Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-03-10 / 18. szám

TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 iinárcius 10.- 4 szerénységből volt olyan siükaiavu az azóta lepergett negyven év ered* ményeinek felsorolásában s az ezek­ből folyó következtetések levonásá­ban. Másokról szólva, nem akart — magáról is beszélni. Én pótolom te hát némileg ezt a hiányt. Mint az intézet egykori történetirója, de, mint részvényes a egy másik helyi pénz­intézet volt Igazgatóságának tagja, élénk figyelemmel kisértem a Szek­szárdi Takarékpénztár ntolsó 40 éves működését is. Készséggel állapítom meg, hogy az 50 év ntán jött igaz­gatóságok egy hajszálnyira sem tér­tek el az elődök által oly mérnöki pontossággal kiszabott útról. HA volt mindenik az erkölcsi, Üzleti hagyo- mányokhoz. Kellően óvatos a hitel- megszavazásban, méltányosan knláns a betevők érdekeivel szemben. Igy- vált csak lehetővé, hogy az intézet ma is megállja helyét azon a szilárd alapzaton, amelyet a bölcs elődök keze rakott le. Nem épített légvára* kát a levegőbe. Nem kapaszkodott* a konjunktúra hamar szétpukkant léggömbjébe. S a beállt reakció, a gazdasági leromlás annyi'értéket el­nyelő örvényéből elszánt erélyes kar- csapásokkal önerejéből igyekezett és jutott is, a most már ‘remélhetően vészmentes partra . ?. S éppen ebben rejlik érdeme, hogy annyi sok aka­dály ellenére is oda jutott. Verejté­ken küldetem előzte meg ezt. v.Már negyven évvel ezelőtt..reá mutattam - könyvemben néhány' fő­városi s vidéki, pénzbőségtől fulla-' dozó intézetnek, a kisebb vidéki in­tézeteket elnyomni, megfojtani akaró versenyére. Még Erdélyből, Nagy-' azebenből is elárasztották a póm- ttgynökök a Dunántúlt s az itteni intézetek elkerülésével valósággal két ^kézzel csapkodták a látszólag olcsó hitelt a könnyelmű adósok fejéhez. A Szekszárdi Takarékpénztárnak mindég megvolt a. szükséges vissz- leszámítolási hitele, de amikor a vi­dék gazdasági fejlődése miatt mind­inkább nagyobb lesz a pénzkereslet, , az intézet már 1893-ban inkább az önsegités eszközéhez nyúl, vagyis tőkeemeléssel teremti elő a szükséges pénzt, a gazdasági előhaladás lendítő erejét. Akkor még 400 darab rész­vényét, egyenként 150 forintos rá­fizetéssel ' 1200 darabra emeli. Est az akkori réBivényszaporitó műveletet az intézet sikerrel viezi keresztül.. Csak 25 részvény maradt jegyzés nélkül s 8063 forint 20 krajcár nye­reséghez jutottak a különféle tartalék alapok. S e részvények forgalmi ér­téke is legfeljebb annyit* változott, - hogy minden, akkor 600 forint érté-, két képviselő részvényből 3 lett s ezek mindegyike 250— 260 pengős ffprgalmLjárat ért eltmár a kibocsátás első évében. Sajnos, a világháború fölytán be következett külföldi tőkeelvonás min detf fővárosi és vidéki pénzintézetre rákényszeritette a gyakori részvény- higitást, amelynek vége a devalváció bekövetkezte után a .részvényössze­vonás és elértéktelenedés lett. Kis és nagy intézetek az örvény szélére jutottak. Úgy jártak, mint a hajó­törött ember, ki a partra úszással akar menekülni. Lehányja tehát mft gáról a felesleges ruhát s amikör nagynehesen partot ér, akkor veszi észre, hogy a levetett kabátjában ott maradt a bankóval megtömött bu- gyelláris is s most a nadrágzsebében maradt aprópénzére van csak utalva. A sok intézet, igy a Szekszárdi Ta karék pénztár is ebből a még meg maradt aprópénzből éldegél s . itt kezdődik éppen az előző s jelenlegi .vezetőség érdeme, hogy a — kevés- bői is meg tud élni. A most kiadott mérlegből örömmel állapítom meg, hogy az intézet túl van a krízis mélypontján. Az 1895. évi 243 785*04 forint alaptőke és tartalékalap saját vagyon az elmúlt évben 794 580 aranypengő. A szépen szaporodó betétek, — elhagyva az 1,470.000 kor. mélypontot, 2,112.000 pengőre emelkedtek, ami nemcsak a kihelyezés fokozását, a visssleszámi- tolási hitel csökkentését, hanem a tisztajövedelemnek 44.611 pengőről 56.184 pengőre emelkedését eredmé- nyeste. A most kiadott mérlegből minden részvényest megnyugtatóan emelhetem ki, hogy a mostani veze­tőség méltányos osztalék nyújt ás s a tartalékalapok alapszabály szerint való dotálásán felül 28.690 pengő 34 fillér nyereség áthozásával a jövő eshetőségeivel szemben óvatos oszta­lék és tőkegyarapitó pénzügyi poli­tikát folytat, igy nemcsak a romokat takarítja el, hanem minden lehetőt megtesz a tovább építő munka érdé* kében. A lezajlott ujabbi negyven év munkája Bem volt tehát meddő és eredménytelen az intézet történetében. Igaz, bogy ma az eredeti 400 rész­vény helyett 40 ezer részvény osz­tozik az évi nyereségen, de éppen ez mutatja, hogy az intézet, mások­hoz viszonyítva, még elég jól úszta meg az általános krízist^ mert a ma részvényenként fizetett 70 filléres osztalék a 90 évvel ezelőtti ősrészvény 70 peDgős osztalékának felelne meg, vagyis az eredetileg 52 forint 50 krajcár, vagyis 105 koronával befize­tett részvénynek 67, a valaha elért legnagyobb 1200 koronás forgalmi árnak, majdnem 6 s a jelenlegi 10 pengős névértéknek 7 percentes ka­matozását jelenti. Mindezekből kitetszően bizalommal néahetünk az intézet jövője felé. Ha a vezetőség a mostanihoz hasonló buigalommal folytatja tovább épitő munkáját, a 10 év múlva bekövet­kező 100 éves jubileum történetírója is megismételheti azt, amit én már ezelőtt negyven évvel leszögeztem, hogy a „Szegzárdi Takarékpénztár“ az őt életre hivó lelkes kornak méltó szülötte volt. Pénzintézett Központ Igazgató. A Szekszárdi Takarékpénztár tekintetes Igazgatóságának Szekszárd. A t. intézetük 90 éves működésének ha­tárkövénél visszatekintve az eredményekben, hazafias tettekben és közgazdasági értékek megteremtésében gazáig múltra, őszinte szívből kívánom, hogy a múlt példája s az ebből meríthető tapasztalások országunk, közgazdaságunk és hitelszeivezetűnk javára az Intézet gazdag jövőjét alapozzák meg. Budapest, 1937 február 24. Kiváló tiszteletiéi Katona Lajos. Üdvözlő táviratot küldött azonki vül dr őrffy Imre kincstári főtaná­csos, volt országgyűlési képviselő, akinek atyja soká volt az intézet elnöke és nagyatyjának, valamint több rokonának is előkelő szerepe volt a Takarékpénztár fejlesztésében. Kívüle megemlékeztek még a Pénzintézeti Központ revíziós osztálya, a Pénz­intézeti központ hitelosztálya, Sipos Ernő, az Egyesült Dunaföldvári Ta karék és Hitelbank vezérigazgatója, Strasser Béla, a Dunaföldvári Nép­bank vezérigazgatója és mások, akik­nek üdvözlése nagy tetszést -váltott ki az ünneplő közönség körében. Végül választási aktus követke­zett. A megürült felttgyelőbizottsági tagságokat báró Fiáth -Tibor föld­birtokossal és ifj. Szeghy Sándor gyógyszerésszel töltötték be. A meg­választásért báró Fiáth Tibor mon­dott köszönetét, mig a részvényesek az ünnepi közgyűlés vezetéséért dr őrffy Gyulának fejezték ki köszö- netüket. A közgyűlés tagjai — mint az igazgatóság vendégei — aztán barátságos eszmecserére a Szekszárdi Kaszinóban gyűltek össze. Itt említjük meg, hogy a Szek­szárdi Takarékpénztár részvényszél- vényei már most beválthatók Szék- szárdon az intézet pénztáránál,. Buda­pesten a Pénzintézeti Központnál, Pakson és Hőgyészen az intézeti fiókoknál, Tolnán a Tolnavidéki Pol­gári Takarékpénztárnál. HÍREK Ebben a hitben és meggyőződésben engedjék meg nekem, hogy egy kis anachronizmust kövessek el, vagyis hogy én, az intézet ötvenéves törté netének Írója, mivel a százéves jubi­leum alkalmával már úgy sem leszek itt, egy kicsit előre futva, már most gratuláljak ne csak a most lezajlott 90 év, hanem az ezután következő évek sikeréhez is s Isten áldását kérjem úgy az Intézetre, mint annak vezetőségére, tisztviselőire s minden részvényesére 1 Üdvözlő iratok és táviratok­Bodnár István klasszikusan szép és szaksznrü fejtegetései után soká i zúgott a taps és éltette a közönség . a vezetőséget, m»jd Szabó János el nők felolvasta a Pénzintézeti Központ M igazgatójának alábbi levelét: Csonka Magyarország nem ország, íEgész Magyarország — mennyországi — Vármegyénk közigazgatási bi­zottsága március havi rendes ülését f. hó 9 én tartotta vitéz dr Thu- ránszky László főispán elnöklete alatt, melyen a hivatalos tagokon kí­vül résztvettek gróf Apponyi Rezső, dr Bernáth Béla, dr Csapó Dániel, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József és Schneider Gá­bor választott bizottsági tagok. El­nöklő főispán az ülést megnyitván, üdvözölte a megjelenteket. Az egyes szakelőadók jelentéseinek megnyug tató tudomásul vétele után a bizott­ság ülése véget ért. Az ülés után a gazdasági, adóügyi, gyámügyi, út­ügyi és népoktatásügyi albizottságok tartották meg üléseiket. TELEFON: 143 Szerdán,- márc. 10. Csütörtökön, márc. 11. OlLÁCfo .MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: */»6 és 1l%9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor Ronald Colntan főszereplésével: SZÖKÉS AZ ÜRDŰGSZIGETRŰL Kalandos történet A női főszereplő: Anlo Harding Fox és Paramount híradó — Bírói klnevezések.A Kormányzó ur Ófőméltósága dr Miszlay György szekszárdi törvényszéki jegyzőt Ta­másiba, dr Muzsnay Lajos törvény- széki jegyzőt pedig Balassagyarmatra járásbirónak nevezte ki. — Változó8 az ügyészségen. Dr Kocsis Mihály volt tamási járásbiró szekszárdi királyi ügyész folyó hó 8 án hivatalát elfoglalta. — Tanítók küldöttsége a várme­gye főispánjánál. A Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület 1936,. évi közgyűlésében — mint annakidején közöltük — vitéz dr Thuránszky László főispánunkat disztagul válasz­totta meg. Az erről szóló művészi kiállítású díszes okiratot e hó 6-án a tanítóegyesület küldöttsége nyúj­totta át Pákái Mihály elnök vezeté­sével a főispánnak. Pákái Mihály [ meleg szavakkal üdvözlé a főispánt, tolmácsolva a tanítóság szeretetét, tiszteletét és ragaszkodását. Főispá­nunk meghatva köszönte meg a tani tóság részéről őt ért kitüntetést és hálás köszönetének kifejezése mellett vette át a díszes okiratot, biztosítva a küldöttséget a tanítóság iránti jó­indulatáról éa a tanítói munka meg­becsüléséről. — Orvosi pályázati hír. A M. Kir. Posta Betegségi Biztosító Intézete pályázatot hirdet a lemondás folytán SsekBzárdon megüresedett kezelőor­vos! állásra. A megbízást elnyerő orvos gyógyellótása alá az intézet­nek Szekszárdon lakó tagjai tartoz­nak. A pályázat határideje ennek a hirdetménynek a közzétételétől szá­mított 15-ik napon jár le, A pályá­zathoz csatolandók a 950^1937. sz. belügyminiszteri rendeletben felsorolt okmányok. A pályázat részletes fel­tételei a szekszárdi m. kir. posta- hivatal főnökénél tudhatók meg. Budapest, 1937 márciuB 5. AM. Kir. Posta Betegségi Biztositő In­tézete. — Az általános közegészségügyi állapot január folyamán általában ki­elégítő volt, mert a hevenyfertőző megbetegedések száma lényegesen ke- vesbedett, az influenza sem lépett fel á megye területén járványszerüen, végül az egyéb gyakoribb megbete­gedések : a meghűléses torok, légcső, lűdőhurutok sem fordultak elöia ned­ves időszakhoz mérten, a szokottnál nagyobb számban? A fertőző beteg­ségek ellen.foganatosított óvóintézke­dések eredményeképpen a hasihagy- máz, torokgyík? és vörheny* esetek száma máris erősen megcsappant, de azért az óvóintézkedések végrehajtó* sának szorgalmazása tovább is folyik, a torokgyík ellenes védőoltási' köte­lezettséget Tolna vármegye alispán­jának rendelete kiterjesztette aa egy évesnél idősebb gyermekekre és igy most a tavasszal már nem a 2 éves­nél idősebb, hanem az 1 évesnél idő­sebb gyermekektől kezdve, egészen a 7 évesekig mindazok oltásra kerül­nek, akik elérték az előirt* kort, illetve valami okból az előző évi ol­tások idején nem voltak beolthatók. A hasihagymás ellen is fokozott védő munkálatok indulnak meg a tavasz elején, a bacillusgazdák felkutatásá­nak, a gyanús környezetben lakó védőoltásának s az ivóvizet szolgál­tató kutak megjavításának, illetve uj kutak létesítésének szorgalmazása ut­ján. A gUmőkórellenes B. C. G. vé­dőoltások is rendszeresen tovább foly­nak a vármegye területén és remél­hető, hogy ennek az oltásnak ked­vező hatása 1—2 éven belül mutat­kozni fog. — Jóváhagyás. A vallás és köz­oktatásügyi m. kir. miniszter Bál ványi Lajos oki. tanítónak a, bölcskei rk. iskolához tanítóul megválasztását 2 jóváhagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents