Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-06-04 / 45. szám

4

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1^38 Junius 4.

neveUi nélkül, hianan • tanító egyé* nisége, * kBátra vágsett munka mindenkor önmagában ia nagy ne* velők voltak. De az iskolának ki- íejeeetten föladata ia, hogg nevelje, mégpedig az életre nevaje a rábízott diákságot. Ha ea eUea kifogása van, agy a maga fiái, mint írja, aa ia adja Magyaracaaágaa ■— aaaiaaifála iskolába, mart itt mindenütt ez a munka folyik. Aa volna a baj, ha akadnának olyan pedagógusok, akik est nem akarnák cainální, mint ahogy eat a munkát vágeaték aiok a tanárok ia, akik a tegnap iskolájában, lehet, hogy sok- aaer máa mádaaarekkai, da a óéi a döntő, ugyannal vágraták, a nem vonnék köisönettel, ha elolvasnák volt tanítványuknak rájuk bivatkoaó óikká!, amiben dicsér, do úgy, hogy aa éppen sank ellen akar a „hála“ vádja lenni.

2. Nem tudja a oikkiró est sem, hogy a nevelés alapja sohasem lehet más, mint világnézeti. Min den megnyilatkosia valamilyen viiág- néaetet sugároa magából, a pedagó goa munkája aaaraaeresen. Nincs itt idő áa hely arra, bogy minden világ* náaeti irányt megemlítsek, elég annyi, a ma iskolájának ia válaaatani kellett : vagy a kareaatyán áa ekkor neaaeti, vagy a materialiata a akkor koamopolita vüágnéaet fényével világit rá mindarra, amit a tanítás áa nevelés feladata eléje boa. E döntés nem egyes iako'ák feladata volt« a magyar pedagógna elé a kereastyén vallásos és nemaeti viiignéeet kialakításának feladatát lkai ki a felelős v esető ja a nemaeti nevelésnek, a an nél aaebb feladatot nem ia kaphat ember. De attól miárt van oka félni a oikk Írójának?

összetéveszti cikkében a világ• nézetet a s bőm basztok kait és a •politikával*. Pedig a kettő egymás tói nagyon távol áll. Semmi earn olyan idegen a világnáse! esémára, mint frázisokkal dobálódzni, a ea még oeak nem ia azoknak szokása, akik határos olt világnézeti megalapozottsággal állnak meg, hanem aaoknak, akik mindig szerei nek beszélni, de arra is vigyázni, hogy ne mondjanak semmit sem. A világnézet az élet legreélleebb arca, hissen aa álat 3 legnagyobb e legreálisabb kérdésére hivatott felelni: Isten ? Ember ? A világ ? a eaek vi- sionya. — Hol lehetséges itt •a bomb ászt • ? Vagy hol van itt napi politika ? Ha aat látná a oikk írója, hogy a ma iskolájában pártokba tó möritjük a diákokat, megérteném aggódását, de ne tévessae ösese a kettőt. Aa pedig, bogy ha a nevelés komolyan magyar és kérész tűén, lehet, hogy arra nem késziti fel a diákságot, hogy amikor ki kerül aa iskolából olcsó prédája legyen a reá vadászó akár politikai, akár pedig erkölcsi ragadozóknak, de írre igen, hogg Önálló ítéletet tudjon majd mondani és pedig úgy, hogy mindig lássa: hazájával és nemzetével szemben elsősorban hivatása van s felfogását egyedül aa irányíthatja, arolgál e avval nem* sete holnapjának, nem pedig csak a maga önsése. Ez nem pártpolitika, legfeljebb a magyarság jövendőjéért való lelkiismeretes munka, amelynek végzéséért egyetlen peda gógua aem várja hoaaá nem értők dicséretét, de ahonnan nem fog egyet len pedagógust sem eltéríteni aa olyan olcsó fenyegetódaéa, mint amivel a cikk írója próbál egyéb hijján, ar gumentumobat adni oikkéhea.

3. De nagy hibája a oikknek a a ia, hogy diákokról ir, siókért látásik aggódni, de egyáltalán nem ismeri — cikke alapján ea nyugodtan meg

ádapithaté — a ma diákját, a tag* oap diákjára pádig valami réraasint fátyoloa keresetűi emlékezik. Hol volt aa aa iskola, amelynek a cikk írója »mintadiákja volt*, aki a nyári vakációt avval töltötte, hagy átismételje aa ér folyamán tanultakat a caak emellett szárakoaaék, vagy talán csak aem pótvizsgára készült, mart aat csak aam várná ma minden diáktól? A nyári aslaet a pihenés ideje, a eat a mai diák épp oly jól tudja, mint a régi, • sasikor csak megteheti, ki ia hasuaálja. Na attól féljen a cikk írója, hogy „a világ- néaoti kérdések súlya alatt roskadozó diák" nem tud majd a sportpályán elég nagyot ugrani. Ha asoa fájna a feje, hogy vannak köaültlk sokan, ■hibánk a nyár sem pihenés, hanem kenet vés robot családjukért ás a be tevó falatjukért, akkor Beülnénk, ha megszólalna a jó példával járna alő : a segítésben. Hol marad a oikk írója a sportpályákról stb. ? Talán soha annyit aem sportolt a diák, mint ma ■ én tanitak & kösép vagy tevábbképső iskolában Saekasárdon, de nem látok egyetlen diákot sem, akik a támadott •világnézeti nevelést nyiszletté tett volna, sőt inkább est látam, bogy erőeek, vidámak s talán túlsókat is sportolnak. De emellett ven idejük arra is, hogy érdeklődjenek az élet és magyarságuk minden kérdése iránt, de oeak ma van ea így ? Keli-e kósaebb politikai állásfoglalással biró diáko kai keresni, mint amilyen például a

48-as diákság voh? Ea est fájlalnám, ha nem volna bennük érdeklő dés, mert akkor aat látnám, hogyha kikerül aa iskolából, egy olcsó pán aárt megvásárolható tömeg lesi csu- pán, tehetetlenségi nyomatéke népének, de Ítélete mindazoknak, akik eddig vesetü voltak.

Hála latosnak, nem es a helyzet, a ma diákja jói tudja, hogy az érettségi számára nem egy kisebb nagyobb fizetésű állás biztos elfoglalását jelenti, ahoi azután hallgathat és vegetálhat, hanem egy harcos, keservesen küzdelmes élet első lépését, ahol harcolnia kell a maga kenyeréért, de harcolnia kell ideáljaiért, népe, nemzete jövendő jéért is.

Felhívom a cikk íróját, tartson magában sürgős önviaegálntot, nem abban éresse a hibát, hogy aa a ke resstyén világnézet, ami mint mon dottam nem napi politika, nem késsit talajt diákságunkban aa ő eszméi némára ? De vizsgálja meg, nem azok zz eszmék a helytelenek-e ? A keresztyén és nemzeti világnézet fehlte áll sz ő kritikájának, mint ahogy felette áll minden divatos vagy le tüuő áramlatnak vagy politikai pró bálkozásnak s a magyar iskola vé gezni fogja s végesze is mindenkor hivatását, vallásos és nemaeti világnézetében erősíteni s talpig emberré tenni n reábisott diákot, ettől félni csak átoknak van oka, akiknek mindig oka lehet félni minden világos ságtól. Magyar Ltjos.

A Sió hajózhatóvá tétele

Nemrégiben khneritó közleményben foglalkoztunk n Sió hajózhatóvá té telének fontot problémájával és ezt a kérdést megvilágítottuk úgy a helyi gazdasági, köalekedési és kereskedelmi érdekek, mint a honvédelem és a világkereskedelembe való ksp csőié d ás atom pontjából is. Már akkor említettük, hogy a milliárdos bem hánási programmal kapcsolatosan meg keU valósulnia ennek a nagy elgondolásnak éa hasanothajtó létesítménynek és hogy vármegyénknek a többi érdekelt vármegyékkel össaefogva mindent el kell követni, hegy en az ügy többé le ne kerülhessen a napirendről, hanem hamarosan megkezdődhessék n munka, amelynek kö- vetkeaményeképpen a Balatonvidék viaiuton állandóan közvetlen össae köttetéabe kerülhet n világforgalommal.

Vármegyénk veaetősége e győri beszéd elhangsása után rögtön OsBse- köttetéabe lépett a sióparti törvény- hatóságokkal és velük egyetértóen elhatárolta, hogy küldöttaégileg kéri a kormányt e Sió kérdés megoldására.

Múlt hó 81 én dr Pesthg Pál m. kir. titkos tanácsos, ny. igazságügy miniszter vezetésével küldöttség tisztelgett dr Sztrangauszky Sándor földmivelótügyi miniszternél. A kttl döttség tagjai voltak az érdekelt parti törvényhatóságok veaetóio és törvényhozóin kívül vármegyénkből: vitás dr Thuránszky László főispán, Szongott Edvin alispán, báró Fiáth Tibor, Kiss Lajos, dr órffg Imre, gróf Széchenyi Domonkos felsőhási tagok, dr Klein Antal és Knefély Ödön országgyűlési képviselők, akiket Sztrangavszkg föidmivelésügyi miniszter báré Vág Lásaló államtitkár társaságában fogadott.

Dr Pesthg Pál össiefoglalósn ismertette miedaaokat a kormányzati intéikedéseket, amelyek az 1908. év óta résiben törvényhozási utón is t0r téntek n Sió folyó szabályozása érdekében és kérte, hogy a miniszter a beruházási javaslatban teremtsen lehetőséget arra, hogy a hajózhatóvá tételhez szükséges zsilipek megépitá sére a megfelelő költség előirányoz- tassék. Rámutatott a szerfölött komoly mezőgazdasági és kereskedelmi érdekekre, amelyek a Sió hajózhatóvá tételét követelik éB kihaDgsulyosta azt a jelentékeny árkülönbözetet, amelyet a viai elállítás jelent. Hivat koaott arra is, hogy a aalamegyei útépítő kőanyagnak aa ország egyéb vidékeire való saállitáaa is lényegesen olcsóbb lenne a Sión és a Dunán kereBitül és hogy már maga aa itt elérendő megtakarítás is indokolná a Sió hajóahatóvi tételét.

Dr Sztrangavszky föidmivelésügyi miniszter nagy megértéssel éa helyes léssel hallgatta dr Pesthy Pál előterjesztéseit éa kijelentette, hogy e kérdést nemesek hogy ismeri, hanem aa ezael öaeaefüggő do'gok állása felól máris érdeklődött dr Imrédg Béla minisiterelnöknél, akivel aa ügyet újból meg fogja tárgyalni. A küldöttség tagjainak élénk helyeslése kőiben kijelentette a miniszter aat is, hogy

úgy fogja kezelni ezt sz Ogyef, mintha ö maga is siómenti gazda lenne.

A küldöttség tagjai sántán Ivángi miniszteri tanácsossal, a földmivelós ügyi minisatérium folyami osatályának vezetőjével tanácskozásra ültek össse éB vele még egysaer egéss terjedelmében megtárgyalták est az országos fontosságú kérdést.

Dr Pesthg Pál egyébként kijelentette, hogy a Sió hajóihatóvá tételé nek ügyét, a hajósáshoz siükséges zsilipek megépítését személyesen is figyelmébe fogja ajánlani dr Imrédg miniszterelnöknek, akivel evégből I mielőbb érintkezésbe fog lépni. Rs- | méljük, hogy ez alkalommal sikerűi j erre a hasznot haj tó beruházásra fe- . dezetet biztosítani és ez a létesítmény I

nemcsak a mezőgazdaságnak és % köslekedésügynek lesz előnyére h«. nem tekintélyei munknalfcaleatat’bis. tusit majd vármegyénk □ak is.

49íUeU

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyaromig — mennyország |

Időjelzés.

Hőmérsékleti szélsőségekbe ősapa, dék Szék 8 sár dón 1988. évi május hő

19—25-ig:

Hőmérséklet:

autmam : 24 4 C® junius 1-én,

ainimum : 9 0 C° májas 26-án.

Csapadék :

eső 3'8 mm május 18-án,

eső l'ö mm május 29 én,

eső 20 mm májas 30-áa.

összesen 7‘4 mm.

— Lapunk legközelebbi száma a közbeeső pünkösdi ünnepek miatt pén- teken, e hó iO-én «léiben jelenik meg.

— A vármegye az Eucharisztikus Kongresszuson és a Szent István fin. nepólyeken. Szongott Edvin alispán a vármegye képviseletében résatvett a Budapssten tartott Eucharisztikus Világkongresszus május 25-i megnyitó éa 29—30 i záróünnepélyein és körmenetein. Megjelent azonkívül a Szent István év kezdő körmenetein és a Szent Jobb székesfehérvári bevonulásán, továbbá Prohiszka Ottokár püspök hamvainak végleges nyugvó- helyére történt átszállítási ünnepélyén, ahol a törvényhatóságot Kiss Lajos apát plébános, herceg Montenuovo Nándor és gróf Széchenyi Domonkos fslBŐhási tagokkal együtt képviselte.

— Az u] pécsi főügyésszé a m. bir. igazságügyminisater előterjesztő aére a kormányzó dr Balogh István a kir. itélőbirák és kir. Ügyészek részére megállzpitott III. fizetésiem port jellegével felruházott pécsi kir. főügyészi helyettest a dr tírődi Jenő a kir. itélőtáblabirák éa kir. ügyé- ssek réssére megállapított II. fizetési csoport jellegével felruházott győri kir. ügyéaat a pécsi kir. főügyészség hes főttgyássi helyettessé nevezte ki.

— A solti ref, egyházmegyei tanító egyeeQlet folyó hó l&-én délelőtt 9 órai keadettel Bogyisslón tartja évi rendes kösgyülését, melyen Szüle Zoltán foktői éB Szőngi Károly döm- södi ni. tanítók „Nevelésügyi állapotrajzok" címen, Tóth Jóssef kis- kuolachásai ref. kántortaoitó „A család és iskola helyaete ma a nevelés terén" címmel és Pataky Ferenc madáki ref. rektortanitó „Összetör- tolásra való nevelés határontuli vé rtinkkel" oimeu tartanak előadásokat

— Házasság. Dr Kovács Zoltán, Kovács Jenő bonyhádi rg. tanár fis és Kálnai Edith, néhai Kálnsi Béla a bonyhádi hengermalom igazgatójának leánya folyó év május 30-áu s kötsei evangélikus temp'ombsn há zasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.)

— Eljegyzés. Vitéz Kovács Félix kir. törvényszáki ny. fogházgondnok és felesége leányát Gyöngyikét el* jegyeste Szigeti Jóssef m. kir. posts- főfelügyelő, komáromi postafőnök él felesége fia József.