ! láttam. Természetes, hogy éber ! figyelemmel kell kisérni az árfejlő- i dést, amelyet teljesen normális- | nak mondhatunk az utóbbi idő­ben. i4 polgári hasznot elismer­jük, de az azon túlmenő hasznot nem engedjük meg. Az árdrágítókra kíméletlenül lecsaptunk és le fogunk csapni a jövőben is. Ahol lehetett, ott már az árakat leszállítottuk. Is­meretesek az árkormánybiztosság közbejöttére történt árleszállítások. Megvan tehát a rendszer, meg­vannak a lehetőségek, szükséges azonban az is, hogy mindent a nemzeti termelés szolgálatába állít­sunk. Vonatkozik ez a pénzintéze­tekre, a takarékpénztárakra, a biz­tosítási intézetekre, a társadalom­biztosító intézetekre, minden olyan helyre, ahol tőke akkumulálódik, mert mindent be kell állítanunk a nemzeti termelés szolgálatába, csak úgy tudunk eredményeket elérni. Aki nem hajlandó beállani ebbe a sorba, ellenségnek tekintjük. Ellen­ségnek tekintjük azt is, aki otthon eldugja a pénzét, de még inkább azt, aki a magyar pénzt — mint mondják — kisibolja külföldre. Ezekre irgalmatlanul lecsapunk és az uj parlament elé törvényjavaslatot terjesztünk, amely a büntetéseket lényegesen megszigorítja. Természetes, hogy egy nagysza­bású pénzügyi politika végrehajtása során el kell távolitanunk az útból azokat az akadályokat, amelyek meg­gátolják a gazdasági élet egészsé­ges vérkeringését. A hitelszerveze­tet egészségessé kell tennünk. Eb­ben a tekintetben már nem egy lé­pés történt, de ezt a politikát foly­tatnunk kell. A biztosítási piacot már rendeztük, eltüntettük már a múltak hibáit. Rendezni kívánjuk a gazdaadós­ságokat is. A kormány sokat tett, hogy megvédje az önhibájukon kí­vül bajbajutott gazdákat, de most elérkezett az idő, amikor anélkül, hogy feláldoznánk az eddigi ered­ményt, a gazdák megmentését, meg lehet szüntetni a védettség intézmé­nyét. Ha ez megtörtént, meg lehet szervezni az egészséges mezőgaz dasdgi hitelt, amely tekintetben már eddig is történtek lépések, így pél­dául a Nemzeti Bank-törvényben a kilenchónapos gazdaváltók beveze­tésével. Ahol az akadályokat nem tudjuk elhárítani a régi eszközökkel, uj eszközöket kell magunknak szerezni, ha kell, törvényhozási utón is. így történt ez a szeszgazdálkodás át­szervezésénél s úgy látom, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak, a bor- és gyümölcsszeszfőzők többet ter­melnek a szeszkartell megszünte­tése óta és jobb áron tudják érté­kesíteni termelvényeiket. Azt hi­szem, hogy ez a szeszmonopólium bevezetésének legjobb igazolása. Szükséges, hogy a vezetésben is megtörténjék az erők összefogása. A vállalatok vezetésében keresztény nemzeti szellemnek keli érvénye-, sülnie. Ebben a tekintetben is jelen­tős lépésekkel jutottunk előre, de ez nem voi elegendő és éppen ezért volt szükség arra, hogy a má­sodik zsidótörvényt tető alá hozzuk. Minden erővel azon vagyunk, hogy a vállalatok vezetése keresztény nemzeti szellemű emberek kezébe kerüljön. Ezzel kapcsolatban azon­ban hangsúlyoznom kell, hogy áruló lesz az, aki gazdasági vezető helyre kerül s nem abban a szellemben végzi a munkáját, amely szellem odajuttatta ; áruló lesz, aki nem úgy fogja fel posztját, mint a magyar nemzettől kapott megbízást arra, hogy keresztény nemzeti szellemben ve­zesse a vállalatot. Ugyanennek a célnak szolgálatába kell állítani adópolitikánkat is. Az erre irányuló terv már elkészült, de a házfeloszlatás miatt nem tudtuk benyújtani. Az adózás tekintetében szükséges, hogy világos és egy­szerű adórendszer legyen, amely a termelést elómozditja. A kézműipar­nál áttérünk a tételes adóztatásra, a kisházaknál ismét a házosztály- adót vezetjük be a mostani hosz- szadalmas és sok vitára alkalmat adó eljárás helyett. A kisbérietek­nél meg fogjuk szüntetni a kereseti adót. Erősen tekintetbe vesszük a gyermekek számát, ahol sok gyer­mek van, ott kedvezményeket kell adni. Természetes, hogy vannak vi­szont területek, ahol szigorításra van szükség. A nem fundált nagy jövedelmeket erősebben megkíván­juk adóztatni és ugyancsak gyor­san tető alá akarjuk hozni a tár­sulati adó reformját, amely lehetet­lenné teszi, hogy mindenféle nye­reségek kibújjanak az adózás alól. ‘ Az adómorált meg kell javítani és I ha ezt nem tudjuk megjavítani szép szóval, akkor meg kell javítani erő­vel : példát adó súlyos büntetése­ket fogunk kiszabni az adócsalókra. Ezirányban bizonyos tapasztalataink is vannak már, mert a beruházási hozzájárulás esetében igen súlyos büntetéseket szabtunk ki és ennek következtében jó néhány százmillió vagyon jelentkezett, hogy ő is a vi­lágon van. A fokozott termelés mellett min­denki megtalálja a számítását: a gazda, iparos, munkás, kereskedő egyaránt. Ne állítsuk tehát soha szembe a várost a faluval, a mező- gazdaságot az iparral, a gazdát, iparost a tisztviselővel. Lássuk be, hogy mindenki a maga helyén egy­formán fontos, mert ha bármely foglalkozási ág kimaradna a nem­zet életéből, akkor a gazdasági élet megállna Ebből a szempontból kell meg­ítélni a tisztviselők és nyugdíjasok helyzetét is. A fokozott termelés előnyeiből a köztisztviselő nem ve­heti ki a részét. Ezért nem kell tiltakozni a köztisztviselői karnak és a nyugdíjasoknak az ellen a kí­vánsága ellen, hogy az 1931-1 fize tések állíttassanak vissza. — A kor­mány teljes elismeréssel van a tiszt­viselői kar példátlan munkateljesít­ményével és eddig is igyekezett a tisztviselők során segíteni. Ezt a célt szolgálta a családi pótlék fel­emelése, a korpótlék bevezetése, a vármegyei, városi tisztviselőknek és a lelkészeknek az OTBA-ba, az Országos Tisztviselői Betegsegélye­zési Alapba való besorozása. To­vább is ezen az utón kívánunk ha­ladni. Az újabb területek visszakerülé­sével az ifjúság elhelyezkedésének kérdése is lényegesen javult. Csak azt kérem a fiatalságtól, hogy ne akarjon mindenki nyugdíjas állásban elhelyezkedni, legyen iparos, vagy kereskedő, vállalkozzék mindenfajta munkára, hiszen olyan tehetséges a magyar fajta, hogy mindenütt tud kiválót produkálni. Az egyéni kez­deményezést nem akarjuk megaka­dályozni akkor, amikor bizonyos fokú irányítást viszünk a terme­lésbe. Szivesen látjuk. Csak azt akarjuk, hogy az egyéni kezdemé­nyezés a magyar nemzeti célok szolgálatában álljon. Alkotott, örült és ünnepelt Szekszárd város közgyűlése Igen nívós és bő tárgysorozati ! közgyűlést tartott e hó 20-án Szék- j szárd m. város képviselőtestülete. | A tárgysorozat első pontjában al- | ispáni leiratokat és különféle meg- j kereséseket tárgyalt a közgyűlés. Nagy érdeklődés előzte meg a közgyűlés 7. pontját: Taksonyi Já­nos a városi Kisgazdapárt és ellen­zék vezére, több társával megfelleb­bezte a decemberi képviselőtestületi választást, melyen a Kisgazdapárt teljes vereséget szenvedve kiesett a képviselőtestületből. A fellebbezés­ben azt állították, hogy városi tiszt­viselők korteskedtek a választáskor. Az igazoló választmány 7189 939. számú véghatározatával a panaszt azzal utasította el, hogy azok tár­gyi bizonyíték hiányában s az abban felhozott lehetetlen állításokkal min* den alapot nélkülöznek. Következőleg a képviselőtestület egyhangúlag megválasztotta Trüffer Imre keszthelyi gépészmérnököt a Városi Közművek igazgató mér­nökévé. Ritka nyugalommal, egyhangú megelégedéssel és őszinte örömmel vette tudomásul a közgyűlés a vá­rosi háztartás, üzemek, alapok és alapítványokról szóló 1938. évi zár­számadást, melynek során Kós Sán­dor városi számvevőségi főtanácsos közölte a közgyűléssel, hogy a vá­rosi háztartásban három elv volt az irányadó: takarékosság, a keret túl nem lépése és az előirányzat rendel­• tetősének megfelelő felhasználása. En­* nek folyománya az az örvendetes tény, hogy a város ez évben szén- védő hátralékaiból 80 000 P-t, váltó- adósságra pedig 22.000 P-t törlesz­tett. Az üzemek gazdálkodása en* nél is meglepőbb eredményt pro­dukált, amennyiben a jégművek 1600 P, viz- és csatornaművek 71.000 P, villamosmű 61.600 P tiszta nyereséget tudnak felmutatni. Polgármester kijelenti, hogy ennek alapján további ovatos gazdálkodás mellett kilátásba helyezhető a viz-, csatorna- és villanydljak jövőbeni csökkenthetése. Makray Ferenc hoz­zászólása után Szakdts István kö­szönetét tolmácsol a város polgárai nevében vitéz Vendel István polgár- mesternek a szép és helyes gaz­dálkodásért. A tárgysorozat következő pontjá­ban polgármester a városi Szeretet- és Egészségház megépítésére beérke­zett ajánlatokat terjeszti döntésre a közgyűlés elé. A képviselőtestület döntése alapján az épités és besze­relés munkálataival helybeli építész és iparosokat biz meg a közgyű­lés. Polgármester bejelenti, hogy az összes költségek 68.600 P-t tesznek ki s a város minden megerőltetés­től mentesül, mert a Szeretetházra a belügyminiszter 25.000 P, a Köz­egészségügyi Intézet 25 000 P, a vármegye 5000 P hozzájárulást ad, a város régi szegényházából 3000 P, az épületlebontásból is szárma­zik anyagmegtérülés, úgyhogy a városi lörzsvagyonból a legminimáli- 1 sabb hozzájárulásra lesz szükség. A közgyűlés elhatározta, hogy az Egyet szám éra 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents