Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-04-05 / 28. szám

XXI. évfolyam Szekszárd, 1939. április 5. (Szerda) 28. szám. Surkiutfiatg tm Idadihlntali Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 előfizetési dl|i Pyéwr évre _ 12 pengő || Félévre_ _ _6 pengő Pelei ős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lop megjelenik minden szerdán ás szombaton, előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árali A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllméleraoronként 10 fillér, Álláatkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám«, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 00 fillérbe kerül. A nwívor tehetséí csodái Az Országos Alföldi Bizottság csütörtöki nagygyűlését jogosan mondhatjuk a magyar agrártársa­dalom kiemelkedő eseményének, hi­szen azon megjelent a miniszter- elnökön kívül a Kormányzó is, aki a miniszterelnök hatalmas beszéde után fel is szólalt. Ezzel a tényével szinte kiemelni látszott magának a bizottságnak és a bizottság mun­kásságának nagy horderejét. Hiszen maga ez az intézmény tudvalevőleg a kormányzó leikéből és akarásá­ból született meg, amire az a gon* dolat vezette, hogy az Alföld kér­dése mindig elhanyagolt kérdés volt az országban, pedig az Alföld a Csonkaországban sokkal nagyobb gondot és figyelmet érdemel, mint a régi Nagymagyarországban, mi­kor a nemzetnek sokkal több erő­forrás állott a rendelkezésére, mint a jelenben. A Kormányzó ezúttal is ugyanazokat a húrokat ütötte meg, amelyeken keresztül néhány évvel ezelőtt a Szolnokon megtartott nagy­gyűlésen szólott a nemzethez. A magyarság kötelességévé tette, hogy anyagilag minél erősebbé válhas­son, mert amint mondotta: — Nekünk magyaroknak most már első kötelességünk, hogy min­dent megtegyünk anyagi megerő­södésünk érdekében. Hogy ezt el­érhessük, hozzá kell látnunk min­den olyan munkához, amelyet eddig talán lenéztünk, vagy lebecsültünk. Erős a meggyőződésem, ha gazda­gok leszünk, a magyar faj tehet­ségével olyan csodákat művelhe­tünk, ami joggal fogja meglepni a világot. Hogy ezt elérhessük, ehhez két feltétel szükséges. Először, hogy minél több pozitív munkát végez­zünk, másodszor, hogy minél job­ban kerüljük a negatív munkát Ezt ftiagyarul úgy is mondhatnám: több munka és kevesebb politizálás. Egyéni tapasztalatából mondott el beszéde további során néhány ada­tot a Kormányzó, azt a téves fel­fogást cáfolva, mintha a magyar nem volna eléggé haladó és vállal­kozó szellemű s mintha annyira konzervatív volna, hogy az ujitást minden vonatkozásban kerülni sze* retné. Elmondotta a Kormányzó, * hogy a saját tapasztalatából tudja ezt a téves felfogást megcáfolni. Körösön például, ahol duzzasztókat építettek és ahol az állami birto­kon már öntöző gazdálkodás fo­lyik, azt hitlék, hogy nem kapnak elég munkaerőt, mert uj rendszer­rel dolgozván, a magyar legények és fiatalemberek vonakodnak majd munkára jelentkezni és az uj rend­szert megtanulni. És a gyakorlat éppen ennek az ellenkezőjét iga­zolta, mert a tanulnivágyó gazda- ifjak tömegesen jelentkeztek és azok is, akik munkához nem jut­hattak, minden szabad idejüket a telepen töltötték, csakhogy az uj rendszert figyeljék és tanulmányoz­zák. Igen érdekesen világította meg a Kormányzó beszéde további so­rán az egyes országrészek össze­függését, vázolva, hogy mi valójá­ban a Ruténföld visszakerülésének a jelentősége és hogy mit jelent ez a magyarság szempontjából ? Magát az egész életet jelenti, mert Fuchs Gyula, a független kisgaz­dapárt országos szervező titkára az alábbi feltűnő nyilt levelet intézte Eckhardt Tiborhoz, a párt vezé­réhez : .Kegyelmes Uram! Ezúton hozom nagybecsű tudomására, hogy a ve­zetése alatt álló független kisgazda- pártból kilépek s az országos szer­vező titkári állásomat a párt ren­delkezésére bocsátom. Kötelességét érzem, hogy elhatározásomat, amely