Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-01-07 / 3. szám

2 t. TOLNAMEGYEI UJSÄG bért (és hetipénzt. A kilencedik cso­portbeliek szeretetházi ápoltak, akik­nek eltartásáról a város kőitség- vetésileg gondoskodik, i lelki gon­dozásukat a‘ferences nővérek lát­ják, el. jA tizedik csoportbeliek az elszegényedett, intelligens elaggott nők,' akik havi pénzsegélyben, része­sülnek. A tizenegyedik csoportbeliek S' testi hibákban szenvedők és a pillanatnyilag segélyre szorulók. — Ezek havi pénzsegélyt kapnak. A szegénygondozó hivatal 1936. évi november hó 1-től 1937. évi december hó 31-éig az alábbi ado­mányokat vette be : Közadakozás­ból ^(társadalmi gyűjtésből) kész­pénzben 12801 P 22 fillér, a város költségvetése terhére 1700 P, jóté- konycélu előadásból 1458 pengő, a Szekszárdi Takarékpénztártól 1000 Pj jótékonysági egyesületek stb. hozzájárulásából .661 P 50 fillért, összesen 17,620 p 72 fillért. Ter­mészetbeni adományok .címén be­folyt 827 kg burgonya, 53 kg bab, 32 kg liszt, 13 kg 80 dk husáru, 49 kg kenyér, 1 kg 20 dk hagyma, egyéb 7 kg, 60 kg nyers szemes kávé és 10 kg gyümölcsíz a városi tnségakciótól. Dr vitéz Thuránszky Lászlóné Öméltósága .közbenjárása révén a simontornyai bőrgyártól^O kg .bőr- és talpanyag. Készpénzkiadás volt 16.866 P 26 fillér, maradvány 754 P 46 fillér. A 16 866 P 26 fillér kiadásból havi készpénzsegélyre kifizettünk 14.018 P Ob fillért, élelmiszerekre 990 P • 96 fillért, heti pénzsegélyre 425 P-t, lakbérsegélyre J250 penget, végül karácsonyi ajándékra 176 pengő 24 fillért. A magyar .norma javára adako­zók száma 1937. év I. felében 1005, az 1937. év II. felében 980 fő volt. A munkaképtelen közsegélyesek lélekszáma 1937. év I. felében havi 2X2 fő, 1937. év ii. felében havi 163 fő, évi átlagban havi 189 fő. — A munkaképtelen közsegélyre szoru­lók közül öreg 139, gyógyíthatatlan beteg 19, gyengeelméjű 13, vak 3, nyomorék 15, összesen 189 fő, akik közül 167 külső gondozásban, 22 személy pedig zárt, szeretetházi ápolásban részesült. Ez utóbbiak élelmezésének, stb. költségeit a város költségvetésében e célra élőirány­zott hitelkeret utján biztosította. A külső gondozottak 1909 esetben ré­szesültek pénz-, vagy természetbeni segélyben. A gondozottak közül 19 személy halt meg, akik közül 13 egyén eltemetéséről a város gon­doskodott és a temetéssel járó elő­készületeket a gondozó nővérek végezték. 193,7. évi december hó 22-én a városházán műsoros karácsonyi ünnepélyt rendeztünk, amely alka­lommal gondozoftaink személyen­ként egy-egy kg zsirszalonnát, 2—2 kg kalácsot és egy-egy édességet tartalmazó csomagot kaptak aján­dékba, valamint az inségakció ter­hére 50—50 kg aprított tűzifa be­szerzéséről szóló utalványt. Az őcsényi tifuszesetek Megemlékeztünk róla, hogy az őcsényi Deutsch család négy tag­ját tifuszbetegen beszállították a szekszárdi kórházba, ahol a leg­először megbetegedett Deutsch Sá- muelné meg is halt. Többen is meg­kapták ott a tífuszt és ezek mind­egyikét a szekszárdi kőzkórházban .ápolják. Az őcsényi tifuszmegbete- gedésre vonatkozóan illetékes he­lyen a következő felvilágosítást kaptuk; Vitéz dr Bogddndy György központi járási kir, tisztiorvos az őcsény- ben konstatált tífusz ügyében ki­szállott a helyszínére és vizsgálata aprán megállapította, hogy Deutsch Sámuelné november elején betege­dett meg, de csak a hónap végén hivatott orvost, mert enyhébb tüne­tekkel járt a betegsége. Közben megfertőzte a hozzá bejáró Széki . Pálné sz. Abel Máriát is, akit szin­tén kórházba szállítottak. Deutschné december 2-án meghalt, de 10-én megbetegedett V i n c z e József, Deutsqhék kocsisa; 13-án lett be­teg Deutsch László, 19-én Wisiger Bernátné Deutsch Etel és leánya Wisiger Erzsébet, 23-án Deutsch Olga és János, valamint Bódai Sán­dor, 26-án Deutsch ék napszámosa: . Vineze Józsefné. Végül megfigyelés ■ alá vették özv. Schilling Lajosnét, az elhalt Deutschné unokatestvérét. A fertőzés egy család hozzátarto­zóira korlátozódik, a baj azonban az, hogy ezek a község különböző részein laknak. A betegek 42 hozzátartozója tífusz szérumoltást kapott és folyamatban van a községi rendőrök, kézbesí­tők és tisztviselők oltása. Vitéz Bog- ddndy György dr járási kir, tisztior­vos illemhelyvizsgálatokat is tartott és elrendelte az egészségügyileg meg nem felelők sürgős átalakítá­sát, hogy a fertőzés ezen az utón el. ne terjedhessen. Ezeken az intézkedéseken túl be­zárták a fertőzésre gyanús kutakat, megindították a bacillusgazda ku­tatásokat. Bár Wisiger kereskedő váladékvizsgálata negatív, a ható­ság megtiltotta Wisiger üzletében az élelmiszerek árusítását. A m. kir. tiszti főorvosi hivatal véleménye szerint a nyári fertőzé­sek megelőzésére el kellene ren­delni őcsényben a tömegesebb ol­tásokat, mert a betegek a faluban szétszórt helyeken laknak. Értesü­lésünk szerint mindazok a ható­sági orvosi intézkedések megtörtén­tek, amelyek a tífusz elhurcolásá­nak meggátlására szükségesek. As idén olyan jó termés lesz, - mondja Sirius mester - hogy az árvagyerek is buzakenyeret eszik Mint minden esztendőben, az idén is megküldte lapunknak újévi jókí­vánságait éa 1939. évi jóslatát Vargha László, a népszerű birius időjós. Legújabb jóslatában a következőket mondja Sirius mester; .Januárban igen hideg időjárás Ígérkezik. Most jön még csak az igazi fél. Több helyen kisebb-na- gyobb havazás is várható, sőt hó­viharok lesznek. A tél általában erősnek ígérke­zik. A tavasz kissé szeszélyes lesz, a nyár szép meleg időjárást igér s az ősz. is kedvező lesz. Az 1939-es esztendő gyönyörű termést ígér, úgyhogy még az árva gyermek is buzakenyeret eszik.0 Ezzel egyidőben az egyik pesti lapnak bővebb interjút adott a mes­ter, melyben leszögezte, hogy az I idén jobb lesz a termés, mint ta­valy volt, a gabona mellett főként a barackban és a szőlőben -lesz nagy termés és mindennek dacára úgy a gyümölcsnek, mint a búzá­nak jó ára lesz, miután a magyar terményeknek több uj piaca uyilik. Jó termés lesz azután 1940-ben is, de 1941-ben katasztrófális lesz a helyzet, főleg a gyümölcstermés terén. ­Boldogan jelentette ki végül a mester, hogy az 1939-es esztendő­ben a megszállott területekből ismét több várost és többszáz falút csa­tolnak vissza Magyarországhoz anél­kül, hogy háború lenne. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Előfizetési kérelem ! Tisztelettel kérjük Tolna megye közönséget, hogy 1939. évre szóló előfizetésével lapunkat támogatni ke­gyeskedjek Immár huszonegyedik éven keresztül szolgaijuk Varrtre-. j gyénk hazafias, kulturális, gazdasági . és minden rangú ügyeit. Tárgyilagos hűséggel örökítettük meg a varme­gye eseményeit és komoly hangú cikkeinkkel és híreinkkel minden­kor odatörekedtünk, hogy 'Olvasó­inknak élvezetet szerezzünk Törek­vésünk mindig építés volt lelkiek­ben és gazdaságilag egyaránt Tudjuk, hagy ma mindenkire erő­sen nehezedik a megélhetés gondja, de ez nem vonhatja maga után, hogy oly csekély áldozattal, mint amit lapunk kér a vármegye közön­ségétől, ne tartsunk fenn dyan sajtó- orgánumot, amelyet a forradalmak utáni időkben e vármegye komoly elemei azért indítottak meg, mert szükségét éreztek, hogy a várme­gye ne maradjon hazafias, megbíz­ható sajtó nélkül. Hogy hűen megőriztük ezt a szel­lemet és megalkuvás nélkül küzdöt­tünk azokért a célokért, amelyek alapítóink előtt lebegtek: ann&k bi­zonyítéka múltúnk. A konszolidáló­dás nagy munkájából becsülettel ki­vettük részünkét es ma ezer gond között is megőriztük idealitásunkat és csak azért szádunk harcba, amit hazafiasnak nemesnek és felemeíő- nek ismerünk. Varmegyénk tisztelt közönségé­nek támogatásától függ, hogy ered­ményesen tovább küzdhessünk a nagy céljainkért Reméljük, hogy erre hű előfize­tőink megadják az alkalmat. Kér­jük tehat, hogy lapunk mai számá­hoz mellékelt csekklapon 1939. év I felere járó előfizetési dijat, a múlt évről fennálló esetleges hátralékkal együtt beküldeni szíveskedjenek. Hazafias üdodzlettel: a Tolnamegyei Újság szerkesztősége és kiadóhivatala. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1938 decem­ber 29—1939 január 3-íg: Hőmérséklet: maximum: 2‘2 O január 3-án, minimum:—tt'0 C° december 30-án, Csapadék: hó 0‘9 mm december 30 ín, hó 0'2 mm december 3Í én, hó 0*1 mm január 1-én, cs5, hó 15 mm január 3-átf, Összesen 2*7 mm ■1939 január — Igazgatói címadományozás, j. A Kormányzó Őfőméltósága a val- i lás- és közoktatásügyi miniszter elő­terjesztésére dr Éry Emil budapesti ! IV. kér., áll. főgimnáziumi tanárnak az igazgatói címet adományozta. — Cim- és jellegad ományozá- ! sok az állampéit Ztáraknál. A kor- j mányzó a pénzügyminiszter eíőter- I jesztésére Keller András szekszárdi adóhivatali főnőknek az állampénz­tári igazgatói, — Hargitai László ; gyón ki I. oszt. állampénztári tiszt­nek az állampénztári főtiszti címet és jelleget adományozta. — Előléptetés. A Kormányzó ófőmélíősága a Vallás- és közok­tatásügyi m. kir. miniszter előter­jesztésére Drdch József kultuszmi­niszteri számvizsgálónak a szám­vevőségi tanácsosi címet adomá­nyozta. Drac/T József azelőtt Szek­szárdon a közalapítványi hivatalban teljesített szolgálatot. Városi képviselőtestületi ala­kuló közgyűlés. Szekszáfd megyei város folyó hó 9-én délután kép­viselőtestületi alakuló közgyűlési I tart, majd utána rendkívüli kőzgyű- ! lés lesz, amikor több időközben be* i érkezett ügyet fognak letárgyalni. — Vasúti 'Cim- és jellegado- í mányozás. A Magyar Királyi Ä1- : lamvasutak összülése Katona LajOl * dombóvári, Horváth István szanály- hőgyészi és Mohay László szek­i szárdi MÁV intézőknek a főintézői címet és jelleget adományozta. — Előléptetések a hercegi ura­dalomban. Herceg Esterházy Pál hitbizományának dombóvári kérú­! létében Komlósy Pál intéző előlé- ! pett tiszttartóvá, Paróczy-Nagy Tibor erdömérnök erdőmesterré, Kovács György számtanévá és ifj. dr Szé- csi Gyula ellenőrré. — OT1 kinevezések. A belügy­• miniszter az Országos Társadáíom- , biztosító Intézet szekszárdi pénztá­rához beosztott Dáróczy Zoltán, Szentbe László és Zintá Iván dij- nokokat január hő 1-től kezdődően kinevezte intézeti biztosítási segéd­tisztekké. — Eljegyzés* Szüts Ilonkát, Szüts | Ferenc nyug. városi tanácsnok leá- | nyát eljegyezte Páifi József kán- L tortanitó. — Véglegesítés* A belügymi­niszter Mezey Ibolya sióagárdi rk. 1 segédóvónőt — mostani állomása helyén végleges rendes óvónővé léptette elő. • — Halálozás. Ör Sümegi Mihály bátai származású volt szekszárdi Ügyvédjelölt» azután pécsi ügyvéd, hosszabb szenvedés után meghalt ; Budapestem Szerdán délután helyez­ték örök nyugalomra a rákósi .te­metőben* — Végkielégítés* A vallás- és közoktatásügyi m. kir* miniszter Hámori istvánné szül* Sándor Bor­bála dunaszentgyőrgyi rk. tanítónőt , saját kérésére — január 1-vel végkielégitette. — Felemelték az OTI-segélye- ket. A belügyminiszter 20 száza­lékkal felemelte az OTI által folyó­sítandó szülészeti (terhességi, gyer­mekágyi) segélyeket. Egyben eltö­rölte a segélyek igénybevételéhez eddig szükséges 20 filléres mun­kaadói igazolványok (beteglapok) használatát* —Megalakul a szekszárdi hegy­község. Folyó hó 10- én délután 4 órakor lesz a szekszárdi városháza nagytermében a hegyközségi ala­kuló közgyűlés, amelynek során ki­mondják a hegyközség megalaku­lását, majd elnököt, bírót és hegy- . községi tagokat választanak.^ j

Next

/
Thumbnails
Contents