Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-04-08 / 29. szám

2 täX« TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 április 8. Ezt a magyar hús vétót aztán biz* tos lépésekkel vezeti u Jőri$n.eletn goiidvfolő Istene 9 tökéletes föl támdás-\Áit^V\ eszményképe felé Feltámadás! Irta: Jánosi György. Pedig még csak a kezdet, de már visszavonhatatlan az a hatalmas és diadalmas nekilendülés, amellyel ezek a ragyogó történelmi napok reánk köszöntöttek. Kedves a visz szaemlékezés. Elragadó az őszi nyi­tány, amikor a történelem biztos keze a magyar éjszaka sötét füg* göayét félrehúzta és elkezdődött a hajnal, a Felvidék egyrészének visz- szatérése, azután a legdiadalmasabb magyar nadsereg káprázatos előre* törése, a könnyes, siralomházban ülő Kárpátaljáért, hogy Rákóczi földje ismét lássa a hős atyák hős ivaaékait és boldogan köszöntse a diadalban meghordozott magyar zászlót Áldott legyen az Isten mindazért, ami történt I Áldott legyen a ma­gyar feltámadásért, a győzelemért, amely további sikerek elöhangja, hogy befejeződjék az, aminek meg kell történnie: a harmincmilliós, boldog magyar nemzet Nagyma- gyarországban. A vérszegény hírszolgálat nem tárta fel teljesen és a rá dióköz vetí­tések inkább színpadias, mint érté­ket jelentő módszerei nem tisztáz­ták Kárpátalja dolgait. Kezemben egy levél. Izzik a helyzet megismer­tetésében. „Aknaszlatinát fel akar­ták robbantani, a környéken vér­fürdőt akartak rendezni a magya­rok és ruszinok közt s ha Isten gondviselése folytán a honvédek olyan káprázatos hirtelen le nem csapnak, ha a magyar külügymi­niszter bedől Volosinnak és meg­állítja a csapatok szélvészszerü le­csapását, ma már csak a sírunk lenne meg és egy súlyosan meg­döbbentő gaztett emléke. Az oláhok lesben, lapulva csüsztak közelünkbe, üzengettek, fenyegettek, féltünk, imádkoztunk s mint a derült égből lecsapó villám jelentek meg a hon­védek. Ha láttátok volna azt a gyáva futást, amit itt a szicsek és csehek rendeztek, ha láttátok volna az oláh őrök sáppadt arcát, kékülő ajkát, remegő kezét 1“,,. Nincs a világon párja a magyar katonának, nincs különb hadsereg, mint ez a honvéd hadsereg 1 írták, hogy rohantak, kapaszkodtak, tör­tek előre, mint a bosszuállás vé­szes angyalai. Ezek a csodálatosan hallgató magyar fiuk, a honvédek, pompás tisztjeik vezetése mellett hi­hetetlen vakmerőséggel csaptak le a gyilkosságok és embertelenségek kegyetlen szicsgárdistáira, csehjeire, , orosz kommunistáira és beírták fé­lelmes nevüket a történelembe, be- lehársogták a világ fülébe, hogy jaj annak, aki megbántja a magyart, jaj azoknak, akik meglopták, kira­bolták az összeomlásban édes ha­zánkat I A történelem uj fejezethez érke­zett. Nemzetünk nemzeti öntudata határtalan s ez biztosítéka annak, hogy a magyar nemzet élete nem tüneményszerü politikai, vagy diplo­máciai tünet, ezt nem mások ke­gye, vagy jóvolta, hanem a saját Önbizalmából, erejéből fakadó isteni i küldetésének tudata tartja fent. En­nek a helynek magyarnak és erős­nek kell lennie a Kárpátoktól az I Adriáig. Biztosítéka ennek az, hogy | amikor láncravert kezünkbe ismét felvehettük a kicsavart fegyvert, az Hju, de okos és erős hadsereg az első pillanatokban a történelemben páratlanul álló tényekkel állt elő. A hadsereg önmaga létében alapja a nemzetnek és nyugodtan alhat mindenki e hazában, a magyar hon­védség kötelességtudása, hazasze­retete, a tisztek és közlegények harci lendülete, támadó kedve bé­két és nyugalmat jelent az alkotó kezek számára, boldogságot a hazá* nak, fejlődést gazdasági téren, sikert minden vonatkozásban. A magyar kormány hivatása ma­gaslatán áll. A hadsereghez méltó alkotó és tetterős szótlansággal ve­zeti előre a nemzetet azon az utón, amely nemcsak népszerűséget, ha­nem komoly megfontoltságból fa­kadó sikereket jelent. Mindnyájan megelégedéssel vesszük a hivatalos kijelentéseket, amelyek arról szól­nak, hogy a magyar nemzet meg­újulásának, a területek visszacsato­lásának nincs vége. A kormány dol­gozik, résen áll. és mindent meg­tesz a legalkalmasabb időben. Magyar husvét, magyar feltáma­dás I Köszöntünk téged és szivünk­ből kérdezzük ragyogó napfényed­től, mit hozol még, mit rejtegetsz a magyar holnapban számunkra? Sejtelmünk az, hogy most Erdély következik I Erdély a mienk és ha a riadó megharsan az ismert hargitai tájon, ha odatul megtud­juk, hogy megindult a napsugáros ár: a magyar honvédség, mi tud­juk, mert ismerjük fiaink lelkét, hogy az uj nekilendülésre eldobálja a fegyvert a csehnél is gyávább oláh sereg, hogy elkotródjék oda, ahonnan kibújt: az ismeretlenség Bukarestjébe. Most erre várunk I Ennek el kell következnie 1 Olyan tetterős kez­dettel, mint Kárpátalja visszaszer­zése 1 Isten megadja ezt a feltá­madási ünnepet is nekünk sok szen­vedésünkért HÚSVÉTI MAGYAR ÉNEK Irta: Babay Géza. A háromszor szent isteni igazság Csak két napig volt sziklasirba zárva, Hiába állt ért minden földi gazság, Kiszállt harmadnap már a napvilágra. Kitört sfrjából, hogy eszmévé váljon És meg ne szűnjék arra inteni: <i állhat ellen itt lenn e világon Az igazságnak, amely isteni ? Az igazság, mely égbél száll e földre, Örökké szent és gyézhetlen* marad, ■fogy az idéknek végéig betöltse Rendeltetését itt az ég alatt. míg fényes szárnyak fölfelé ragadják És lelkét Isten csókja illeti, Világfenntartó erejét, hatalmát Újult erével, zengve hirdeti. A háromszor szent, és magyar igazság Tizennyolc évig volt a néma sírba’ S hiába állt ért minden földi gazsfg, A szörnyűséges tetszhalált kibírta. Kitört sfrjából, hogy világgá dörgje: Egy nemzetet megölni nem lehet, Mely ármányoktól fojtva és gyötörve Egy ezredévet m5r átszenvedett I Zárhatnak eszmét néma kriptasírba És zsoldosokkal őriztethetik, Emlékkövére nagy betűkkel írva Pölvéshetik a szörnyű szót: fűit, Szent harmadnapján gyézedelme végre Oly csalhatatlan, mint az egyszeregy. Idéfeletti véghetetlenségbe’ Tizennyo'c év, vagy két nap — egyre megy. E szent hit váljék éltető erőddé, Te új életre ébredt holttetem. Légy bátor, hős s ha kell, válj vakmerővé, Oh nagyreményű magyar nemzetem. Számodra ím a döntő óra itt van, Emeld föl büszkén alázott fejed Egységet vallva s tartva holtodiglan És nem bír többé a sátán veled I ZendOlj meg újra hármas bérc honában Húsvéti hitnek szent harangszava, Igazságunkat ércesen, csodásán Hirdesd világgá és szállj, szállj tova. Hadd hallja meg az egész földkerekség: Szolgákká válni sohasem fogunk I Szívünkben él, mint bflszke kötelesség: Magyar husvéthoz tartjuk szent jogunk I ölén e bűnös, lázadó világnak Mi voltunk itt a népek Krisztusa. Végigjártuk már szörnyű Golgotánkat, Megtört eléggé már a kíntusa. Jövőnk vetése napról-napra érik, Ragyog már íme n magyar remény S hozsannánk h ingja fölzeng majd az égig Magyar husvétnak áldott reggelén. Kilépett a kisgazdapártból az utolsó kisgazdaképviselő is Láng Lénárd és Lázár Imre or­szággyűlési képviselők felkeresték báró Vay Lászlót, a Magyar Élet Pártja országos elnökét és bejelen­tették a pártba való belépési szán­dékukat. Láng Lénárd és Lázár Imre kis­gazdaképviselők csatlakozásával be­fejeződött az a folyamat, amely a független kisgazdapártot most már a szó szoros ér­telmében függetleníti a kis­gazdáktól. Alig van példa a magyar politika életében arra, hogy százezrek jó­hiszeműségére támaszkodott politikai párt, néhai Gaál Gasztonnak száz­ezrek együttérzésére felépített pártja, rövid idő alatt ennyire összezsugo­rodjék. Kétségtelen, hogy ebben az összeomlásban nem kis szerepe |van a libe­rális sajtónak, amely olyan erővel vette támogatásba a független kisgazdapárt veze­tőit, hogy ezzel sikierült őket a jobboldali agrárközvéle­mény előtt diszkreditálni és a velük szemben megnyilvánult hitet és bizalmat megingatni. A Magyar Élet zászlóbontása óta a kisgazdapárt széthullása szinte katasztrófális gyorsasággal követ­kezett be. Egymásután léptek ki a pártból a képviselők, vidéki csopor­tok vezetői, községi, városi és me­gyei szervezetek, amelyek mind a Magyar Élet Mozgalmához, illetőleg a Magyar Élet Pártjához csatlakoz­tak. Most, hogy a pártnak két régi érdemes, valóban kisgazda vezér­alakja is bejelentette báró Vay Lászlónak a Magyar Élet Pártjához való csatlakozását, beállott az a rendkívül érdekes helyzet, hogy a független kisgazdapárt le­olvadt kis csoportjában ma már egyetlen kisgazdakép- viselö sem foglal helyet. Nyilván ezzel magyarázható * liberális sajtónak az az értesülése hogy a most már ügyvédekből1 ügyvédjelöltekből és nyugalmazott tisztviselőkből álló kisgazdapárt a fővárosban kísérel meg mandátumot szerezni és a vidéken elvesztett tömegei helyett Budapesten próbál kisgazdaszervezetet létesíteni. A Matt« Étet Pártjának vezetői Előzőén már megírtuk, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök kiket bí­zott meg a Magyar Élet Pártja tol­namegyei választókerületeinek veze­tésével. — Most megtörtént már a bonyhádi és dombóvári kerületek községeiben is tisztségviselők kine­vezése és a névsort alábbiakban közöljük. Bonyhádi választókerület. Apar: Fauszt Mihály pártvezető, Bitter Kálmán titkár. Bátaapáti: Wippert János párt­vezető, Szendrey Nándor tanító, titkár. Bonyhád: Pétermann Jakab gyá­ros, pártvezető, vitéz Zerinváry Já­nos tanár, helyettes pártvezető, Vi­rányi Lajos tanító, helyettes párt­vezető, Bajor János nyug. őrnagy, titkár, Wagner János tanító, titkár. Bonyhádvarasd: Neumann Ádám pártvezető, Keller Mihály titkár. Cikó: Lindauer János pártvezető, Reisz János helyettes pártvezető, Szegő József tanító, titkár. Grábóc: Vitéz Molnár Mátyás párt­vezető, Leitz Péter titkár. Győré: Kraft Gáspár pártvezető, Bartsch Lajos tanító, titkár. Hant: Propszt Ferenc pártvezető, Ritter Ferenc titkár. Izmény: Hartina János pártve­zető, Spannegel Jenő tanító, titkár. Kisdorog: Bea Mihály pártvezető, Somos Antal tanító, titkár. Kismányok: Friedrich Henrik párt­vezető, Weisz János titkár. Kisvejke: Regős István tanító, pártvezető, Lovász Mihály titkár. Lengyel: Lerch István esperes, pártvezető, Tóth Ferenc főintéző, titkár. Majos: Grieszhaber Endre Hen­rik igazgató, pártvezető, Gáspár Jó­zsef tanító, titkár. Máza: Amrich István t. gy. igaz­gató, pártvezető, Bátai György h. pártvezető, Hegedűs István malom- tulajdonos, titkár. Mórágy: Id. SzalbachMátyás kis­birtokos, pártvezető, Becker Henrik kereskedő, titkár. Mőcsény: Vitéz Lamberti Ádám szabómester, pártvezető, Guttján Ádám vendéglős, titkár. Mucsfa: Strum Henrik kisbir­tokos, pártvezető, ifj. Rothermel Henrik kisbirtokos, titkár. Nagymányok: Schein János kis­birtokos, pártvezető, Eicher János igazgatótanitó, titkár. Nagyvejke: Heil Márton kisbir­tokos pártvezető, Heil János kis­birtokos, titkár. Szálka: Koszter János kisbirto-

Next

/
Thumbnails
Contents