Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-02-16 / 14. szám
XX. évfolyam. 14. szám. Szekszárd» 1938. február 16. (Szerda) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sierlusxtlsíg te kiadó hívóiul: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 eiáftzctósl dill Egész évre _ 12 pengő || Félévre _ — — 6 pengő Pelelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden azerddn te szombaton. Előfizetést dllak és hirdetések, valamint s lap szellemi részét Illető közlemények s szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések óraii A legkisebb hirdetés dlla 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mllllméta* széles hasébon rallUmélersoronkénl 10 filler. Álláalkeresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint s nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A titkos vAlaszlás ▲ Bánffy Dezső féle hires válási- tás its, amely as akkori Sssbadelvii Párt iriási győzelmével és az ellenzéki pártok teljes lehengérelésével járt, egyre vehemensebben hangzott el i ved, hogy az ily módon létrejött parlament egyáltalában nem kép vise f a nemiet közvéleményét. Ez a megállapítás adott aztán tápot a sorozatosan fellépi obstrukcióknak, amelyek már-már alkotmány válságba sodorták a nemsetet. Tajtékzó dühhel fordult egymással ssembe a többség és kisebbség és az elmérgesedett parlamenti harcok szenvedelme két táborra osztotta szét az országot, a pártgyülölködések nem maradtak meg a parlament falai kösött, bevitték mérgttket az egész társadalmi, sőt a családi életbe is. Ma már történelmileg megállapítható, hogy ezeknek az ádáz politikai testvérharcoknak igenigen nagy réssé volt nemzeti kataaz tréfánk bekövetkezésében. A háború előszele már már végigsüvitett Európa láthatárán. A pártvillongások azonban elterelték a nemzet figyelmét a szorgos és sürgős nagy problémáktól, a kormány alkotó kese pedig tehetetlenül bénult meg az üres parlamenti asócsaták viharaiban. Est a történelmi visszapillantást azért tartottuk időszerűnek, mert a magyar nemzet kifejeshetetlen szerencséjére a jelenlegi parlamenti atmoszféra merőben ellentétes a fentebb vázolttal és ha volt valaha kedvező idő a lelkekben már rég megérett parlamenti reform megalkotására, úgy a mai, valóban az. Higgadt mérlegelés jellemzi és uralja a kormányzó- pártot és higgadt tárgyilagos kritika az ellenzéket, amiben, hoszátehetjük, jelentékeny része van a miniszterelnök politikai becsületességébe és moralitásába vetett általános hitnek. Ái eddigi bizottsági tárgyalások és publicisztikai közlemények legalább ezt igazolják éB minden reményünk megvan arra, hogy ez a hangulat nem fog megváltozni a továbbiak rendén sem. Azzal a tárgyilagossággal szállunk ssembe tehát a legutóbbi bizottsági tárgyalások egyikén elhangsott kritikai megjegyséssel, amelyet nemcsak politikai ellenfeleinkre, de magunkra nézve is kötelezőnek tartunk. Ez az észrevétel az t. i., hogy a titkos választás nem más, mint a nyílt. Ellen- kesőleg. Nagyon nagy és lényeges különbség van a kettő között. Amíg köztudomású és itt ismételten hivat- kosunk az első részben említett történelmi reminiscenciárs, hogy a nyílt ssavazás rendssere mellett bő tere és módja nyílik a kormányzatnak arra, hogy a választásokat a maga párturalmi érdekeinek megfelóieg irányítsa, addig a titkos szavazás mai- lett kisárólsg csak a választók spon tán akarata dönti el a választások eredményét. A szavasópoígárt nem fenyegeti sem terror egyfelől, sem kedvezmény másfelől leadott szavazatáért, mert hogy az hova billen, az tudvalevőleg e rendszer mellett nem konstatálható, a titkos ssavazia tehát sí igasi nemzeti akarat meg konstruálásának bistosabb eszköze, mint a másik. Ha ? Ha magában a választójogi törvényben megvan az a biztosíték, hogy a konstatált közakarat ne rohanjon túl és no maradjon innen a nemzet egyetemes érdekét saolgáló kösaksratnál. Ha még valamicskével innen maradna, íz s kisebbik baj. Azon később is lehet mindig segíteni. De ha tulrohanna, az a nemiet kataBitrófális veszedelmét idézné elő, amin aatán segíteni többet nem lehet. A javaslat jóságának mértéke tehát feltétlenül az, hogy a válasatójog legyen demokratikus, ölelje fel a nemzet legszélesebb rétegeit is, do egy jottával se legyen túl méret esve. A titkos ssavazás elfogadása politikai köséletünknek mindenesetre nagy történelmi fordu'ópontjs, óvakodjunk hát attól, hogy tuldimenaionáltan bal- sorsuok betetőzésének eszköze legyen. Előkeli budapesti művészek magyar estle a szekszárdi megyeházán Folyó hó 26-áo, szombaton este szenzációs mfivÓBii élményben lesz része a szekszárdi köiöasógnek. Vitéz dr Tharánszky Lászlóné főispánod, mint a Szociális Míbbbíó- társulat siekssárdi helyi szerveseiének elnöke, nagyszabású magyar estet rendez a szervezet tagjai segítségével a megyehása nagytermében éB erre a magaBnivóju előadásra sze- replőknek sikerült megnyernie a fő városi mflvéssi élet több orsságosan ismert kitűnőségét. Értesülésünk sserint ezen a magyar esten fellép a bndapeati magyar királyi operaház tagjai közül Nagy Isabella operaénekesnő, Bordy Bella szólótáncmflvéssQŐ ballerina és Szunyoghné Tüdős Klára, az ismert ko8ztUmtervező müvéssnő, a magyaros divatkreációk európaaierte ismert mestere és a magyar népi művészet legkiválóbb ismerője. As ő szemé- j lyüket bekonferálni felesleges, hiszen 1 eleget olvashatunk róluk az njs&gok- 1 ban és kettőjüket hallhatjuk a rádió ban is. Velük együtt jön Szekszárdra gutari Földes Imre, az ismert son goramüvéss. Magyaros műsorral, magyaros hangulatot teremtve, magyaros miliőben fognak itt sserepelni és hisszük, hogy úgy Szekasárd közönsége, mint a környék intelljgerciája élénk érdeklődésével fogja honorálni a kitűnő művéssvendégek áldozatkész fáradó zásait. Résaletes műsort még nem tu dunk adni, de legköselebbi számunkban minden valószínűség sserint már ezt is közölhetjük majd olvasóinkkal, akiknek a legmelegebb figyelmébe ajánljuk a siekssárdi vármegyeháza nagytermében rendezendő magyar estet. A Szekszárdi Kaszinó Beéri Balogh Ádám emlékünnepe Vasárnap délután 5 őrskor előkelő közönséggel telt meg a vármegyeháza díszterme, ahol a Szekszárdi Kaszinó fe'olvasó délutánt tartott a 227 évvel ezelőtt vértanúhalált halt Beéri Balogh Adám kuruc brigadé- ros, faddi és hencsei birtokos emlékére. Rákócsi szabadságharcainak ez a tiszteletreméltó vezéralakja — mint ismeretes — Szekszárd határában esett a császáriak fogságába és tragikus sorsának megindító réssleteire sokszor visszaemlékezik Szekszárd népe, szinte a saját véréből való hő aének tekintve a magyarságnak, eit a nagy vértanúját. A Szekszárdi Kaszinó éppen ezért kegyeletes kötelességet tejesitett, mikor lélekemelő Beéri Balogh Ádám-ünnepéllyel áldozott a hősnek és Bodnár István nagyszerű előadásban ismertette a magyar szabadságért életét is feláldozó önzetlen hazafi történetét. Bevezetőnek a M. Kir. 4. Határőr- ezred zenekara adta elő a Magyar Hi szekegyet, majd vitéz dr Thuránszky László főispán mondotta el a lapunk tárcarovat&ban közölt, igen nagy tét széssel fogadott megnyitó beszédét. Ezt követte Bodnár István kaszinói igazgatónak, az ismert költőnek és történethuvárnak lapunk elnökének Beéri Balogh Adámról szóló tanulmánya, melyet két részre osztva olvasott fel az illusztris sserző. Bodnár felolvasásának első része a kuruc brigadéros életének a kölesdi csatáig terjedő ssakát tárgyalta. Bizonyára órási fáradságba kerülő kutatások alapján gyűjtötte ösase érdé kés adatait, amelyekből megismertük Beéri Balogh Ádám családfáját, megtudtuk, hogy gróf Festetich Julia volt az anyja és bogy Vas vármegyében született hősünk fáddi és háncséi birtokának egy résiét nem örökölte, hanem megvásárolta testvéreitől, majd itt telepedett le vármegyénkben. A Rákócsi-fele szabadságharc keletkezésének mesteri módon való megvilágítása után elmondotta az illusztris sserző, miképpen kapcsolódott bele Beéri Balogh Adám e mozgalomba, majd beszámo t a kölesdi csatáig véghezvitt nagyszerű haditöt teiról. Rámutatott arra is, hogy mi módon igyekezett ezeknek a hadi- tényeknek az értékét lekiosinyiteni Bercséngi Miklós, aki folyton meg- akadályoata Rákóczinál, hogy, ez a katonai láogési a tulajdonságaihoz méltó poaioióba kerüljön. A lebilinoseló előadás eien részének végeztével dr bilkei Pap Tihamér szavalta el hatásosan A kölesdi harcrúl oimü kuruc verset, majd dr Hencze Béla gimnásiumi tanár tartott igen nívói, tanulságos előadást a kuruo költésiéiről. Érdekes párhuzamot vont a magyar nemset katonai erényei és régebben jórészt katonai tárgyú költéBiete közt, majd igea ötletes és eredeti beállításban besaélt a magyar mii hősiről és annak hőseiről. Tárgyalta a megállapíthatóan knruckori verseket, majd siókat, amelyeket —- névtelenül — Thallj Kálmán ssenett és rámutatott a katonai tárgyú régi magyar költemények nagy értékeire. A nagy tatsaéa- sei fogadott szép előadás gyönyörű apotheoziea volt a magyar nemiet katonai erényeinek. Az előadást követően a határőr- ezred senekara játszotta igen szépen a Kuruc tanyán című zenesaámot. Saünet után dr bilkei Pap Tihamér Balogh Adám nótáját szavalta el mély átéraéssel, majd ugyanéit eljátszotta a határőreired zenekara is. Eiután ismét Bodnár Istvánt láttuk az előadói emelvényen, ahol felolvasta tanulmányának Kölesdről a vérpadig oimü második résiét. A tanulmánynak es a része szenzációs hatású volt. Egymást követik benne a müvésii módon megirt epizódok, mind egy-egy csodás állomása a halhatatlan magyar szabadsághős pályájának, tanubisohysága veaéri lángelméjének, dicsőségének, amelyet nem tudott többé elhomályosítani se nagyképűség, se irigység, se intrika. Rákóczi Ferenc brigadérossá nevezte ki Beéri Balogh Ádámot és egyik győselme után neki ajándékosta a francia királytól kapott diszkardját. (A kardot néhai szenterzsébeti Fors tér István földbirtokos, mint családja által két évszásadon keresztül féltve őrzött ereklyét Tolna vármegye múzeumában helyeste el éB a finom müvü királyi% adjáodékot Bodnár István be is mutatta az ünnepély közönségének.) A kuiucok csillaga asonban a hoss- színtartó hadakozás utón lehanyatlott, anyagi erőforrásaik kiapadtak, seregeik szétszóródtak és Szekszárd határában Beéri Balogh Adám is a császári hadak foglya lett. Bodoár a brigadéros elfogatósának körülményeit a hadtörténelmi levéltárban felkutatott egykorú katonai jelentés alapján ismertette és a közönség mély meghatottsággal hallgatta, hogy a hős hadvezért vasba verve előbb Essékre hurcolták, majd onntn Budára vit ték és bosszú vallatás, hadbirósági eljárás után halálra Ítélték. Aa ítéletet hetekig nem hajtották végre. Kegyelmet, sőt császári tábornokságot Egyes szám ára 12 ffillér<
