Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-04-08 / 29. szám
1939 április 8. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 kos, pártvezetö, Pápay István ig.- tanitó, titkár. Tabód: ifj. Baumann József kis* birtokos, pártvezető, Baumann Ádám kisbirtokos, titkár, Tevel: Kircz Márton kisbirtokos, pártvezető. Hoffmann Márton asztalos mester, h. pártvezető, Erényi Ernő kékfestő, titkár. Váralja: Wiesner János pártvezető, Kovács Dezső tanító, titkár. Zdvod: Breitenbach József pártvezető, Wéber Antal titkár. Dombóvári választókerület. Csibrdk: Tóth József pártvezető, Baráth György igazg.-tanitó, titkár. Dombóvár: dr Vajda Lóránd ny. főszolgabíró, pártvezető, dr Papp Jenő ügyvéd, titkár. Döbrököz: Ugrai Kálmán bisbir- tokos, pártvezető, Ugrai Lajos kisbirtokos, titkár. Duzs: ifj. Szeltner József kisbirtokos, pártvezető, Nübel János ig.- tanitó, titkár. Gyulaj: Oszbad György malomtulajdonos, pártvezető, Horváth P. János kisbirtokos, titkár. Hőgyész: Lengyel János OKH igazgató, pártvezető, Környey Frigyes tisztviselő, titkár. Rocsolü: Kovács Gábor kisbirtokos, pártvezető, dr Dorner Ferenc orvos, titkár. Koppdnyszdntó: Papp András kisbirtokos, pártvezető, Pálmai Ferenc ny. tiszttartó, titkár. Kurd: dr Zámboldt Kálmán orvos, pártvezető, Fuhrmann Ernő tanító, titkár. Lápafö: Göbölyös Károly ref. lelkész, pártvezető, Nagypál János kisbirtokos, h. pártvezető, Sütő Sándor tanító, titkár. Mucsi: Kaufmann János esperes, pártvezető, Kardoss Gyula ig. tanító, titkár. Nak: Dr Klapka János körorvos, pártvezető, K. Nagy Mihály kisbirtokos, titkár. Pdri: Mauser Ferenc kisbirtokos, pártvezető, Propszt József kisbirtokos, titkár. Szakdly: Dávid Pál kisbirtokos, pártvezető, Herczeg János kisbirtokos, titkár. Szakos: Fülöp Sándor kisbirtokos, pártvezető, Nagy György kisbirtokos, titkár. Ujdombóvdr: Dénessy Jenő műszaki tanácsos, pártvezető. Vdrong: Takács István kisbirtokos, pártvezető, Nagy Imre kisbirtokos, titkár. A többi kerületek községeibe kinevezett tisztségviselők névsorát folytatólagosan közöljük. Vitéz Madi Kovács Imre lett az id főispán E hó 22-én lesz az installáció A „ Budapesti Közlöny“ csütörtöki száma írja, hogy a kormányzó a vitéz dr Thuránszky László miniszteri osztályfőnöki kinevezése folytán megüresedett tolnamegyei főispáni állásra kinevezte vitéz Madi Kovács Imre gerjeni földbirtokost. A kinevezés hire megyeszerte általános, őszinte nagy örömet keltett, mert vitéz Madi Kovács Imrében tetterős, fiatal, a vármegye mezőgazdasági viszonyait teljesen ismerő földbirtokos kerül a főispáni székbe és egyéni szeretetreméltóságával sok tisztelőt és barátot szerzett magának. A kinevezés hírének Szek- szárdra érkezése után Szongott Edvin alispán az alábbi táviratot küldte hozzá : Méltósdgos vitéz Madi Kovács Imre úrnak Gerjen. Tolna vármegye közönsége és tisztikara nevében mély tisztelettel és igaz örömmel köszöntöm Méltóságodat, Tolna vármegye főispánjává történt kinevezése alkalmából s hazánk és vármegyénk érdé kében kifejtendő munkásságára _ Isten áldását kérem Szongott Edvin alispán. A belügyminiszter a kinevezéssel kapcsolatban leiratot intézett Szongott alispánhoz, akinek a főispáni hatáskörbe tartozó ügyek ellátása körül kifejtett ügybuzgó tevékenységéért a kormány köszönetét fejezte ki. Vitéz Madi Kovács Imre főispán szombaton délelőtt bejön Szekszárdra. A megyeházán a vármegyei tisztviselők élén Szongott alispán fogadja, majd átveszi a főispáni hivatal vezetését. Mint értesülünk, az uj főispán installációja f. hó 22-én, szombaton, a vármegye tradícióinak megfelelő ünnepélyes keretek között tartandó rendkívüli közgyűlésen lesz. Az u| főispán életrajza Vitéz Madi Kovács Imre az 1893. évi szeptember hó 13-án született az akkor még Paks községhez tartozó Felső-Gyapa pusztán, Tolna vármegyében. Atyja néhai madi Kovács István igazságügyminiszteri tanácsos, tolnamegyei földbirtokos, anyja néhai madi Kovács Istvánná Kovács-Sebestény Julia. Nős, családos, róm. kát. vallásu. Feleségével, szül. Pecz Györgyivel, az 1918. évi augusztus hó 29-én kötött házasságot, amely házasságból két leánya született: Judit és Erzsébet. Középiskoláit a budapesti kegyesrendi főgimnáziumban végezte, majd érettségi vizsga után a budapesti Kereskedelmi Akadémia kétéves tanfolyamára iratkozott be. Ennek az 1913. évben történt elvégzését követően az 1913. év októberében Berlinbe ment és ott a Commerz és Disconto banknál mint votiszt működött káderénél — az 1918. évi november hó végéni történt leszereléséig. A háború után atyja kívánságára, aki birtokának kezelését óhajtotta rábízni, 1919 október havába a keszthelyi m. kir. Gazdasági Akadémiára iratkolontor volt alkalmazásban, hogy közgazdasági ismereteit a gyakorlatban is bővítse. Az 1914. évi augusztus hó elején hazatért és jelentkezett harctéri szolgálattételre. Sorozása után az 1914. évi október hóban, a volt cs. és kir. 10. Mackensen tábornagy nevét viselő huszárezredhez vonult be önkéntesnek, önkéntes iskolái elvégzése után 1915. évi szeptember hó 10-én ment ezredéhez az orosz harctérre és ettől az időponttól kezdve 1918 július 26-ig, megszakítás nélkül teljesített frontszolgálatot. Részt vett ezrede összes haditényei- ben mint szakasz-, majd mint századparancsnok az orosz, román és olasz frontokon. Háborús érdemei elismeréséül a hadi ékitményes III. osztályú katonai érdemkereszttel, a hadiékitmé- nyes bronz Signum Laudissal, az I. oszt. ezüst vitézségi éremmel és a Károly-csapatkereszttel tüntették ki. Felsőbbsége 34 hónapi megszakitásnélküli frontszolgálat után Székesfehérvárra vezényelte, ahol mint kiképzőzott be és ott oklevelet szerzett. Azóta Gerjenben az ősi családi birtokon gazdálkodik. Az 1922. év óta tagja a vármegyei Törvényhatósági Bizottságnak és azóta élénk részt vesz a vármegyei életben. Az 1928. év junius 17-én a Kormányzó Ur Őfőméltósága háborús érdemei elismeréséül vitézzé avatta. Elnöke a Paksi Ármentesitő Társulatnak, mint ilyen, tagja a Tisza—Dunavölgyi Társulat központi bizottságának és az Ármentesitő Társulatok Nyugdíjintézete központi bizottságának. Elnöke a gerjeni mezőgazda- sági bizottságnak, a gerjeni Levente Egyesületnek, az általa alapított Gerjeni Tej szövetkezetnek, diszelnöke a Gerjeni Lövész Egyesületnek, a Gerjeni Tűzoltó Egyesületnek. Felügyelő bizottsági elnöke a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének, tagja az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarának, a Tolnamegyei Gazdasági Egye- 1 sületnek stb. A jövő nemzedék egészsége *3 A kormánynak az az akciója, amellyel a zöldkeresztes mozgalom keretében a cukorban és tejben rejlő nélkülözhetetlen kalóriaforrá- sokhoz kíván juttatni minden falusi és városi szegényt, örvendetes haladást, fejlődést mutat. A cukorellátás 1936-ban kezdődött és mindössze tiz vagon cukor állott a belügyminisztérium illetékes ügyosztályának rendelkezésére, úgyhogy kezdetben csupán a két éven aluli szegény gyermekeket juttathatta havonként megfelelő cukoradagokhoz. 1937-ben már 30 vagon, 1938- ban 40 vagon, 1939. évben pedig 148 vagon cukor áll ily célból rendelkezésre és az ellátást először két évről öt évre, majd öt évről tizenkét évre emelték fel és belevonták a terhes, nemkülönben a gyermekágyban fekvő és szoptató nőket is. A tejelláfás 1939. évben vette kezdetét és erre a célra két és fél millió pengő áll rendelkezésre. Ellátásban részesülnek a ráutalt anyák és a tizenkét éven aluli gyermekek, akik tejellátásban helyi erőforrások igénybevételével nem részesíthetők. Szükséges és kívánatos, hogy minden hatóság és minden polgár tisztában legyen azzal, hogy milyen feltételek fennforgása esetén igényelhet az államtól akár maga, akár gyermeke részére cukrot, vagy tejet. Tudni kell, hogy a segélyezés feltétele az anyagi és egészségügyi rászorultság. Az egészségügyi ráutaltság tényének megállapítása hatósági orvosi vizsgálattal történik. Azoknak, akik akár saját maguk (asszonyok) akár gyermekeik ré- ! szére tejet, vagy cukrot igényelnek, legcélszerűbb a helybeli zöldkeresztes akció vezetőségéhez, vagy a Stefánia-akció vezetőségéhez fordulni, ahol azután a bővebb felvilágosítást megkapják. Elkerülhetetlen feltétele akár a tejsegélyben, akár a cukorsegélyben részesülőknél a havonkénti előzetes orvosi vizsgálat. Ezt az orvosi vizsgálatot a községi, vagy körorvos végzi, viszont azt a tényt, hogy valaki ré- szesithető-e szegénység jogcímén ilyen természetbeli cukor és tejsegélyben, a hatóságok állapítják meg. (Községi elöljáróság.) Alapelv, hogy ingyen tejben, vagy cukorban csak azok a terhes és szoptatós nők, valamint azok a tizenkét éven aluli gyermekek részesíthetők, akiknél a család összkere- sete, illetve jövedelme a 400 pengőt meg nem haladja és akik ehhez a támogatás helyi forrásokból nem juthatnak hozzá. A igénylést, illetve a kérelmet a zöldkeresztes akció vezetőségénél a legcélszerűbb bejelenteni, de a kormány gondoskodott arról is, hogy az igények megállapítása hivatalból történjék, hiszen például a gyermekágyas nőket a zöldkeresztes nővérek meglátogatják, körülményeikről tájékozódást szereznek és hivatalból gondoskodnak arról, hogy ott, ahol ez szükséges, az orvosi vizsgálat megtörténjék és az illető család, illetve gyermek cukrot, vagy tejet kapjon. — A tejakció egyébként óvódákban és iskolákban hivatalból is folyik. Az ott gondozott, vagy tanuló ráutalt gyermekek automatice megkapják azt a tejadagot, amelyet a határozatok megszabnak.
