Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-04-26 / 33. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 április 26. részesítette a főispánt, aki szivbőt jövő meleg hangon, nemesveretfl szavakban köszönte a megtiszteltetést és Ígérte, hogy Szekszárd megyei város jogos érdekeit mindig istápolni fogja. Az Installációs közgyűlés A szombati nap, e hó 22*én ünneplőbe öltöztette a várost. Nemcsak a középületek öltöttek pazar zászló- díszt, hanem a magánházak is. A reggel és délelőtt érkező vonatok csak úgy öntötték a beiktató díszközgyűlés közönségét és az installációra érkező gépkocsik óriási tábora parkirozott a város terein. Mindenfelé diszmagyarok, lila szegélyű papi talárok, katonai dísz- öltönyök és pazar női toalettek pompáztak és a közgyűlési terem karzata már jóval a beiktatási aktus kezdete előtt megtelt előkelő hölgyekkel. Lelkes, meleg ováció fogadta a vármegyeháza nagytermében megjelent Virág Ferenc pécsi megyés- püspököt, Tolna vármegye törvény- hatósági bizottságának örökös tagját, a vármegye kiváló szülöttét, továbbá Bácska, Baranya, Somogy és Fejér vármegyék, valamint Pécs, Székesfehérvár és Baja városok diszmagyaros küldöttségeit. A megyebeli notabilitások közül többek közt ott láttuk herceg Montenuovo Nándort, dr Pesthy Pált, gróf Apponyl Károlyt, Csupor István belügyi államtitkárt, gróf Széchenyi Domonkost, dr örffy Imrét, DÖry Frigyest, báró Fiáik Tibort, Kiss Lajost, Szakách Imrét, dr Martin Józsefet, dr Bernáth Bélát, vitéz tardoskeddi Benke József tábornok, dandárparancsnokot, vitéz Makray Lajos, dr Kle n Antal, Petőinek József, dr Dalin Jenő és Tolnay- Knefély Ödön országgyűlési képviselőket, dr vitéz Tégldssy főorvos, volt országgyűlési képviselőt, Siposs Ernő kormányfőtanácsost, Vizsolyt Gusztávot, báró Schell Józsefet, ifj. és id. GOzsy Tibort és másokat, akik a vármegye minden részéből gyűltek össze ez alkalomra. Pontban fél 10 órakor vonult be a magyar ünnepi díszbe öltözött vármegyei tisztikar élén Szongott Edvin alispán és megnyitotta az installáló közgyűlést. Szongott Edvin alispán közgyűlési megnyitója Az alispán legelsőbben is szívélyesen üdvözölte a közgyűlés tagjait, Virág Ferenc pécsi megyéspüspököt, a törvényhatóság örökös tagját: a vármegye szülöttjét, a szomszédos törvényhatóságok megjelent főispánjait, alispánjait és díszes küldöttségeit, az országgyűlésnek, felekezeteknek, a honvédségnek, a hatóságoknak, vitézi széknek, intézeteknek és egyesületeknek megjelent képviselőit, majd eképpen folytatta: Mai ünnepi közgyűlésünk egyetlen tárgya vitéz Madl Kovács Imre Ur Óméltóságának Tolna vármegye iőlspáni székébe való beiktatása, <ősi alkotmányunk egyik igen szép és lényeges autonom jogának gyakorlása. Alkotmányunk évezredes történeti fejleménye, mely évszázadok nemzedékei ösmagyar szellemi és erkölcsi életének, egész érzelmi világának nemzetet alkotó és fenntartó eredménye, a magyar nemzet sajátos szellemének kifejezése, az az alkotmányjogi berendezkedés, mely az isteni gondviselés kegyelméből ezer esztendőn át nemzeti szabadságáért és függetlenségéért folytatott súlyos küzdelmek, vér és anyagi áldozatok dacára is fenntartotta a magyart, képessé tette e népet történelmi hivatásának rendeltetésszerű betöltésére, erővel és mindenre kész hazaszeretettel megáldotta. Ez az alkotmány olyan ősi, mint maga a nemzet, életének folytonos kísérője, válságos napjaiban legbiztosabb iránytűje, a hazafiui erényeknek bőséges és kimeríthetetlen forrása, mely a nemzet sorsát mindig maga irányította, idegen hatalmat és uralmat maga felett soha nem tűrt és nem fogadott el s politikai és államalkotó képességeit ősi magyar szellemben saját maga mindig ki tudta fejteni. Ezzel a magyar alkotmánnyal nem lehet könnyelműen játszani, mert e meggondolatlanul lángra gyújtott tűz elpusztít és eléget Az alkotmányos szabadság volt minden időn keresztül e nép éltető eleme s szabadsággal nevelt magának magyart a nyelvében tőle különálló azokból a népfajokból is, leik Szent István birodalmában kerestek, ugyanitt találtak is gazdasági, kulturális fejlődést, előrehaladást és boldogulást Ez a szabadság volt az, ami idevonzotta a nem ősmagyar elemeket, akik a magyarsággal karöltve Szent István koronájában lélekben és érzésben évszázadokon keresztül egyek lettek a magyarral. Ezt a történelmi Összhangot, együttműködést és sorsközÖ3séget megbontani, vagy akár csak tágítani egyenlő a magyar hazával szemben való hűtlenséggel. S az elmúlt hónapok idegőrlő történelmi eseményei és annak eredményei is újból azt bizonyítják, hogy a magyar alkotmány nemzet- fenntartó erejében vetett rendületlen hit adhatott csak erőt ennek e nagyon sorsüldözött népnek arra, hogy a szörnyű kimenetelű világháború s az azt követő pusztító viharok után, szenvedések és nélkülözések tisztitó kohójában meg- edzve, az isteni igazság érvényesülésében egy pillanatig sem meginogva megkezdje mindannak visz- szaszerzését, ami Szent István birodalmát ezer esztendő jussán őt megilleti. A nemzet alkotmánya alkotmány- jogi intézményeiben nyert megvalósulást. Ezer esztendőn keresztül ebben élte s Isten segítségével a második évezredben is ebben kell, hogy élje államéletét. Az ezeréves magyar alkotmánynyal egykorú a vármegye önkormányzata és az önkormányzati intézmény élén álló főispáni méltóság, még akkor is, ha mindkettő az idők folyamán alkotmányos fejlődésen ment keresztül. Éppen ezért ragaszkodunk a főispáni intézményhez s alkotmányosan kinevezett és a törvényesen működő főispán személyéhez is. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A törvényhatóság közönsége és annak törvényes képviselete a tör- I vényhatósági bizottság, valamint I a vármegye főispánja között fenn- j álló közjogi viszony tartamát és jelentőségét nem csupán az a törvé- I nyes kapcsolat adja meg, amely a vármegyei autonómia és a vármegye élére kinevezett főispán között Ö3i alkotmányunk szerint létrejön. Mert a főispán a kormánynak nem csupán ellenőrző, felügyelő és rendelkező bizalmi embere, de a gondozására bízott törvényhatóság szellemi, kulturális és gazdasági érdekeinek legfőbb előmozdítója és ápolója, aki nemcsak a végrehajtó hatalom vármegyei képviselője, nemcsak szigorú bíró, de a vármegye fiainak szerető édesatyja, nemes- lelkű barátja. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság I Kormányzó Úr ó Főméltóságának legmagasabb elhatározása és a magyar királyi kormány bizalma folytán vitéz Madi Kovács Imre Ur Óméltósága személyében olyan férfiú kerül a vármegye főispáni székébe, aki a kötelességteljesités legtisztább szándékát az igazsághoz, a magyar nemzeti gondolathoz való törhetetlen ragaszkodást, embertársai boldogulásának, a vármegye érdekeinek buzgó előmozdításának, a béke és ezen át a teremtő és alkotó munka buzgó előharcosának szellemét fogja megszemélyesíteni és a vármegye életébe belevinni. Óméltóságának négy esztendős háborús frontszolgálatát, katonai kitüntetéseinek hosszú sorát azok értékelhetik legjobban, s azok bizonyíthatják legőnzetlenebbül, akik e vérzivataros időn keresztül egy pillanatig sem tétovázva oly kiválóan megállották a legnagyobb erőfeszítések próbáit és meg vagyok róla győződve, hogy Ó.néltósága a legszebb katonai erényeket fogja képviselni akkor is, midőn a vármegye életében a vezetést kell át* vennie. Bizonyos vagyok abban, hogy Óméltóságának eddig is tapasztalt szeretetreméltó egyénisége, az a komoly felelősségtudat, amely hivatalbalépésével ót eltölti, a vármegye nemes tradíciókkal gazdag életéhez való ragaszkodás, amelyet a régi nemesi tolnamegyei szülői házból óméltósága a főispáni székbe egészen biztosan magával hoz, biztosítékai annak, hogy Óméltósága hivatali működésében meg fogja oldani a reá váró nagy feladatokat és hű lesz Tolna vármegyéhez. S ha mindezek mellett látom azt, hogy Öméltósága nemcsak Tolna vármegye szülötte, hanem tolnamegyei gazda is, aki húsz esztendőn keresztül a falusi nép között élt s a nemes gondolkodású földesur tiszta szándékával igyekezett népének istápolója lenni, nehéz időkben azokat segíteni, jóakaratu tanácsával ellátni, magas hatáskörében is fenn fogja tartani és ápolni fogja azokat a kapcsolatokat, amelyek eddig is őt a magyar néphez tűzték s társadalmunk minden osztálya között a szeretet, bőket és kölcsönös összefogást hirdetve, úgy közgyűlési termünkben, mint azon kívül is megteremti azt a hazafias s mindenkor á közérdek érvényesülését szolgáló légkört, amely az alkotó munkának és az egyenek boldogulásának is elengednetetlen követelménye. Kerve a jó Istent, hogy Főispán Ur Ó.néltósága s a vármegye közönségének legjobb szándékú ösz- szefogásában Hazánk és vármegyénk üdve, gyarapodása, polgárainak boldogulása diadalmaskodjék, rendkívüli közgyűlésünket megnyitom. A kinevezési okmány felolvasása Schultheisz Rezső vármegyei főjegyző az alispán nagy tetszéssel fogadott beszéde után felolvasta a főispán kinevezéséről szóló leiratot, melyet a közgyűlés tudomásul vett és elhatározta, hogy vitéz Midi Kovács Imrét a főispáni méltóságába beiktatja, tőle a főispáni esküt kiveszi s e célból őt a közgyűlési terembe kűldöttségileg meghívja A küldöttség tagjai lettek: dr Pesthy Pál titkos tanácsos vezetésével Apponyl Károly gróf, Fiáth Tibor báró, Gadl János, Tóth Lajos, Schneider Gábor, Pongrác: Lajos, Michéli Mihály, Nagy Lajos, Debulay Imre, Handl János, Hamar Lajos és Marth Ferenc. A küldöttség felkereste és a beiktatásra míg divta a főispánt, kinek megérkeztéig az alispán a közgyűlést felfüggesztette. A főispán eskütétele Percekig tartó tapsvihar, szűnni alig akaró éljenzés fogadta a közgyűlési terembe lépő főispánt, akit Szongott alispán eképpen üdvözölt: Ebben az ünnepélyes pillanatban, midőn Méltóságod, mint Tolna vármegye kinevezett főispánja, közgyűlési termünkben megjelenik, a bizottsági tagok nevében mély tisztelettel köszöntőm Méltóságodat és felkérem, hogy főispáni esküjét mint főispáni jogköre gyakorlásának törvényben előirt előfeltételét a törvényhatósági bizottság színe előtt letenni méltóztassék. Schultheisz főjegyző olvasta fel az eskűmintát és amint az eskü elhangzott, az alispán ezeket a szavakat intézte vitéz Madi Kovács Imréhez : Méltóságos Főispán Úri Most letett esküje alapján a főispáni széket, mint a főispáni jogkör gyakorlásának külső szimbólumát átadom. Hazánk és vármegyénk javára és boldogulására irányuló buzgó szándékainak megvalósulásához az Isten áldását kérem. Az uj főispán elfoglalta a főispáni széket, amelyben a vármegye négy rangidős főszolgabirája az installációs közönség éljenzése és tapsai között háromszor a magasba emelte. A lelkes ovációk lecsendesűlése után a főispán felkérte a törvényhatósági bizottságot, hogy vele együtt menjen át a belvárosi róm kát. templomba és az ősi szokások szerint vegyen részt az ünnepi szentmisénFestői szinpompáju látványosság volt, mikor a diszmagyarba öltözött főispán Virág püspökkel és a sok-sok diszmagyaros úrral átvonult az istenházába, ahol Gaal János szekszárdi apátplebános tartott ünnepi istentiszteletet, melyen a Cecilia kórus énekelt A mély áhítatot és meghatottságot keltő istentisztelet után az installáció diszruhás közönsége a belvárosi római katolikus templom impozáns előiépcsőjén gyönyörű csokorként fogta körül az uj főispánt és a társaságról a fényképészek raja számos felvételt készített. Ennek megtörténte után a megyebizottsági tagok visszamentek a megyeházára. A mise után a templomból visz- I szatérve, a főispán újból megnyitotta a közgyűlést és az alábbi nagy tetszéssel fogadott székfog- | lalót tartotta:
