Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-06-07 / 45. szám
XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. Junius 7. (Szerda) 45. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■ETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKÁI ÉS TÁRSAD ALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Hi rdetések árai: Peleifis szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. . Adatkeresőknek 10 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a 'ap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint** közlemények a szerkesztőséghez küldendők.__________I nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. ■ I A legkisebb hirdetés dija t'80 pengő. — A hirdetés egy^O milliméter síéles hasábon mllllméteraoronként 10 fillér. Honvédnap Nemzeti hadseregünk belső élete megnyilvánulásának serdülő csemetéje, amelyet Pécsett, 1937. juniusá- ' ban a „ Pécsi Lóverseny Egyesület“ mitingjén „Honvédnap“ elnevezés alatt a pécsi szivek katonai érzésvilágában elültettek, gyökerével már az első évben keményen és szívósan megfogódzott a honvédségért ra- jongóan lelkesedő közönségünk sze- retetének televény földjébe, melynek termő erejétől megizmosodva, csakhamar bámulatos fejlődésnek indult. Emlékezzünk és gondoljunk csak vissza a múlt esztendő nagyszabású ünnepséges honvédnapjára. Milyen jóleső hazafias őrömmel telt el akkor mindannyiunk lelke, különösen mikor láttuk, de ugyanakkor a jelentőségét is mélyen átéreztük, hogy ez a friss ültetésü, kicsiny zöldelő honvéd palánta varázslatosan nekilendült a váratlan gyarapodó növésnek, tüneményesen megerősödött a törzse, meglepően szélesre terebélyesedett az ágazata, sürü sorokban kibontakozott a lombhajtása, és egyik rügyet a másik után fakasztva, koronája immár egyre szorgalmasabban törekszik a tökéletesség magassága felé. Pécsett a „Honvédnap“ azóta a népszerűség, a közkedveltség és az általános figyelem gyújtópontjába került. Sőt mi több! Szinte a mi lelki szükségünkké tüzesedett. Nem csoda, hiszen a m. kir. honvédség jelenünk és jövőnk valóságos letéteményese, kincses záloga. Tőle függ nemzeti létünk, fennmaradásunk biztonsága, a külföldiekkel szemben elfoglalt helyzetünk erőssége, szavunk tekintélye és súlya a zemzetközi diplomácia mérlegében. Kitünően megszervezett és hiánytalanul felszerelt honvédelem nélkül nincs és nem is lehet nemzeti célkitűzésűnk, egy mákszemnyire való akaratnyilvánításunk, nem lehetséges még egy rövid lélekzetü bizalmunk sem, még kevésbbé jogos reményünk a boldogító érvényesülésre, de legkkevésbbé eléggé szilárd alapunk a következő ezer esztendő harcok és küzdelmek árán való kikényszerítésére és biztosítására. A teljes katonai felkészültség és minden percben sorompóba léptethető hadiképzettség milyen döntő erőtényezők, kitűnt legutóbb Ru- szinszkó birtokbavételénél. Nem hivatkozom egyébre, mint a Béldy- lovasdanddrnak feltartóztathatatlan bravúros előnyomulására, a kerék- pdrzászlóajnak elszánt hősies fellépésére és a haláltmegvető repülő vaddszszdzadnak az ellenséges légierőket teljesen megsemmisítő rajtaütésére. Ma — bízvást mondhatjuk — minden honpolgár katona. Levente korától egészen addig, mig a haja teljesen meg nem fehéredik. Csak a sánták, bénák és nyomorékok kivételek. De még ezek is eszük és kezük munkájával „hadakozhatnak“ a háború célja érdekében. Tehát kell, hogy a megértés, az együttérzés a lelki harmónia és az egyetlen szent hazáért való önfeláldozás készsége itassák át orszá-- gunk népét, polgárságát és forraszszák egybe a nemzet minden magyarját honvédségünkkel testvéri szeretettel elválaszthatatlanul. A honvédnap jelentősége ebben a nemzeti egységben csúcsosodik ki és tükröződik szemlátomást vissza. Tehát midőn ezen a katonai ünnepségen a honvéd izmai edzettségét, teste tornaügyességét, csatázó tudását és egyéb harcoló képességét tanúság- tételképpen a külső világ szeme elé tárja, ugyanakkor a katonasziv is a honpolgári néplélekkel egymást megbecsülő érzésben és egyetértő gondolatban összeolvadva. Ez a honszerető egyesülés, melyet már tavaly is kifejezetten hangsúlyoztunk, az idén ismét tüntetőén megnyilatkozik abban az áldásos szövetségben, melyet a honvéd helyőrség a múlt évben a pécsi diáksereggel kezdeményezett, megkötött és most kölcsönösen átérzett hazafias törekvésben — azt hisszük — felbonthatatlanul megújított. A jelennek és a jövőnek ez a frigykötése a legmeggyőzőbben biztosítja, hogy a katonai és a polgári döntőkörök gondolatban, érzésben, akarásban egyek és egyivásuak. A „Dunántúl“ egyetmást már elárult a „Honvédnap“ érdekes műsorából. Mi ebbe a hibába nem akarunk beleesni, mert — úgy gondoljuk — a rendezőség az egyes műsorszámokat meglepetésül tartogatja tarsolyában. Tehát — anélkül, hogy az indiszkréció példáját követni akarnék — csak általánosságban, tömörkivánatosan jelöljük meg a célt, melyet a „Honvédnap“ rendezésével az illetékesek maguknak kitűztek. A „Honvédnap“ rendezősége nem akar mást, mint ismertetni. Nevezetesen, az egyes főfegyvernemeknek mi a rendeltetése, kiképzésiránya, gyakorlati képzettsége, miképpen fejtik ki harctevékenykedésüket. Ezt az érdekes és tanulságos ismertetést összekapcsolta a tanuló ifjúság testnevelése és lélek gondozása tani- tásmódszerének szemléltető bemutatásával. A rendezőség másik célkitűzése : közvetlen népies formában alkalomadás arra, hogy a nagyközönség szemtől-szembe megismerje nemzeti hadseregünk szervezetét, egyes fegyvernemei sajátosságait, ezek ütközetvivó eszközeit, harcnemeit, a haditechnika fejlődését, döntő befolyását, a honvédség legkülöm- bözőbb fegyverzetét, a jövő háború hadviselésmódját, ennek egyes harc- I mozzanatait, a légi erők támadó és ! védő harcát. Változatosság és szórakozás kedvéért ezeket a komoly műsorszámokat műrepülés remekléseivel, katonai és polgári tornagyakorlatokkal, lovasmutatványokkal, magyar táncokkal és a légoltalom egy~egy „esetével“ fogják tarkítani. Megható iredenta élőképet is állítottak a hazafias megemlékezés és figyelmeztető propaganda szolgálatába. A „Múlt és Jövő“ élőképét, melyet 6 jelenet elevenít meg. Ha csütörtökön Űrnapján — mint hisszük — Pécs városának minden jóérzésü épkézlább embere a „Honvédnap színterére zarándokol, mindenkit magával ragadó testet ölt majd és lélekemelő ünneppé emelkedik ez a hazafias sugallatból fakadt pirosbetüs délután. Már ezért is fölösleges, hogy a honvédeknek és a tanuló ifjúságnak ezt a testvéries összeölelkezését, még több ajánló szóval illessük. Waldbauer Henrik * Tájékozásul szolgáljon: belépőjegyeket árusítanak elővételben a Szent Imre-féle könyvkereskedés (Jókat téren), Páll Ödön férfiruha- üzlete és a Fridrichféle könyvkereskedés (mindkettő a Széchenyi téren). Jegyek válthatók a helyszínen is. Jegyek ára: Páholy 3 P., 1. hely (A. tribün) 1*50 f, II. hely (B. tribün) 1 P„ III. hely (álló) 50 f, IV. hely (álló) 20 f. A helyet, ahova a jegy szól, a nézőtéren ugyanolyan szinü nagy zászlók jelzik, mint amilyen színe van a jegynek. Tehát a kék zászló a kék, a piros zászló a piros, a sárga zászló a sárga, a fehér pedig a fehér belépőjegyeseknek szól. 14 órától sűrűbb járatban villamos visz a Zrínyi iskoláig. Innét autóbusz a tribünig vagy vissza, személyenkit 20 fillér. Az autóbuszra csak kék. piros vagy sárga belépőjeggyel lehet felszállni. Ilyen szinü jegyeket a Zrínyi iskolánál is árusítanak. A gyalogjárók és az autóbuszok a villamos végállomástól a Tüzér uccán át, a magánautók, taxik és egyéb járművek a Huszár és az Endresz György utcán át közlekednek a tribünig Befejezés után a gyalogjárók és az iskolások a hangár mellett a hidon át a városba vezető utón, a gépes és egyéb járóművek a nyitott lovardák mellett levő kőhidon át mennek vissza a városba. Kezdete 15 órakor. A színteret az első műsorszám megkezdésénél lezárják, tehát min- I denki a helyét 15 óráig foglalja el. A Tolnai Ref. Egyházmegyei Tanitóegyesület évi rendes közgyűlését folyó hó 5-án Szekszárdon tartotta meg a szekszárdi ref. egyház gyülekezeti termében a lelkészek és tanítók igen nagy számú részvétele mellett. A kilencvenedik zsoltár elének- lése után Gilicze Sándor, esperes mondott lélekemelő imát, kegyelettel emlékezve meg az egyesület elhunytjairól is, majd Isten áldását kérte az egyesület mostani munkájára is. Kozma József, kajdacsi ref. kán- tortanitó, egyesületi elnök nyitotta meg ezután a közgyűlést, megemlékezve a Felvidék visszacsatolásáról és az ezzel járó tanítói feladatokról, szeretettel üdvözlé egyúttal Gilicze Sándor esperest abból az alkalomból is, hogy most ünnepelték lelkészi szolgálatának 25. évfordulóját, Isten áldását kérve további munkájára, majd meleg szeretettel üdvözlé dr Halmos Andor, tanügyi tanácsos, a tanítóság édesatyját, aki minden tanítói munkában résztvesz, aki a tanítóság minden ügyét igazi szeretettel karolja fel és Isten áldását kérte életére és munkájára. Majd köszöntötte a megjelent lelkipásztorokat, Ma- lonyay Elemér ált. tanitóegyesületi alelnök, szekszárdi rk. isk. igazgatót s a megjelent tanítóságot, kijelölve a jegyzőkönyv hitelesítőket. Dr Halmos Andor, tanfelügyelő lelkes ünneplés közben emelkedett szólásra, megköszönve a meleg üdvözlést, egyúttal a maga s hivataltársai nevében is szeretettel köszöntötte a jubiláló esperest s ő is Isten bő áldását kérte reá. Ezután a tanítókhoz szólva, rámutatott a magyar tanító mai feladataira. Hogy pedig a tanítóság e feladatoknak jól tudjon megfelelni, a tanítónak meg kell ismernie a magyar életet Ennek megismerésére nyújt alkalmat a székesfehérvári julius 3-tól 13-ig tartó 10 napos „A Mai Magyar Élet* tanfolyam, melyen ott kell lennie a tankerület valamennyi tanítójának. Felhívta a tanítóság figyelmét egyúttal a julius második felében tartandó felvidéki kirándulásra is. Végül Isten áldását kérte a mai gyűlésre is. A lelkesítő szavak elhangzása után a megjelentek szeretettel ünnepelték a tanfelügyelőt. Majd Gilicze Sándor, esperes köszönte meg az elnöknek és tanfelügyelőnek a személye iránt megnyilvánuló szeretetet, a tanítóságot buzgó, nemes munkára serkentette. A közszeretetben álló esperest a tanítóság lelkesen ünnepelte. Pintér János, madocsai ref. tanító a II. oszt. tanulókkal mutatott . be ezután tetszéssel fogadott ügyes j gyakorlati tanítást a beszéd- ésér- I telemgyakorlat köréből, melynek véEgyet szám ára 12 fillár»
