Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-05-14 / 39. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 május 14. 2 nagyot, a budapesti M. Kir. József Nádor műegyetemre vezényelték, ahol a gépészmérnöki szakosztály hallgatója lett és az 1924. évben szerezte meg a gépészmérnöki oklevelét. Azontúl mint hadmérnök- kari tiszt tett szolgálatot és jelenleg 8zo!gálatonkivQli viszonyban lévő százados. A széles látókörű és nagy horderejű közgazdasági problémákkal is foglalkozó tisztre hamarosan ráirányult a vezető kormánykörök figyelme és a Kormányzó öfőméltó- sága kinevezte miniszteri tanácsossá a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium létszámába és mint ilyen, nemsokára a rendkivűli fontossággal biró M. kir. Külkereskedelmi Hivatal elnöke lett. Ebben a minőségében a pénzügyi és gazdasági élet majdnem minden ágával összeköttetésbe került és a magyar külkereskedelem számtalan nagy- fontosságú problémáját oldotta meg a legnagyobb sikerrel. Az államfő kegye két évvel később, az 1938. évi május hó 19-én kinevezte államtitkárrá, majd ugyanazon év szeptember hó 22-én m. kir. kereskedelemügyi miniszterré. Az Imrédy-kabinet lemondása után a folyó évi február hó 16-án a Kormányzó ismét őt bizta meg a minisztérium vezetésével és egyben kinevezte m. kir. iparűgyi miniszterré is. A Teleki-kabinetnek nagytekintélyű tagja és csak a legutóbbi napokban járt rendkivűl fontos kiküldetéssel Rómában. Feladatát — mint ismeretes — a legfényesebb eredménnyel oldotta meg nagy barátunknak, az olasz nemzetnek fővárosában, ahol az olasz király és császár is fogadta. Nemzetközi viszonylatban is imponáló tevékenységéért több magas hazai és külföldi kitüntetést kapott. Szenimiklósi és óvári Pongrácz Lajos lajsfromos képviselőjelölt 6 A nemzet sorsát intéző legfőbb testületbe, az országgyűlés képviselőházába kevesen kerülnek nagyobb hivatottsággal, mint szentmiklósi és óvári Pongrácz Lajos bá- taszéki gyógyszerész, a melegszívű emberbarát, vármegyénk közéletének egyik legnagyobb tisztelettel övezett alakja, őt széleskörű közéleti szereplésén, a vármegye határain is túl, az egész országban oly jól ismert működésén, nagyszerű politikai rutinján és magas műveltségén kivűl nemcsak az képesíti a törvényhozásban való részvételre, hogy évtizedes tapasztalatból ismeri a nép hangulatát, lelki életét, gazdasági helyzetét, kulturális szükségleteit, törekvéseit, vágyait, hanem az is, hogy úgy ezeknek, mint a korszerű szociális segítésnek a szükségességét ritka férfi tudja olyan hozzáértéssal, annyi tár- j gyilagossággal és szeretettel meg- | világítani, mint ő. Ismeri a nép | Pongrácz Lajos minden gondját-baját és ezeket a bajokat nemcsak szavakkal, hasznos tanácsokkal igyekszik megszűntetni, hanem évtizedek óta igen tekintélyes áldozatokat is hoz, hogy az evangélium szellemében segítsen embertársain. Bár Pongrácz Lajos hosszú közéleti munkássága közismert ebben a vármegyében, mégis szükségesnek tartjuk, hogy élete folyását részletesen is megismertessük. Java férfikorában van: az 1884. évi junius hó 4-én született a békésmegyei Gádoroson. Főiskolai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemen végezte és ott szerezte gyógyszerészi oklevelét is. Az 1910. évi január hó 1-én lett a bátaszéki gyógyszertár tulajdonosa és ugyanazon év márciusában vette nőül dr Haidekker Károly kaposvári ügyvédnek, a Somogymegyei Takarékpénztár ügyészének Gizella leányát. Bátaszéken nyomban belekapcsolódott a község életébe és I kezdettől fogva részt vett minden társadalmi, művészi, jótékonysági, szociális és politikai megmozduláson. Minden cselekedetét és munkáját az izzó hazaszeretet, önzetlenség és a nemes emberi szív jellemzi és mindig a legnagyobb lelkesedéssel karolt fel minden olyan ügyet, amely nemesen gondolkozó, vallásos leikéhez közel álL Kezdettől fogva virilis tagja Bátaszék képviselőtestületének, amelynek gyűlésein mindenkor önzetlenül harcol a község fejlődése és a lakosság érdekében. Az 1912. év óta igazgatósági tagja 1919. óta pedig vezérigazgatója a Bátaszék-Sárközi Takarékpénztár és Hitelbank R.T.-nak. Jellemző Pongrácz Lajos szociális gondolkodására, hogy az az intézet az ö vezérigazgatósága óta és az ő inditványára több mint tízezer pengőt adott a legkülönbözőbb jótékony célra. Mint bankigazgatónak talán az volt a legnemesebb és legszociáli- sabb cselekedete, hogy az 1925. évben amikor a bátaszéki épitő- munkások a Törökországban uralkodó nagy építőipari fellendülés következtében oda ki akartak vándorolni, azonban a pénzpiacon akkor uralkodó hitelmegszűkités miatt sehol sem tudták az utazáshoz szükséges kölcsönt előteremteni, Pongrácz Lajos a saját felelősségére többszáz építő- munkásnak utalt ki egyenként 150 pengős kölcsönöket és ezáltal lehetővé tette azt, hogy Bátaszék 700 épitő- munkása 8 éven keresztül igen tisztességes keresethez jutott és a községbe ezen idő alatt egymillió pengőnél több török valuta került. Pongrácz Lajos az 1911. év óta elnöke a Bátaszéki Kaszinónak, amely egyesület a legerősebb keresztény szellem és nemzeti irány képviselője. A Bátaszéki önkéntes Tűzoltó Testületnek az 1913. év óta fő- parancsnoka és nemcsak résztvesz annak kivonulásain, hanem személyesen intézkedik minden tűzesetnél. Az 1917—1920-ig, majd 1931 óta elnöke a községi iskolaszéknek. Ezen testület minden gyűlésén résztvesz és lelkes propagálója a magyar szó terjesztésének. A háború alatt élénk részt vett a bátaszéki 100 ágyas Vörös Kereszt kórház megteremtésében, nagymennyiségű gyógyszert ajándékozott a kórháznak és az intézmény ügyeinek adminisztrálásában önzetlen munkával vett részt. Ezért a Vörös Kereszt hadiékitményes érdemérmét nyerte el. Izzó hazafias viselkedése miatt a szerb megszállók egy ízben Baján, három Ízben pedig Pécsett börtönbe csukták, majd állandóan rendőri felügyelet alatt tartották. Csodásán nagyszerű volt Báta- ! szék megszállása alatt tanúsított I magatartása. A kommunizmus elöl I a határon át menekülő nemzeti érzelmű magyar tiszteket, birtokosokat, magasrangu tisztviselőket a lakásán rejtegette, pénzösz- szegekkel kisegítette, napokon át megvendégelte mindannak dacára, hogy a szerb katonai hatóságok halálbüntetéssel is megfenyegették. Hogy a megsanyargatott magyar testvéreinek feltűnés nélkül segítségére lehessen, saját költségén sportkört alakított, melybe beszervezte a kommunizmus elől Budapestről Bátaszékre hazamenekült egyetemi ifjúságot. Ezzel a lelkes csoporttal szervezett, lelkesített és utazgatott és a sport ürügye alatt olyan nemesen és önzetlenül hazafias cselekedeteket vitt véghez, hogy az egész Bátaszék háláját és elismerését kiérdemelte. A szerb megszállás után megindult hazafias és nemzetépitŐ munkából igen lelkesen és áldozatkészen vette ki részét. Ezen a téren sem kiméit sem fáradozást, sem költséget. Szervezett, szónokolt, dolgozott, mert izzó hazaszeretete azt parancsolta. A felszabadulás után megalakult Levente Egyesületnek azóta is elnöke. Az egyesület életében tevékeny részt vesz és a kivonulások alkalmával igen nagy anyagi áldozatokkal jutalmazza a törekvő és szorgalmas leventéket. Azonkívül ugyancsak nagy anyagi áldozatokkal megven-
