Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-06-07 / 45. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 junius 7. AMIT TI NEM TUDTOK . . . (Ján. 4:32.) Sokszor fáradt vagyok, éhes és szomjas s ülök az útszélen üres szivemmel, nem tudok továbbmenni. Nincs erőm. . . . Hallgat a csönd . . . ]ó, hogy senkise jő s én lehunyt szemmel nézek a semmibe . . . A semmibe, mi benépesedik s tele lesz fojtó, ijesztő látással, emlékkel, váddal, fájdalommal, bűnnel . . . És tép a »semmi«, éget, ostoroz . . . Nem tud minden csönd békességet hozni! Lenditő erőt sem adhat szivednek! A szárnyadat sem emeli a fénybe! — Nem fúj a szél és nem hord titkokat . . . A lélektelen csöndben halott maradsz, bármeddig ülj is ott az útfélén. ő is ült sokszor, úgy mint te, mikor odaadta, elszórta mindenét . . . mikor otthagyták a betegek és bénák s az asszony is vitte már a szent csodát: Isten lényének titokzatos titkát, a Lélek és az igazság zenéjét . . . s ő egymagában, árván ottmaradt. Mikor rátaláltak a tanítványok a sötétedő, lomha alkonyatban: azt gondolták, hogy éhes, elhagyott . . . De neki a csönd gazdag volt és áldott! Lélek volt benne, erő, eledel. — Van nekem, igen, olyan kenyerem, amit ti nem tudtok — mondta mosolyogva s csak néztek, néztek a csodatitokra a látástalan, kétkedő szemek . . . Óh Atyám, itt az útfélén a csöndben én is ilyen eledelt keresek. HOVÁCSNÉ HUSZÁR JOLÁN gén igen érdekes pedagógiai meg­beszélés is volt. Az elnöki jelentés során kegye* letes megemlékezés történt a nem­zet és a ref. egyház, nemkülönben az egyesület elhunytjairól, kiknek emlékét az ülés jegyzőkönyvében örökítették meg, majd felsorolta a jelentés a fontosabb pedagógiai je­lenségek megnyilvánulásait és az egyesület életéről s egy évi mun­kásságáról adott számot. A kimerítő és tetszéssel fogadott jelentés után dr Matton Gábor OTB A kerületi főorvos tartott rend­kívül érdekes és mindent felölelő előadást a tanítóságnak az OTB A tagjairól bekapcsolásáról s annak előnyeiről. A tetszéssel fogadott elő­adásért a főorvos előadónak elnök mondott köszönetét. Porddny Horváth László decs! ref. kántortanitó tanító ezután „A nép­iskola feladatai a nevelés egyes ágaiban*4 címen tartott igen érde­kes és nagy figyelemmel hallgatott előadást. Az adminisztratív ügyek elinté­zése, az elnöki zárszó és Tóth La­jos, szekszárdi ref. lelkész, egyház­kerületi tanácsbiró lélekemelő, hála­adó imája után a mindvégig ma­gas színvonalú és értékes gyűlés a magyar Hiszekegy eléneklésével ért véget. Déli 1 órakor a megjelentek a Szekszárd Szállóban társasebéden vettek részt Ifiusági dalosünnepélyek vármegyénkben Szekszárd. Vasárnap délután 3 órakor volt Szekszárdon, a Polgári Olvasókör­ben a szokásos évi kerületi dalos­ünnep. Fél 3 órakor gyülekeztek a Béla-téren a környék és a város kis dalosai szebbnél-szebb népi és magyaros viseletben. 3 órakor in­dultak le festői menetben a dalos­verseny színhelyére a leventék zene­karának pattogó ütemeire. A szép számmal összegyűlt közönség lel­kesen ünnepelte az izgalomtól pi­rosló arcú kis magyarokat, akik a Hiszekegy közös eléneklésével nyi­tották meg a dalosversenyt. — A Hiszekegy hangjai után dr vitéz Bogdándy György m. kir. tiszti orvos üdvözölte a közönséget és a dalo- - sokat. Üdvözlő szavaiban rámutatott arra, hogy a magyar dal és muzsika olyan, mint az östelevény vadonnőtt virága: a semmiből születik, terem, gyönyörködtet, pompázik. Mégis mi, könnyüvérüek, kincseinket elher­dálni kész magyarok idegenütemü, idegencsengésü akkordok mellett keresünk búfeledést. Az újraéledő magyar szellem, az ébredező ma­gyar öntudat azonban ismét az igaz útra akar terelni bennünket, amidőn e kis dalosok ajkáról felcsendül az igazi magyar dal. Hallgassa min­denki áhítattal, mert bennük az uj magyar jövő muzsikája zeng felénk. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után felcsendült a dal. A szálkai róm. kát. elemi iskola német anya­nyelvű kis magyarjai Pápai István vezetése mellett irredenta dalokkal mutatták meg szivük magyarságát. A bogyiszlói róm. kát. elemi iskola tanulói Rideg Lajos vezénylésével a tőlük közismert sikerrel adtak elő Kodály-dalokat A szekszárd-csatári elemi iskola tanulói Gerse József tanító vezetése mellett is bebizonyí­tották, hogy osztatlan, kis iskolában is él a magyar dal s tud művészit is produkálni. A szekszárdi alsó­városi róm. kát. iskola V—VI. osz­tályos tanulói is Makk József diri­gálása mellett gyönyörködtették a közönséget régi magyar dalok elő­adásával. A szekszárd-ujvárosi róm. kát. iskola 110 tagú vegyeskara „ Simon László vezetésével a Bánk- bán „Bordal“-át adták elő szépen kidolgozva, tömör hangszinneL A szekszárdi ref. iskola Héti József vezetésével szép magyar hallgatók­kal gyönyörködtette a közönséget. A bogyiszlói ref. iskola eredeti ma­gyar dalokat adott elő igen hatáso­san Szívós Jázon vezetése mellett. A mindvégig nivós és kedves da­losverseny a Himnusz közös elének­lésével fejeződött be s a dalosokat hosszasan ünneplő közönség meg­jelenését megköszönő Malonyay Elemér igazgató további munkás­ságra hívta fel a kis magyarokat. Tolna. A tolnai körzet ifjúsága folyó hó 4-én Tolnán tartotta meg a körzeti ifjúsági dalosünnepélyt. Az iskolák cimtábláikkal és nemzeti lobogó­jukkal a tolnai állami népiskolában gyülekeztek s onnan a leventezene­kar hangjai mellett és tanítóiktól kisérve vonultak be, előbb a hősök szobra elé, melyet megkoszorúztak, majd a levente otthonba, hol dél­után 4 órakor a leventezenekar ál­tal előadott Himnusszal vette kez­detét a feledhetetlenül kedves Ün­nepély. Lelkes Ünneplés közben lé­pett az emelvényre a vármegye köz­szeretetben álló kir. tanfelügyelője: dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, aki a magyar történelem és a ma­gyar dal kapcsolatával alkotott, szí­nes és mindvégig lebilincselő, lel­kesítő beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt, rámutatva a magyar nó­tában rejlő nemzeti kincsekre. A kedves megnyitő sokak szemébe könnyet csalt s a lelkes ováció csil­lapultával a szedresi rk. iskola ta­nulói Gauss Magda tanítónő veze­tése mellett nyitották meg a kis dalosok szereplését. Úgy a tanítónő, mint a gyermekek magyar ruhában jelentek meg, ami még fokozta a hatást. A szép színezésű előadás­ért meg is érdemelték az ünnep­lést. — A tengelicl áll. iskola 50 tagú énekkara magyaros viseletben Szepes János tanító dicséretes mun­kájának eredményeként régi ma­gyar dalokat adott elő, óriási lel­kesedést váltva ki. — A fdcánkertl községi iskolások 60 tagú ének­karát, mely a fácánkerti belső- és külső, a Julia-majori és kajmád- pusztai tanyai gyerekekből állítta­tott össze, Bencze György helyettes tanító vezette. Itt volt látható, hogy egy lelkes, munkás, buzgó