Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-03-10 / 18. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSÄG megásó uzsora uralmának eleje vétessék, hanem mind a betevők betett tőkéjűkből, mind pedig az alaptőkét fedezők (részvényesek) a oefolyó jövedelemből anyagi hasznot reméljenek és kapjanak, mert csak ilyen elvek alkalmazásával válhatik intézetünk igazi hivatásához és rendeltetéséhez híven, vármegyénk 'és városunk közgazdasági fejlődésének előmozdítására oly fontos segédeszközévé és mozgató erejévé. “ Ily előzmények után, 1846 április 18-án tartották meg óriási érdeklődés mellett as alakuló közgyűlést, ahol kimondották, hogy 400 darab részvény h 100 frt névértékkel bocsát- tatik ki. A 400 drb részvényt 113 an jegyezték ‘le. ők voltak a tulajdon Jképpeti alapítók, kiknek élő utódai még ma is hűségesen s változatlan biza lommal ragaszkodnak vármegyénk és városunk legré- ' gibb, ma már 90 éves önálló és független »öreg Takarék* - jához. Az alapitáB idejében még .az elő-; jog viVOtt a joggal, türelmetlenség, előítélet a felvilágosodással, százados hagyomány a haladni vágyás széllé' mével“ — írja Bodnár István jeles irénk intézetünk 60 éves történeté Den, de... a Széchenyi által elvetett mag csirája kezd kifelé nőni a szi- ' . vekből... A szunnyadó közgazdasági erők felszabadulnak ... 1 hold I. osztályú földnek még csak 90 frt, 1 hold II. osztályú fö'dnek még csak 60 frt, 1 hold III. osztályú földnek pedig csak 30 frt volt az ára. £zután azon ban igazi vagyonérték lesz A jobbágy- rendszer, az ősiség terhe 1848-ban lefessük -róla teljesen, 'de nő a hitele és ezzel megsokszorozódik értéke. A pénz teljesíti közgazdasági kötelességét : ipart, kereskedelmet teremt és ezek viszont pénzt, melynek szűk lesz a ládafia, a szekrények feneke, a Szalmazsák nem nyújt biztonságot s mivel gyümöloBÖzés nélkül heverni hem akar ... a lelkes kor segít rajta: életre hívja a pénzintézeteket - ... igy a Szegzárdi Takarék- pénztárt is, az országban a i 22-iket, városunkban és vármegyénkben az elsőt. A közönség élénk érdeklődése között 1846 november 1 én á városháza egy szűk szobácskájábán — a mostani ügyészi helyiségben — hivatalosan is megnyílik. Az első betevő Szekszárd városa 42 frt 24 krajcárral. A kölcsönkérők száma mindinkább szaporodik... A vezetők a kölcsönkérelmeket azonban majdnem hajszál- haBOgatásig menő pontossággal bírálják el. Puritán jellemükre és erkölcsi nézetükre élénk világot vet, hogy a legtöbb kölcsön megszavazásához jellemet és szorgal- < mat bizonyító okmányok csa- tolását is megkövetelik, mert a takarékpénztári intézménynek magasabb erkölcsi célt és rendeltetést tulajdonítanak. A konzervatív felfogáson kívül, a minden tekintetben lelkiismeretes és pontos vagyonkezelés, a tisztesség es osstalékadás, mindinkább jobbhang- zásuvá teszik intézetünk nevét. A bizalom egyre hő, ugyannyira, Thogy a vármegye már 1869 február-26-án elhatározza, hogy az ÖSBzes megyei, bírósági és telekkönyvi letétéket a Szegzárdi Takarékpénztárnál helyezi el gyümölcsöztetésre. 1873. évi május havában teljes erővel kitör a nem szilárd alapokra fektetett üzletet, — a spekulációra alakult vállalatot elsöprő általános krach, — a kolerajárvány és ínséges termés, melyek az ország pénzügyeit is válságba sodorták. Intézetünk e nehéz időt saját erejéből, minden külső segítség nélkül áílotta ki és a válságos napokban nemcsak, hogy felmondás nélkül fizette vissza a betéteket, hanem 'még egyes vármegyei pénzintézeteken is nagyot lendített, leszámítolván nem egyszer. — nagyobb összegű váltóikat. 1869-ben ügyanis már 3 hitelintézet, 1872-ban 'pedig már 8 takarékpénztár és 3 takarékpénztárral egyesített önsegélyző egyesület alakult vármegyénkben. Az 1885. év, helybeli versenytársat is hozott. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank megalakul, ami azonban az akkori vezetőséget nemcsak hogy nem rettentette meg, sőt a részvények jegyzésére saját helyi ségét is átengedte, b a verseny ellenére továbbra is hü maradt a 38 éven át alkalmazott elveihez. Az 1887. év újra próbára tette erejét és életképességét. A vármegye megosztotta pénzét a két helybeli pénzintézet között, ezenkívül 235.000 forint, jobbára állandó betét vonatott el és ezeken felül még nagyobb ősz szegü hagyatéki pénzt is ki kellett fizetni, úgyhogy az ezévi tőkevissza- fizetés 875.554 forintot tett ki. Sokszor szemére vetették a vezetőségnek óvatos, konzervatív üzletpolitikáját. Ez azonban mindig — most is — helyesnek bizonyult, mert nemcsak ezt á tekintélyes összeget tudta önerejéből visszafizetni, hanem még az egyre fokozódó hiteligényeket is kielégítette. 1891-ben a filoxera pusztításának hatása kezd kibontakozni ; jöttek a csapásos esztendők, amelyek a gazda- közönséget szokatlanul nagy hitel- keresésre kényszeritették. 1896 ban a milleniumi esztendőben, 50 éves intézetünk, már a Fittler Kamill hírneves budapesti műépítész tervei szerint 85.000 forint költséggel megépített jelenlegi székházunkban működött. Ezt a történelmi visszapillantást Bodnár István, a „Szegzárdi Takarékpénztár 50 éves története“ cimü munkájából merítettük, melyből végezetül szÓBzerint idézzük; *... ha valaki bizonyos magaslatról végigtekinti ennek az 50 esztendőnek tanulságos történetét, időt szentel szeréuy intézetünk működésének áttekintésére, számbaveszi azt a jóttevő hatást, melyet a Szeg 1937 március.-1-0, zárdi Takarékpénztár kezdetben a felszabadult jobbágyság, később az adóssággal terhelt kisbirtdkososztály mitel és igy megélhetési viszonyainak javítására gyakorol; látja ha tását ipdrra, kereskedelemre, tetemesebb összegű kölcsönei- vei üdvös befolyását a nagybirtok okszerű művelésére és legkivált nem feledi el azt az áldásos jótékonyságot, mely- lyel tiszta jövedelmének jelentékeny részét filantropikus, humanitárius és közművelődési célokra juttatta, — azt hiszem kész örömmel ismeri el, hogy ez a szerény intézet a nagynevű alapítók nemes szándékához képest mindenkor hivatása magaslatán állott s az általam csak imént vázolt lelkeskornak méltószülötte volt*. Hálatelt szívvel és teljes elismeréssel emlékezünk meg nemcsak áz alapító, első részvényesekről, hanem ‘a későbbiekről is, akik a felajánlott uj kibocsátású részvényeket jegyezték, mert meg voltak győződve arról, hogy pénzükét tisztes osztalékot biztosító papírba fektetik. Hálás köszb- netünket fejezzük ki az irántunk tanúsított bizalomért Tolna vármegye, Szekszárd megyei város ős körzétüiík községei közönségének, a vármegye és város vezetőségének, biztosítva őket, hogy a reánk bízott magán- és közpénzeket továbbra is hűséggel -fogjuk megőrizni, s azokkal a közgazdasági, emberbaráti és jótékony célok szem előtt tartásával fogunk ezután is sáfárkodni s a hiteligény- léseknél múltúnkhoz híven, mindig a legelőnyösebb feltételekkel fogunk a közgazdasági élet rendelkezésére állani. Intézetünk kilencvenéves történetéhez tartozik annak a felemlitése is, hogy a részvényesek osztalékára kifizettünk az 1846—1898. években 550136 forintot, 1899—1924-ben 1,403.000 arany koronát, 1925— 1936. évben 404.000 pengőt, Összesen 3,288186 pengőt, közadókra és illetékekre 1846—1898. években 256 129 forintét, 1899—1924-ben 626 107 koronát, 1925—1936 ban 425 598 pengőt, összesen 2,162.853 pengőt, köz- és jófébonycélra a 90 év alatt összesen 139.550 pengőt. Az elnök sajnálattal jelentette az után, hogy Boross Zoltán, a felügyelő ‘bizottság tagja, 1936 április 3-án, dr Baumgartner József, a hőgyészi fiók vezetője 1936 október 23-án elhunytak. Szomorúsággal közölte, hogy Tóth Károly, a Szekszárd— Bátai Armentesitő és Belvizszabátyozó Társulat ny. ig. főmérnöke, az 1891— 1923. évig a felügyelőbizottság és igaz igatóság tagja, 1936 október 13-án, szép és eredményekben gazdag élet után eltávozott az élők sorából. Emléküket és érdemeiket jegyzőkönyvben örökítette meg a közgyűlés. Jelentette továbbá az elnök, hogy Bajő Pál ny. főszolgabíró, korára és egészségére való tekintettel, fel-« Ugyelőbizottsági tagságáról lemondott. Ügybuzgó és lelkiismeretes kötelességtudással végzett munkálataiért a közgyűlés hálás köszönetét mondott. Végül örvendetes tudomásul szolgált, | hogy St. Boda László főkönyvelő, akinek 30 éves szolgálati ideje lejárt és aki mindenkor pontOB és hozzáérts tisztviselője és hűséges sáfárja volt az intézetnek, a Vele történt meg. állapodás értelmében továbbra is^j intézet szolgálatában marad. Az 1936. évi jelentés ismertetése során jóleső érzéssel jelentette »« el. nők, hogy a betéteseik bizalma 'váltó- zatlanul maradt, sőt újabbakkal növekedett, amely számokban kifejezve annyit jelent, hogy az 1,400.000 P.g mélypontról a betétállomány 1936 december 31-ével 2,102.000 P-re emelkedett, vagyis a növekedés 632 000 P. A betétállomány ezen örvendetes emelkedése lehetővé tettes kihelyezések fokozását úgyhogy ti 1935. évi 3,572.000 P-vél szemben áh állomány 3,892.000 P-re emel. kedStt. Az Intézet betétállományának összege a legnagyobb a vármegye pénzintézetei között Tavaly egymillió pengőnyi yüj ki- helyezése volt á Takarékpénztárnak, ami 300.000 pengővel mufta félül as előző esztendő eredményét. Es úgy vált lehetővé, hogy hatalmára összegű visszafisetések voltak és ezeket sikerült kihelyezni. Eszel a hatalmas múltú intézet ]ujbÓl egymillió pengőt vitt hété a Vármegye gazdasági életének vérkeringésébe. A multévi 44.811 P-s tiszta nyereséggel lsemben 56.184 P az 1936. évi tiszta nyereség. Az intézet paksi, hőgyészi és 'deósi fiókjai, valamint az érdekkörükbe tartozó Tolnavidéki Polgári Takt- rékpánztár is kedvezőbb eredményekről számoltak be. Ismertette esután as elnök .az intézet mérlegét, a Takarékpénztár vagyonát, terheit, nyereségét, amelyből 40.000 darab 10 pengős névértékű részvény osztalékára 7%, azaz 28.000 pengőt fordítanak, jelentékeny összegeket tartalékoknak és 1500 pengőt fordítanak jótékony GálokraEbből 1000 pengőt kapnak Szék- szárd szegényei, az Egri Korma alapján, 500 pengőt pedig az iskolák és egyéb kultúrintézmények. Szabó János elnök nagy tetszéssel fogadott beszéde és as éljezás lecsillapodása után Bartal Aurél felügyelőbizottsági elnök terjesztette elő a felügy előbisottság jelentését, melynek alapján a közgyűlés az igazgatósági jelentést és a zárszámadást elfogadta és hozzájárult a nyereség felosztására vonatkozó javaslathoz. Általános figyelem köst állott sió- lásra dr Perczel Béla alispán, aki a következőket mondotta: Dr PerczelBéla alispán beszéde A vendég jogán kérem, hogy egy rövid percre igénybe véve szives türelmüket, felszólalhassak egyrészt azért, hogy megköszönjem igazgatósági elnök ur üdvözlő szavait, más* részt azért, hogy úgy Tolná vár- megye, mint a magam nevében én is köBzöntsem a fennállásának 90 évét ünneplő Ssekszárdi Takarékpénztárt. Igazgatósági elnök ür a zárszámadás kapcsán a közgyűlés elé ter- I jesztett jelentésében megemlékezett Most segíts gyenge őszi vetéseiden PÉTI SÓ -»a I fejtrágyázással ! ZZ B e s z e p Bonyhádi Davidovics Testvérek Dombóvár: Reich Ignác Dunaföldvár : Deutsch István Keszőhidegkut: Ausch Mór és Fiai ezhelöi Kölesd: Ausch Mór Paks: Girst József ng Szekszárd: Schneider Elemér Tamási; Taubner Géza
