Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-03-24 / 22. szám

XIX. évfolyam. Szekszárd, 1937. március 24. (Szerda) 22. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.' 60 minimet? Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1‘50 pengő. — A hirdetés egy I széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. /.Ilástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamin a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A földreformföldek ( tartozásai Nemrégiben hirt adtunk már a kormánynak arról a szándékáról, hogy rendelni kívánja a földreform* földek és a házhelyek tartozásait, je lentÓBen lesaállittatja a megváltási árat és a fennmaradt tartósáé ki egyenlítésére hosssnlejáratn törlesz­tési módot engedélyez. Örömmel kö­zölhetjük, hogy ez a nagyfontosságn kormányrendelet már meg is jelent ée rendet, megnyugvást teremt a földhöz és házhelyhez jattá toltak sok­szor már kétségbeejtő ügyeiben. A nagyjelentőségű rendelet szerint megváltási ár fejében a megváltott, vagy a vagyonváltságföldekből föld- höajuttatott általában az eddiginek a kétharmadát fiseti. A földhöz , vagy háihelyhea jutott hadirokkant, hadi árva, hadiözvegy, valamint arany vagy ezüst vitésségi éremmel kitün­tetett a megváltási árból további 25 százalék mérséklést kap. Az 1929. év előtti időből hátralékos haszonbér és kamattartozásnak csak a felét kell fizetni. Az 1929—1936. évekre a már csökkentett megváltási ár három százalékának megfelelő kamatot lehet a juttatott terhére felszámí­tani és ha a juttatott ezekben az években többet fizetett, a többletet a megváltási árból le lehet vonni. Ha pedig kevesebbet fizetett, a hátralé­kot a megváltási árhoz hozzá kell adni. Az 1937. évi január hó 1. napjá­tól keadve a megváltási árból fenn­maradt tartozást a földhözjuttatott 47 éven át évi négy százaléknak megfelelő három százalék kamatot magában foglaló részletekben (annuitásokban) a házhelyhez jutott pedig általában huszonöt éven át évi 5*75 százaléknak megfelelő, ugyan­csak három százalék kamatot magá­ban foglaló résaletekben törleszti. Igen érdekes intézkedése ennek a most kiadott kormányrendeletnek, hogy rendkívüli tőketörlesztés után tiz százalék jutalmat kell a jut­tatott javára írni. A méltányosság és a gazdaságig vi­szonyok kedvezőtlen voltának tekin­tetbe vételével akként rendelkezik a kormány, hogy a kimozditási eljárás szünetel az uj kötelezettségek össze­gének kiszámításáig az olyan jutta- tottakkal szemben, aki 1937 január 1. napjától saámitva legalább az ed­digi jogszabályok szerint az évi hasz­nálati díjnak, illetőleg a háihely után évi négy százalék kamatnak meg­felelő összeget az előirt részletekben megfizeti. Nagy vonásokban ezek azok az értékes intézkedések, amelyekkel a kormány a gazdasági helyzet rosszab bodása folytán válságba jutott föld- mivelő kisexisatenciákon segíteni ki­vin. A nagy horderejű rendelkezé­sek joggal keltik a legnagyobb örömet. Horthy Miklós kormányzó arcképleleplezése Gyönyörű ünnepség folyt le e hó 21-én a tolnamegyei vitézek szek­szárdi székházának dísztermében, amelyen résztvett a nemzeti hadsereg küldöttsége, a vármegye és város vezetője, a testnevelési felügyelőség küldöttei, valamint sokan a vitézek és a vitéai rend iránt tisatelettel és szeretettel viseltetők közül- Esen al­kalommal lepleaték le a Kormányzó