Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-04-06 / 28. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 2 nyörüen, mély átérséasel, szinte klaaa- asikus tökéletességgel Liszt: „S«e- relmi álom0 én Strausa-Dohnányi: „Éksaerkeringő“ cimli melódiáddá szerzeményeit, a köaönaég meleg el- ismerésétől kisérve. Eat követően Eyssen Irán jelent meg a aainpadon éa férje bravuroa songorakisérete mellett elénekelte Liszt „Ha álmom mély0 dalát,Puccini „Bohémélet* cimtt operájából Mimi áriáját, majd Mnaette áriáját. Szünet után pedig Kazacsay Tibor „Gyermekdal0, Gr Aber Lajos „Aa élet canpa bohóság*, „Hópehely0, „így ae jó, ngy ae jó0 oimü szerzeményeit. Melegtónnan és legfinomabb árnyalataiban ia tündöklőén tiaata, ideális saopránja, magas énekkultu- xája a köaönaég tüntető lelkesedésével találkoiott és énekasámai ntán a eaekssárdi hallgatóság több tagja elhatárolta, hogy meghallgatja a művésznőnek a Zenemüvésieti Főiskola nagytermében e hó 6-án tartandó önálló áriaestjét is. Eyssen Irén első három áriája ntán Szende Magdolna hegedümüvéssnő játsaotta Gráber Lajos „Elégia0 és „Grand Valse0 müveit, amelyek első ütemeinél már konstatálta a köaönaég, hogy rendkívüli müvésai tehetség jelent meg a saeksaárdi aainpadon. A hangversenynek a saünet utáni második résiében Kreisler egy átira- j tát, Paganini XIII. Capriocióját és Wieniawjky „Polonaise de Conoert0- jét adta elő. Hegedűjéből megfoghatatlanul tisata, titokzatosan zengő, anyagtalanul éterikul hangokat csaltak ki liliomsaerü szép kezei. Megkapó éraelemgasdaság és tisztult értelem sugáriik játékából, amelynek teohnikája nem kápráatató külsőség, hanem tökéletessé osisaolt eszköze annak a kifejezésnek, amely elbűvölő lényeget takar. A kösönség egészen átengedte magát a finom gyöngéd- aégü, átszellemült arcú Szende Magdolna művéaaete varáasának és forró lelkesedéssel ünnepelte őt. A szünet után elsőnek P. Szedő Margit aongoramüvéssnőt, a Városi Zeneiskola tanárát, a hegedű és gor- donkassámok mesteri kísérőjét hallottuk. Chopin „Bölcsődei0-át és Liszt ■ „IX. Rhzpssódiáját0 zongoráét» cső dálatosan tökéletes technikával és aaaal a kötelességteljesítő önfegyel- meaettséggel, amely lefékeate érzéseit. Játékán nem szűrődött keresztül lelkének anyai aggodalma, pedig a hang verseny idején végeztek élet veszedelmes műtétet a gyermekén. A kösönség hálás melegséggel köszönte meg a művészi élvezetet. A hangverseny sáróssereplője Vigh Endre gordonkaművész, szolnoki vármegyei főlevéltáros volt. Bubinstein „Melodie0-jét és Popper „Rhspssó- diáM- ját adta elő a hallgatóság nagy tetszésétől kisérve, művészi bravúrral. A jótékonycélu hangversenyen, — amelynek sikeres müvéssi rendezése Gráber Lajos városi zeneiskolai igazgató érdeme, megjelent dr Kazacsay Tibor vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkár, zeneszerző, a zeneiskolák országos szakfelügyelője is. Kötelességet teljesítünk, ha a hangverseny szereplőinek a közönség nevében megköszönjük azt az önzetlenséget, amellyel művészetüket a jótékony oél szolgálatába állították. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! — A főispán és alispán Kaposvárott. Vitóa dr Thuránszky László főispán és Szongott Edvin alispán kedden Kaposvárra utazott dr Bar- csay Ákos somogymegyei főispán beiktatási ünnepélyére. — Igazságügyi kinevezések. A Kormányzó Ur Otőméltósága' a m. kir. igazságUgyminiBzter előterjeztésére dr Székely László szekszárdi kir. törvényszéki titkárt, a szekszárdi kir. járásbírósághoz járásbiróvá nevezte ki. — Am. kir. igazságügyminiszter dr Tóth Pál szekszárdi kir. törvényszéki kisegitő dijnokot és dr Bias- kovich István volt szekszárdi, most pécsi kir. törvényszéki joggyakorlatra bocsátottat, kir. bírósági fogalmazógyakornokká nevezte ki. — A Szociális Misszió Társulat szekszárdi szervezete folyó hó 9-én, szombaton délután 5 órakor a vármegyeháza nagytermében tartja ren ! des évi közgyűlését, melyre a város közönségét'ezúttal hívja meg az elnökség. — Tolnavármegye TOrvényhatóságl DaloskerQletének gyűlése. A Magyar Dalos Egyesületek Országos Saövet- ségének országos igazgatója — dr Eyssen Tibor miniszteri tanácsos — e hó 2 án a Törvényhatósági Daloskerület vezetőségével és a dalosegyesületek vezetőivel az aktuális dalos- kérdésekről tárgyalt és a székesfehérvári országos dalosünnepélyről tájékoztatta a megjelenteket, — Dr Halmos Andor tanügyi tanácsos a Daloskerület ügyvezető alelnöke bejelentette dr Perczel Bélának a Daloskerületi elnöki tisztségéről való lemondását. Indítványára a Daloskerület egyhangú lelkesedéssel választotta meg uj elnökévé Szongott Ed- vin alispánt, aki bessédóben kijelentette, hogy szívesen és örömmel vállalja e tisztséget, mert a magyar dal művelése a nemzeti kultúra fejlődését jelenti. Egyben ígéretet tett, hogy a vármegye dalosügyét mindenkor a legnagyobb odaadással támogatja. A Székesfehérvárra áthelyezett dr Balogh László tanügyi s. fogalmazó eltávozásával megüresedett a DaIos- kerület titkári állása is. Uj titkárrá Makk József szekszárdi tanítót választották meg. Vitéz Vendel István polgármester, alelnök bejelentette végül, hogy a Ssekszárdi Daloskör a székesfehérvári országos dalosünnepélyen részt vesz. Eszel a gyűlés be íb fejeződött. — Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Pfeiffer Henrik alsónánai ág. h. elemi népiskolai tanítót, mostani állomása helyén rendes tanítóvá léptette elő. Nemcsak filléres vonattal lehet az eucharisztikus kongresszusra utazni. A Magyar Kurír jelenti: Sokan van- ' nak, akik nem jelentkeztek idejében a májusi eucharisztikus világkongresszus filléres különvonataira. Az államvasutak ezek számára is jelen- ’ tős kedvezményt biztosítanak, mert lehetővé teszik nekik, hogy kongresszusi utazási igazalvány felmutatása ellenében féláru jegyet • válthassanak. Ez a kedvezmény I 1938 április 6. május 20-tól augusztus 25 ig érvé- nyes és az utazási igazolvány 1.50, illetve 2 50 pengő. Ilyen igft. zolványok a plébániákon és aa iBUSs kirendeltségeknél szerezhetők be. — A szekszárdi városi szárnyévá. Ség Békéscsabáról idehelyezett főnökének, Kós Sándor számvevőségi fő. tanácsosnak az állása — mint előző működési helyének sajtójából értesü- lünk — átmeneti, mert állítólag csak egy évig less Szekssárdon, azután pedig visszahelyezik Békéscsabára ahol helyét ideiglenesen Horoáthy Miklós számvevőségi tanácsos tölti be. — Szerdán és csütörtökön Tyrone Power, Loretta Yung és Adolphe Menjou ellenállhatatlan vigjáteka, a Café Metropole szerepel a Világ mozi műsorán. Egy amerikai fiatalember a darab főalakja, akit kalandos élete Páriába vezet és ott rendkívül körülményes utón a sors ösBsehoszs egy milliomos gyönyörű szép leányával. Pompás szerepe van a Café Metropole tulajdonosának, akit Adolphe Menjou személyesít. Fox világhírűdé vezeti be a műsort. — Szájkosár és póráz a szekszárdi kutyáknak. A kóbor ebek Ssek- szárdon elszaporodván, vitéz Vendel István polgármester a belügyminiszter 100,000—1932. sz. rendelete alapján elrendelte, hogy a kutyákat 03ak szájkosárral és pórázon szabad az utcára vezetni. A szájkosár és póráznélküli ebeket a gyep mester össze- fogdossa és 24 órai őrizet után kiirtja. — A közhasználatú személyszállító Járművek vizsgálata. A belügyminiszter elrendelte a közúti forgalomban résztvevő személyszállító gépjárművek : taxik, telephelyről fuvarozó bérkocsik, autóbuszok, motorkerékpárok forgalmi képesség és forgalmi biztonság szempontjából való megvizsgálását. Az allamrendőrség pécsi kapitánysága Tolna vármegye területén telephellyel bíró gépkocsik megvizsgálását április 12—13. napján d. e. 9—12 óráig végzi Pécsett a siklósiutcai vásártéren. Bár az érdekeltek névreszóló idézést kaptak, mégis fel• hívjuk az illetők figyelmét gépjárI müveik bemutatására, mert az ellen, Dr Weldlein János: A tolnamegyei okul telepítések Dr Holub József prof. szerkesztő zében megjelenő „Tolna vármegye múltjából0 sorozat 3. számának szerzője dr Weidlein szarvasi reálgimn. tanár, aki már évek óta foglalkozik megyénk német telepeseinek múltjával és ebben a tanulmányában összegezi a tolnamegyei németségről eddig megjelent kisebb tanulmányait. A dolgozat négy részre oszlik. Az első részben Tolna megyének a németség betelepedése előtti népességi viszonyait tárgyalja a szerző. Megyénk a török uralom és a XVII. századvégi felszabadító-háború követkesté ben megdöbbentő pusztulás, elnéptelenedés képét mutatja. Az 1696-i adózási összeírásban egész Tolna me gyében 936 adózót vettek számba, ebből is csaknem 50°/o (448 fő) rác nemzetiségű. Mátyás király idejében még 561 lakott településről tudunk, török kivonulása után ennek még 10°/o-a sem maradt meg és 1715 ben is csak 45 települést vesznek számba, <le ezek egy része is 1690-ben települt újra. Egyedül a mocsaraktól védett Sárközben maradt meg az ősi magyar lakosság úgy-ahogy. Pedig a XVI. század végéig ssinmagyar lakosságú megyénk. A XVII. saá- aad folyamán betelepült ráoság leg- ! nagyobbrészt a felszabadító-háborúk < alatt és a XVIII. század elején részben elpusztul, részben visszavándorol a Balkánra. 1683 után megindul a török elől elmenekült magyarság egy részének gyér visszavándorlása az északi és nyugati megyékből. (Sopron, Győr, Zala, Veszprém.) A rácság említett elpusztulása és vissza- költözése nem erősiti azonban a magyarság számarányát, mert az 1720-as években megindul a németség nagyarányú bevándorlása. II. A szerző a nagyobb uradalmak szerint vizsgálja a betelepüléseket. Megyénk német településeit nem állami, hanem magántelepitések hozták létre, mert a telepítéseket a földes- urak intézték. A lakatlan, hasznot nem hajtó uradalmak birtokosai természetesen törekedtek uj munkaerőket lekötni birtokaikon, benépesíteni az elpusztult falvakat. így megért jük azt a nagy — szinte versengés Bzerü — telepítési lázat, amely a XVII. század 20-as éveiben megyei birtokosainkat elfogja. A betelepülők ! szinte kizárólag németek. Sajnos, alig I egy-két esetről tudunk csak, hogy magyar falvak is keletkeztek az elpusztultak helyébe. A telepítők közül először Döry László nevével találko zunk 1712-ben, majd Magyary-Kossa, gróf Wallis családéval, de legtöbbet telepit gróf Mercy Kolos generális hőgyészi uradalmainak falvaiban, főleg a Bánságba induló telepesek közül. De telepítettek a Kun, Perczel, Darócsy, Rudnyánszky, Száraz, Mesz- léoy, Mednyássky családok íb. A szerző e fejezetben egyenkint foglalkozik a telepített községekkel, telepítésük idejével, a betelepülők származásával történelmi dokumentumok alapján. Ez a rész talán a legértékesebb a fáradságos kutatást és megfigyelést igénylő tanulmányban. Megállapítja, hogy a megyei német települések legnagyobbrészt 1720—30 közt létesültek, pár község pedig a század végén 1784-ben. Közben természetesen * szórványos beszivárgás volt. A III. részben a települők bevándorlásainak körülményeit, gazdasági viszonyait világítja meg. Jórészt szegény födmüvelők jöttek, de tejesen szegények ritkán, mert legalább 200 forint készpénzzel (mai vásárló értéke Weidlein szerint kb. 4000—5000 P) kellett rendelkezniük, ha az uj hazában le akartak telepedni. A birtokosok többféle kedvezményben részesítették a letelepülőket: 3—5 évi 8zolgálatmentesség, ingyen föld stb., mert a munkás volt a fontosabb, ha az nincs, a birtok úgyszólván semmit sem ért. A dolgosat utolsó fejezetében a szerző alapos helyi megfigyelések, éveken keresztül gyűjtött adatok alapján megállapítja a megyei német nyelvjárásokat es ezeket összehasonlítja a birodalmi német nyelvjárásokkal. Térképen is feltünteti németjeink őshazáját. Ezzel a nyelvészeti kutatással alátámasztja és kiegészíti a történelmi adatok hiányosságait. A tolnamegyei németség települései bármennyire is kevertek nyelvjárásiig, nagy általánosságban megállapítható, hogy Délnémetországból, — Hessen, Darmstadt, Fulda és Pfalz vidékéről származtak el hozzánk. A dolgozatot szinte fölösleges méltatnunk, tartalma önmagától beszél: alapos, pontos, világos. Nélkülözhetetlen megyénk XVIII. századi történetének, németségünk múltjának, származásának ismereténél. Dr Pataki József Uradalmak figyelmébe! sós Dorofii széni!»« lakarmánvmész minden mennyiségben raktárról kapható Singer Viktor vas- és { műszaki kereskedőnél, Szekszárdon. 1 ^mmts/s^^XSSSSSS^SSSSSSSSS^SSSSS^SSS^SSSSSSSSSSSSSSSSKSSSSSSSSSGSSSSSSSSOBSBi *
