Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-05-03 / 35. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG dig az volt a törekvése, hogy a súlyos társadalmi, politikai, gazdasági 68 személyi ellentéteket elsimitsa, békét hozzon, hogy megteremtse azt az egységet, amely kizárja a megrázkódtatásokat. Arra kérte a vármegye közönségét, hogy fegyelmezett, szervezett munkával teremtsék meg a kezek összefogását, a lelkek összehangolását, amely nélkül ennek az országnak a szebb jövflje el nem érhető. A szép beszéd elhangzása után a megüresedett vármegyei aljegyzői állásra megválasztották dr Sudár József tb. szolgabiró, vármegyei fogalmazót, elintézték a szabály- rendeletmódositásokat, határoztak a társtórvényhatóságok megkereséseit illetően, tudomásul vették az alispán előterjesztéseit és bejelentéseit, továbbá letárgyalták az egyes alapok, valamint a vármegyei kórház 1938. évi zárószámadásait. Kultureslák Irta: Jánosi György. A Vas Gereben Kör, a Tolnamegyei Általános Tanitóegyesület ezen pompás kulturkerete dr Halmos Andor tanügyi tanácsos vezetése alatt ebben az esztendőben olyan munkát végzett, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez a kör pergőtűzszerüen rendezi meg kullurestéit, gazdag tartalommal, előkelő, magas ízlésű közönség előtt, nagy eredménnyel, hogy Tolna megye külön történelmét eredményezi és jelentékeny sikereket könyvelhet el pontosan azon a területen, amely közérdekű. A Vas Gereben Kör kulturestéi tárják fel a magyar művészi élet eddig ismeretlenül hagyott, nagy készültségét. Azt szokták mondani, hogy a magyar közfelfogás elnyeli a tehetségeket, hogy azok elkallódnak, visz- szafejiődnek, más térre tolódnak át, mint az, ahol leghivatottabban kellene megállani helyöket. Keserves és nem kívánatos a művészi pálya, akármilyen értelmű is. A költészet, az írás, a dal, a muzsika, vagy akármi más még mindig lenézett, semmibevett s ha a régiek isteni vonásokat véltek a tehetségek megnyilvánulásaiban, nálunk még a múlt felfogás romjai rongálják az ízlés kifinomodását, jelentőséget tulajdonítunk semmiségeknek és jelentős dolgok felett siklunk át. Mondhatnánk, nem becsüljük meg az igazi .értékeket értékük szerint, mert idegenkedünk a bennük megnyilvánuló magasabbrendüségtöl. A Vas Gereben Kör rést ütött ezen az ódon félszegségen s elragadtatással állapíthatjuk meg azt, hogy azok, akiket a kultúrharcok élére állít, megérdemlik az elismerést, ezt a legkevesebbet, amit a közönség fáradságukért, a nyújtott élvezetért adhat De meg a magyar közfelfogáson van egy már nem is gyöngének, hanem humorosnak nevezhető vonás. Ez az, hogy szinte kétségbeesetten dől be a közönség a fővárosi, szabadalmazott nagyságoknak s széditően mulatságos, de megkövetelt szükségszerűség az egy- egy megrendezett szórakoztató, vagy tanulságos összejövetel számára, hogy eféle világbélyeges potykát fogjon ki a rendezőség, ha azt akarja, hogy tóduljon a közönség. A vidéki tehetségek üdeségét, az élet- , tel való szoros és meleg kapcsolatát, j az őszinte és mélységes természetes- | ség báját, a megjelenésben megnyilvánuló tüneményszerüséget utót nem Hölgyek figyelmébe! Tisztelettel értesítem a hőlgylcflzönséget, hogy a modern Danergépem mellé beszereztem a legújabb magyar, szabadalmazott „v«ffl fűtésű“ (nem villanj) készüléket, amellyel 1 és fél óra alatt a legtökéletesebb tartős hullámot kéazitem. _ - ^ . 2TT Pozsonyi Sándor női fodrász Ssakazértf, Szent Istvén-tér 1 —3. szám. Hitelbank-palota Mindennap újra kezdjük... Megint és újra visszaad nekem mindent az Isten. Még álmélkodjak mindazon, amit alkotott ittlenre... És örvendezzen a szívem és énekeljen, fájjon, Hordozzam, ami drága, szent — még ezen a világon. ... A hajnal most bontakozik, rózsaszín fénye rám hull. Madarak zengő éneke hangversenyez a fákról. Kórház, betegágy: — eltűnik, csak szépségek Ölelnek ... Minden élők — én Istenem — Terólad énekelnek. Mit mond a nap, hogy útra kél új fénnyel, új reménnyel ? Emlékszik-e, hogy birkózott a lomha, vak sötéttel? Hogy küzdött, égett, szenvedett, míg látta a föld arcát? Vagy mindent elfeledve most — derűsen kezdi harcát ? Mit mond a madár éneke? Csak lélektelen dallam? Egyik a másikkal beszél: itt a harmatos hajnal. Elmondja tegnapja jaját, kicsiny fészke veszélyét ? Csicsergi szédült-boldogan kis szive szenvedélyét? Minden mi él csodát lehel, az élet szent csodáját: Mindennap újra kezdjük az életünk álmodását.. . ... Feledjük el a tegnapok árnyékát, terhét könnyét: A mát mindig új fény, remény és énekek köszöntsék. Szekszárd, kórház, 1939 április. Kovácsáé Huszár Jolán. éri semmiféle világnagyság sem és ha az kellett egy művész számára, hogy az eo ipso könnyüvérü, mázos, sexepiles tünet legyen, a mai meg- ujhodott kor köszöni az efélét s el- bájolóbb a tűzhely mellől a felcsat tanó és az arra emlékeztető makulátlanság bemutatása, mint bármilyen rafinált, mesterséges műfaragás. Művészi értékelés szerint nincs nagy hordereje annak, ha a mi életünket valaki idegen le akarja utánozni. Az élet dolgai a magok terem tettségükben leutánozh at a ti a- nok s abban gyönyörködtetőbbek. A táj nem akkor szép, ha festett képen látjuk. A kép meg se közelíti a valót. A magyar lélek megmozdult, élni akar és öröm, hogy akad testület, amely hozza a szebb- nél-szebb, jobbnál-jobb magyar értéket, hogy elseperje vele a haszonlesést szolgáló hamisítványokat Van azonban egy mindennél többet jelentő vonás is ezeknek a kul- turestéknek. —Pontosan Dunántúl, pontosan a tanítóság kezében. Az összejövetelek a magyar nemzeti szellem irányításának vezérhangjai. Finnországban kifejlődött az egymás gyönyörködtetésének csodálatos , levegője. Parasztkönyvtárak vannak, i kisgazdák ezer kötetes könyvtárakkal dicsekedhetnek. Minden héten összegyűlnek hangversenyekre, kul- turcélu helyekre és ott elszórakoznak. Nagyszerűen. Nálunk a csárda, meg a csárda, meg a kétségbeesetten nyakatekert, operettekkel kificamított, Színházi Életből kiemelt ma- lacságokkal tarkított, elképzelhetetlenül kínos, falusi műkedvelők ... Jaj, Istenem I... Színművek, színművek, ti a falusi deszkákon, leventék előtt és odafent is Budapesten 1... A tanítóság kulturmeg- mozdulása uj hajnal, nagyszerű kezdet, lassan, de biztosan gyúrja át a közvéleményt, az ízlést, az egymás megbecsülésének eddigi mértékét, teszi mindezt magyarrá, nemzetivé, áldásossá, egy eljövendő jobbkor alapjává, amely nem is tudja, hogy nekünk milyen messziről kellett kivánszorognunk a közénk lopott szennyes mocsáron át... Oda, ahol a lélek kohójában arany izzó folyama kering, hogy utat találjon a formába: harmincmilliós, boldog Nagymagyarország ezeréves formájába. Bizony ezért érdemes mindazt megcsinálni, amit a Vas Gereben Kör eddig nagyszerűen megcsinált. Szekszárd lógoltálml gyakorlata Szekszárd megyei város légoltalmi vezetősége folyó hó 3-án, szerdán este 8 órakor újabb légoltalmi elsötétitési, illetve csökkentett világítási gyakorlatot tart. A légoltalmi parancsnokság felhívta az alábbi utcákon és tereken levő hatóságok, intézmények vezetői, az üzlet- és háztulajdonosok, valamint a bérlők figyelmét, hogy ebben az időben semmiféle fényt se bocsássanak a közterületre. A csökkentett világítás az I. Béta király, Garay János, Szent István tereken, a Szent Imre ligeten, a Hunyadi János utón is a Széchenyi-utcában lesz. A járműveknek letompitott fényű a szükséghez képest ernyőzött lámpáin kívül más világítást használni nem szabad. Fényszóró az említeti útvonalakon nem használható. Sebesség 6 km. A rendelet határoz- mányait meg nem tartók ellen a 1939 május 3. hatóság megindítja a kihágási el« járást. A gyakorlat megkezdését ariaszté. sziréna üvöltő hangja, a befejezését pedig a sziréna állandó magasságú hangja fogja jelezni. A légoltalmi osztagosoknak bevonulni nem kell, semmi teendőjük nincs. A két ifjúság (m.) Akik végighallgatták a napokban megtartott Ady emlékestet, azok eey különösen szép élménnyel és elv örvendetes és fölemelő tanulsággal lettek gazdagabbak. Nem is volt tán más ez az este, mint egy gazdag örökségnek, az Ady örökségnek, Ady egész nemzedékének gondolatokban gazdag és érzésekben pompás, dús hagyatékának át- vétele A háború előtti ifjúság, Ady ifjúságának lázadó, türelmetlen, egy. helyben veszteglő süllyedt szekerét a ma ifjúsága mozdította el ezen az estén az Ady nemzedéke által is vágyott uj magyar élet uj igéjü kiépítése felé. Abból a lázadó, önmagát korholó, mindent lerombolni akaró és bus tehetetlenségében a forradalom esztelen áramlásába sodródó ifjúságból, az Ady ifjúságából, az építő, a diadalmas fiatalság ifjúsága lett Az ugarkép mint vissza nem kívánatos mult, mint régi és teljes egészében talán ma még mindig meg sem érzett magyar tragikum már a múltnak a képe ennek a mai ifjúságnak a szemléletében. Ok már nem a tehetetlenségtől sújtott társadalomnak a könyörtelen ostromlói és bomlasztói, nem a süllyedő magyarság jajszavait zengik ráteszi hangjaikon ők, hanem a feltört és művelésbe fogott ugarnak termést érlelő munkásai és a diadalmaskodó uj magyar életnek a lelkes dalosai. , _ . Ez a nagy tanulság, amit azok érezhették, akik ezt a felejthetetlen Ady-estet végighallgatták. Két szemlélet, két kép, két világ hangja és feszülő akarása folyt zuhogva egy mederbe ezen az estén; az Ady ifjúságáé és a ma ifjúságáé. Ady ifjúsága a kaput, falat döngető ifjúság héroizmusa volt. A fajtájából kinőtt, a fajtáját szerető, azért élő és haló, annak sorsán, tehetetlenül kesergő, ostorozó ifjúság, akik előtt mint roppant, minden akarást agyontaposó kérdője^ me- redezett az égig a magyarság jövőjének sorsa, pusztuló fajának léte, nz akaratlan, az enervált, a busán nekikönyőkölő, síró, nyögő, bánat- tóitokkal televarrt fajta sorsa, a fajtájából kinőtt magyar ember minden kétségbeesésével és műiden tehetetlen segíteni akarásával. Azért ez az ifjúság is hű fia volt fajánsk, ha akkor ezt el is vitatták tőlük. Csak akkor még az esett szép szomorú fejekkel hégy—öt magyar hajolt össze, hogy döngessék a titkok-titkát, a nagy magyar tragédia titkát: miért is, miért is ?;•• Olyan bús volt ez az ifjúság, mint amennyire diadalmas és dicsőséges a mai ifjúság. Az Ády-est után úgy is érezzük, hogy ez a mai fiátálság már a feltört ugarnak a fiatalsága, akik már nem négyen—öten hálóinak össze esett, szomorú fejével, hanem ez az ifjúság megremegteti és fölemeli a szivünkét, mint egy egységes szavalókórus a diadalmaskodó hangjával és alkotási vágyúk» építeni akarásük hatalmas dinamikájával pedig kimozdítanak ben-