Őfőméltóságának vitéz Patakg Fe­renc festőművész által a székház terme részére megfestett arcmását. A Hiszekegy hangjai után, amelyet a helyőrség aenekara intonált, vitéa Tihanyi Szilárd székkapitány üdvö­zölte a megjelenteket és felkérte vitéz dr Thuránszkg László főispánt ün népi beszédének elmondására. A fő ispán a követkeiő gyönyörű gondo latokkal telített és kiváló saónoki ké­pességgel előadott beszédet mondotta: Vitéz dr Thuránszky főispán avatóbeszéde Vitézi Bajtársak 1 Mélyen tisztelt Onneplő Közönség! Tolna vármegye vitézi széke, a vármegye vitézi társadalma ünnepre gyűlt ma össze. Ünnepet ülünk a Kormányzó ur Őfőméltó- sága, a vitézi rend főkapitánya arcképének leleplezése alkalmából. ürömteljes mindnyájunknak ez a nap, mert régi vágyunk ment teljesedésbe. A vi­tézi szék kapitányinak és vezetőségének kö­szönhetjük, hogy ilyen reprezentábilis szék­házunk van, az ő fáradhatatlan működésük kihatása, hogy vármegyei vitézi szervezeteink j és a vitézi társadalom élénk rendi és társa­dalmi életet élnek és most az ő agilitásuk eredménye, hogy ez a nobilis székház, a vármegyei vitézek székháza, legszebb díszét megkapta. Székházunk nagytermét immár rendünk főkapitányának Horthy Miklós 1 or­mányzó urnák nemes képmása fogja díszíteni. Mindannyiunk nevében, a tolnamegyei vi­tézi társadalom nevében őszinte köszöneté- met fejezem ki Tihanyi Szilárd alezredes urnák és a vármegyei vitézi székkapitány­ságnak, hogy székházunk e díszének meg­valósítását Keresztül vitte és felkérem, hogy a képet leleplezze, A lenekar a Himnusit játszotta ós eközben lehullott a lepel majd előttünk állott Horthy Miklós kormányzónk markáns vonása, határozott férfiassá­got kidomborító, sikerült aromása. A Himnusz hangjainak elültével ai ün­nepi Bzónok tovább folytatta beszé dót és a következőket mondotta: Szemtől-szembe állva e nemes képmással, rendünk főkapitányának, Magyarország kor­mányzójának képmásával, felvonul előttünk nagybáuyai Horthy Miklós immár történelmi nagyságú rendkívüli egyénisége, életének két nagy korszaka. Történelmi eseményekben gazdag életének első korszaka Nagymagyarország boldog békeéveibe, majd élet-haláltusájának, a világ­háborúnak magyar dicsőségekkel és magyar szenvedésekkel teli küzdelmes éveibe esik. Az ősi magyar földből, ősi magyar nemes családjából hozza magával legszebb egyéni tulajdonságait, a bátorságot, a vitézséget, a hazáért való áldozatkészséget, a békeidők kitűnő haditengerészetének magas iskolájából pedig fényes katonai tudását, — Ezekkel a kiváló egyéni és katonai képességekkel lesz a Novara parancsnoka, az otrantói ütközet j súlyosan sebesült hőse és legendáshírű győz­tese. Később tengernagy és egész tengeri haderőnk parancsnoka. Életének második korszaka: a trianoni j Magyarország. A magyar történelem XX. | századának mohipusztája, mohácsi vésze, | Világosa, az 1918. évi nagy összeomlás a i határköve ennek a második korszaknak. Had- j erőnket a külső és méginkább a belső ellen­ségek felőrölték, szétmorzsolták, országunk területe és népe szétdarabolódott, alattomos rablók prédája lett. A magyar nemzet óriási i vérveszteségtől legyöngitve, szakadék szélén | állott. Elhagyatottságunknak e legsúlyosabb, < legkétségbeejtőbb napjaiban tündöklik fel j ismét Horthy Miklós. 1919-ben vagyunk, a , budapesti kommunizmus végnapjait éli. Sze­geden kezdi meg a nemzeti hadsereg meg­szervezését, amely hadseregnek aztán a fő­vezére lesz. A fővezérség a nemzeti hadsereg kicsiny, de bátor csapatával a proletárdik­tatúra bukása után, augusztus első napjaiban átvonul Siófokra, majd a románok kivonu­lása után, 1919 november 16-án a nemzeti hadsereg, Horthy fővezérrel az élén a főváros lelkes ünneplése közepette bevonul Buda­pestre. Most 17 éve, 1920. évi március hó 1-én a magyar nemzetgyűlés, az erőre kapó és uj életet vágyó magyar nemzet hálájának és elismerésének kifejezéseként, Magyarország kormányzójává választotta. Most 17 éve tör­tént ez, a márciusi napok hozták Horthy Miklóst, aminthogy a március jelentette a magyar nemzetnek a szabadság ébredését, a vágyak beteljesedését, a jobb jövő nyílását. Ennek a 17 évnek története mindnyájunk előtt, akik annak áldásait és szenvedéseit ismertük, bőségesen ismeretes. Általános vonatkozásban csak arra kívánok hivatkozni, hogy 17 éves kormányzása alatt kiváló ál­lamfői képességeivel, bölcsességével, szilárd kezekkel vezette a nemzetet a béke, a rend és nyugalom utján, a fokról-fokra történő megerősödés, megizmosodás és a nemzet jövőjének nagy feladatai felé. Mint kormányzó és mint a magyar ha a erő, a honvédség leg­felsőbb hadura, ernyedetlen eréllyel folytatta a nemzeti hadsereg megszervezését és nem­zeti szellemi fegyelmezett, megbízható és kitűnő felszerelésű hadsereget állított fel, amely méltó utódja lett a Kárpátokban, az erdélyi havasokban, az orosz síkokon és az olasz fensikokon dicsőségesen küzdött hon­véd seregeknek. És itt, a vitézek székházában különösen hivatkoznom kell kormányzói mű­ködésének egyik leggyönyörűbb cselekede­tére, a magyar vitézi rend megalapítására és annak teljes megszervezésére. A vitézi renddel a nemzet szine-javát kívánta össze­gyűjteni, egybeforrasztani. Horthy Miklós a vitézi rend megalapításával a nemzet szilárd gerincét építette meg, biztos támasztékot nyújtott neki, amely rendíthetetlen nemzet­hűségében, a magyar földhöz való törhetetlen ragaszkodásában a nemzeti társadalomnak mindig vezető rétege fog maradni. Ha nézem e nemes képmás markáns vo­násait, méltóságteljes, de barátságos, szilárd meggyőződést kifejező, de jóságos és igaz­ságos arcvonásait, megelevenedik előttem a múlt és Horthy Miklósnak három másik képe rajzolódik fel lelki szemeim elé. Ezek a ké­pek — közvetlen élményeim és benyomásaim — jellemrajzok Magyarország ujjáalkotó- járól, a háború utáni magyar sors leg­nagyobb magyarjáról. Az első képet 1919 októberéből, Siófokról hoztam magammal. Ott volt akkor a fővezér ség, ott a nemzeti hadsereg magja. Oda- gyültünk össze valamennyien, akiket szerte­szórt a világháború nagy vihara. Összejöt­tünk az 6 hivó szavára a világ minden tájá­ról, Erdélyből, a cseh megszállásból, olasz fogságokból, messzi Szibériából mindenki, akit fütött a nemzethűség tüze, akiben égett a vágy, ismét szabaddá tenni a hazát. Há­borgott a lelkünk, viharzottak bennünk a szenvedélyek. Horthy Miklós volt a fővezér, fiatalos energiával, acélos idegekkel tartat! össze bennünket, fegyelmet, kitartást, cél­tudást és akaratot öntött belénk, ő volt kö­zöttünk az összefogó erő, a szervező, a vezető és a mozgató. Siófokról hoztam em­lékemben Horthy Miklós hadvezéri alakját, a nemzeti hadsereg atyjának és vezérének, a késöb' i legfelsőbb hadúrnak a cvondsait. . A másik kép benyomásait sok évvel ké­sőbben, fővárosunk szépséges Margitszigetén szereztem. Vitézek avatása volt. Versengve pompázott a tavasz a vitézi szertartás szép­ségeivel. Napsugár öntötte el a pázsitot, zászlóerdő borította az ünnepi térséget, a himnusz fenséges akkordjai töltötték be a levegőt. Mi pedig sorra a díszsátor elé járul­tunk és örökre emlékezetes marad az a pil­lanat. amikor előtte féltérdre ereszkedve és főt-hajtva fogadtuk a vitézi pallossal lovaggá ütését és komolyan zengő szavait: Vitézzé avatom I Azon a napon vésődött örökre emlékezetembe az ö főkapitányt alakja, a vitézi rend megalkotójáé, főkapitányáé és első vitézéé. A harmadik kép emlékét a közelebbi múlt­ból, a gyönyörűséges királyi várból őrzöm kegyelettel. Másfél évvel ezelőtt történt, hogy a kormányzó ur főispáni kinevezésem után első kihallgatáson fogadott. Méltóság- teljes államfői kihallgatást vártam és arra készültem. Amikor azonban a tisztelgő jelent­kezés alakiságai befejeződtek, Oíőméltósága levetette az ország kormányzójának külsóit és megmutatta magát, mint ember, mint a szív, a szeretet embere, sok-sok millió ma­gyar gondos vezetője, szerető édesatyja. Jó­ságosán bölcs tanácsokkal látott el, majd megkapó szivbemarkoló .szavakkal bocsátott utamra. Azt mondotta: > Szeresd,, gondozd, istápold és támogasd odalent Tolnában az én magyarjaimat, a mi magyarjainkat. Tartsd össze a vitézeket, mert ők a nemzet törzse. Odalent Tolnában már egy tekintélyes vitézi településünk is van, azt a munkát folytatni kell, ez az uj magyar honfoglalás«. A budavári képből hoztam soha el nem múló emlékként magammal Horthy Miklós, az államfő alakját, azét az államfőét, akt kiváló szociális érzékkel figyelmét kormány­zása minden Idejében a magyar nép széles rétegeinek, különösen pedig a legalsóbb osztályok súlyos helyzetének megjavítása felé irányította. Vitézi Bajtársak I Horthy Miklósnak abból a három alakjá­ból, a legfelsőbb hadúr, a bölcs államféríiu és a vitézi rend első kapitányának alakjai­ból tevődik össze előttünk ez a képmás, Magyarország kormányzójának arcképe. Ma­gyar lelkünk örömére szolgál ez a kép. Me­rítsünk belőle erőt, izzó nazaszereteUt, fér­fiúi erényeket, minden vitézek legelső eré­nyét, a nemze hűséget és a magyar föld iránti határtalan áldozatkészséget. Szolgáljon nekünk példaként és ha kell figyelmeztetésként az ő nemes alakja. Le­gyen vezérünk a kitartásban, céltudatosság­ban, meg mm alkuvásban és törhetétlen bizalomban a magyar jövő iránt. Méltóbban nem zárhatom szavaimat, mmt azzal a fogadalommal, hogy hűséggel fogjuk követni az ő kimagasló példáját. Vitézi Bajtársak 1 Amikor a vitézi szék kapitányának, Tiha­nyi alezredes urnák ezt a képet megőrzésre szimbolikusan átadom, állampolgári hűség­gel, bensőséges szeretettel, igaz ragaszko- déssel és odaadással gondolok a Kormányzó ur Őfőméltóságára és kérem a Mindenhatót, hogy nagybányai vitéz Horthy Miklóst, a vitézi rend főkapitányát sokáig éltesse I A E»gy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után vitéa Tihanyi Szilárd vette át a Kormány só arcképét és ígérte úgy a maga, mint utódai és aa egésa vitéai rend nevében, hogy aat mélységes tisatelettel és szeretet- I tel fogják tanácskozó termükben min- | denk or megóriani és minden cseleke­Egyet szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents