Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-12-23 / 99-100. szám
1937 december 23. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Fekete Játék-üzlet Szekszárd, Kaszinó-épület Megérkeztek a szebbnél-szebb gyermekjátékok, alvó és beszéló törhetetlen babák, repülőgépek, áramvonalas autók hintalovak, biciklik, ródlik, a legújabb társasjátékok, mesés és képes könyvek, a legolcsóbb árban. Bab javítás. Babafejek. mellé idézgetünk benneteket, ti is, mi is szemlélgetjük az uj parádékat s amint a vezényszavak villáma még mindig átíütően fut át rajtatok s csak bennünk akad el, mint gondolat a fáradt sorok közt; azt sem tudjuk, vájjon szabad-e most sajnálnunk titeket. Előhozakodunk, hogy sok gyér- mekmosolyos drága karácsonyt értünk már azóta, ami áldottan szent és «gaz, de amint újból fölvetitek a problémát, hogy a ti kopjafátok nehezebb-e vagy a mi elvékonyodott életünk, elhallgatunk és nem merünk rá felelni Nyitva marad a kérdés, friss lovasok suhannak át rajta, mint árnyék s mint élet, mi pedig csak ülünk meddőn és vitázón — a távoli ablakok mögött. Fejedelmi ajándék a simontornyai gyermekeknek Az őrsiig egyik legbájoBabb egész- ■égügyi intézményével ajándékozta meg a Simontornyai Bérgyár Részvénytársaság az ő munkásságát, mikor nemrég elhalt vezető igazgatójának, Fried Fiinak emlékére gyönyörű napközi gyermekotthont építtetett. Messse földön, modern városokban vem ütni ilyent és ez a jövő gene- rició sorsit biztosítani hivatott gyö nyörü üvegpalota díszére válhatnék bármely magyar városnak. Csnpi világosság, célszerűség ez az intézmény, amelynek létesítésénél felhasználták a modern orvostudomány minden vívmányát és maga az épület müvésze- tileg is olyan tökéletes, hogy hasonló rendeltetésű építményeket oszk az Academy Architectury illusztrációi között látunk, azokban a fejezetekben, ahol a gyermekkuUusz hazájában, Angliában és Amerikában emelt ilyen otthonok terveit ismertetik. A gyermek sereg gondozását, fejlődését és egészségét szolgáló Fried Pál -Napközi Gyermekotthon felavatása ünnepi külsőségek közt vasárnap történt és ez alkalommal megjelent ott • dr Pesthy Pál ny. igazságttgyminisz- ter, a kerület országgyűlési követe, továbbá Tory Gergely államtitkár az ipari miniszter és dr Fekete Béla miniszteri tanácsos a belügyminisztérium képviseletében. Ott volt továbbá vitéz dr Thuránszky László főispán, Szongott Edvin alispán, dr Fördös Desső m. kir. vm. tisati főorvos, Hidasy Imre járási főszolga bíró, dr Domokos írnák járási m. kir. tiszti orvos stb. a hatóságok ró- 'tízéről. Ott láttuk továbbá a környékbeli előkelőségek között gróf Apponyi Károly felsőházi tagot, dr Martin József gasdasági főtanácsost és másokat. Torontáli Tamás főjegyző vezetésével ott voltak Si* montornya közéletének összes vezető »emberei. A Napközi Gyermekotthon felavatása Az otthon bejáratánál a Fried család képviselői és a hatalmas ipartelep irányitói fogadták az előkelőségeket, akiket az épület nagyteremébe kalauzoltak és ott folyt le szukán a felavatás. Küszti Endre, a gyár egyik alkalmazottja üdvözölte a munkásság nevében dr Pesthy Pál ny. igazság ügyminisztert és kérte, hogy a mun vkásság javát szolgáló emez intézményt adja át rendeltetésének. Majd megáltapitóttá, hogy a _ munkásgyermekek testi ób lelki jólétére emelt őzen szép intézmény méltán sorakozik a gyár eddigi munkásjóléti in- ' tésméByei mellé. Rámutatott arra, bogy minden, a munkásság jólétét szolgáló intézmény létesitése közelebb hózza egymáshoz z tökét és z munkát, a vezetőket és z munkásokat és bistositja azt az összhangot, amelyből a munkásságnak a munkaadó iránti megértése és bizalma fakad. A hatásos és szép beszédre dr Pesthy Pál válassolt és mint a vállalat elnöke, megköszönve a meleg üdvözlést, rámutatott arra, hogy a gyár csak lelkiismeretbeli kötelességet teljesít akkor, amikor az emberek megélhetésén felül biztositani kívánja a családtagokra kiterjesitett gondoskodással a kisemberek, a dől gosó tömegek lelki nyugalmát is. Üdvözölte asután a kereskedelmi és ipari miniszter képviseletében megjelent Tóry Gergely államtitkárt és a belügyminiszter által kiküldött Fe kete Béla miniszteri tznáosost, felkérte éket, tolmácsolják minisztereiknek, bogy a vállalat a leghaisfiasabb igyekezettel kíván tovább is dolgozni az egész munkásságnak, az egész községnek és a sserencsétlen magyar hasának a jó voltáért. Eszel, a rendeltetésének most átadott intézmény- nyél pedig as eljövendó generációnak és esen keresztül a magyar jövendőnek az exisstenciáját kívánja a gyár megalapozni. K>vánjs, hogy a megboldogult Pried Pálnak, a gyár korán elhalt fáradhatatlan igazgatójának a nevét viselő ez zz intézmény fejlődjön, virágozzon éB gyümölcsözzön Simontornya község ssámára. Tóry Gergely államtitkár minisztere nevében köszönve az üdvözlést,j örömének adott kifejezést, hogy zz ország olyan értékes intéiménnyel gazdagodott, amely hivatva van elősegíteni, hogy a gyermekek a társadalom egészséges tagjaivá nőhessenek fel. Ebben zz országban a nagy világégés után — úgymond — semmi más kincs nem maradt meg, mint a magyar ember törhetetljsn munkaereje. A saociális rendelkezések egész sorát törvénybe iktató kormány megelégedéssel látja, hogy itt a munkaadókban megvan a szív és a lélek, a munkaerő honorálására és hogy itt az idők szavát megértették. Dr Fekete Béla miniszteri tanácsos a belügyminiszter nevében a családvédelem szempontjából fejezte ki elismerését és örömmel állspitottz meg, hogy ez a pazar bőkezűséggel megépített és berendezett alkotás milyen nagy mértékben raosditja elő S kormány egészségvédelmi tervei nek a megvalósítását. A megjelentek melegen gratuláltak asután a gyár vezetőinek, majd megtekintették a művészi festményekkel díszített, játékokkal és gyermek- bútorokkal dúsan felszerelt gummi- pad ós helyiségeket, a csodasiép fürdőket, mosdókat,- miniatűr baba- mellékhelyiségeket, a gaidag ruhatárat, a tejkonyhát, a napozó csar nokot és minden egyebet, aminek rendeltetését szakképzett vezető nővér magyarázta el. Fried Imre díszpolgári oklevelének átadása Az ünnepély résztvevői ezután a községháza diszbeöllösött tanácstermébe mentek, ahol Fried Imre. kor- mányfőtanáososnak, a gyár igazgató jának adták át Simontornya disspol- gári oklevelét. A köaség seine-java gyűlt össze ez alkalomból és a kép viselő testű let díszközgyűlését Hidasy Imre fősiolgabiró nyitotta meg. Klassiiknsan szép beszédben ismertette a diszpolgársággal való kitüntetés történeti fejlődését, majd köiöite, hogy Simontornya Fried Imrét díszpolgárává választotta azokért a határtalan érdemeiért, amelyeket Pál bátyjával együtt Simontoroya jólétének emelése és fejlesstése körül évtizedek óta szerzett. Rámutatott arra is, hogy Fried Imrének az ország ipari fellendítése terén íb milyen óriási érdemei vannak. Hidasy főszolgabíró nagy hatáBt kiváltó és meleg ováoiókkal kisért beszéde után Szing János, Simontornyz község bírája üdvözölte igen talpraesett szavakkal a község uj disspolgárát, zkinek átadta a mű vészi kivitelű díszpolgári oklevelet. Dr Pesthy Pál, mint a kerület képviselője emlékezett meg arról z szeretetteljes munkáról, amellyel Fried Imre megboldogult bátyjával együtt nemcsak Simontornyát, hanem annak környékét is felvirágoztatta. Emelték a község lakosságának és kereskedelmének felvevőképességét és ezzel 1938.. Rádiók nagy választékban Fábián SándOF rádió és villanyszerelési vállalatánál Msiflrdon, o inMk mellett Telefon 139. 848 Simontornya a környék terményeinek a biitos piaca lett. Tolmácsolta a környék üdvöiletét is, majd kiemeltz Fried Imrének azokat az érdemeit, amelyekkel munkaalkalmat tudott biztositani a- község és z környék lakosságának. Szeretetteljes ragaszkodást lát abban, hogy Fried Imrz őrzi a gyár másfélssázéves tradícióit, hűséggel ragaszkodik stülőfalnjához és nem válik meg Simontornyától. Kérte, hogy zz ő és bátyja szellem« maradjon meg tovább ie a gyár vezetésében. Fried Imre köszönte meg végül igen Szép, rövid beszédben a kitüntetést, kihangsúlyozva, hogy ő ebben a megboldogult atyja és Pál bátyja érdemeinek elismerését látja. • A disepolgári oklevél átadása után köiebéd volt a simontornyai kuttur- | házban. Semmi sem történt. .. Irta : dabolol Fekete Liszlóné Vacsorához kellett kiadni a szakácsnőnek. Ebédről nem volt maradék s a sürgető kérdésekre gépiesen felelt — Igen, csinálhat rántottát Mari, itt a tojás hozzá Persze, szalámit is adhat s a dobozban van tészta. Megtörölte izzadt homlokát az asszony. Keze hideg volt s a csípője táján borzongás futkosott. Ha összeszoritotta a fogát, csaknem kiesett valamennyi a fájdalomtól, ha csak gyengén csukta össze, akkor semmikép sem tudta megállítani, hogy össze ne koccanjon. Pedig nem akarta a cseléd előtt, tartotta magát s, önmaga előtt is tartani kellett. Érezte, hogy még egy-két pillanat s történik valami, amitől tiltakozik minden józan érzése, nevelése. A szobák hűvösében, mintha csitult volna, csak a nagy súly feküdt a mellén s kimondhatatlan feszültséggel akarta megkönnyiteni. — Nem akarom, hogy észrevegyék, senki, legkevésbé ők ketten. Úristen, mi lesz akkor? 1 Nem szabad, mosolyogni kell, nevetni, vidámnak lenni és jónák, megértőnek. Hiszen más asszonyt is megcsal az ura, más asszony is tudja tartani magát, más asszony sem törődik vele ilyen fájdalmasan, mint én. A gyerek hangját hallotta, mintha nyögött volna s kis ágya megroppant a lenge súly alatt. Dél óta lázas volt, dél óta ült ő már mellette s babát öltöztetett. A lázas kis arcon táplálgatta a mosolyt, ügyelte a forró kis kéz mozdulásait. Az ura kint ült a verandán s a szép Miglai Mártát nézte Valamit halkan és izgatottan beszélt neki, kéztördelő gesztusokkal, mélyen | néző tekintetekkel, melyeknek mé- I lyén könny szokott ülni A lány I tekintete is fényes volt, szavakat • sóhajtott inkább, mint mondott, s a | nagy vágyakat, amelyek ott remegtek mindkettőjük hangjában, megérezte az asszony is, mig a veranda ablakán át nézte őket. — Mit csináljak ? — kérdezte saját magától s szivére szorította kezét, mert úgy vert a mellében valami, mintha szét akarta volna feszíteni. — Nyugalom, nyugalom és mosolygás, — mondta egy belső hang s a sápadt arcra kiült az elkinzott mosoly. — Anyikám 1 — sirt feléje a gyerek hangja, — gyere ide anyikám, — varrd meg a baba fejkötőjét, nézd, elszakadt. — Igen, a baba fejkötőjét 1 Milyen hamar elszakadt! Minden igy jár, vége lesz. Nem vette észre, hogy a gyerek ámulva nézi. Megérezte a szavak mélyén az anyja szomorúságát. — Bántott valaki anyikám? — Nem, dehogy kicsim, csak a baba fejkötőjét mondom. Zavart volt, mosolygott, idézgette maga előtt az ura arcát, hogy ie néz most Mártára ? A lépteiket hallgatta, jöttek befelé együtt. A lány lábujhegyen állt meg a kis ágy mellett s vállára tette kezét. — Hogy van Marika ? Alszik ? — Nem ... El kellett hallgatni, mert a kislány szeme csukva volt. Az ura sötét hajét nézte, ahogy szórakozottan hajlik a gyerek fölé — Lázas még ? — kérdezte tőle. Csak bólintani tudott s az jutott eszébe, mig a másik kettő összevetődő tekintetét nézte, hogy most, rögtön megmondja nekik, nincs ennek a dolognak igy semmi értelme, ne kínozzák őt, ne fárasszák magukat ilyen kényszeredett dolgokkal, mint a gyerek betegsége, hagyják. A gyerek az övé, ők szeressék egymást, menjenek el együtt, vagy ő, hadd menjen a gyerekkel. Már ráremegett a szája, de szó nem lett belőle. A lány hűvös kezét érezte a haján, simogatta, mintha I nagy, nagy beteg lett volna. Irtózott ! a simogatástól, szinte borzongott a J teste, alig tudott uralkodni magán.
