Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-11-30 / 92. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 november 30. A Testnevelési Főiskola december 11-í szekszárdi látogatása előtt (Vége.) A testnevelő tanárképes gondolatának első nyomaival a „Pesti Test- gyakorló Egylet“ működésével kap csolatban találkoinnk. Ennek vese- tősége a „testgyakorló tanítók ké pestetáse“ céljából már 1840 ben megindított egy tanfolyamot, esen asonban csak egy jelölt ssersett bi- sonyitványt. As egyesület 1867-ben bekövetkesett beolvadásáig a „Nem seti Torna Egyletébe (akkor Pesti Torna Egylet) as érdeklődés hiánya miatt mindössse 70 bisonyitványt állított ki. As nj egyesület a tornatanitók képsésének kérdését már sservesen és rendszeresen illesstette be tevékenységi körébe. As ez iránya törekvések megvalósítását célosta előbb a tanitóképesdei diákoknak a tornában való kiképzése, majd az 1868. jnlins 1—szeptember 25 ig rendezett teetgyakorló tanítóképző tanfolyam is, melyen asonban csak két jelölt ssersett oklevelet. A vizsgálat kitűnő eredménnyel sáralt s annak sikerén felbnzdalva a vesetőség még ugyanez év november 15 tői kesdődőleg évente két, egy hathónapos rendes és egy nyolchetes póttanfolysmot rendezett. Ezeken a tanfolyamokon a testgyakorlás tanítására való képesítésnek különböző fokozatai voltak, a kiadott oklevelek elemi iskolában, al- vagy főgimnáziumban, vagy tanitó képezdében való tanításra, vagy pe- dig egyesületi vezetésre jogosítottak. As előadott tantárgyak természetesen még egészen más és sokkal ssükebb körre szorítkoztak, mint manapság. As első előadók és a vizsgáztató bizottság tagjai as egyestt leti tagok sorából kerültek ki. A tanfolyamra jelentkezők száma még ősidőben is csak lassan emelkedett, de már gyakran résztvessnek asokon középiskolai tanárok is. Uj lendületet adott a mozgalomnak az egyesület tornacsarnokának 1870 ben történt felavatása és a közoktatásügyi minisztériummal kötött megállapodás, melynek értelmében as egyesület vezetősége a Deák Fereno által javasolt 5000 forint segély el- lenssolgáltatásaként köteles a torna- tanítói tanfolyamokat megrendezni, valamint a vallás és közoktatásügyi minisztérium által kijelölteket a póttanfolyamokra felvenni. A képesítő- vizsgálatra az állam ellenőrző biztosról is gondoskodott. 1881 ben azután a tornatanitásban való rendszeres oktatást a nőkre is kiterjesztették. — A tornatanitóképzés idők folyamán újabb tantárgyakkal, mint amilyenek a vívás, korcsolyázás, ubzós, játék, majd pedig gyakorlati tanítás, kirándulás, módszertan, pe dagógia, sportok egészségtana bővül. Újabb haladást jelentett Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1920 ban kiadott rendeleté, mely a Nemzeti Torna Egylet (NTE) keretében mfil>ödő tornatani- tói tanfolyamot államosította, a „M. Kir. Állami Tornatanitóképző Intézet“ címmel ruházta fel. A főiskolai színvonalú testnevelő tanárképzés jelentőségének felismerése dr Karsfiáth Jenő nevéhez fűződik, aki 1920 junius 1-én az akkori nemzetgyűlés elé javaslatot terjesztett be a Testnevelési Főiskol felállítása tárgyában. Az állam pénz- ügyi helyzete csak 1925-ben engedte [ meg az időközben a Polgári Iskolai ' Tanárképző Főiskola rendelkezésre | bocsátott helységeibe költözött „Tor- natanitóképző Intézet“ Testnevelő Főiskolává alakulását Az 1928—29. tanévben azután a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát Ssegedre helyezte át s a vallás- és közoktatásügyi miniszter az ilymódon felsza baduló telket és épületeket teljes egészében a Testnevelési Főiskola céljaira engedte át Rövidesen, gyors ütemben megindultak a főiskola sajátos célkitűzéseinek megfelelő átalakító munkálatok b a főiskola mai fekvése, épületei és berendezése min den tekintetben megfelel a mai kor követelményeinek s ha az iskola régi — bár szép renaissance — épü letbe is költözött be, uj tartalommal s a tartalomnak megfelelő kerettel töltötte azt be. A főiskola célkitűzése — egészen nagy vonásokban tekintve — hármas, ennek megfelelően munkája is háromrétű. Elsősorban arra törekszik, hogy a középiskolák, valamint egyetemek és főiskolák részére a testnevelő tanárokat tovább képezze. Egy neveléssel, főként pedig tanárképzéssel foglalkozó intézmény talán sohasem tö'tött be a nemzet életében olyan rendkívül fontos hivatást, mint éppen napjainkban. Sohasem volt nagyobb szüksége az országnak alapos tudása és Bzilárd jellemű nevelőkre, mint éppen ma. Az iskolában folyó nevelő munka elsőrendű fontosságú, de csak akkor képes a szebb jövő kialakítására, ha tartalmát azok az elvek szabják meg, amelyek az egyén nevelésén keresztül az egész nemzet életében majdan döntően nyilvánulnak meg s a történelem hitelesíti századok múltán azokat. A helyes nevelésnek a tanulók értelmi, szellemi tudásának és fiaikai erejének fejlesztésén kívül a tanulók érzelmi és akarati nevelésére is ki kell terjedni, alapját asonban mindenkor vallás-erkölcsi és hazafias alapjaiban leli. Ezen örökérvényű elvek szo'gála- tába állítja természetesen a Testnevelési Főiskola is nevelő és tanárképző munkáját s a szakismeretek elméleti és gyakorlati elmélyítése mellett hall gátéit nevelő lelkületű művelt, vallásos és hazafias, jellemes tanárokká, emberebb- emberré, — magyarabb- magyarrá képezi, hogy a szülők gyermekeiket mindenkor bizalommal és nyugodt lélekkel küldhessek hozzá, az emberpalántákat féltve fogják ők nevelni. A főiskola nagy gonddal, körültekintéssel és tervszerűséggel felépített órarendje ezt a célt igyekszik megvalósítani. A főiskola azonban fontos feladatának tekinti a már működő testnevelő tanárok továbbképzését is s nem feledkezik meg a társadalmi sportegyesületek és sportszövetségek részére szakoktatók kiképzéséről sem. Ezzel a második célkitűzésével az általános sportérdeknek kiván szolgálni s evógből úgyszólván minden évben a nyári hónapok alatt megrendezi a testnevelő tanárok és tanárnők, valamint elemi iskolai tanítók és tanítónők részére háromhetes to vábbképső tanfolyamát, amelyeken a testnevelés legutolsó eredményeit és megállapításait ismertetik a tanfolyam hallgatóságával, valamint több tanfolyamot a sport- és leventeokta- , tók kiképzése céljából. A harmadik j elgondolás — az orvostudományi szempont tudatában létesült a főiskolán a Sportorvosi Intézet és Tanácsadó, mely egyrészt a tesnevelés hatásait tanulmányozza a főieko'a hallgatóin és a társadalmi egyesületek versenyzőin, másrészt az összeB középiskolai sportolók felett orvosi szem pontból felügyeletet és ellenőrzést gyakorol. A Testnevelési Főiskola még csak 12 éves intézet, céltudatos és -tervszerű munkája azonban oly eredményeket hozott, amelyekkel kevés hasonló intézet dicsekedhetik. Tevékenységére — ami igen nagyjelentőségű és fontosságú tény — a kül föld is mindjobban felfigyel, egyre gyakoribbak a külföldi meghívások, amelyek nyomán aztán egyre több külföldi ifjú látogatja a mi főiskolánkat is. Az antik Görögországban mindenkinek hazafias kötelessége volt az olimpikonok neveit tudni. Ha azóta meg is változtak az állami, társadalmi berendezkedesek, szokások s ma már talán a feledés pora lepi el azoknak nevét is, kik az elmúlt nyáron vi lágraszóíó győzelmeikkel valóra váltották nagy költőnk jóslatát: A Magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez... Ne feledjük el azonban sohasem a főiskola nagynevű alapitóját: néhai gróf Klebelsberg Kuoó knUuszminisz- 1 terünket, aki felismerte a testnevelés fontosságát és lehetővé tette* hogy az egész magyar nemzet élvezhesse annak áldását. Az ő emlékének szól janak soraim is, amikor bo'dog örömmel készülünk nagy müve fiatal hajtásának küszöbön álló fogadására. Dr H~s. LEVENTE ÉS SPORT BHIOVE—BTSE 3:2 (I i O) Bajnoki. Biró: Lang. A tartalékos bácsalmási csapat keményen, de durvaság nélkül nagy iramot diktál mingyárt az első percekben és sok meleg h lyzetet teremt a bajaiak kapujánál, azonban a szívós Turul védelem sok kellemetlen helyzetet ment. A BMOVE védelme a félpályán várja a támadásokat, de azok elmaradnak. A 29. percben Gréczi a BMOVE első gólját kavarodásból szerzi meg. Fordulás után ugyancsak Gréczi eredményes. (2:0) Most a Turul egy kissé éíénkebben megy bele és Hirmann révén gólt ér el. Változatos lesz a játék képe, néha a Turul veszélyesebb, de egyelőre nem tud eredményt elérni, BMOVE csapatát közönsége lelkesíti és rövid „hajrá“ után Gréczi háromra növeli a gólok számát. Még néhány perc van hátra a mérkőzésből és a MOVE igyekszik az eredményt tartani. A Tnrul az utolsó percekben ll-es büntetőt rúghat, amelyből Kovács meg szerzi a mérkőzés utolsó gólját és így & végeredmény 3:2 lesz. Ezzel a vereségével a tavalyi bajnokcsapat az ötödik helyre jutott. KAC-Bácska 2:2 (2:1). Kiadó vagy bérbeadó bűz A bonyhádi Ignác-utca 13. számú, — azonnal beköltözhető ötszobás családi ház gyümölcsössel, bérbeadó, esetleg eladó. Bővebbet a kiadóban. 793 A bajnokság állása as őbií márkősések befejezése után 1937 nov. 28 ác: 1 VOGE 11 11 — 37—10 22 2 TSE 11 9 2 39—14 l! 3 MOVE 11 6 3 2 25-18 15 4 NSE 11 6 2 3 45—16 14 5 BTSE 11 6 2 3 37—16 14 6 MTE 11 4 3 4 20—31 11 7 BSE 11 2 5 4 21—26 9 8 BTK 11 3 3 5 22—34 9 9 BMTE 11 2 3 6 13—28 7 10 KSC 11 2 2 7 14—38 6 11 Bácska 11 2 1 8 13—23 5 12 KAC 10 — 2 8 6-38 3 Kiadó a „Tolnamegyei U|sigu Hírlapkiadó Rt. A g y ö n k i királyi járásbíróság mint telekkönyvi hatóság, 7041/1937. tk. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. Hőgyészi Takarékpénztár kfa hőgyészi bei. cég végrehajtatónak, Theisz tréler nős Mayer Terézzel hőgyészi lakos végrehajtást szén. védő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 800 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a gyönki királyi járásbiróság területén levő, Hőgyész községben fekvő s a hőgyészi 952. számú telekjegyzőkönyvben A t 1. sorszá s 366 hrsz. alatt foglalt ház 353. szám alatt udvartér, istálló és kerttel 915. □ öl nagyságú ingatlanból végrehajtást szenvedő nevén álló fele (V.) részre 1350 azaz Egyezerháromszázötven pengő kikiáltási’ árban elrendelte. Az árverést 1937. évi december hó 14, napján délután 3 órakor Hőgyész községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanilletőséget a kikiáltási ár felnél alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 °/„-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. te 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékoapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről ki llitott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. te. 147.. 150., 170. §§- 1908 :X.L te. 21. §). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál' magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908: XLI. te. 25. §,) Gyönk, 1937 augusztus 28. Dr Végh János 791 kir. járásbíróság! elnök. SUtőtanonc felvétetik Tóth Janos sütödéjében Szék- szárdon, Széchenyi-utca 22. alatt. 794 A szekszárdi kir járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. 14.060—1937. tkv. szám. Árverési hirdetmény-kivonat Tolnai Népbank rt. végrehajtatónak, Parrag. József és neje Bodai Lidia végrehajtást szenvedők ellen 900 pengő tőke és járulékai erejéig indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság Borbély Ferenc medinai la- utóajánlata következtében az 1908, évi XLI. te. 27. §-a értelmében újabb árverést rendel el, 900 P tőkekövetelés, ennek 1932 április 5. napjától járó 9'5°/o kamatai és lOOPSO fillér megállapított per- és végrehajtási költség, valamint a csatlakozódnak kimondott Medinai Hitelszövetkezetnek 937 P és 647 P tőkekövetelése és járulékai behajtása végett a szekrzárdi kir. járásbiróság területén levő, Medina községben fekvő s a medinai 946. számú betétben I. 1—4. sorsz. 424., 425., 426. és 427. hrsz. alatt felvett házra, udvarra 735, 319 és 366 Qöl szántóra és szérűs- kertre a Beltelekben, terhelve Parrag István és neje Mohári Katalin holtiglani lakás és eltartás iránti kikötményi jogával 1650 pengő kikiáltási ár mellett. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Medina községházánál megtartására 1937. évi december hó 21. (huszonegy) napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és -z árverési feltéteket a következőkép állapítja meg. | Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a. áme[y®í a magasabb Ígéret ugyanannyi *-ára kell kiegészíteni. I Szel szárd, 1937 szeptember 26. | 792 _ Dr Péter, kir. járásbiró,. Molnár féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd.