magyar tanító, ha szorgalmas, mire képes. Amit ez az énekkar prodált, az min­den dicséretet és eiismerést meg­érdemelt. — A mözsi rk. iskola tanulóinak magyaros népviseletben ' való felvonulása is festői látványt nyújtott, de Ferencz József tanító vezetésével a 60 tagú énekkar o]y művészit mutatott be, hogy csak a legnagyobb elismerés illeti a kar- vezető tanítót. — Vitéz Nagy bor igazgató vezetésével a tolnai állami polgári iskola vegyeskara lé­pett ezután a pódiumra. Mi a haza? Kék nefelejcs. Levegőben szépen szól a pacsirta — dalokat adta elő gyönyörű hangszi nézéssel. Nem is fukarkodott a közönség a tapssal s lelkesen Ünnepelte a karvezetői és dalosokat egyaránt. — A tolnai állami iskola énekkarát Horváth György tanító vezette. Ez az iskola a szegény gyermekek iskolája s bizony az iskola tantestülete és kar­vezető egyaránt megérdemlik az el­ismerést munkájukért, meri amit nyújtottak, kedves volt s az elő­adott dalok mindenike — régi ma­gyar nóták voltak — nem is té­vesztették el hatásukat s a helyi nóta pedig határtalan ünneplést vál­tott ki. — Befejezőül a tolnai rk, iskola hatalmas énekkara jelent meg az emelvényen Mandács József ta­nító, karvezető vezetésével s a Fel­vidéki riadó, Katonadalok, Süvölt a szél, Erdő erdő s Fenyő fenyő c. darabok szép kidolgozású előadá­sával művészit produkált. Ki is ju­tott a jól megérdemelt ünneplésből a kis dalosoknak s érdemes kar­vezetőjüknek. Ezután dr Szily Géza ügyvéd, az áll. iskola gondnokságá­nak elnöke lépett az emelvényre s hálás szavakkal köszönte meg a tanfelügyelőnek költői megnyitóját s azt, hogy mint a magyar dal­kultusz apostola megteremtette az ifjúsági dalosünnepélyeket s a nagy számú közönségnek érdeklődés, a kis dalosoknak értékes és kedves szereplését. A feledhetetlen ünne­pélyt Tarján János rk. islc. igaz­gató művészi harmoniumkisérete s Mandács József vezetése mellett a magyar Hiszekegy eléneklésével a tolnai rk. iskola énekkara rekesz­tette be. Nagydorog. A múlt héten folyt le a nagy­dorogi körzet tanulóifjúságának ked* vés dalosünnepélye gróf Széchenyi Domonkos felsőházi tag, dr Hal- mos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő, Dobrovics Kálmán gaz­dasági tanácsos és Joó András ref. lelkész védnöksége alatt. Az uradalmi erdőbe tervezett s előző napon már elő is készített helyre azonban a kis dalosok a nagy eső­zés miatt nem tudtak kivonulni és ekként a dohánypajtában — fedett helyen — folyt le az ünnepély, melyet Imreh Károly a magyar dal szépségeiről mondott beszédjével nyitott meg. Majd a bikácsi ág. ev. iskola énekkara filling Ferenc ta­nító, a kajdacsi rk. iskola ének­kara Kovács József tanító, a bor- jádi községi iskola énekkara Bacsó Gyula tanító s a nagydorogi köz­ségi iskola 85 tagú gyermekkara Molnár Gyula h. tanító vezetésével adtak elő szebbnél-szebb régi és újabb magyar nótákat. Az ünnep­ség végeztével a karvezetők és a részt vett iskolák elismerő okleve­let nyertek. Hálás elismerés illeti a gróf Széchenyi uradalom lelkes és hazafias vezetőségét, amely mindig szeretettel karolta föl a kulturális ügyeket és az ifjúsági dalosüttne- pélyeket. Kár, hogy több iskola az esőzés miatt nem tudott bejönni az ünnepélyre, de így is — a rossz időjárás dacára is — óriási érdek­lődés nyilvánult meg a közönség részéről a dalosünnepély iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents