Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-05-03 / 35. szám

1939 május 3. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 8 A dunaf öld vári cserkészgyülés Átképezne néhány őskeresztény urat európaszerle ismert előkelő részvénytársaság, eleinte kőltségmegtéri léssel, lix alkalmazás lehe­tőségével. Folyamodványok személyi ada­tokkal, jó referenciákkal »Kereskedelmi pálya c jeligére — a kiadóhivatalba kül­dendők. 270 Bünket ugarszemléletünkből. Milyen csodálatos és boldog érzés ez, oly bosszú lelki tespedtség után. Ady ifjúsága a küzdő, a telek és anyag hijján soha építeni nem tudó, már-már önmagába visszaomló bol­dogtalan ifjúság volt, akik mennyi mindent odaadtak, amig szépen el­fáradtak, mint ezt Ady irta s a végén megölte az ő ifjúságukat az össze- sürüsödőtt akaratnak felhalmozódott méreganyaga. Ez az ifjúság volt a tragikusabb. A ma ifjúsága is küzdő, de épitő és épp azért diadalmas ifjúság, aki­nek tíz öröksége lesz majdan az Adyváteszi leikével megérzett „meg­álmodott jövő“, a boldog nemzet­ben élő, boldog fajtának a jövője. Ady ifjúsága volt a Muszáj Herku­lesek letört ifjúsága, a ma fiatal­sága pedig az Atlaszok fiatalsága, akik még majd tartani fogják rop­pant válIáikon a mi boldog kis gló­buszunkat. Ady nemzedéke érezte, hogy e szűzi magyar földön valami rágcsál és az égig nyúló giz-gazok között alig akad virág — mint ahogyan ezt Ady irta — ők a föld alvó lel­két lesték, régmúlt virágok illata bóditotta őket szerelmesen és sirat­ták magukat, meg a fajtájukat. Mennyivel más, hogy úgy mond­juk, mennyivel egészségesebb lehet ez a nemzedék, mennyivel hívőbb, bizóbb, kiegyensúlyozottabb és jó­zanabb lehet. Benne nem gyűlhet össze a fojtódásig, a fulladásig a ki nem élt akaratnak bomlasztó mérge, gőze, ők már ki tudják élni magukat ebben a levegősebb Ma­gyarországban, ebben a megújuló nagyobbra vágyó Magyarországban. Istenem, hová is lettek a fullasztó tegnapok, hová lett a mozdulatlan múlt, hová lett a dekadensnek el­nevezett kor, hová lett az akkori lázadó fiatalság? Váltás történt 1 Nemzedékcsere I . A jelen fiatalsága felváltotta a múlt ifjúságát, átvette a rája hagyott dús síellertii örökséget. Megérti a múl­tát, mert áldoz emlékének és meg­érti és fel tudja mérni a jelent és n jövőt is. Dolgozni akar és épí­teni a jelen egészséges terveiből, a múlt alapjain a jövő számára. A legszebb és leghálásabb nemzedék- hivatás. Kisérje is Isten és áldása a munkájukat. Amikor végigh allgattuk az uj nem­zedék lantosainak Illyés Gyulának, Erdélyi Józsefnek és Szabó Lő­rincnek mélységesen szép verseit, akkór vált élménnyé az Ady-est, mert akkor éreztük meg, hogy ez az ést a múltnak és a mának meg- békütő találkozása, a múlt szivének megdobbanása á ma ifjúságának a kábelében. Kívánjuk is szivünkből, hogy ter­vük — Ady Endre Szobrának fel­állítása — sikerüljön is nekik. Szük­ség is van erre, kell nekünk ez a SíObor, kell hogy monumentális le­gyen és kell, hogy zarándokhellyé váljon, mert ez lesz, amig a ma­gyarság él e hazában a kétféle ifjúságnak, a múlt és jövő fiatal­ságának, a romboló és épitő: az WÖk Hiúságnak a szimbóluma. A Tolnamegyi Cserkész Szerve­zetek vasárnap délelőtt 11 órakor tartották évi közgyűlésüket Duna- földvár községháza tanácstermében. A vendégeket Sipos Ernő kormány­főtanácsos üdvözölte, majd Faludy Ferenc szekszárdi gimn. igazgató mondott néhány elismerő szót a dunaföldvári cserkész-hadijátékok­kal kapcsolatosan. Csapó Jenő gimn. tanár, a Tolnamegyei Cser­kész Szövetség központi titkára olvasta fel részletes és mindenre kiterjedő beszámolóját, megemlítve, hogy a vármegyénkben 25 cserkész- csapat működik, parancsnok vagy működés hiányában feloszlott négy. Rövidhullámú adóállomást üzemben tart 2 csapat. Itt említi meg, hogy rövidesen Cserzy József vezetésével üzembe helyezik a dunaföldvári 105. számú cserkészcsapat rövidhullámo­kon működő cserkész-adóállomást ‘Tíiíek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Az idei katolikus nagygyű- i lés. Dr Serédi Jusztinián biboros­hercegprimás legújabb pásztorleve­lében közli papságával az idei ka­tolikus nagygyűlés vezető gondola­tát, mely utóbbinak szellemében külön ünnepélyes szentmisék és gyűlések lesznek a német, szlovák és ruszin anyanyelvű hívek számára. Tudatja, hogy a Máv. menetdijked­vezményeiről az Acito Catholica országos szervezőbizottsága kellő időben értesíti a papságot és a hí­veket, majd így folytatja: Az idei Katolikus Nagygyűlésnek külön je­lentőséget ad az a körülmény, hogy a múlt évi felejthetetlen Eucharisz­tikus Világkongresszus évforduló­jára esik és annak élményeit van hivatva megújítani és hatásait el­mélyíteni. A Katolikus Nagygyűlés megnyitásaképp május hó 17-én, az Áldozócsütörtököt megelőző napon az esti harangszó előtt valamennyi templomban félórán át szólnak a harangok. — Vitéz Kolosváry-Borcsa Mi­hály lesz a sajtókamara elnöke. A sajtókamara felvételi bizottsága multt heti utolsó ülésén befejezte a felvételi kérvények felülvizsgálását, meghozta döntéseit és vasárnap nyilvánosságra is hozta a kamara tagjainak névsorát. Ezt követőleg a kamara miniszteri biztosa megteszi a szükséges intézkedéseket a ka­mara felállítására vonatkozólag. A vidéki lapok hosszú cikkekben szá­molnak be a sajtókamara megala­kulásáról és pártkülönbség nélkül egységesen annak az óhajuknak adnak kifejezést, hogy vitéz Kolos­váry-Borcsa Mihály dr országgyű­lési képviselőt, a Függetlenség fő­szerkesztőjét válasszák meg a ka­mara elnökévé. A fővárosi sajtó­is. Utána Surányi Károly központi ellenőr olvasta fel beszámolóját, kiemelve, hogy úgy tűnik fel, mintha a cserkészet mostanában stagnálna, de ő, akinek szeme előtt folynak le a csapatok működései, tudja, hogy egy nagy belső lelki átépítés mun­kája folyik, a cserkészet javára. Vé­gül a pénztári jelentés után a vár­megyei intézőbizottsági tagokat vá­lasztották meg. Lékay Tivadar, a Cserkész Szövetség központi ki­küldöttje a cserkészparancsnok nyári táborozásának szükségességéről be­szélt, majd Faludi Ferenc záró­szavaival a közgyűlés véget ért. Utána a közgyűlésen résztvett cser­készparancsnokok az Egyenlőségi Körben megtartott banketten vet- j tek részt. A dunaföldvári cserkésznapról a I kővetkező lapunkban számolunk be. körökben nagy örömmel vették tu­domásul a vezető vidéki lapok kez­deményezését, annál is inkább, mert a főváros újságírói körében már hosszú idővel ezelőtt kialakult a vélemény, hogy a kamara elnöki méltóságát vitéz Kolosváry-Borcsa Mihálynak ajánlják fel. Ez az állás- foglalás olyan egységes, hogy vitéz Kolosváryt minden valószínűség sze­rint egyhangúlag választják meg a sajtókamara elnökévé. — Felvételek a sajtókamarába. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közölte a sajtókamarába fel­vettek névsorát. Vármegyénk terüle­téről az újságírói főosztályba (I.) felvették Bldzsik Ferencet, lapunk felelős szerkesztőjét, a 11. szakosz­tályba dr Koralewskl Géza dombó­vári községi orvost, a Dombóvár és Vidéke felelős szerkesztőjét, az V. szakosztályba (újságíró gyakor­nokok), Szakdly Ferenc szekszárdi laptudósitót. — Megalakult Cikón a Volks­bund der Deutschen in Ungarn. Vasárnap országos érdeklődés kö­zepette megtörtént Cikón a magyar- országi németek Volksbundjának ün­nepélyes megalakulása dr Basch Fe­renc elnöklete mellett. Körülbelül 7000 ember vett részt az alakulá­son, amely rendben folyt le. Dr Basch a gyűlésen kijelentette, hogy a magyar kormány megértése tette lehetővé számukra a megalakulást. — Kinevezések. A m. kir. igaz­ságügyminiszter dr Sáfrány Lajos joggyakorlatra bocsátott szekszárdi lakost, joggyakornokká nevezte ki, s dr Wandl Tibor szekszárdi lakos jogtudort, a pécsi ítélőtábla terüle­tére joggyakorlatra bocsátotta. — Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Gimesi József bátaszéki közs. el. népiskolai segédtanítót, mostani ál­lomása helyén, rendes tanítóvá lép­tette elő. Iskolagond noksági kinevezés. Vitéz Madi Kovács Imre, várme­gyénk főispánja, a tengelici állami iskola gondnokságának elnökévé báró Schell József földbirtokost, al- elnökké Pataky Imre főjegyzőt s agjaivá Szabó Sándor, Töricht Mátyás, Zsebe József, Rlzner József, Verner István és Horváth János tengelici lakosokat nevezte ki. — Májú« f-tftl m tf il Ag-moad hétköznapi elAadáuinak kezdő ideje */> T de V éra. — Anyák Napja — május M. A legszebb és legmagasztosabb gon­dolat: az anya iránti szeretet és tisz­teletet juttatja eszünkbe az a nap, melyet az egész világon minden esztendő május havának második vasárnapján, ez évben május 14-én ünnepelnek. Ez az a nap, amikor szeretetünk és tiszteletünk jeléül az édesanyát valami csekélységgel illik megajándékozni. Különösen ez év­ben időszerű az anyák ünnepe, ami­kor a hazánktól 20 évig elszakított szenvedő magyar anyákat is ünne­pelhetjük. Ezen a szép napon gon­doljunk édesanyánkra, mert ntnos szebb gondolat és nagyobb öröm, mint az önfeláldozó édesanyát sze­retetünk jeléül — bármily csekély­séggel is — megajándékozni. — Vasúti kinevezés. A MÁV igazgatósága Oacsdr Béla szekszárdi MÁV főtisztet kinevezte Monostor- bélre állomásfőnöknek. — Tanügyi kinevezés. A val­lás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­ter Végvári Lajos alsónyék-pörböly- pusztai tanítót — mostani állomás­helyén meghagyása mellett — ál­lami iskolai helyettes tanítóvá ne­vezte ki. — Helyettes tanítóul alkalma­zás. A sárszentlőrinc-rácegresi róm. kát. uradalmi elemi iskolába Soltész Béla alkalmaztatott helyettes ta­nítóul. — Kulturestély Tolnán. A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör április hó 30-án Tolnán, az Iparos Olvasó Egyletben nagytermében, a helyi népművelési bizottság rende­zésében minden tekintetben fénye­sen sikerült, magasszinvonaiu kul- turestélyt rendezett A tolnai állami polgári iskola énekkara vitéz Nagy Sándor igazgató vezetése mellett a Himnuszt énekelte, majd Koltay Róbert körzeti iskolafelügyelő üd­vözölve a megjelenteket, a kultúra jelentőségéről értekezve, nyitotta meg az ünnepélyt. Dr Kovács Elek bátaszéki orvos »Rachmaninoff: Prälude és Chopin: Grande Valse* cimü alkotásait adta elő zongorán hatalmas technikával, amelyért lel­kes ünneplésben is volt része. Ez­után dr Halmos Andor tanügyi ta­nácsos, a kör díszelnöke, egy ked­ves és az életből ellesett tárgyú, zamatos magyarsággal megirt no­vellájában gyönyörködött a közön­ség, melynek végeztével az előadót lelkes Ünneplésben részesité. Az áll. polgári iskola énekkara adta elő ezután PŐsa: Mi a haza ? cimü megzenésített versét, szép hang- szi nézés sei. Majd Lovas M. János bátaszéki áll. polgári isk. Igazgató tartott klasszikus előadást a rádió­ról. A mindvégig élvezetes és ta­nulságos előadás végeztével a kö­zönség sokáig ünnepelte az előadót Dr Gyöngyös Béla tolnai ügyvéd Szendeff Kristóf művészi zongora- tcisérete mellett énekelt több opera- részletet A kiváló énekes igazán megérdemelte a nyújtott műélveze­tért a neki juttatott ovációt. Tóth Nándor, a Vas Gereben Kör ügy­’ vezető elnöke olvasta fel — mély hatást kiváltott — kedves noveilá- ] ját, sok tapsot aratva. Mandács Jó- | zsef népművelési gondnok szívből • fakadó köszönetnyilvánítása után a I polgári iskola énekkara a Szózat HmHeffllftkműoek, orszdszdszlók, temMeluereltiek művészies khrltelQ síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési fettételekkel flutschenbacher Ödön és Ha (wutsohenbaoher Jeafl) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára SzeksKárdy Horthy HHklós-et «4-16-48. szám Fiók wrkőraktárak: Telné és Keltesd

Next

/
Thumbnails
Contents