Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-06-04 / 45. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

3

1938 Junius 4.

DgybeD tanácskozott.

Hit várhatunk a temp- lomromok feltárásától?

Mint értesülünk, as ásatást Szon- gott alispán hamarosan raegkeadati és annak eredményeképpen meg lebet majd állapítani a museumban őrsött szebbnél-ssebb Árpádkori faragottkő* maradványok eredeti felhassnálását és elhelyesését, valamint a templom eredeti alapjait is, amelyekről as as

elgondolás, hogy valéssintten a IV. ssásadbali őskeresstény templom helyén épttltek.

Ha I. Béla királyt annak idején as altemplom kriptájába temették, ninos kisárva annak a lehetősége sem, hogy ott rábukkanhatnak esetleg Béla királynak nemcsak a sírjára, hanem a koporsójára is, sőt megtalálhatják még a osontvását is, amelyet ebben as esetben orsságos jelentőségű ünnep keretében kell majd a esekBsárdi templomban örök pihenőre helyesni.

Ötszáz szereplő«

120 tagú zene« és 200 tagú énekkar a pécsi Dóm-téren

Fényárban nssott már a monumen iái je hatása pécsi ssékesegyhás előtti tér, ahol Táray Fereno játék veselő és Sándor Jenő játékmester múvéssi irányításával — teljes előadássserüen folyt le már Ujhásy György Missa Sollemnise szabadtéri előadásának próbája. Résatvettek azon as előadás összes ssereplői. Ás Üdvözítő : Le- hotay Árpád, Ssent Mór püspök: Táray Fereno, Dávid király: H*j missy Miklós, Ssent János evangé lista: Toronyi Imre, Ssent Pál apostol : Gellért Lajos, Ssent Mihály ar- kangyal: Bérezi Gésa, Gábor fő* angyal: Eovách Ernő és Saüs Mária: Hídvégi Valéria. Először vett részt a ssabadtéri próbán Hodányi Ántal karnagy vezetésével a 200 taga énekf és 120 tagú senekar, hasonlóképpen Lisst Ferenc tüneményes

ssépségü Missa Sollemnise szólamait éneklő : G. Slezák Áagaasta (soprán), Biró Malvin (mozosoprán), Höflar Mária és Ssegő Teréz. Á férfi éne* kesek : L caó István (tenor), Hámory Imre (bariton) és Mesey Zsigmond csak a jövő héten érkeznek Pécsre.

Pécs városa különben íb a maga teljességében as ünnepi játékok elő* készületeinek hatása alatt áll. A város szállodáiban olyan nagy a szoba- igénylés, hogy az ünnepi játékok lakáshivatalának a rengeteg igény kielégítésére már eddig kösel 1000 felajánlott magánlakást is igénybe kellett venni. E őre megjóeo'ható, hogy az idei magyar idegenforgalmi évad legnagyobb müréezi szenzációja a Missa Sollemnis pécsi szabadtéri előadása, amely folyó hó 4—12 ig less.

Magyar orvosok és újságírók ulja Jugoszláviában

motoroson, réssben vitorlásokon. A ssiget parkjának ssépsége, nagyszerű levegője s főként a háziasszony és j házigazda szívélyessége egéasen el- j bájolt bennünket. Á ssigeten termett bor nemosak a ssiveket melegítette fel, de a nyelveket is megoldotta és rendkivül élénk társalgás fejlődött ki, s nagy éljenséssel fogadta a ki* ránduló társaság, midőn a hásiassaony a vendégek kis gyermekeinek, a jövő nemzedéknek egészségére — fenékig ürítette poharát. A szigetről délatán 1 órakor érkeztünk vissza, mert ut közben ismét egy kis fia-bóra matatta meg akaraterejét vitorlásunkkal szemben.

Még májas 10-én délatán Christo fórba rándalt ki a társaság egy része. Rabnak nemosak igen kellemes strandoló helye van, amelyen a fürdést azonban osak egy-két merészebb ati társnak próbálta meg, de rendkívül szép éB hatalmas parkja is, amely állandóan védett helyet nynjt azoknak, akiknek gége-, vagy tüdőirritá cióik vannak, amelyre a tenger sós levegője rendkívül kiváló gyógyhatású. Az előbb említett hoteleken és villákon kívül még igen sok szállója és penziója van Rabnak. Én több társammal a Hotel Szláviéban voltam elszállásolva, amelynek szobái nagy része a tengeröbölre néz. Mindenhol nagy szívességgel fogadták a magyar vendégeket, osak a Grand Hotel Imperial, amely oseh alattvaló tulajdona, nem r< fi iktált az orvosokból és újság írókból álló kiránduló társaság el helyezésére. Ezért a kis visszautasítás számba menő elbánásért bőven kárpótolt bennünket a Hotel Imperijal versenytársának Mah&ő A.-nak igazi kitüntető rokonszenve és előzékeny

III.

A társasig más része pedig a városkát tekintette meg és gyönyörkö dött a Frankopánok várában, a szép parkban és a tengerparti sétányban. Este, néhány megrögzött éjjelező kivételével, a társaság tsgjai korán le pihentek, készültek az igen szépnek ígérkező másnapi hossiu tengeri útra.

Május 9 én 10 órakor gyültüok össze Cirkvenioa szép kikötőjében, ahova a szemfüles fotósok is elkísértek, hogy érkezésünkről készített és nyakukon maradt fényképfelvételeket, ha nem is 10 dinárért, mint amennyiért előző nap kínálták, de legalább 6*ért nyakunkba sózhassák. De elkísértek bennünket a szálló túl jdonosok is és szeretetteljes „vi szontlátásra" szavakkal búcsúztak tőlünk.

Csendes, szép verőfényes időben indult el hajónk, de csakhamar erős szél támadt és kóstolót kaptunk egy kis fia bórából. Ezúttal nem külön hajón mentünk s igy utunk sokkal hosszadalmasabb volt, mint számítót tűk. Kiki a magával hozott hazaival csillapította gyomra háborgását, sokan pedig a kitünően készített sonkát kóstolták meg a hajó étkezőjé ben él gyomrot erősitő, de fejet szédítő erős sligovicát ittak rá.

Délatán & óra körül érkeztünk Rab szigetéhez, ahol a szemet fárasztó kopárt ág után szép szőlőkul- turával találkoztunk. Hajónk csakhamar kikötött Rab (azelőtt Árbe) városa kikötőjében, ahol a fürdőigaz* gatőság és jelentékeny számú köaön ség várt bennünket. Alig léptünk szárazra, egy ügyes magyar fotós OBinált rólunk felvételt és kellemesen hatott ránk, hogy a bennünket váró

hotelportások között is nem egy ma gyár akadt. Gyorsan felkerestük la kásánkat, lemostuk az arcunkra ta padt sót s feledve a szeles időben tett tengeri ut fáradalmait, csakhamar jókedvvel ültünk a szállodai ebédhez, amelyet gyorsan fogyasztottunk el, hogy még világosan megláthassuk a „harangok" városának szépségeit.

Rab, azelőtt Árbe, a velenceiek alatt püspöki székhely is volt. Székesegyháza rendkivül szép fehér- és vörösmárványból készült reneszánsz Btilü homlokzatával nagyszerű képet nyújt. Belsejében igen sok reneszánsz korbeli kép és Bzobor látható. A Szent András templom óhorvát ornamentikája s benne Tiziántól egy nagy- értékű kép látható, amint Jésus betegeket gyógyít. Rabnak 7 temploma és kápolnája van, amelyek a XI. századtól a barokk korig épültek. Több főúri palotája van, amelyeken az egykori rabi arisztokraták címerei láthatók. Sok velencei és római emlék beszél e város nagy múltjáról. Alkalmuk volt a kirándu'ók egy ré szének megtekinteni a Palace Hotel, a Hotel Bristol és Pension Villa tulajdonosának Mahtó A.-nak magánlakását, amely régi történelmi emlékekkel van telítve. Úgy a lakásból, mint a kertből gyönyörül kilátás nyi lik a tengeröbölre.

Házigazdánk rendkívül melegséggel fogadott bennünket és midőn Sík Lajos dr megköszönte a vendéglátást s átnyuj'otta Pécs szimbolikus kul* csát, rendkivül meghatódva köszönte meg a figyelmet és hogy irántunk való rokonszenvének tanúbizonyságát adja, meghívott Sucho-Punkts szige- j ten lévő birtokára, ahova másnap 1 Vall órakor mentünk ki részben

Május 11-én este korán feküdtünk le, eltelve Rabnak és környékének szépségétől, mert másnap a hajnali órában kellett indulni egy több óráig tartó tengeri utón Senjbe, Rab még azért is emlékezetes kirándulásunk ban, mert a kormányválság hire itt ért utói bennünket. Nagy érdeklődéssel lestük szállónkban 10-én este a budapesti hireket, a rádió azonban, legnagyobb bossauságunkra, az aka démián elhangsott beszédeket ismertette s arról beszélt, hogy Hailé Sse- lasszié részt akar venni a genfi tanácskozáson, de biz a belpolitikai hírekből egy szót sem kaptunk. Itt éreztük, hogy mennyire fontos volna, hogy minden híradás alkalmával a belpolitikai dolgokról a rádió tájékoztassa a külföldi hallgatókat, mert ott, ahova a magyar újságok nem mehetnek be, mennyire fontoB, hogy az ott tartózkodó és magyarságukhoz ragaszkodó emberek, a magyar viszonyokról megfelelően tájékoztatva legyenek. Ez az összeköttetés tarthatja fent a kapcsot és a villamosság utján haladó magyar szó bírhat azzal a varáizsal, hogy különösen a megszállt területeknek az egész világon szétszórt magyarjai megőrizzék a maguk és gyermekeik részére a magyar szót, a magyar éraéat.

Tizenkettedikén hajnali 4 órakor kellett felkelnünk, mert a hajónk dr Legét Gábor kedves utitársunk minden fogadkozása dacára is pontosan & órakor indult. Kissé borús időnk volt, ami kellemetlen volt a csomagolásnál, mert a gyönyörű Rab fürdőn a reggeli órákban villanyáram nincs. Ennek dacára valamennyien pontosan ott voltunk az indulásnál és nemcsak a reggeli nélkül való elin dalás és a korai felkelés, de a szép vidék elhagyása is bizonyos fájó érzést keltett bennünk. Nem sokáig adhattuk át azonban magunkat a I szentimentális érzéseknek, mert alig*

^OETKER#

..BAC KIN'S ÜTŐPORRAL

hogy elhelyezkedtünk, erős szél támadt, amely rövidesen hatalmas bórává fejlődött. E'einte a fedélzetről élvezettel néztük, hogy mint korbácsolja a hajósok réme a kék Adria vizét, amely hatalmas hullámokban osapódott fel nemosak a híjó orrára, de a fedélzet legmagasabb részére is. Közben jelezték a reggelizés megkezdését.

A hajó étkezőjében a hullámzás már ekkor is erősen érezhető volt, mire azonban az utolsó turnusra került a sor, bizony közülünk kevesen tudták elfogyasztani a reggelit, aminek oka volt nagyrészben a felszolgáló személyzet mesés lassúsága is. A sservirozás 10—12 peroet vett igénybe. Ezt az időt sok Uresgyomru ember nem bírta ki és sietniük kellett a fedélzetre, hogy megnézzék a hajónkat nyilván nem ok nélkül kísérő delfinek örömteljes hancúrozását. Mi, tolnamegyeiek intakton kerültünk ki ebből a tengeri harcból, meglátszott rajtunk, hogy hozzá vagyunk edave ahhoz a ringásszertt állapothoz, melyet az Adrián a via okozott, de amelyhez mi a gyakorlatot a szekszárdi hires borok fo gyasztása közben ssereztük meg. Hajónk 4 órai vergődés után végre megközelítette Senj (Zengg) kikötőjét. A hajósok aszal vigasztaltak ben nttoket, hogy aligha lehet a nagy hullámverés miatt kikötni, de ugy- I át szik, hogy a tengeri betegségben szenvedők imádságát meghallgatta a szelek istene és nagy megkönnyebbülést okozott az egész kiránduló társaságnak, annak ellenére, bogy a tenger hullámai felett mesés szivárványokban gyönyörködhettünk, amikor Senj város zenekarának hangjai mellett ismét szárazföldet ért a lábunk.

S.

Válasz egy „háld!" tanltuánynak

A Tolnamegyei Hirlap junius 1-i számában Asztalos Imre, a mai is* kola ellen „a hálás tanítvány" visszaemlékező szentimentális palástját véve magára, támadó cikket ir, azt állítva, hogy itt a szegény diákokat „világnézeti bombasztokkal, politikával mé- telyezik meg" s ezért a szegény mai diák még a sporthoz sem jut hozzá, hiszen állandóan a „világnézeti, po* litikai elgondolások mérlegelésével töltheti majd szabad idejét" is.

E oikknek 3 alapvető hibája van.

1. Nincs tisztában az irő a nevelés fogalmával; illetve az iskola feladatával. 2. Helytelenül használja a világnézet szót, s a keresztyén világnézettől való — nem tudom miért ? — félelmét fejezi ki. 3. Nem ismeri a mai diák érdeklődési körét, mégis tényként állapit meg valótlan állításokat.

1. Lehetetlen dolog az, amit a cikk írója az iskolától kíván: tanítson, de ne neveljen, vagy neveljen, de ne adjon világnézetet. Tanítás ninos