Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-03-10 / 18. szám

1937 március 10. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 •son kapcsolatokról, melyek as óai Tolna vármegye és a 90 éves Szek­éréi Takarókpónstár között fenn állanak. Esek szerint a vármegye akkori főispánja, Örményi József, adta as első impnlsnst as intését létesítésére, a vármegye akkori ve- setői karolták fel lelkesedéssel as eszmét és as ő közreműködésüknek volt as eredménye, hogy as essme hamarosan testet is öltött és ngy nemseti, mint kösgasdasági esem pontból oly fontos élethivatásának betöltésére — történetesen éppen a vármegyei ssékháa kösgyülési ter­méből — életre kelt a Szekssárdi Takarékpénstár. Az azóta eltelt 90 évet Tolna vár megye és a Ssekszárdi Takarékpénz­tár kösött a harmonikus együttmű­ködés jellemezte. A Takarékpénztár híven ahhoz a programmkos, melyet alapitói tűztek k,i célul, a vármegyei kösgazdaBági viszonyok javításának, as ipar és kereskedelem fellendíté­sének jelentőségteljes tényezőjévé vált, a vármegye pedig közérdekű tevékenységét mindig erkölcsi támo­gatásban részesítette. Nemcsak az intézet évkönyvei, de a való, gya­korlati élet eredményei is igazolják, hogy az intését vármegyénk köz­gazdasági életének egészséges szel­lemben, egészséges irányban dolgozó, értékes éB ma már szinte nélkülöz­hetetlen szervévé nőtte ki magát. Én tehát híven ahhoz a szellem hes, melyben elődeim, a vármegye 90 évvel ezelőtti vezetői, dolgoztak és gondolkodtak és értékelve azokat az eredményeket, melyeket az inté­sét eddigi működése alatt a várme­gyében létrehosott, ezen jubiláns közgyűlés alkalmából meghajtom az elismerés zászlaját az intézet jelen légi vezetősége előtt és kívánom neki, hogy a megkezdett utón* tovább ha­ladva az alapítók szellemében dol­gozva vezesse az intézetet a további boldogulás utján, nemcsak magának az intézetnek, részvényeseinek és betevőinek javára, de egyben az egyetemes közérdek, magyar hazánk és Tolna vármegye szolgálatának jegyében is. Az alispán négy hatást kiváltó ssép beszéde után vitéz Vendel Ist­ván polgármester eképpen emléke­zett meg a kilencvenéves évfordulóról: llitéz Vendel István polgármester beszéde* Nagyságos Elnök Url Igen tisztelt Közgyűlés I Valamennyien as élet vándorai vagyunk és akár mint személy, akár mint intézmény, kivétel nélkül annak a szolgálatában állunk. Rójjuk az élet rögös útját, hogy azt magunknak elviselhetővé, mások ssámára pedig hasznossá tegyük. És akkor, amidőn az idő mélyébe nyúló élet egy-egy szakaszánál megállunk és oda — mint a vándor a megtett útra — visszatekintünk, lelkűnkben ünnepi hangulat kél, melyet az idő, a vég­zett munka nagysága irányit. Igen tisztelt Közgyűlés! Az életet, a magyar gazdasági életet szolgáló intézmény, a Szekszárdi Takarék­pénztár kilencvenedik üzletéve olyan határkő, amely mellett nem suhan­hatunk el nesztelenül, mert esen pénzintézet által kilenc évtizeden át megtett ut nagysága, a végzett munka eredménye megköveteli, hogy elfogu latlan birálattal, ennek eredményeként pedig meleg elismeréssel adózzunk a magyar közgazdasági életet igen elő­nyösen érintett kiváló szolgálataiért és ilyképpen ünneplő lélekkel kap­csolódjunk a Szekszárdi Takarék­pénztár mai közgyűlésébe és tegyük jubilánssá azt. A Szekszárdi Takarékpénstár a gróf Széchenyi István szelleme által irányított megújhodás korszakában született, ezen egészséges létrejötte kezdetén átélte a nagy napokat és a Nemzet elnyomatása korszakában istápolója lett a lerongyolt magyar gazdasági-, az elnémított kulturális és szociális életnek. Gazdasági erő­forrásokban, közbecsülést megérdemlő hazafias érzésben éB szellemben meg­izmosodva kimunkálója lett a háború előtti erős fellendülésnek indult és a millenáris esztendőben ország-világ előtt szemmel láthatóan kimagaslott aranykorszaknak. Az alapitók által irányított szellem tette edzetté, hogy a nagy világégés után bekövetkezett gyászos Trianon által megsemmisülésre ítélt magyar gazdasági életet átszenvedje és — a mérhetetlen nehézségeket átküsdve — továbbra is szolgálja mindazokat a szent célokat, amelyek által ezen intézet mindenki számára tiszteletet parancsoló patinával vonódott be. Mindenkor intenziven kapcsolódott be a város gazdasági, kulturális és szociális életébe, hozzájárult Szekszárd városisa fejlődéséhez, történelmi he­lyen épült székháza pedig városunk egyik legszebb palotája, melyben mindenkor a köz szolgálata iránti meleg fogékonyság és az a polgárias szellem dominált, amely irányító volt közéletünkben. Ezek késztették Szekszárd megyei város képviselőtestületét arra, hogy a f. évi február hó 6-án tartott rend­kívüli közgyűlésében a Szekszárdi Takarékpénztár kilencvenéves múlt­járól megemlékezzék és rkkgy/2196— 1937. szám alatt a ^következő vég­határozatot hozza : „A képviselőtestület tudomást szerzett arról, hogy a Ssekszárdi Takarékpénstár 90. üsletévét be töltötte. A város képviselőtestülete ezen alkalommal a Szekszárdi Takarék- pénztárt annak igazgatósága utján meleg szeretettel és tisztelettel Ud vözli. A város gazdasági életével szó rosan összefüggő köihssznu és ered­ményes tevékenységére való tekin tettel psdig kimondja a képviselő testület, miszerint megengedi, hogy a folyó évtől kezdődően a Ssek­szárdi Takarékp‘nztár, Szekszárd megyei város címerét és annak szineit használja. A képviselőtestület felhatalmazza a város polgármesterét, hogy ezen elhatározását a Szekszárdi Taka­rékpénztár legközelebbi közgyülé són bejelenthesse. Indokolás: A Szekszárdi Takarékpénztár a város történetében is jelentős kilenc évtized alatt mindenkor az alapitók által kijelölt elvek szerint gyako­rolta működését. Kulturális és gaz dasági mozgalmainkban mindig elő­nyösen tevékeny részt vett, hű pártfogója volt a városunk életévet összefüggő, annak javát előmozdító ügyeknek. Ilykép a Szekszárdi Takarék- pénztár igazi hivatásához és ren­deltetéséhez hiven közgazdasági fej­lődésünk előmozdítója és lendítő ereje volt, miért is a patinás tör­ténelmi múlttal rendelkező pénz intézet üdvözlése és részére a vá ros címere és színei használatának az engedélyezése indokolt." Amidőn a város közönsége utasí­tásának eleget teszek és a képviselő- testület elhatározásáról szóló okmányt ezen ünnepélyes pillanatban átadom, külön íb őszinte szivvel üdvözlöm a Szekszárdi Takarékpénztár nagyra- becsült Igazgatóságát és rajta keresz­tül az összes részvényeseket. Az Intézet jövő működésére az Is­ten áldását kérem és további ered­ményes munkájához sok szerencsét kívánok. Szolgálja szívvel-lélekkel úgy a lerongyolódott magyar gazda­sági életet, hogy abból a Haza üdve és mások számára követendő példa fakadjon. A polgármester megemlékezését követően a szekssárdi pénzintézetek nevében Schneider János, a Nép bank vezérigazgatója az alábbiakban üdvözölte a jubiláló Takarékpénztárét: Schneider Jánosnak, a Szekszárdi Népbank vezérigazgatójának üd­vözlője­A Széchenyi eszmék szülötte, a Szekszárdi Takarékpénztár, amely ma 90 éves fennállásának határkö­véhez ért el. A Széchenyi elgondo­lások a 100 év távlatából is örök igazságok és így mindazok az intéz mények, amelyek ezen eszmekörből sarjadtak, a bölcs megfontolásnak, a fokozatos fejlődésnek letéteményesei. A Szekszárdi Takarékpénztár 90 éves múltja nem a hirtelen fellángolnak ugrásszerű eredményeit mutatja, ha­nem a bölcs konzervatizmuBból fa­kadó lassú, de biztos haladást. Ebből a 90 évből az utolsó 20 esztendő a magyar közgazdasági élet legnehe­zebb időszakára esik. A háború, a forradalmak, a megcsonkítás és a gazdasági összeroppanás azok a sú­lyos betegségek, amelyek próbára tették gazdasági életünknek szerve­zeteit. Hogy a Szekszárdi Takarék- pénztár a 90 évet nemcsak megér­hette, hanem erejének teljességével, Tolna vármegyének, Szekszárd váro­sának és környékének hiteléletében előkelő szerepet tölthet be, a szerve­zet egészséges voltára lehet követ keztetni és a legékesebb bizonyítéka annak, hogy az a szellem, amely megteremtője volt ennek az intézet nek, a gyermekkortól egész a mos­tani időig átkisérte. Az intézet alapításának éve a sza­badságérzés pirkadásának korszakára esik. Az alapításkor magába szívott szabadság és függetlenség érzete őrizte meg ezt az intézetet attól, hogy va zallnsa legyen valamely fővárosi inté­zetnek. Inkább választotta a nehéz küzdelmet, a verejtékes munkát, mintsem a kedvezőnek ígérkező tár» sulás kötelékeit vegye magára, amely bármilyen szép formájú is, végered­ményben mégis a függetlenségnek feláldozását jelenti., Önállóságának megőrzése tette képessé jubiláló in­tézetünket, hogy Tolna varmegyének és Szekszárd városának hitelszükség­letei kielégítésénél a maga elgondo­lását és érzését követhette és nem volt függővé téve ezen elhatározás a teljesen más érdekkörben álló affiliáló intézet vezetőségének parancsoló aka rátától. Az önállóságnak ezen meg őrzése' azok előtt, akik a dolgok mé­lyére tekintenek, nagyjelentőségű és érték, különösen nagy horderejű vi dékünk gazdasági életének irányi tásában. Midőn a Szekszárdi Népbanknak, ennek a 65 éves intézetnek vezető sége nevében legkéBzségesebben adó­zom a Szekszárdi Takarékpénztár nagyszerű múltja, értékes működése és annak gazdasági életünkre való I jelentősége iránt, teszem ezt azon I szoros kapcsolatnál fogva, amelyben I a jubiláló intézet a mi szövetke- j Betűnkkel, hosszú évtizedek óta állt ] és áll. Első elnökünk, Stann Ferenc, KI KORAN JÓL JVADAT a Szekszárdi Takarékpénztár elnökei sorából került ki, dr Kramolin Emil, elnökük pedig amikor ezen tisztsé­gétől megvált, 13 évig viselte nobile officináiként szövetkezetünk választ­mányi tagságát. Nagynevű elnökigaz- gatói: dr őrffy Lajos, a Népbank ügyésze, Leicht Lajos pedig a vá­lasztmányának tagja volt. Mehrwerth Ferenc felügyelőbizottsági elnökük 38 évet, dr Haidekker Béla 20 évet töltöttek el a Szekszárdi Népbank irányításában. De ott tiszteltük vá­lasztmányi tagjaink között a mai nem­zedékből hosszabb ideig dr Albers Rqbbő urat és két-két évig dr Zsig- mond Ferenc és Szabó János urakat. A múltnak ezen kapcsolatai, de fizi­kai egymás mellett való elhelyezke­désünk is, természetszerűleg kötelez­tek bennünket, hogy intézeteink kö­zötti viszony ne csak személyi és tárgyi, de lelki kapcsolat is legyen. Amint intézeteink székházéi egy­máshoz támaszkodva állják a termé­szet viharait és megpróbáltatásait, úgy intézeteinknek is, ha bizonyos mér­tékben különböző utakon is, de őszinte barátságban és a gazdasági élet becsületes szolgálatában egymás mellett kell haladniok nemzetünk gazdasági életének boldogulása felé. Intézetem részéről ígérem, hogy a múlt tradíciói alapján becsületes őszin­teséggel kívánjuk ezt az egyetértő munkát szolgálni és nem udvarias­sági, de szívből eredő kívánságunk az, hogy a 90 esztendős jubiláló in­tézet még hosszú időkön keresztül megizmosodott erővel szolgálhassa hazánknak, vármegyénknek és váro­sunknak hiteléletét. A szép és stílusos méltatás után Bodnár István, a Takarékpénztár krónikása ezekben foglalta össze az utóbbi negyven év és a legutolsó idők eredményeit: Bodnár István beszéde Amikor negyven évvel ezelőtt a „Szegzárdi Takarékpénztár" 50 éveB történetét, az akkori Igazgatóság meg­bízásából megírtam, megvallom, nem Bzámitottam reá, hogy szerény mun­kámat a jelenlegi Igazgatóság arra érdemesiti, hogy évi jelentésében mint­egy forrásművá lépteti elő. Nagy meg­tiszteltetés ez számomra s büszke vagyok rá, hogy az általam akkor összehordott adatoknak még annyi idő után is megvan a bizonyságtevő, igazmondó ereje. Mindez azonban, úgy érzem, ujabbi kötelességet is ró reám. Bármily lelkiismeretes gonddal igyekeztem is akkor minden isme­retlen, megvilágító adatot összeszedni, könyvem bizony már csonka és ki­egészítésre szorul. Az első ötven év adataihoz ugyan ma sincsen semmi hozzátennivalóm, de annál több van az azóta lezajlott 40 év történetéhez. A mostani Igazgatóság, bizonyára

Next

/
Thumbnails
Contents