Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-03-24 / 22. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG delükben a Kormányzó Őfőméltósá- gánsk mélységes haisBzeretete, államférfim bölcsesége és férfias bátorsága fogja irányítani. Eszel a szép ünnepség véget ért. Március 15 Március 15- e a Szekszárdi Keres kedelmi Kaszinóban. A Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó tagjai, tekintettel arra, hogy a Szekszárdi Kaszinó március 15-én ünnepelte a szabadság ünnepét, a nagy nap emlékére folyó hó 20-án este fél 9 órakor jöttek össze igen tekintélyes számban, úgyhogy a Kaszinó nagytermét teljesen megtöltötték. Az ünnepi beszédet dr Fleischmann Ottó ügyvéd tartotta, aki klasszikus tömörségű ssép beszédben idézte a soha el nem homályosnló 1848 as nagy eszméket. Lendületes beszéde végén azt hangoztatta, hogy a régi, valódi márciusi eszmék egyesítsék az egész magyarságot a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy, szent gondolatában. Az ünnepi szónok beszéde nagy tetszést váltott ki a hallgatóságból. Pirnitzer Ede, a Kaszinó elnöke Thuránszky László főispánt, mint vendéget köszöntötte néhány meleg sióval és a nagy számban megjelent tagokat, akik ezen megjelenésükkel is bizonyságát akarták adni, bár a gazdasági élet nagy nehézségeivel küzdenek, de lelkűkben azért ég a vágy, hogy becsületes munkájukkal hozzájáruljanak a régi nagy Magyarország visszaszerzéséhez. Végül bejelentette azok nak az előkelőségeknek a nevét, akik Szekszárdiéi való távollétük miatt kimentették elmaradásukat. Pakson 15-én délelőtt 11 órakor a leventeegyesület, társadalmi egyesületek és a község hazafias közönsége rendezett ünnepséget a templomtéren, melynek ünnepi szónoka Pe- tűinek József országgyűlési képviselő volt. Jandtner János és Roden- bücher Ferenc szavaltak, majd az egyesitett paksi dalárdák Bálint Bulcsu és vitéz Székely Sándor vezetésével énekeltek. Az ünnepséget a leventéknek — a megjelent előkelőségek előtt való — diszelvonulása zárta be. Szép ünnepségeket tartott még a leány polgári iskola, a fiú polgári iskola — ahol Petainek József or- szággyülési képviselő íb megjelent, valamint ás ÖSBies elemi iskolák, társadalmi egyesületek és a puszta is. 14-én nagyszabású márciusi ünnepséget tartott a paksi r. kát. el. leányiskola is, mely alkalommal szebbnél szebb szavalatok, énekszámok, kis jelenetek és szavaló kóru sok „Március Idusához“ méltó ünnepi hangulatot varázsoltak a zárda dísztermét szorongásig megtöltő közönség leikébe. A szép előadást Pálinkás M. Etelka zárdafőnöknő rendezte. Ugyancsak e napon tartotta nagyszabású ünnepi halvacsoráját a Paksi Úri Kaszinó, melyen dr Tél Ferenc köiBégi orvos és Fitler Béla főmérnök mondott beszédet. A ref. elemi iskola és dalárda rendezésében az ünnepi beszédet dr Kovács S. Endre felsőházi tag, föld- birtokos mondotta. Kántor Antalné melodrámát mondott el Tényi Kál- Kálmánné zongorakiséretével. Ezután Kassai virágok c. színdarab és magyar táncok kerültek előadásra. A nívós szép műsort a Dalárda énekszámai egészítették ki. Az ünnepély után társas halvaosora volt ref. egyleti székházban, melyen az ünnepi szónok szintén dr Kovács S. Endre volt. A márciusi ünnepségeket a Paksi 1937 március 24. i T "\ FültuezetÉhneK « csak Stefánia! Imre zongoraművész hangversenye Szekszárdon Még élénk emlékezetünkben él a szekszárdi jótékonycélu nőgyletek szövetségének a helyi szegénygondozás céljaira a folyó év első napjaiban megrendezett és nemcsak városunk ban, hanem az egész vármegye területén eseményszámba ment, anyagilag és erkölcsileg kitünően sikerült műsoros táncestélye, amikor máris örömmel adhatunk hirt arról, hogy a szekszárdi jótékony nőegyletek szövetsége — fáradságot nem ismerő, lelkes, odaadó munkájával — egy, a városunk zeneértő közönségét megmozgató ujabbi nagy esemény előkészítésén fáradozik. Sikerült ugyanis a szekszárdi jő tékony nőegyletek vezetősége felkérésére dr Novák Miklósnak, a budapesti egyetem magántanárának, a szekszárdi Horthy Miklós közkórhás sebészeti osztálya főorvosának eredményes közreműködése és közbenjárása által Stefániái Imrét, a magyar zeneművészet egyik legkiválóbb alakját, a zeneművészeti főiskola tanárát, a kiváló zongoravirtuózt egy önálló hangversenyre megnyernie, melynek programmjában a legnemesebb és legszebb Liszt-művek szerepelnek. Stefániái Imre készséggel és örömmel vállalkozott a hangverseny megtartására azzal a kikötéssel, hogy a jövedelem a szegények, vagy a gyermekek javára fordittassék. Mint értesültünk, Stefániái Imre hangversenyét folyó évi április hó 17 én este Va9 órakor fogja megtartani a vármegyeháza nagytermében a Stefánia Szövetség kebelén belül működő „Napközi Otthon" javára. A meghívókat a szekszárdi jótékonycélu nőegyletek szövetsége a húsvéti ünnepek után fogja szétkül deni. Csak a legteljesebb elismerés és köszönet hangját hallathatjuk a szekszárdi jótékonycélu nőegyletek szövetségével Bsemben, hogy a jótékony cél érdekében városunk zenei kultu ráját emelő hangverseny megtartásához a kiváló művészt megnyerte. Hisszük, hogy ezt a fáradozást a szekszárdi zeneértő és zenekedvelő közönség megjelenésével a legteljesebb mértékben honorálni is fogja. Stefániái Imre 1886-ban Budapesten született. Első zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében, Tomka Istvánnál kezdte, később Berlinben tanult BuBoninál és Dohnányinál. Zeneszerzői tanulmányait ugyancsak Berlinben Humperdincknél, a nagy nevű zeneszerző professzornál végezte. Itt nyerte el tanulmányai elvégzése után a Mendelssohn dijat is. Európán kivül Mexikóban, Észak Amerika és Dél Amerika államaiban adott hangversenyeket, mindenhol rendkívüli sikereket aratva. 1913 ban Spanyol- országba távozott, honnét csak 1928 ban tért vissza Magyarországba. Az összes európai udvaroknál ját szott és különféle kitüntetéseket szerzett: Szász Coburg Gotha hercegi és spanyol királyi udvari ka- maraművész, magyar, pápai kamarás, m. kir. kormányfőtanácsos, stb. Stefániái Imre a romantikus zeneművek interpretálásának egyik legklasszikusabb zongoravirtuósa. Az ő virtuózitása nem üres technikásáé, ő a virtuózitás eszméjét a legmélyebben átéli s úgy tűnik fel, mintha Liszt tradícióinak egyik leghivatottabb mo dern letéteményese lenne. Ami őt Liszttel összeköti, magyarságán kivül elsősorban a Busoni Iskola, amely Liszt technikai eszméit a nagy mester szellemében a legméltóbban fejlesztette tovább. Bár a XIX. század német romantikus zenéjének is egyik legkiválóbb interpretálója, mégis soha diadalmasabban nem zeng fel Stefániái zongorája, mint amikor Liszt-müveket játszik. Ez az ő legigazibb terréruma. Liszt H-moll szonátájának belső tartalma: a fauszti ember a maga kételyeivel, örömeivel, diadalaival és meg tépett lelkületével gyönyörűen domborodik ki Stefániái keze alatt, ahol a dübörgő akkordok, a fárasztó ok- távfutamok és egyéb technikai ne hésségek, mint valami mechanikus eszköz, úgy sikkad el Stefániái interpretációjának költői élményei mellett. a törvényes védjegyű ,£temit azbesztcement- csővel használta ETERNIT HÓVEK Budapest, VI., Andrássy-ut 33. ____________________________i Az aiapssabályok 17., 18. és 29. §-ainak módosítása után kilépő id. Debulay Imre, Dobrovics Kálmán, Foyarasy József igazgatósági tagok újból megválasztalak és az elhalt Boross Zoltán helyét dr báró Jeszenszky Andorral töltötte be a közgyűlés. A felügyelőbizottság tagjaiul 1 évre ismét megválasztattak: Frey József, Horváth Ignác, Marton Dénes, Mirth Gyula és Zsiqmond Dezső. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Szobám. E kis szobácska itt Budán olyan, mint puszták néma tája: döbbenetes ordító csendje elringatta a zajgó lármát, — csak a szivem dörömböl "egyre önmagát lelten, újra fájva. Azt hiszem templomban vagyok Messiást váró nagy — egyedül. —■ Ahogy igy állok meghalkulva, a falak között széjjel nézek s boldognak érzem magam újra: borús szivem dalt hegedül. A dallam olyan ismerős ezt egyszer még igy muzsikálta! Szinzáport vert akkor az Élet és átölelt egy kis leányka I E dalban íme újra élek: madárdalos a kis szobácska. Mint drága Szent eiémbe állsz, sokáig nézel szótlanul... Megsimogatsz, mint éjt a hajnal, mint szem a termő nagymezőket, • s mikor szivemben zeng a halk dal: érzem, hogy Isten csókja hull... Dr vitéz Gereöffy G. A Szekszárdi Pinceszövetkezet közgyűlése A Szekszárd-Borvidéki Bortermelők állami ellenőrzés alatt álló Pince- szövetkezete folyó hó 21-én délelőtt 11 órakor tartotta Szekszárd város tanácskozó termében évi rendes közgyűlését, . amelyen dr Perczel Béla alispán elnökölt és 44 tag 3362 üzletrész képviseletében vett részt. Az igazgatóság jelentését dr báró Jeszenszky Andor ismertette, részletesen kiterjesskedve a szövetkezetnek 1935—36 évében előfordult eseményeire és elismeréssel emlékezett meg néhai Boross Zoltán ügyvezető igaz gató érdemeiről. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette, elhatározta, hogy Boross Zoltán elhunyt ügyvezető igazgató érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti, az üresedésben lévő ügyvezető igazgatói állás teendőinek ideiglenes ellátásáért vitéz Vendel Istvánnak, Schneider Jánosnak és Mirth Gyulának köszönetét mond, továbbá, hogy a must- süritő felállításához ingatlant vásárol. Elfogadta az 1935—36. évről szerkesztett zárszámadást, amely nyereség nélkül zárult, mert abban az évben borelőlegek fejében magasabb összeg fizettetett, mint a boroknak rendes kereskedelmi ára volt és igy a bort beszállító tagok előnyhöz jutottak. Minthogy pedig a szövetkezet nem nyereség elérése céljából, hanem a szőlősgazdák érdekeinek támogatására alakult, feladatát tehát az 1935— 36. évben közmegelégedésre oldotta meg. A felügyelőbizottság jelentését | Mirth Gyula felügyelőbizottsági elnök j ismertette. Ezután a közgyűlés úgy ’ az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak a felmentést megadta. — Képviselői beszámoló. Petainek József, a paksi kerület országgyűlési képviselője meglátogatta Paks, Dunaföldvár, Nagydorog, Sárszent- lőrinc és Bikács községeket, ahol beszámoló beszédeket tartott a nagyszámban egybegyült választó polgárság előtt. Részletesen ismertette a a külpolitikai helyzetet, valamint azokat a kormányintézkedéseket, amelyek az ország dolgozó népét legközvetlenebbül érintik és amelyek a kormány őszinte szociálpolitikájának élénk bisonyitékai. A kerületben uralkodó hangulatra jellemző, hogy ismét számos csoport jelentette a Nemzeti Egység Pártjához való csatlakozását. — Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Varga Ignác szekszárdi m. kir. áll. főgimnáziumi tanárt — saját kérésére — a folyó tanév végével nyugalomba helyezte. Iparos Kör társas halvacsorája sárta be, melynek Ünnepi szónoka Kondits Lajos káplán volt. Itt íelssólaltak még Gaál János apátplébános, dr Grosch Jóssef ügyvéd, Veress Gá bor polg. isk. igasgató, vitás Székely Sándor tanár. Ssép benyomást és ünnepi hanga latot keltett, hogy a kösség vala mennyi hása kivétel nélkül fel volt lobogóivá és a lakosság munkaBSÜ- netet tartott.
