Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-07-06 / 54. szám
XX. évfolyam. Szekszárdi 1938. Julius 6. (Szerda) 54. szám. NAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sxerkesasfóaég éo kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap meglelenlk minden szerdán és szombaton, előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai A legkisebb hirdetés dl|s 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 minimétet széles hasébon mllllmélersoronként 10 filter. Adatkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamim i --------^Iltt'--------—.—...— ny lltttír soronként 60 fillérbe kerül. A nemzet eMorrtia Nemcsak ebben a csonka országban, hanem külföldön is hatalmas visszhangja volt a debreceni gazdanapnak. Megjelent ott több miniszterével vitéz dr Imrédy miniszter- elnök is, aki részletesen ismertette a kormány eddigi munkásságát és jövő célkitűzéseit. Beszéde elején rámutatott arra, hogy négy-öt esztendő következetes munkájának eredményeképpen helyreállt az ország pénzügyi és gazdasági konszolidációja és megteremtődött a pénzügyi alap ahhoz a győri programmhoz, amelyhez hasonlót a magyar politika még nem látott. Gazdag örökséget vett át, amely minden izében a keresztény, nemzeti és jobboldali politika gyümölcse. A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy -könnyű volna ezzel az örökséggel sáfárkodni, ha nem támadtak volna álpróféták, akiknek a lekicsinylés a kenyerük és az Ígérgetés a mindennapi imádságuk. Vigyáznunk kell,- úgymond — mert sohasem az ellenség teszi tönkre a nagy eszméket, hanem mindig a saját túlzásuk. A mi jobboldaliságunkat — folytatta tovább Imrédy miniszter- elnök — az különbözteti meg a túlzó programúitól, hogy mi össze akarjuk és össze is tudjuk egyeztetni a nemzeti és társadalmi boldogulás két alapvető és látszólag ellentétes elvét: a tekintélyt és a szabadságot. Nagy, fontos és legfőképpen őszinte szavak ezek. Hiszen a történelem támasztja alá őket. Tudjuk ugyanis, hogy a történelem során rajtunk kivül alig volt más nemzet, amely ezt meg tudta volna valósítani, A mi népünknek a kormányzói nem voltak zsarnokok, a kormányzatok tisztelték a szabadságot és a nép, amikor ragaszkodott a maga szabadságához, mindig tisztelte, elismerte, kívánta, követelte a tekintélyt. Ez valóban az ősi magyar jobboldali Programm és ennek az ősi magyar jobboldali programmnak a letéteményese, őrzője és legelső harcosa a Nemzeti Egység Pártja. Nincs oka a kormánynak szégyenkeznie — mondotta beszéde további során vitéz Imrédy miniszterelnök — ha visszatekint eddigi működésének rövid idejére. Megindult a győri Programm végrehajtása. Százmillió rendeléssel dolgozik már a nagy- és kisipar a hadsereg érdekében. Százötven kilométeres elsőrendű közút építésére kiadta már a kormány a rendeletet és néhány nap múlva a gazdasági élet lejegyzi a győri Programm végrehajtásához szükséges első százhuszonötmilliós kölcsönt. A programmban előirányzott munka nem szűnik meg a nyár folyamán sem, mert a kormány ezidő alatt készíti elő az őszi munkaprogram- tnot. — A miniszterelnök ismertette ezután az egyes tárcák fontosabb terveit, megemlítette a munkásságnál a családi bérrendszer bevezetését, az állami munkaközvetítés bevezetését, az adóreformot, amely a kisemberen és a sokgyermekes családok gondjain segít. A munkában való testvéri kézfogás megteremti majd a nemzet legigazabb, legtartósabb egybeforrását — végzé beszédét a miniszterelnök — majd kihangsúlyozta, hogy nyugodtan bocsájtja a nemzet ítélete alá azt a körülményt, hogy a kormány politikája keresztény, nemzeti és jobboldali politika, építő politika, melynek az a célja, hogy a népi egység jegyében összefogja a nemzetet. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy Magyarország népe bizalommal tekint a kormány munkája elé, mert a külföld is egyértelműen a legszebb eredményeket reméli vitéz Imrédy Bélától és miniszterétől. Vitéz Sebestyén Béla búcsúztatása Vitéz Sebestyén Bélák, a m. kir. 4. határőrkerület pkh. ezredparanos- Dókát hivatali felaöbbüége Budapestre helyezte át, ott a hadsereg főparancs nokságáhoa osztotta be. Éten alkalomból SiekBiárd város társadalma igen melegen bucsuiott folyó hó 2-án este a Sieksiárdi Kasiinóban tartott vacsorán a Saeksaárdra helyezett ezred első parancsnokától, aki közel két esztendő alatt az ő kedves, előzékeny és nyílt modorával igen sok barátot és tisztelőt szerzett magának nemcsak Saeksaárdon, de az egész vármegye területén. Az első felköszöntőt vitéz Thu- ránszky László főispán mondotta, aki igen meleg szavakban fejezte ki azt a vonzódást és szeretetet, amelyet vitéz Sebestyén a vármegye és Szekszárd egész társadalmában méltán kiérdemelt. Árra kérte, hogy ne szakadjon el uj beosztásában sem SzekBzárdtól és a vármegyétől, hanem oda, amikor ideje engedi, mindig örömmel térjen vissza. Vitéz Vendel István igen hangulatos beszédben méltatta azt a szel lemet, amelyet vitéz Sebestyén Béla Szekszárd háziezredének első parancsnoka meghonosított és amely a katonaság és a po gári lakosság egymás szeretőiében és becsülésében domborodott ki. Átnyújtotta azt az ezüst plakettet, amelyet vitéz Sebes- tyén Béla barátai és tisztelői készíttettek ez alkalomból ób amelyet a vármegye és város címerei díszítettek és amelynek életet Bodnár István, városunk kiváló poétájának kö vetkező verssorai adnak: tötte az üDDfpoltot, aki nemcsak Szekszárd, de a vármegye lakóinak is rokonsaenvét megnyerte. Dr Szakáts István kir. közjegyző a tartalékos tisatek nevében saólalt fel, akik örömmel látják, hogy most a katonaság a némáét váréból való vér és amelynek saelleme kell, hogy irányítója legyen nemaetí életünknek. A polgári társadalom örömmel látja ast a nagy munkát, amelyet hadseregünk a hazafias érsés fokozásában kifejt és ehhes a tartalékos tieitek is a legnagyobb késssággel ajánlják fel szolgálataikat. Ai üdvözlésekre vitéz Sebestyén Béla katonás nyíltsággal válaszolt. Megköszönte aa üdvözléseket és eb ben a pillanatban — mondotta — amikor lelkiismereti vizsgálatot végez, szigorú önkritika után is azt állapítja meg, bogy minden oseleke dete és gondolata abban csúcsosodott ki, hogy a katonaságot és polgárságot minél köselebb hozza egymáshoz és azok lelki harmóniájában fokozza azt aa áldozatkésa közszellemet, amely egyedül alkalmas arra, hogy eat a csonka országot újból naggyá tegye. Tolna vármegye és Szekszárd város különbőzé társadalmának ezekben a hazafias érzésekben való megerősödésére ürítette poharát. Schneider Janos leszögezte, hogy mindaz a vágy, amely a háziezrednek Saekssárdra jövetele alkalmából a hadsereget üdvös ő cikkében kifejezésre jutott, valóra vált. Sebestyén Béla erredparanoscok a katonaságot Szekszárd város polgárságának a leikéhez közelebb hozta és az minden alka'ommal nagyszerű összhangban nyilatkozott meg. Mint a Levente Egyesület elnöke köszöntötte a távozó ezredest, mint olyan férfiút, akit méltán választottak a leventék ideáljukul és akit, mint a magyar jövő letéteményesei országépitő munkájukban követni szent kötelességüknek tartanak. Dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos a lőcseiek nevében köszöntötte Sebestyén ezredest, aki mint hadnsgy, Lőcsén kezdte most szép ivelésü katonai karrierjét. A vacsora végeztével az ünnepelt nagyszámú nőtisstelói közül többen lejöttek a kaszinóba, akiket vitéz Thuránszky László főispán köszöntött. Csakhamar tánoraperdttlt zz J ünnepelt vezetésével az ifjúság és a I kéBŐ reggeli órákig maradt együtt | a társaság. Tamási Ünnepi Hét Hős katona vagy, sok érdemjel díszíti melled S épp e sok érdemed az, mi tőlünk messze szakít. Menj hát — testeddel, de a lelked ide font hozzánk S meleg baráti szived el nem ereszti szivünk 1 Vitéz Benke József tábornok, mint katonai elöljáró fejtette ki azokat a kiváló katonai képességeket, amelyekkel a távozó ünnepelt rendelkezik és amelyek különösen abban domborodnak ki, hogy szolgálati éveinek betöltével is oly kiváló pozícióba helyezte Budapestre katonai felsőbb- sége. Poharát vitéz Sebestyén további katonai sikereire ürítette. Gróf Apponyi Rezső a vármegye birtokososztályának nevében kÖBzönVasárnap este a legnagyobb siker jegyében befejeződtek a Tamási Ünnepi játékok. Az Árpádházi Szent Erzsébet legendájának előadása után vitéz Makray Lajos prépost, országgyűlési képviselő szép, mély hatást kiváltó beszéddel zárta be Tamási példaadó Üonepi Hetét. Szent Erzsébet legendájának két utolsó előadását olyan tömegek keresték fel, hogy az egyébként hatalmas nézőtér elhelyezésükre kicsinynek bizonyult. Ezek a jelek igazolják a rendezőbizottság munkájának értelmét és bizonyítják, hogy a kitűnő tamási mükedvelőgárda a szinte megoldhatatlannak vélt feladatát tökéletesen oldotta meg. Az érdeklődés középpontjában természetesen a szabadtéri előadás állott. Méltán, mert községekben ez eddig még meglehetősen ismeretlen. Dicséretére legyen mondva a vállalkozásnak, az érdeklődésre méltó is volt. Börzsönyi Béla: „Árpádházi Szent Erzsébet legendája“ szabadtéri színmüve figyelemreméltó alkotás. Egyszerű eszközökkel dolgozik és tényleg hatásosan. A hatalmas szereplőgárda átlagban jó munkát végzett, a tamási műkedvelők immár országos híréhez illően. Dicséret illeti a gárda minden egyes tagját azért aa odaadó, lelkes alakitómuokáért, mely- lyel a gyakran kis, vagy néma tömegsserepet meglepő fegyelmezettséggel vállalta. Hogy mégis kiemelünk szereplőket, azt azért tesszük, mert az az érzésünk, hogy azok a reájukszabott, egyéniségüknek megfelelő szerepükben a jó átlagon felül kiválót produkáltak. Lelkes alakítás volt dr Kiss Károlyné Szent Erzsébetje, annyira, hogy néha elfeledtette velünk a festett világot. Különösen a rózsák szentje és a drámai befejeződés törékeny szent asszonya volt igazi színészi alakítás. Kedves, könnyesmeleg hangja, bájos, törékeny, de tökéletes fehér figurája sokáig ott fog élni a legenda — sokszor meg- könnyestetett — nézőinek a szivében. Mindvégig emelkedett szinten mozgott Tóth Sándor a szinpatihus udvari bolond szerepében. Kellemes orgánuma a szinpad egyik legkedvesebb színészévé avatta. Dr Kiss Károly Henrik őrgróf szerepében valószertt alakításával keltett figyelmet. Az erkölcsi gátlás nélküli, degeneráltnak ható könnyelmű herceget annyi intel11 Ü I ti * '*• '* V I Egyes szám ára 12 ffilléra /
