Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-01-01 / 1. szám
I tövében M ország egyik legnagyobb éi legtökéletesebb nj kórháza, a Horthy Mikiéi kérhás. De nemcsak vármegyéjének Ügyei és nagy kérdései foglalkostatták elméjét és dobogtatták meg, most már örökké elcsendesedett nivét dr Éry Mártonnak. Ssekuárd város ügyei nála mindig meleg megértésben és hathatós támogatásban réssesültek. Előtte bisonyos meg nem értéssel belelték ai elmaradt Ssekasárd ügyeit ások, akik a felsőbb hatóságot kép viselő vármegye irányítói voltak. Dr Éry Márton megértette aat, hogy Ssekasárd Tolna vármegye ssékhelye és kötelességet érzett, mint alispán, hogy eonek a megyének ssékhelyét elmaradottságából kiemelje. Megyéje áldoiatkéssségével, de legtöbbször hathatós erkölcsi támogatásával segítő keiet nyújtott a város polgár- mesterének, hogy kösépületek emelé sével és kösintéimények létesítésével a megye székhelye városi jelleget öltsön. Voltak, akik görbe ssemmel nésték est a vármegye kösönsége résiéről, de ő mindig megtalálta as utat és módot arra, hogy akaratát a város megsegítésében érvényesiihesse. Ssekasárd város kösönsége megértette és értékelte is a vármegye alispánjának est a sseretetét. 1927 ju- niasában a képviselőtestület dr Pesthy Pállal, Virág Ferenccel és dr örffy Imrével együtt, akkor tehát, amidőn már nem ült as alispáni székben és így minden ssolgalelküség gyannja nélkül rőhatta le háláját iránta, a város disspolgárai sorába válaBstotta. A vármegye kösönsége sem néste közömbösen és megértés nélkül dr Éry Márton alispánjának lelkes munkáját. — Midőn elérkesett ahbos as időponthoz, hogy megvolt a teljes 35 évi ssolgálata és igy a 7000 es M. E. rendelet értelmében nyugdtja- sása vált aktuálissá, Tolna vármegye kösönsége nagy lelkesedéssel sora- kosott fel 1926 január 12 ón tartott kösgyüléaén dr Éri Márton mellett és kérte, hogy a vármegye érdekében a kormányait hagyja meg to vább is alispáni állásában, mert as ő kesében látja nyugodtan a vármegye vesetését, as ó munkaereje, kös igasgatási tapasztalatai, bölcs és gyors intéskedései biztosítják feltétlenül a vármegye békéjét és konssol id a dóját. Emlékemben élnek ások a ssa- vak, amidőn a vármegyének est ss állásfoglalását megkössönte. Harmincnégy évi munkásságomat essel — mondotta —» oly gatd«gon jutái— masta meg a Törvényhatósági Bi sottság, amely fölér minden kincs csel, mert ast a tolvaj el nem rabolhatja, rossda meg nem- emésztheti és életem fogytáig enyém marad. Nem sokáig élt asonban ássál a kedvezménnyel, hogy as ő további szolgálatát a vármegye határozata alapján, a miniszter megengedte. Meg kellett ugyan érnie e rövid idó alatt, hogy apró tfissurásokkal keserítsék meg alispánságának utolsó hónapjait, de a lappangó gyanúsításokkal bátran ssállt ssembe. És idegen törvényhatóság állította ki a legfényesebb bisooyitékot arról, hogy mo> csők talárul hagyja az alicptni széket utódjára. Nem értek célt a támadással ások, akik a nyugdíjba- vonulását siettetni akarták. De engedett szülőföldjének, a dombóvári válasstókerület hívásának, aa 1926. év novemberében nyugdijasását kérte ós elvállalta a dombóvári választó- kerület jelöltségét egységes párti programmal. Hogy mennyire saerette ót a várme- I gyének külÖDÖseo gazdatársadalma, j annak legfényesebb bizonyítéka, hogy . aa 1926. évi december 11-én lefolyt j választási küzdelemben az eddigi | TOLNAMEGYEI TJJSAG 848 Hol biztosítsunk ? fl fontiére Ált. Blzlosltü Intézetnél egyik legnagyobb, legrégibb és legelőzékenyebb magyar biztositó társaságnál, amely minden ágazatbeli elemi és életbiztosítást legelőnyö sebben köt. Tolnám egyei fő ügynökségek: Szekszárdi Népbank, Szekszárd Dunaföidvári Népbank, Dunaföldvár és fiókjai SimontornyaiTakarékpénztár, Simon tornya és fiókjai Pécsi Takarékpénztár bonyhádi fiókintér zete, Boeyhád Paksi K(zg<zdasági Bank, Paks Pincehely Uörbfii Takarékpénztár, Pincehely képviselővel Pallavicini György őr- grófftl szemben 4300 ssótöbbaóggel orsaággyü'ési képviselővé választotta. A vármegye 1926 december 3í-én tartott kösgyüieseo buoauatatta és Jankó Ágoston, akkori főispán bu csnbesséddben kiemelte határosott férfias fellépését, meleg embsrszere tétét, nagy közigazgatási tudását és szociális megértését. — A törvény- hatósági bizottság a főispán indítványára kimondotta, bogy nyugalmazott alispánjának 34 évi kösszolgá- lata alatt sserzett maradandó érdemeiért jegyaóköoyi elismerését, báiá ját és sseretetét fejeli ki. A vármegye községei is nagyra értékelték ügyeiket mindig melegen felkaroló alispánjuk munkásságát. Egymásután válasstotta Bö cake, Dombóvár, Döb- rököa, Dunaföldvár, Gyutaj, Nagy- kónyi és Saakcs díszpolgárévá. A vármegye kösönsége 1929 november 20 án, tehát nyugalomba vonulásaután 3 évre asial is elismerte a vármegye vezetésében kifejtett értékes munká ját, hogy ezen napon tartott kös gyűlésén egyhangúlag örökös tagjai sorába választotta be. Dr Éry Márton, mint országgyűlési képviselő is megállotta heiyót. Uiügyi és más közigazgatási kérdő sekben való felszólalása miodig értékes volt és nagy elismerést váltott ki. As 1931. évi júliusi képviselőválasztások alkalmával, bár kerülete ragaszkodott hozzá, már nem lépett fel. Uj emberekkel kísérletezett az Egységes Párt és e kísérletezésnek eredménye az lett, hogy Pallavicini György őrgrófot, akit dr Éry Márton oly fényesen győzött le, Kállay Miklós államtitkárral szemben, pártockivüli programmal, igen nagy szótöbbség gél választották meg dr Éry Márton örökébe. Dr Éry Márton ezután teljen visz- szavonult a politikától és csak családjának élt. Tíz éve, hogy dr Éry Márton elkerült Szekssárdról. A vármegye közönsége sajnálattal látta az ő távozását. Ember lévén és igy neki is voltak — mint mondotta a bu csuztató főispán — gyengéi, de gyors és bátor intézkedései biztosították a vármegye békéjét és azt, hogy a nehéz időkön minden zökkenés nélkül átvezette e vármegye lakéit. Az elismerés és köszönet szavaival búcsúztak el tőle és most, amikor minden földi hatalom nélkül, néma ajakkal, sok ssenvedés után megbidegült saivvei porhüvelye visz- szaérkezett hozzánk, szeretettel emlékezünk róla. Ériem gyarlóságomat, mindén dr Éry Mártonról e sorokat iroin, mert tudom, hogy az emlékezés csak akkor igazi kép, CBak akkor hűséges tükrözés, ha annak képét és egész valéját, akiről emlékesünk, úgy varázsoljuk vissza, hogy szeretetünk, hálánk és tissteletünk megnyilstko zásából megértsék lelkét, gondo ko- lását és érzéseit azok is, akik életében nem ismerték.- Lehet, bogy a midőn a belvárosi temp'omban emelkedő ravatala előtt álluok, még könnyes a szemünk és a tíz év közelsége miatt nem látjuk tisztán az erőskezü, de melegszívű alispán alakját a maga valóságában. De hissaük, bogy a jövő, amely mindenek fölé helyezi a becsületes törek vést, a fáradhatatlan munkát, a meg nem alkuvó elhatározást, a veszély tói és támadástól viasza nem riadó cselekvési készedet, megismeri dr Éry Mtrlont muokáiból és cselekedeteiből és meg fogja áll pitani, hogy a szegény sorsból az alispini székbe emelkedett férfid méltóan állotta meg helyét Tolna vármegye kiváló alispánjai sorában. S. Életrajza Dr Éry Mártó o az 1865. évi októ bér hó 10 én született Döbrökösön, ahol édesatyja takáesmester volt. Elemi iskoláit is ugyanott végezte. Tanítójának feltűnt a fogékony eszü gyermek és az ő ajánlatára szülei iskoláztatták. Középiskoláit a pécsi ciszterci rendű főgimnásiumban fejezte be. Jógi tanú Hiányait ugyancsak Pécsett, az ottani püspöki jog- líceumban folytatta, míg aa államtudományi doktorátust az 1892. év ben a kolozsvári egyetemen szerezte meg. Ugyanezen év február 5 én gróf Széchenyi Sándor főispán Tolna vár megyeház közigazgatási gyakornokká nevezte ki, ilyen minőségben szolgált SzekBzárdon ju ins