Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-04-06 / 28. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolna meg vei Gazda" XX. évfolyam. Szekszárdi 1938. április 6. (Szerda) 28. szám. Sxerkcsztasöff és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BlSflzetési difi Egész évre _ 12 pengd || Félévre_______6 pengd Ffelé lős szerkesztő: BLÄZSIK FERENC A lap mcejclentk minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét llletfi köziemén vek a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áraii A legkisebb hirdetés dl|a 1’M pengő. — A hirdetés egy 60 mliltmétsr széles hasábon mllllmélcrsoronkétii 10 fillér. Álléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezeti reklám*, ellegyzési, családi hír, valamint a nylítlér aprónként 60 fillérbe kerül. Vitéz Horthy Miklós vasárnap dél- ítán fél hót órakor rádiószózatot in­tézett az őrsiig lakosságához. A kor­mányzónak eit a szenzációs megnyi latkosását, amelyról Európa összes nagy napilapjai vezetőhelyen emlé­keinek meg, nálnnk többmillió em­ber hallgatta és megnyugvással vette tudomásul ai önérzetes, meleg, bá­torító és biztató fejtegetéseket, ame­lyekből a jóságos apa hangjának lágy­sága szólott as ország lakosságához és a gyermekeit védelmező családfő szigora azokhoz, akik rémitésnnl pró­bálkoznak zavarokat kelteni. Őfőmél- tósága beszédében többek közt ezeket mondotta: A legutóbbi napokban valami sa­játságos aggodalom lett úrrá sokak­nak a lelkén és ennek a felismerése indított arra, hogy megvilágítsam a helyzetet és utat mutassak a köz­véleménynek. A nyugtalanságot csak azok a nagy nemzetközi események válthatták ki, amelyek a közelmúlt ban zajlottak le j de hogy ezek ná­lunk nagy izgalmat idézhettek fel, a» egyedül az illetők tájékozatlansá­gából eredhet. Mert aki tiszta fejjel ítéli meg az eseményeket, — annak tudnia kell, hogy Ausztriának Német­országgal történt egyesülése ránk nézve nem jelent mást, CBak azt, hogy egy régi jó barátunk, akit a békeszerződések lehetetlen helyzetbe sodortak, egyesült egy másik régi' jó barátunkkal és hűséges fegyvertár- tankkal, azzal a Németországgal, amely mindig életre-halálra megbíz­ható és szótartó szövetségese volt barátainak a történelem tanúsága sze rint. Ennyi az egész, egyéb a mi szempontunkból nem történt. Minket ez az egyesülés nem érint, mert CBak látszólag következett be váratlanul. Az egyesülés évszázados óhaja volt a németségnek. Hogy ez a mi határainkon belől ilyen hullámokat kavart fel, annak az a magyarázata, hogy azok, akik a zavarosban szeretnek halászni, ezt az alkalmat használták fel a céljaik­nak megfelelő nyugtalanság felidézé­sére. Pedig ez hiábavaló kísérlet 1 Mert pillanatokra terjedő izgalmat rémhírek terjesztésével fel lehet idézni, de arra nézve megnyugtathatok min­denkit, hogy a rendet és nyugalmat ebben az országban büntetlenül nem fogja-megzavarni senkii Nem volt könnyű ezt a nemzetet talpraállítani. Nehéz feladat volt véd- erejének alapját lerakni, pénzügyeit rendbehozni, amikor még a múlha­tatlanul szükséges egység, is annyira hiányzott belőle. Mindez azonban Isten segítségével mégis sikerült és most végre hosszú és szorgos mun­kával elértük, hogy ráléphettünk arra az u^ra, amely a nemzet jólétéhez és boldogságához vezet. A miniszterelnök ur nyilvánosságra j hozta azt a tervet, amelyet öt év I alatt meg fogunk valósítani és amely póiolni van hivatva sok tnindént, amivel úgy honvédségünk fejlesztése, miht mélyreható szociális és gazda sági reformok terén is elmaradtunk. Első helyen áll ezek közt hon^édBé günk kiépitése. Szükséges,'hogy hatá­raink között biztonságban érezhessük magunkat, mert a ránk váró komoly épitőmunkának ez a biztonságérzés egyik legfőbb feltétele. Az ötéves terv hoz ezenkívül álta lános jólétet is, mert munkát fog adni mindenkinek és hatalmasan meg fogja indítani az ország gazdasági vérkeringését. Ennek a tervnek ezt a nagy jelentőségét a rémhírterjesz­tők iparkodtak aláásni. De hazug hírekkel csak pillanatokra lehet meg zavarni a közhangulatot. Majd igy folytatta beszédét: Visszaélni a szabadsággal nem sza­bad. A szabadság biztosítéka az al­kotmány ; de ugyanez a biztosítéka annak is, hogy az államügyék veze­téséhez csak olyan férfiak juthatnak, akik bivatoftságukat és rátermettsé­güket kimutatták és ezzel az alkot­mányos tényezők bizalmát megnyer­ték. Mennyi tudás, gyakorlat, meg­bízhatóság, élettapasztalat, jellemBzi- lárdság és mennyi tehetség kell ahhoz, hogy valaki egy vezetőállásban meg tudja a helyét állni! Nem elég, hogy valaki önmagát kinevezze világmeg­váltónak és frázisokkal, jelszavakkal, Ügyes demagógiával' a tömegét, Sőt esetleg ingatagabb jellemű intelligen­sebb csoportokat is félre tudjon ve­zetni. Törekednünk kell arra, hogy biz­tosítsuk a tisztességes megélhetést mindenkinek, aki dolgozni tud és akar, továbbá, hogy az elesetteken és ssttkölködőkön szeretettel éB jótékony szociális intézményekkel segítsünk. De éppen ehhez keli a legnagyobb belső rend és nyugalom, Ennek a fő feltétele a hadsereg. Ha ez a szerv egészséges, az ország minden pol­gára nyugodtan élhet. A mi népünk kitűnő katonai rá­termettsége mellett a hadsereg értéke annyi, mint a tisztikar értéke. A mi tisztikarunk pedig elsőrangú. Noha ezt mindenki ismeri és mindenki tudja, hogy a politizáló hadsereg a nemzet összessége szempontjából ká ros, mégis akadtak egyesek, akik azt hitték, hogy ezt a tisztikart is meg lehetne környékezni és politika mentes egységét meg lehet bontani. Ezeknek a törekvése nem fog sike­rülni soha. A tisztikar tudja, hogy a hadsereg pártok felett áll és csak az egész nemzeté• lehet. Ettél eltérni és forradalmi módszerekhez‘nyúlni nem engedek. A- legfontosabb, hogy az orBzág- épitö munkából mindönki iparkodjék a maga részét kivenni. A népek bol­dogulásának egyik leghátbatózabb eszköze a kereskedelem. Kivétel nél kttl minden gaidag, boldog és ha­talmas némáét a kereskedelemnek köszönhette és köszönheti felvirágzá­sát. Ez az nt előttünk is nyitva áll ób eszel a jólét és gasdagság forrá­sát nyitjuk meg a nemzet számára. Itt van a nemzet kulcsa és osakiB itt, nem pedig st utcán és demagóg szólamokban. A külpolitikái vonatkozások ÓZ a Nópssövetség munkája sikertelensé­gének ismertetése után eleket mon­dotta öfőméHősága: Hogy a tervbevett hatalmas ország- építő tuttnkit elvégezhessük, úgy a politikai, mint a gasdasági életben nyugalomra és bizaiönirá van szük­ség. Ilyen kis ország ilyen nagy fel­adatot csak komoly összetartással kő pes megoldani. Súlyosan tét hazája ellen mindenki, aki ezekben az idők­ben az egységet megbontva, szét- húzásra izgat és a nemzet boldogu- I A felső ház még husvét előtt le fogja tárgyalni azokat a törvény- javaslatokat, amelyeket a képviselő ház elfogadott. A mezőgazdasági munkások öreg­ségi bistositásáról és a telekkönyvi átalakításokról szóló két fontos tör­vényjavaslathoz, mely előkéaaitő tár­gyalás alatt áll, mint értesülünk, fel- ssólalt őrffy Imre, Tolna megye felső- hási tagja, aki a szociális szem­pontok érvényesítése mellett hang súlyozta a mezőgazdaság teherbíró- képességével való számolást. A fokozódó közterheket, — fejtette ki örffy — minden hivatás ős terme­lőág jobban át tudja hárítani, mint a mezőgazdaság a ea óvatosságra int. Az utolsó 1—2 év javuló tendenciája Szenzációs művészi élménye volt Ssekssárd közönségének a Népműve lési Bizottság által az Országos Ste­fánia Szövetség Helyi Anya- éB Cae csemővédő Intézete, valamint a gim­názium segélysőegylete javára szóm bat este rendeaett hangverseny. — Zsúfolásig megtelt a Ssekssárd Szálló ezinhásterme hallgatósággal és az ér deklődés elsősorban Eyssen Irénnek, a magyar hangversenyénekeBnők esen kétségtelenül legértekesebb reprezen­tánsának szólott, aki ez év januárjá­ban Hágában, február folyamán Mi lánóban, Torinóban és Póduában szer sétt'megbecsülést a magyar ének- ku'lurának és tiszteletet saját művészi nevének. Külföldi hangversenyeiről a nagy világlapok hasábos cikkekben számoltak be s a kiárkdÓ megbecsü­lés és sseretet hangján emlékeztek meg a kivételes képességű ének- művésznőről, akit szekszárdi hang­láss helyett önső érdekből a magi egyéni érvényesülését keresi. Mind­est azért tartottam ssttkségesnek el­mondani, hogy a nyugalmat továbbra is bistositsam. Egyszer már meg­mutatták 1919 után, hogy a rend­bontó elemektől meg tudjuk tisztí­tani hazánkat ős uemsetttnket és most is bistosithatom az országot, hogy abból, amit akkor tudtunk, nem fe­lejtettünk el semmit sem. Én csak magyar célkitüiéseket ismerek és tűrhetek éB csak törvényes eszközö­ket ezeknek a céloknak as eléréséret A tnsgyar államfőnek, a mérséklet éB a bölcseség megtestesítőjének aj­káról elhaBgsott szószt bistosan nyu­galmat teremt a lelkiségében meg­bolygatott nemzet minden rendű la­kossága körében, mert Horthy Miklós az öntudatos, bísó magyar lólek jövőbe látásával mutatta meg az utat, ame­lyen ennek aa őrsségnak haladnia kell. ne tegyen senkit elbisakodottá, mert az veszedelmeket hoshat. A mező- gasdasági munkásság öregségi bizto­sításának igazgatását úgy kell meg­szervezni, hogy jő és olcsó legyen. Az OTI nál sokszor előforduló visz- szásBágokat el kell kerülni, nehogy ennek az uj intézménynek is sok ellensége legyen a közvéleményben. őrffy egyébként sürgette as igaz- eágügyminiszterL hogy a kataszteri átalakítások után azonnal foganato­síttassa á betétszerkesztést, illetve annak átalakítását is, mert ha ez ké­sik, minden munka kárba vési. Úgy halljuk, dr öiffy Imre fel­szólalásai komoly vissshangot keltet­tek ős az illetékes miniszterek meg is ígérték honorálásukat. versenyén a férje, dr Eyssen Tibor kultuszminissteri tantcsos kisért zon­gorán. Kiváncsiak voltak esután a leneértő szekszárdiak Szende Mag­dolna művésznőre, a Hubay-dij és as állami össtöndij nyertesére is, akit mint a fiatal hegedUművéssgeneráciő* értékes tagját mindenünnen a leg­jobb hir elölte meg. Szekfazárd színét-javát ott láttuk ezen a jótékonycélu estélyen, amely­nek megnyitó beszédét vitéz dr Bog- dándy György m. kir. tissti orvos tartotta, költői szépségű és filozofikus emelkedettségü elmefuttatásban ma­gyarázva meg a társadalomnak azt a kötelezettségét, amellyel bassfi^s éB erkölcsi ssempontból is tartozik áldozatokat hozni a gyermekért, a jövő generációért. A megnyitó után V. Mészáros Aranka zongoraművésznő, a Városi Zeneiskola tanára játszotta el gyö Dr Őrffy Imre felszólalásai a felsőházban Művészek a gyermekekért Egyes szám ára 12 fillér. A kormányzó rádiószózata

Next

/
Thumbnails
Contents