Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-12-23 / 99-100. szám

1937 december 23. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Fekete Játék-üzlet Szekszárd, Kaszinó-épület Megérkeztek a szebbnél-szebb gyermek­játékok, alvó és beszéló törhetetlen babák, repülőgépek, áramvonalas autók hinta­lovak, biciklik, ródlik, a legújabb társas­játékok, mesés és képes könyvek, a leg­olcsóbb árban. Bab javítás. Babafejek. mellé idézgetünk benneteket, ti is, mi is szemlélgetjük az uj parádékat s amint a vezényszavak villáma még mindig átíütően fut át rajtatok s csak bennünk akad el, mint gon­dolat a fáradt sorok közt; azt sem tudjuk, vájjon szabad-e most saj­nálnunk titeket. Előhozakodunk, hogy sok gyér- mekmosolyos drága karácsonyt ér­tünk már azóta, ami áldottan szent és «gaz, de amint újból fölvetitek a problémát, hogy a ti kopjafátok nehezebb-e vagy a mi elvékonyo­dott életünk, elhallgatunk és nem merünk rá felelni Nyitva marad a kérdés, friss lo­vasok suhannak át rajta, mint ár­nyék s mint élet, mi pedig csak ülünk meddőn és vitázón — a tá­voli ablakok mögött. Fejedelmi ajándék a simontornyai gyermekeknek Az őrsiig egyik legbájoBabb egész- ■égügyi intézményével ajándékozta meg a Simontornyai Bérgyár Rész­vénytársaság az ő munkásságát, mikor nemrég elhalt vezető igazgatójának, Fried Fiinak emlékére gyönyörű napközi gyermekotthont építtetett. Messse földön, modern városokban vem ütni ilyent és ez a jövő gene- rició sorsit biztosítani hivatott gyö nyörü üvegpalota díszére válhatnék bármely magyar városnak. Csnpi vi­lágosság, célszerűség ez az intézmény, amelynek létesítésénél felhasználták a modern orvostudomány minden vív­mányát és maga az épület müvésze- tileg is olyan tökéletes, hogy hasonló rendeltetésű építményeket oszk az Academy Architectury illusztrációi között látunk, azokban a fejezetek­ben, ahol a gyermekkuUusz hazájá­ban, Angliában és Amerikában emelt ilyen otthonok terveit ismertetik. A gyermek sereg gondozását, fejlő­dését és egészségét szolgáló Fried Pál -Napközi Gyermekotthon felavatása ünnepi külsőségek közt vasárnap tör­tént és ez alkalommal megjelent ott • dr Pesthy Pál ny. igazságttgyminisz- ter, a kerület országgyűlési követe, továbbá Tory Gergely államtitkár az ipari miniszter és dr Fekete Béla miniszteri tanácsos a belügyminisz­térium képviseletében. Ott volt to­vábbá vitéz dr Thuránszky László főispán, Szongott Edvin alispán, dr Fördös Desső m. kir. vm. tisati fő­orvos, Hidasy Imre járási főszolga bíró, dr Domokos írnák járási m. kir. tiszti orvos stb. a hatóságok ró- 'tízéről. Ott láttuk továbbá a kör­nyékbeli előkelőségek között gróf Apponyi Károly felsőházi tagot, dr Martin József gasdasági főtaná­csost és másokat. Torontáli Tamás főjegyző vezetésével ott voltak Si* montornya közéletének összes vezető »emberei. A Napközi Gyermek­otthon felavatása Az otthon bejáratánál a Fried csa­lád képviselői és a hatalmas ipar­telep irányitói fogadták az előkelő­ségeket, akiket az épület nagyter­emébe kalauzoltak és ott folyt le szukán a felavatás. Küszti Endre, a gyár egyik al­kalmazottja üdvözölte a munkásság nevében dr Pesthy Pál ny. igazság ügyminisztert és kérte, hogy a mun vkásság javát szolgáló emez intéz­ményt adja át rendeltetésének. Majd megáltapitóttá, hogy a _ munkásgyer­mekek testi ób lelki jólétére emelt őzen szép intézmény méltán sora­kozik a gyár eddigi munkásjóléti in- ' tésméByei mellé. Rámutatott arra, bogy minden, a munkásság jólétét szolgáló intézmény létesitése köze­lebb hózza egymáshoz z tökét és z munkát, a vezetőket és z munkáso­kat és bistositja azt az összhangot, amelyből a munkásságnak a munka­adó iránti megértése és bizalma fakad. A hatásos és szép beszédre dr Pesthy Pál válassolt és mint a vál­lalat elnöke, megköszönve a meleg üdvözlést, rámutatott arra, hogy a gyár csak lelkiismeretbeli kötelessé­get teljesít akkor, amikor az embe­rek megélhetésén felül biztositani kí­vánja a családtagokra kiterjesitett gondoskodással a kisemberek, a dől gosó tömegek lelki nyugalmát is. Üdvözölte asután a kereskedelmi és ipari miniszter képviseletében meg­jelent Tóry Gergely államtitkárt és a belügyminiszter által kiküldött Fe kete Béla miniszteri tznáosost, fel­kérte éket, tolmácsolják minisztereik­nek, bogy a vállalat a leghaisfiasabb igyekezettel kíván tovább is dolgozni az egész munkásságnak, az egész községnek és a sserencsétlen magyar hasának a jó voltáért. Eszel, a ren­deltetésének most átadott intézmény- nyél pedig as eljövendó generáció­nak és esen keresztül a magyar jö­vendőnek az exisstenciáját kívánja a gyár megalapozni. K>vánjs, hogy a megboldogult Pried Pálnak, a gyár korán elhalt fáradhatatlan igazgató­jának a nevét viselő ez zz intézmény fejlődjön, virágozzon éB gyümölcsöz­zön Simontornya község ssámára. Tóry Gergely államtitkár minisz­tere nevében köszönve az üdvözlést,j örömének adott kifejezést, hogy zz ország olyan értékes intéiménnyel gazdagodott, amely hivatva van elő­segíteni, hogy a gyermekek a társa­dalom egészséges tagjaivá nőhessenek fel. Ebben zz országban a nagy világ­égés után — úgymond — semmi más kincs nem maradt meg, mint a ma­gyar ember törhetetljsn munkaereje. A saociális rendelkezések egész sorát törvénybe iktató kormány megelége­déssel látja, hogy itt a munkaadók­ban megvan a szív és a lélek, a munkaerő honorálására és hogy itt az idők szavát megértették. Dr Fekete Béla miniszteri taná­csos a belügyminiszter nevében a családvédelem szempontjából fejezte ki elismerését és örömmel állspitottz meg, hogy ez a pazar bőkezűséggel megépített és berendezett alkotás milyen nagy mértékben raosditja elő S kormány egészségvédelmi tervei nek a megvalósítását. A megjelentek melegen gratuláltak asután a gyár vezetőinek, majd meg­tekintették a művészi festményekkel díszített, játékokkal és gyermek- bútorokkal dúsan felszerelt gummi- pad ós helyiségeket, a csodasiép für­dőket, mosdókat,- miniatűr baba- mellékhelyiségeket, a gaidag ruha­tárat, a tejkonyhát, a napozó csar nokot és minden egyebet, aminek rendeltetését szakképzett vezető nővér magyarázta el. Fried Imre díszpolgári oklevelének átadása Az ünnepély résztvevői ezután a községháza diszbeöllösött tanácster­mébe mentek, ahol Fried Imre. kor- mányfőtanáososnak, a gyár igazgató jának adták át Simontornya disspol- gári oklevelét. A köaség seine-java gyűlt össze ez alkalomból és a kép viselő testű let díszközgyűlését Hidasy Imre fősiolgabiró nyitotta meg. Klassiiknsan szép beszédben ismer­tette a diszpolgársággal való kitün­tetés történeti fejlődését, majd köiöite, hogy Simontornya Fried Imrét dísz­polgárává választotta azokért a határ­talan érdemeiért, amelyeket Pál báty­jával együtt Simontoroya jólétének emelése és fejlesstése körül évtizedek óta szerzett. Rámutatott arra is, hogy Fried Imrének az ország ipari fel­lendítése terén íb milyen óriási ér­demei vannak. Hidasy főszolgabíró nagy hatáBt kiváltó és meleg ováoiókkal kisért beszéde után Szing János, Simontor­nyz község bírája üdvözölte igen talpraesett szavakkal a község uj disspolgárát, zkinek átadta a mű vészi kivitelű díszpolgári oklevelet. Dr Pesthy Pál, mint a kerület képviselője emlékezett meg arról z szeretetteljes munkáról, amellyel Fried Imre megboldogult bátyjával együtt nemcsak Simontornyát, hanem annak környékét is felvirágoztatta. Emelték a község lakosságának és kereske­delmének felvevőképességét és ezzel 1938.. Rádiók nagy választékban Fábián SándOF rádió és villanyszerelési vállalatánál Msiflrdon, o inMk mellett Telefon 139. 848 Simontornya a környék terményeinek a biitos piaca lett. Tolmácsolta a környék üdvöiletét is, majd kiemeltz Fried Imrének azokat az érdemeit, amelyekkel munkaalkalmat tudott biztositani a- község és z környék lakosságának. Szeretetteljes ragasz­kodást lát abban, hogy Fried Imrz őrzi a gyár másfélssázéves tradícióit, hűséggel ragaszkodik stülőfalnjához és nem válik meg Simontornyától. Kérte, hogy zz ő és bátyja szellem« maradjon meg tovább ie a gyár vezetésében. Fried Imre köszönte meg végül igen Szép, rövid beszédben a kitün­tetést, kihangsúlyozva, hogy ő ebben a megboldogult atyja és Pál bátyja érdemeinek elismerését látja. • A disepolgári oklevél átadása után köiebéd volt a simontornyai kuttur- | házban. Semmi sem történt. .. Irta : dabolol Fekete Liszlóné Vacsorához kellett kiadni a sza­kácsnőnek. Ebédről nem volt mara­dék s a sürgető kérdésekre gépie­sen felelt — Igen, csinálhat rántottát Mari, itt a tojás hozzá Persze, szalámit is adhat s a dobozban van tészta. Megtörölte izzadt homlokát az asszony. Keze hideg volt s a csí­pője táján borzongás futkosott. Ha összeszoritotta a fogát, csaknem ki­esett valamennyi a fájdalomtól, ha csak gyengén csukta össze, akkor semmikép sem tudta megállítani, hogy össze ne koccanjon. Pedig nem akarta a cseléd előtt, tartotta magát s, önmaga előtt is tartani kellett. Érezte, hogy még egy-két pillanat s történik valami, amitől tiltakozik minden józan érzése, ne­velése. A szobák hűvösében, mintha csi­tult volna, csak a nagy súly feküdt a mellén s kimondhatatlan feszült­séggel akarta megkönnyiteni. — Nem akarom, hogy észreve­gyék, senki, legkevésbé ők ketten. Úristen, mi lesz akkor? 1 Nem sza­bad, mosolyogni kell, nevetni, vi­dámnak lenni és jónák, megértő­nek. Hiszen más asszonyt is meg­csal az ura, más asszony is tudja tartani magát, más asszony sem törődik vele ilyen fájdalmasan, mint én. A gyerek hangját hallotta, mintha nyögött volna s kis ágya megrop­pant a lenge súly alatt. Dél óta lázas volt, dél óta ült ő már mel­lette s babát öltöztetett. A lázas kis arcon táplálgatta a mosolyt, ügyelte a forró kis kéz mozdulásait. Az ura kint ült a verandán s a szép Miglai Mártát nézte Valamit halkan és izgatottan beszélt neki, kéztördelő gesztusokkal, mélyen | néző tekintetekkel, melyeknek mé- I lyén könny szokott ülni A lány I tekintete is fényes volt, szavakat • sóhajtott inkább, mint mondott, s a | nagy vágyakat, amelyek ott remeg­tek mindkettőjük hangjában, meg­érezte az asszony is, mig a veranda ablakán át nézte őket. — Mit csináljak ? — kérdezte sa­ját magától s szivére szorította ke­zét, mert úgy vert a mellében va­lami, mintha szét akarta volna fe­szíteni. — Nyugalom, nyugalom és mo­solygás, — mondta egy belső hang s a sápadt arcra kiült az elkinzott mosoly. — Anyikám 1 — sirt feléje a gye­rek hangja, — gyere ide anyikám, — varrd meg a baba fejkötőjét, nézd, elszakadt. — Igen, a baba fejkötőjét 1 Mi­lyen hamar elszakadt! Minden igy jár, vége lesz. Nem vette észre, hogy a gyerek ámulva nézi. Megérezte a szavak mélyén az anyja szomorúságát. — Bántott valaki anyikám? — Nem, dehogy kicsim, csak a baba fejkötőjét mondom. Zavart volt, mosolygott, idézgette maga előtt az ura arcát, hogy ie néz most Mártára ? A lépteiket hall­gatta, jöttek befelé együtt. A lány lábujhegyen állt meg a kis ágy mel­lett s vállára tette kezét. — Hogy van Marika ? Alszik ? — Nem ... El kellett hallgatni, mert a kis­lány szeme csukva volt. Az ura sötét hajét nézte, ahogy szórako­zottan hajlik a gyerek fölé — Lázas még ? — kérdezte tőle. Csak bólintani tudott s az jutott eszébe, mig a másik kettő össze­vetődő tekintetét nézte, hogy most, rögtön megmondja nekik, nincs en­nek a dolognak igy semmi értelme, ne kínozzák őt, ne fárasszák ma­gukat ilyen kényszeredett dolgok­kal, mint a gyerek betegsége, hagy­ják. A gyerek az övé, ők szeressék egymást, menjenek el együtt, vagy ő, hadd menjen a gyerekkel. Már ráremegett a szája, de szó nem lett belőle. A lány hűvös kezét érezte a haján, simogatta, mintha I nagy, nagy beteg lett volna. Irtózott ! a simogatástól, szinte borzongott a J teste, alig tudott uralkodni magán.

Next

/
Thumbnails
Contents