hő 11-ig. Ekkor Marosvásárhely város törvény- hatósága városi aljegysővó választotta. Már itt felismerték benne a kiváló érzékű közigasgatási férfit és Maros-Torda vármegye 1892 évi december hó 13 án III. aljegyzővé vá lasstotta. Itt szolgált az 1895. évi április hó 19 ig. Szive asonban visszavágyódott szülővármegyéjébe és 1895 évi április hó 19 én helyettes árvaszéki jegyzővé nevezték ki. Végre itthon is elismeréssel vannak iránta és Simontsits Béla akkori alispán egyenes kívánságára az 1895. évi október hó 15-én tartott közgyűlésen egyszerre II od aljegyzővé Uradalmak figyelmébe! 808 Dorogi szénsavas takarmánymész minden menovisdgbeo raktárról kapható Singer* Viktor vas- és műszaki kereskedőnél, Szekszárdon. l£98jr jemAr tf. választották. Hogy mit jelentett ss abban az időben, cask *®^ják értékelni, akik az akkori viszonyokat ismerik. Esután u»ár tehetsége révén hamarosan halad előre a ranglétrán. Az 1907. évi december hó 30 án I. aljegyző és tb. főjegyző, 1912 november hó 7-én mar vármegyei főjegyző, 1922 március hó 14 én a vármegye egyhangú lelkesedéssel alispánjává válasstotta. Aa 1926. évben érdemei méltánylásaképpen vármegyéje a további szolgálatban való visszatartisát kívánta, amit a minisztertanács akceptált is. Az 1926. évben nyugdíjazását kérte, mert a dombóvári választókerületben képviselőjelöltnek kérték fel. Az 1926 évi decemberi általános válasatások a klímával egységes párti programmal óriási többségű mandátumot kapott Pallavicini György őrgróffal szemben. • A képviselőhásban igen értékes tevékenységet fejtett ki és különösen kösigazgatási kérdésekben szólalt fel több ízben. Az 1931. évi általános válasstások alkalmával nem vállalt jelöltséget és igy Pallavicini György ellenzéki programmal viSBsahóditotta a kerületet. Szekszárd megyei város képviselő- testületé a város fejlesztése körül szerzett nagy érdemei elismeréseképpen Virág Ferenc pécsi püspökkel, dr Pesthy Pál ny. igazságügy miniszterrel és dr örffy Imre országgyűlési képviselővel együtt a város díszpolgárává választotta. Képviselői mandátuma megszűnté« vei a politikától visszavonult és mint a Városok ós Vármegyék Országos Mentőegyesületének ügyvesető alel- nöke fejtett ki értékes tevékenységet. Az 1929. évi november hó 20 án tartott vármegyei közgyűlés a törvényhatósági bizottság örökös tagságával tisztelte meg. A csupán csak nagy családjának élő dr Éry Mártont az utóbbi időben hosszas, kínzó betegség gyötörte, de szívós sservesete és nagy akarat- • I ereje soká birkózott a gyógyíthatatlan bajjal, mig a könyörületes Isten vissza nem hívta leiket sokat tűrő és szenvedő porhüvelyéből. A temetés r Dr Éry Márton holttestét a budapesti Kerepesi temető ravatalozó termében a család kívánságára vitéz Makray Lajos tolnai preposiplebá- nos, országgyűlési képviselő szentelte he, majd vasúton Ssekssárdra szállították és kedden délben helyezték ravatalra a belvárosi római katolikus plébánia templomban, mint a szekszárdi római katolikus egyhásköip«^ Bégnek hosssu időn keresztül volt elnökét, akinek ehhez a működéséhez számtalan igen értékes intézkedés fűsődik. Délután két órakor kezdődött a templomban a temetetési szertartás. Eat a megboldogult régi jóbarátja, J Virág Ferenc pécsi megyáspüspök végezte, aki dr loányi János a budapesti Pásmány Péter Tudományegyetem theologiai faku tásának tanára kíséretében autón érkezett Ssek- ssárdra. A szertartásnál a püspöknek a szekszárdi és a környékbeli katolikus papság segédkezett. A templomból az impozáns halotti menetet a papság élén Kiss L-*jos szekszárdi apatplebános, felsőházi tag vezette az alsóvarosi temetőbe, amelynek a város által adományozott díszsírhelyén a szekszárdi és a megyebeli községek közönségének mély részvételével helyezték nyugalomra.. • A temetésen megjelent a kü dőtí- I sége valamennyi községnek, mely- | nek dr Éry Márton disspolgára volt. i® I v
