Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-05-14 / 39. szám

XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. május 14. (Vasárnap) 39. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Smcrkssstfiség fis Itladóblvalal: Szekszárdi Népbank épül etében. Telefonszám: 85 Blfiflsstfisl dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre _____6 pengő Pe leifis szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap me?)denlk minden szerdán ás szombaton. Hirdetések éreti I A legkisebb hirdetés dlls 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter ________________j egy ói st éles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresfiknek 80 szátalék kedvezmény. Blfiflzstésl dijak és hirdetések, valamint s lap szellemi részéi llletfi I a hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint s közlemények a szerkesztőséghez kttldendfik. | nytíliér soronként 60 fillérbe kerUI. Tanuságtétel Az a komoly, nyugodt és állam férfiúi felelősségérzettől áthatott hang, amely gróf Teleki Pál miniszter- elnök szegedi beszédét jellemezte, az eddigiek szerint végigkíséri az egész választási küzdelmet. Az ország min den részéből befutó jelentések azt mutatják, hogy ennél a választásnál mind ez ideig nincsenek felfokozott szenvedélyek s nyilván nem lesz el­vadult korteshadjárat. Az a határo­zottság, a céloknak és módszereknek az a pontos körülhatárolása, amely az ország legfőbb vezetői részéről a választási beszédekben jelentkezik, másrészt az a józanság és tisztán* látás, ami a magyar népmillíókon végigvonul, szinte önmagától lehe­tetlenné teszi az izgatást, az indu­latok felkorbácsolását. Ez a válasz­tás, a jelekből Ítélve, valóban tiszta választás lesz, nemcsak azért, mert titkos, hanem azért is, mert valóban teret ad eszmeileg is a nemzeti aka rat igazi megnyilvánulásának. Az ígéretekhez és szóvirágokhoz hozzászokott, — de valójában ezek­ből már rég kiábrándult — közvéle ményre igazán üditőleg hatnak azok az ábrándképektől valóban tartóz­kodó, de annál több konkrétumot tartalmazó megnyilatkozások, ame­lyek a vezető politikusok, elsősor ban a kormány tagjai részéről el hangzanak. És ezek a beszédek a magyar életnek úgyszólván minden számottevő problémáját napirendre hozzák. A külügyminiszter megnyilatko­zása a külpolitikában és a kisebb­ségi kérdésben tartalmazott figye­lemreméltó kijelentéseket. —A szűk horizontú kismagyar elgondolás he­lyébe a birodalmi gondolatot állítja a magyar külügyminiszter, azt a gon­dolatot, amely ezer esztendőn keresz­tül fenntartott bennünket a Kárpá­tok medencéjében s amely egyetlen alapja lehet területünk és tekintélyünk további megnövekedésének. Ez a bi­rodalmi gondolat minden nemzeti kisebbség részére biztosítja az őt megillető jogokat, de elvárja és meg követeli tőlük a szentistváni állam iránti hűséget. Az igazságügyi miniszter ugyan­akkor belső problémákat tett szóvá és ezek között kétségkívül egyik leg­fontosabbat: a magyar gazda sor* sát. A legutóbbi esztendőkben igen sok történt az agrárlakosság helyze­tének megjavítására, de hogy mennyi mindenre kiterjedt a kormányzati gondoskodás, azt valóban csak igy összegyűjtve és rendszeresen felső rolva tudjuk teljes egészében érté kelni. A gazdaadósságok rendezésé­vel 80 000 gazdát mentettünk meg birtoka elvesztésétől, a régi föld­reform terheinek megkönnyítése ne gyedmillió kisemberen segített, a »parasztnyugdij« a legelesettebb falu néposztály öregkorát teszi elviselhe­tővé, a búzaárak emelése az egész mezőgazdaságra és a falusi lakos­ságra éreztette üdvös hatását. — A nemzeti, keresztény és szociálpolitika a kereseti harcokon keresztüljutva s az akadályokat diadalmasan leküzdve, most már abban az uj korszakában van, amikor gyorsított tempóban valósíthatja meg a birtokpolitikai, badseregfejlesztési, szociális, gazda­sági és fajvédelmi programját. Ezekkel az elhatározásokkal ment a kormány a küzdelembe, amelyre valóban illik báró V a y László or­szágos pártelnök megállapítása: Ez a választás nem egyéni ambíciók küz< delme lesz, hanem tanuságtétel a ke­resztény, a magyar nemzeti gondolat, a szegedi politika igazsága mellett. A MAGYAR ÉLET PÁRT lolnamesyei képviselfilelültleinek arcképcsarnoka A választási propaganda céljaira rendelkezésre álló idő olyan rövid, hogy a lajstromos jelöltek nem járhatják már be a vármegye ősz- szes községeit. Éppen azért szol­gálatot vélünk teljesíteni a választó­közönségnek, amikor megismertet­jük vele a Magyar Élet Párt összes hivatalos jelöltjeit és életrajzuk mel­lett közöljük az illetők arcképét is. Ezekből az ismertetésekből látható, hogy pártunk a legalaposabb meg­fontolás után olyan kiválóságok szá­mára kéri a szavazók bizalmát, akik a legszigorúbb kritikát is minden tekintetben kiállják. Kunder Antal kereskedelem- és iporügyi miniszter, Tolna vármegye lajstromos vezető képviselő­jelöltje Bár a fiatal kora dacára is gyö­nyörű karriért befutott, európai hirü kereskedelem- és iparügyi miniszte­rünket országszerte ismerik, mégis szükségesnek tartjuk, hogy legalább rövid vonásokban az ő élettörténe­tét is megismertessük. Kunder Antal az 1900. évben szü­letett, a románok által most meg­szállva tartott szalmármegyei Nagy­károlyban. Elemi iskolai tanulmá­nyainak elvégzése után a pécsi állami főreáliskolának lett a növen­déke és az 1917. évben ott tett kitűnő eredménnyel érettségi vizs­gát Ezután a m. kir. honvédségi Ludovika Akadémia növendéke lett és annak elvégzése után az 1920. évben avattatott tisztté. Mint főhad­Egyes szám ára 24 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents