Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-01-07 / 3. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. január 7. (Szombat) 3. szám. rí •!*> TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SxerkMXtfioéST <* Uadóhlvalal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Pelelda szerkesztő: I Hirdetések árait BLÁZSIK FERENC IA legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter 1.... ... . I széles hasábon mllllméleraoronként 10 fillér. . A '«P megjelenik minden szerdán és szombaton. I Állástkeresőknek BO százalék kedvezmény. Eioiizcica 1» I Bldflzstésl dl|sk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valanUK'a Egész évre — 12 pengő || Félévre _ — — 6 pengő | közlemények i szerkesztőséghez küldendők. | nyíl ttér soronként 60 fillérbe kerUU A magyar föld szentség (B. É.) Képviselői programbeszédében mondotta emlékezetes, mély bölcsességgel, lángoló lelkesedéssel vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a múlt héten, hogy a magyar föld szentség és aki műveli, az a haza oltárán dolgozik és áldozik és a haza érdekében a legnagyobb tel- jesitményt kell hoznia önmagából és a földből. Valóban, klasszikus meghatározása ez a termőföldhöz való magyar jognak és a termőföld iránt való lélremagyarázhatatlan, elengedhetetlen magyar kötelességnek. Belső politikánkban az épitő munkát kétségtelenül, a reformok jelentik, szociális, társadalmi, pénz- figyi, gazdasági és honvédelmi téren egymást kiegészítő és tökéletesítő reformok olyanok, amelyek nélkül nincs rend, viszont minden reformnak elengedhetetlen kelléke a rend és rend nélkül nem haladunk, hanem hányattunk. Az épitő munkában első helyen áll a nemzeti földbirtokpolitika. A nagy latifundiumok kora lejárt, de az áttérést a nagybirtok- rendszerről a minél több ícisbirtok rendszerére, fokozatosan kell végrehajtani. (Ez is azok közé a reformok közé tartozik, amelyet csak rendben lehet végrehajtani.) Az a javaslat, amelyet gróf Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter a jövő héten terjeszt a képviselőház elé, megnyitja a lehetőségét annak, hogy sok ezer kisgazda juthasson földbirtokhoz, kishaszonbérletek alakjában is. A gazda, aki kishaszon- bérletet kap, ha jól gazdálkodik és rendesen fizeti abért, az ellenérték lefizetésével meg is tarthatja majd tulajdonában a földet. Évenkint legalább százezer hold föld jusson a kisebb kezekbe 1 Egyre azonban nagyon figyelnünk kell — mondotta ezeknek, gondolatokban gazdag fejtegetése során vitéz Imrédy Béla miniszter- elnök — az országnak két olyan történelmi osztálya van, amely évszázadok óta tartja vállain a magyar glóbuszt: a történelmi birtokos-osztály és a történelmi parasztság. Ez a két osztály mindig megsértette, támogatta egymást. Nem szabad ezt a két osztályt egymással szembe kijátszani. A történelmi birtokososztálynak és a történelmi parasztságnak együtt kell járnia, kéz a kézben, a magyar történelem utján, mert csák akkor lesznek és maradnak igazán magyarok. Világos és egyszerű, mint "vitéz Imrédy Béla miniszterelnök minden hasonló megáilapitása, vagy okfejtése 1 A legelső feladat azonban az, hogy a föld, akárkinek a kezén van is, jól legyen megművelve, hogy kihozzuk a földből mindazt, amit a nemzet várhat belőle. Azok, akik magyar földön gazdálkodnak, felelősek ezért a nemzet egyetemének, mert az ö vállaikon nyugszik az ország minden társadalmi rétegének jóléte és boldogulása, az erős és szilárd magyar államháztartás, a magyar hadsereg és a magyar jövő. Rossz földművelés mellett az ország szegény lesz, szegény országnak pedig nincs rendes katonája és nincs történelmi jövője. Ezért kell a legnagyobb gondot fordítani arra, hogy a kis- birtokrendszerre való áttérés a termelésben ne idézzen elő se zökkenést, se visszaesést. A nemzet uj rajokat bocsát a földre. Ezek a rajok alkotják majd a föld munkás-hadseregét. A föld, a barázdák katonái lesznek, feladatuk, hogy mindig jobbat, mindig többet termeljenek, hogy nagyobbá, fehérebbé varázsolják ke- j nyerünket. Amikor az uj honvé- I delmi törvény értelmében mindnyájan katonák leszünk, amikor honvédelmi munkának kell folynia irodákban és műhelyekben egyaránt, akkor természetes, hogy a barázdák katonáinak is meg kell állmok helyüket És meg is fogják állni! Vitézi bál Szekszárdon Nagyszabású és külsőségeiben is impozáns módon rendezi' meg a Tolnavármegyei Vitézi Szék és Társadalmi Bizottság ezidei vitézi bálját a Szekszárd Szálló nagytermében. Tolna vármegye társadalmának még emlékezetében lehet a tavalyi bál, amelynél az ezidei még sokkal fényesebb, nagyobbszabásu lesz, mert ez a táncmulatság kifejezetten a megyebálat van hivatva helyettesíteni azaz pótolni. Tehát az ezidei megyebál a vitézi bál lesz. Ebben az ügyben e hó 4-én volt értekezlet vitéz Thuránszky László dr főispánnál. Magyar ruha, nagy felvonulással, a táncot palotással nyitja meg tizenkét táncospár, két zenekar: cigány és katona. Kezdete 9'30-kor. Február hó 11-én lesz, szombati napon. j/ Aki meghívóra tart igényt, kérje a vitézi székkapitányságtól. A szekszárdi szeaényfiondozö hivatal működése Igen érdekes és tartalmas jelentésben számolt be dr Cs. Papp Jenő szekszárdi polgármester - helyettes, szegényfigyi előadó a szekszárdi szegénygondozó hivatal 1936. évi november hó 1-től 1937. évi december hó 31-ig végzett munkájáról. A tiz írógépeit oldalra terjedő és táblázatos kimutatással is felszerelt beszámoló rövid kivonatban ismerteti a szegénygondozás itteni történetét egész addig, amig a belügyminiszter elrendelte az Egri Norma bevezetését. Szekszárd ezt a rendszert 1936. évi november hó 1-én léptette életbe. A különböző jótékonysági egyesületek által gyakorolt szegénysegélyezést az ugyanekkor felállított szegénygondozó hivatal vette át. Ekkor kezdte meg a szegénygondozó bizottság is a polgármester elnöklete mellett működését, megvalósítva az egységes segélyezési rendszer felépítését. Vitéz Vendel István polgármester a közönséghez körlevelet intézett, amelyben a magyar norma szerinti szegénygondozáshoz havi segélyek felajánlását kérte, abban a reményben, hogy »a város polgársága megérti a kor intő szavát és szive sugallatára hallgatva tehetsége szerint kiveszi részét a szegénygondozás emberbaráti munkájából, nem felejtve el azt, hogy a szegények letörölt könnyei nyomán Isten áldása | fakad0. Egy 60 tagú hölgybizott- I ságra hárult az a feladat, hogy havonként meglátogassák az adakozókat, gyüjtőkőnyvecskén az adományokat összeszedjék és a szegénygondozó hivatalba beszolgáltassák. A szegényügyi hivatal legfontosabb szervei a szegénygondozó nővérek. A polgármester a rend tartományfőnökségétől két ferences nővér kiküldését kérte, akik részére a képviselőtestület a Vörösmarty- utca 7. szám alatti városi házban három szobát engedett át használatra, azt berendeztette a rend kívánalmainak megfelelően és létfenntartásukra szükséges tiszteletdijat szavazott meg. A szegénygondozó nővérek 1936. évi május hó elején kezdték meg működésüket. Első dolguk volt, hogy hivatásuknak megfelelően elvégezzék a segélyezettek lakásán a környezettanulmányokat, felkutassák a beteg, elhagyott szegényeket, rendbehozzák, féregtele- nitsék, kimeszeljék és kicsinosítsák hajlékaikat, kimossák és megfoltozzák a munkaképtelen elaggottak ruhaneműit, ők végezték a szeretet- házban elhelyezett szegények lelki és testi gondozását. Munkájuk teszi lehetővé, hogy minden fillér, minden falat kenyér, amely a város hozzájárulása és a társadalom áldozatkészsége folytán a hivatalhoz beérkezik, eljusson oda, ahol arra a legnagyobb szükség van. A segélyt személyesen viszik ki a nővérék a gondozottak lakására, mert igy állandóan megvan a kapcsolat a gondozó és a gondozott között és a segélyátnyujtás nem történik rideg, hivatalos formában.. A szegénygondozó nővérek mindenre kiterjedő alapos munkájának tulajdonítható, hogy 1936. évi julius hó 1-vel 78 régi segélyezettnek havi ellátását szüntette meg a város azon a címen, hogy segélyezésre munkaképességük, vagy családi és vagyoni körülményeik miatt már igényük nincsen, s ezáltal lehetővé lett, hogy az igazán reászorulók oly ellátásiban részesülhettek, amely biztosította számukra az emberi létfenntartást. A hivatal a ferences nővérek környezettanulmányai alapján a gondozottakat 11 csoportba osztotta. Az első segélyezési csoportba tartoznak azok a csökkent munkaképességű, vagy munkaképtelen elaggott szegények, — akilf részére hozzátartozóik ingyen lakást adnak és élelmezésükről részben gondoskodni képesek. Ezek havi 8—12 kg kenyeret és 2 P hetipénzt kapnak. A második csoportba tartoznak azok a szegények, akiket hozzátartozóik élelemmel ellátnak ugyan, de lakást nem adhatnak. Ezek a szegénygondozó hivataltól csak lakbérsegélyben részesülnek, amelyek összege személyenként átlag 6 P. A harmadik csoportba tartoznak azok a szegények, akik hozzátartozóiktól csak élelmet kapnak, de apróbb kiadásaikat fedezni már nem tudják és lakbért sem képesek fizetni. Ezek heti 2 P készpénzsegélyt és 3—20 P közötti lakbérsegélyt kapnak. A második és harmadik csoportbeliek lakbérét a gondozó nővérek a bérbeadónak fizetik ki. A negyedik csoportba tartozóknak ingyen, vagy öröklakásuk van, hozzátartozóik vagy nincsenek, — vagy olyan szegények, hogy segíteni nem tudják szüleiket. Ezek apróbb költségekre havi 2 P segélyt, továbbá élelmiszer bevásárlási könyvecskét kapnak, amely tartalmaz 10 kg burgonya, 5 kg liszt, 2 kg bab, 3A kg cukor, Va kg só, 1 kg gríz, V* kg zsír, Vs kg rizs, V* kg szappan és V4 kg füstölt szalonna bevásárlásáról szóló utalványokat. Az ötödik csoportba tartozók azok, akik csak lakbérkiadásaikról képesek gondoskodni. Élelmiszer bevásárlási könyvet és 8—12 kg kenyeret kapnak. A hatodik csoportbeliek csökkent értékű munkájukért -csak élelmet tudnak szerezni. Ezeknek lakbérét a hivatal fizeti, továbbá kapnak havonta 8 kg kenyeret és 2 P hetipénzt. A hetedik csoportbeliek azok a teljesen munkaképtelen és elaggottak, akiknek örök-, vagy ingyenlakásukon kívül semmijük nincsen, hozzátartozói sincsenek. Ezek élelmiszerkönyvet, kenyeret és het pénzt kapnak. A nyolcadik csoportbeliek azok az elaggott szegények. akiknek sem ellátásuk, sem j lakásuk nincsen. Kapnak élelmiszer- bevásárlási könyvet, kenyeret, lakEgyes szám ára 12 fillér.
