Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-07-02 / 53. szám
X. évfolyam. 7. szám. 1938 Julius 2, TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE ____________________________________________________________________HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató II Szerkesztőség: Szekszárdi Vármegyeház. Telefon: 125 A burgonyabosár (ColorAdó bogár) A munkájában e’merUlő gazdát, ismét egy újabb veszedelem fényé* geti. Ma még csak hosssao előre- vetett ijesstó árnyéka as, ami a fi gyeié, kutató embert megfélemlíti, de nagy a valószínűsége annak, bogy előbb, vagy utóbb — rémé hotőleg minél később — itt is fel fogja Ütni fejét es a rém: a burgonyabogár. Első leirója 1819* ben ismertette Amerikában, ahol a vadon élő búr gonyafélék (Solonaceák) kártevéje volt. Innen indult el útjára s 1885 ben elérte a Goloradó folyót és itt érte el előssör a kultúrát s a mfi veleti burgonyát. Ettől as időtől kesdve a bogár el- hagyta ős* növényét és kisárólsgosan a műveleti horgonyán telepedett meg, annak kísérőjévé, csapásává vált. így lett as ártatlan, élősdinek látszó, gyomot pusstitó bogárból, a burgonya* termelő vidék legádásabb kártevőjo. 1874-ben eléri as Atlanti Ooeán írtját, 18 év alatt mrgtéve 2400 ilométert (évi 185) s ma már Eeaak- amerika minden burgonyatermelő vi* dákén megtalálható. A vessedelmet felismerve 12 európai állam adott ki azonnal óvintés- aedéseket, de hiába, 1876-ban eljut a németorssági Mtthlbeimbe, 1877 ben Liverpoolba, Schildauba és Tor- fanba, 1887* ben Naoblitssohba és Lohéba, 1901-ben Till bury be, majd 1914-ben Hannoverbe. óriási erőfeszítéssel és anyagi ál- dosattal sikerült látssólsgosan kiirtani eleken a helyeken s már* már ast keadték hinni, hogy sikerült terjedésének útját állni, amikor as ellen- órishetetlen világháborús forgalom megdöbbentő válásit adott erre, mert 1922-ben meglepetésaserüen egysserre Bordeaux környékén 21 kösség területén lépett fel. Mindent elkövettek a fertőién meggátlására, de hiábavalónak bisonyult minden. A veszedelem egyre terjedt tovább. 1935-ben Belgiumba, majd 1936- bán pedig Németország, Hollandia is Svájc határai is fertősődtek. — Ast, hogy milyen sokba kerül as ellene való védekesés, világítsák meg as alábbi adatok : a belga kormány évi 1 miilóra volt kénytelen a véde- kesési össseget felemelni, Németországban pedig 21.870 kg ólom- arsetnátot permetestek ki a határt átlépő bogarak ellen, nem is egy év leforgása alatt. Ha nem sikerül megállítani est a nagy vessedelmet, akkor néhány év múlva mi is gaadagabbak lehetünk egy növényi kártevővel. El kell követnünk mindent, hogy es a kártevő hossánk be ne kerüljön, tagy hogyha már bejön is, asonnal, csirájában elfojtassék. Ehhei ismernünk kell a bogarat, Annak életmódját s a védekezési lehe tőségeket. A burgonyabogár átlag 1 cm hosssu, domború hátú, hasi oldalán lapos legjobban a repcét pusstitó honvédbogárhos hasonlít. Ssine és rajsa azonban könnyűvé tessi a felismerését. A bogár dombom, vörös alapssinü szárnyfedőin 5—5, össsesen 10 bosssanti, hátrafelé ivelten össsehajló esik van. Sötétebb alap ssinü torának kösepén két hátrafelé ösasefató fekete esik és több fekete pont van. A ssárnjfedők alatt lévő hártyáé ssárcyai róssassinüek. Tojásai kezdetben tojássárga, később narancssárga szintiek, 1 5 mm. hosssu 10—30 as oiomókban a levelek fonákján találhatók. Lárvája ssennyes narancssárga ssinü, hátrafelé vastagodó testit, körtealaku. Első torsselvényét hátul kiemelkedő fekete esik szegélyest, potroh szelvényeinek mindkét oldalán pedig két sor fekete folt van. Bábja vörös ssinü és már a bogár alakját és nagyságát mutató múmia- báb. ßvente 2—3 nemsedéke van. Ás első 00—70 om mélységben a földben áttelelt bogarak, tavasszal áp1 i lie _májusban bújnak elő és gyalog va gy repülve mingyárt a fiatal bor- gonyatövekre telepednek. Párosodás után megkezdik a tojáslerakást, 400— 800 sőt 1000 et is meghaladó számban. Aa első nemzedék termékenysége a legnagyobb. Élettartama átlag hosssu, * nőstény két évig is elél s megszakításokkal 2000 nél több tojást is lerakhat. 5_lg nap múlva kel ki a lárva és többnyire a nappali órákban a bogarakkal együtt folytatják a levél- set lerágását. Háromszori vtdlés után eléri teljes nagyságát, ebhez mintegy 3—4 hét szükséges, amikor is 12 cm vagy még mélyebben a földbe busódnak s ott simsfa'u kamrácskákban bábbá alakulóik. 12 nap múlva kibújnak a bogarak s kezdetét vess! a második nemsedék fejlődése és kártétele. Amint látjuk, tehát egy nemsedék fejlődéséhes 2 hónapra van ssüksóg, a helyi és időjárási vissonyok sse- rint. Legkedvezőbb hőfok számukra a napi 18—24C fok. A korai ősi és téli fagy erősen gyériti őket. A bogár első nemsedéke április— májusban, a második július—augusztusban jelentkelik. Esetleg harmadik nemsedék is kifejlődhet. A bogár sssporasága, as elmondottak sserint, két nemsedékkel is olyan nagy, hogy (egy nőstény után 125.000) a francia adatok sserint egy tsvassi nőstény bogár utódainak felneveléséhez 5 hold burgonyaföld siük- séges. 1 Tolnmaenel Gazdasági Egyesület APRÓ HIRDETÉSEI GozdasJgoli üzemaagagal utján szerezhetők be: Olaj, benzls, gázolaj, traktorolaj, petróleum. — Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erőtakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és aövényvédelml szerek. Mzeke- is fűtési szén salgótarjáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesfllet révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. A nemzedékek nem határolódnak el élesen egymástól, hanem egy időben minden fejlődési alakjával talál koshatunk. Kártétele rendsaeriot a felső gyen gébb levelek kilyuggatáséval kezdő dik, utoljára azonban a c upasa szár- részeken kívül alig marad valami. Fő gaadanövényéo, a burgonyán kívül megtaláljuk még a tojásnövá- nyen a beiéndeken és nsdragu'yán is. A fertőzés veszedelme nemcsak a burgonyával, hanem egyébb nővé nyi részek szállításával is lehetséges. Ea azonban még megakadályozható valamennyire, illetve korlátozható, azonban a repülő bogarak, melyek kedvező saéllel, vagy valamely gyors közlekedési esaközael több saáz kilométer távolságra is eljuthatnak s ott váratlanul léphetnek fel. így a bogár megjelenése nálunk is minden pillanatban várható. A védekezést illetőleg kétféle intézkedés ssUkséges. As első a be hurcoláa megakadályozása, ez elsősorban állami feladat, a másik a gaidák éberségén és aa ismeretterjesztés minél saélesebb körben és alapos módon való eiterjesstésében áll. Minden gazdának résen kell lenni. Állandó figyelemmel kell kisérnie burgonyatelepitéseit minden termelő nek, mert nemcsak magán, de nem setgsadaaágilag is óriási jelentősége van annak, hogy aa esetlegesen fellépő fertőzés csirájában fojtassék el. Aa 1925. évi XLVI. to. érteimé ben kihágást követ el aa, aki bt ilyen bogarat, vagy lárvát talál, nem jelenti a hslyi hatóságnak, s 2 hónapig terjedhető elzárással és 240 P ig terjedhető pénzbüntetéssel bűn tetendó. Figyeljük állandóan gondosan búr- gonyavetéseinket s ha valami gyanúsat vessünk észre, aaonnal kérjük szakember tanácsát, ha pedig bogarat vagy lárvát találunk, úgy azt meghatározás végett küldjük be a M. kir. Növényegésaségügyi Intézetnek (Budapeat, Hermann Ottó ut 15). Annak tudatában, hogy eiael a bogárral, illetve enélkül áll, Tagy bukik burgonyatermelésünk, minden lehetót el kell követnünk arra vo natkoaólag, hogy eat a vessedelmet megelőzzük, de legalább is aaonnal •sirájában fojthassuk el. Bórmorzsolóst vállal uradalom^u j 500 q teljesítményű K a z a’l i morzsolóval. Cím: a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnél. Mindenféle vetömos rezhetfi. PAtlsó és húlltnfltrdfgo '&ÜS Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. Modeoféie biztosítási ügyben, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. A szekszárdi borvidék A »Szekszárdi bikavér*; Orvosságnál többet ér Aki issza, hóttig él Hegyre hág fel a szekszárdi, onnan hona tQi borát, irta Garay J$„0^ szekszárdi bordalában. Saeksaárd városát karéjban vasaik körül a szőlő- hegyek, katlanalakuan, ebbe «ut be a nap és ea a fekvés, valamint a. talaj és aa ennek megfelelő kadarka- saőiő hozás létre a csodát, * saek- saárdi bort. Minőségi, elsőrendű hegyi bor a szó legszorosabb értelmében. Es bogy ilyen, azt kizárólag a természeti adottságoknak, aa Ur Isten kü'önös kegyelmének, de soha sem emberi mesterkedésnek kössönhetL Kadarka termett már a római időkben is Ssekssárdon. Hogy honnan, ered, mikor került oda ez a szőlőfajta, azt senki sem tudja megmon-. dani. Mindig ott volt és szent meg» győaődésünk, hogy mindig is ott lesi, mert ea másként nem lehet. Saeksaárdon mindenki bortermelő, nemcsak a kisgazdáknak fő kereseti forrása a bor, de szőlőt szerez ott: mindenki, kereskedő, iparos, ügyvéd, orvos, napszámos, ur és kocsis egyaránt. Mindenki szőlősgazda és ea a. közös szenvedélyük, közös lelkesedésük hozza talán köaelébb az embereket egymáshoz kor-, rang- és ósa- tálykülönbség nélkül, mint ea más hasonló kis városokban lenni saokott. Egy hires külföldi bortermelővel lehettem együtt. Vörösbort termeik Valahol Franciaországban vagy Búr- gondban, mellékes, hogy bel. Nagy,, modern űzetne volt, gősiel fűtött er- jesatőkádjairól és égyéb Vagyont érős felszereléséről beszélt lelkesen és bósiv ssan. Mikor bevégeste, megkérdezte, Saeksaárdon ia így osináljuk-e * vörösbort. Megmondtam, hogy neoh. Mi ast nem csináljuk sem igy, sem másként, mert Ssekszárdon már igy terem, fis ea adja a mi erőnket*. Költséges berendezésekre, bonyolult- eljárásokra itt pénz nem lenne. Harcsak ea adhatná meg a minőséget,, úgy eleve is vesztett ügyünk volna*. Aa itteni kistermelők kispénzű emberek, tartoiaanak aa imént felsorolt szőlősgazdák bármelyik kategóriájába. Itt nagy szőlőbirtokos, tőkeerő* termelő nincsen. Költséges, hosssas dalmas eljárásokkal itt boldogulnunk' nem lehetne. ________. _ i Me gtettünk ennyit, a mi elkerül« betetlenül szükséges volt. Megalaki*- tottuk a „Saeksaárd Borvidéki Bortermelők állami ellenőrzés alatt álló- Pinceszövetkezetét“. Ea a szövetkezet nem csinál bort. És nem is borter» meló. Erre anyagi ereje nem lenne. De hathatósan és eredményesen vette- keaébe a sseksaárdi bor eladását. A termelő tagok borát bizományi érté« kesitésre vesai át éa ast egységek- nagy tételekben szakszerűen hoaaa piacra. Est a feladatot másként mint egyesült erővel nem tudták volna a saek szár diák sem megoldani. A nagyszerű bort megadta aa Ur Isten és a természet kegye, de eladni emberi iparkodásBal kell. Kell és amint a* eredmények mutatják, lehet is.-V -r* Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. (Fel. vez. Kaufmann Mátyás.) Molnár Béla.