a pártból való kilépésre késztetett, nyilvánosan megindokoljam, annál inkább, mert az utóbbi időben ki­lépetteket az a vád és támadás éri, hogy „egyéni célok Után fut­kosnak". — Az a népi mozgalom, amelyet — Azonban a tizesztendős poli­tikai harc nem hozta meg a falu számára a kivánt és remélt ered­ményt s igy az elesettebb népi rétegek egy gyorsabb Ütemű refor­mot hirdető politikai pártot kívánnak. Ez az utóbbi időben ténylegesen népi politikát folytató kormányzat, mely a kisgazdapárt úgyszólván min - den programját magáévá tette és részben már a megvalósulás stádiu­mába is hozta; ezzel a falu komo­lyabb elemeinek nagyrészét nyerte ! meg a kisgazdapárt rovására. — A biharnagybajomi választás ha ellenséges szándék vezeti a Ru­ténföldön az erdőgazdálkodást, ott olyan rablógazdálkodást lehet foly­tatni, ami mellett a vidék elkarszto- sodása hamarosan bekövetkezett volna. Ennek következményeképpen az eddig az erdők által lassú folya- matu vízlefolyás hónapokra hozód- hatik, míg rossz erdőgazdálkodás mellett gyorsan következik be, ami­boldogult vezérünk, Gaál Gaszton 10 ével ezelőtt megindított s amely­nek vezetését kegyelmes uram vál­lalta, ma már misszióját befejezte. — E párt, amelynek magam is hét éven át voltam fanatikus har­cosa, elvitathatatlan történelmi mun­kát végzett. A bethleni rezsim ide­jén joggal elkeseredett régi töme­geket nem engedte nemzetközi gon­dolatoktól megmételyezni, hanem azokat pártja keretében nemzeti alapra helyezte. A falu fájó és gyó­gyításra váró problémáit a parla­ment elé vitte s ezek felismerteté­sével a népi politikát a kormány­zat tengelyébe állította. A titkos vá­lasztójog megalkotásában is mulha- I tatlan érdeme volt fényesen igazolja állításomat. Ott, ahol a hires bihari gárdának tíz­éves, kiépített kisgazdapárti szer­vezete volt, akadt olyan község, ahol Ke­gyelmes Uram személyes fel­szólalása után két szavaza­tot adott le pártunk jelöltjére. Az eredmény — akárhogy szépít­jük is a dolgot — lerántotta a lep­let egy eddig kendőzött igazságról: a kisgazdapárt kiélte magáti — Én, aki az országot immár hét éve járom, kétségtelenül meg­állapítottam azt a tényt, hogy pár­tunk ereje gyengülőben van és igy I határozottan állíthatom: hogy a bé­nek viszont az eredménye olyan vizáradas, ami ellen az Alföld nem tudna védekezni. S ha ez bekövet­kezik, amint az áradás tönkreteszi a tavaszt, akként tette volna tönkre későbben a nyári aszály az egész termelő munkát e magyar Alföl­dön. Ezt a veszedelmes lehetősé­get is elhárította fejünk felől a Ru­ténföld visszacsatolása. következendő titkos választás esetén sem kap többséget, sőt, sajnos olyan parlamenti csoportot sem, mely a kormányzatot döntően befolyásolni tudná. A párt sorsát megpecsételte... Már pedig hatalom átvételelnél- kül programot megvalósítani nem lehet. A párt sorsát végképp meg­pecsételte Kegyelmes Uram egyébként jóhiszemű és két­ségtelenül becsületes szán­dékú politikai együttműkö­dése azon egyénekkel» kik egy elavult rendszer hős vé­delmezői ! Ez a nép körében nagy felháborodást s az én lelkemben is mély sebet ejtett. — De joggal elkeserített a párt belső szelleme is, ahol most oda­került kistisztviselők és irodakisasszo­nyok diktátorai a pártnak s a falu­ról felkerült kisgazdák sok esetben mennek kiábrándultán haza, dolguk végeztével, mert nincs aki szóba álljon velük. — Rá kell világitanom arra is, hogy a most érvényben levő titkos választójog, mely lehetővé tenné a kisemberek parlamentbe jutását, — nem fog érvényesülni Kegyelmes Uram pártjában, mert a lajstromokon való helye­zésekért már most folyik a tülekedés, sajnos, nem a kis­gazdák részéről, Mi okozta a független kisgazdapárt végső összeomlását ? Fuchs Gyula országos szervező főtitkár nyilt levele Eckhardt Tiborhoz A kisgazdapárt kiélte magát Egyet szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents