Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-12-04 / 93. szám

Mai lapszámunkban benfoglaltattik a „Tolnamegyei Gazda" XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. december 4. (Szombat) 93. szám. LMMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztfiség és kludóhivatal: Felelős szerkesztő: Hirdetések árait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonnám: 85 Előfizetést di|t Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő BLÁZSIK F ERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.) A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlmét«> azéles hasábon milllmélersoronként 10 fillér, Mllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelvezetl^reklám-. eljegyzési, családi hír, valamint a nylltiér soronként 60 fillérbe kertit. wam Horthy Miklós névnapján A világháború vérzivatara b as azt követő rettenetes összeomlás után as első volt, aki dolgozni kezdett az ezeréves ősi magyar haza újjáépítő seért. Tizennyolc évvel ezelőtt egy ködös, szürke, hideg őszi napon le­rongyolódva, mindenünkből kifosztva és becsületünkben is porig alázva, szinte a végső kétségbeesés szélén állottunk. Akkor jött. Történelmi küldetéssel, rendületlen hittel, az ősi magyar erényekbe vetett bizalommal és szent reménységgel fogott hozzá országmentő feladatához. Akaratereje, szívóssága és bátor sága mögött a tiszta férfiúi jellem és a keresztény erkölcs aranyfedezete állott. Tudta, hogy a romokból kell az uj épülethez szükséges alapokat megteremteni. Látta a mérhetetlen anyagi és erkölcsi értékek pusztulá­sét és elaljasodását. Látta ai idegen szellemű és fajú ólomkatonák félre­vezető, lázitó,, becstelen rohamát a jobb érzés ellen, a gyárakban spe kuláló, papirbakancsot saállitó hiéna­hadak csapatát, a szétzüllesztett ma* gyár erők tobzódását, a bűn vad orgiáit, de, ennek a pokolbeli, dantei képnek a láttára sem csüggedett el egy pillanatra sem. Lelke legmélyéig, magyar szive minden érzésével átérezte a magyar ság sorsdöntő küzdelmét s minden idegszálának akaratot parancsolva jövőt épített. Szétforgácsolt, drága magyar erőket kovácsolt eggyé. Föl* síitotta a magyar katonai öntudatot B ősi, ezeréves hagyományokat, szent erényeket tett építő munkája funda­mentumának. Minden gondolatával a drága magar népen csügg és Bzere tetteljes gondoskodással figyeli, irá* nyitja a dolgozó milliók sorsának jobbraforditását célzó intézkedéseket, mert ideálja a megelégedett, gazdag és a béke áldásai révén minél boldo gabb Magyarország, Visszaadta a nemzet hitét, önbizalmát, megjelölte a fejlődés útját s bölcs kormányzá­sával ma is virrasst a béke, a rend és nyugalom felett. A nemzeti eszme és a keresztény erkölcB jegyében a magyarság összefogását hirdeti s igy a szebb jövő és boldogulás irányát mutatja, Ssemélye és működése világ* szerte megbecsülést szerez az or­szágnak és hogy hazánkról kezd már megváltozni a félrevezetett nyu­gati nemzetek véleménye, abban as övé a legnagyobb érdem. Névünnepa előestéjén akkor em­lékesünk méltóképpen, ha az ő nyom­dokain járunk. KöBzöntjük öt min. den magyar szivével. jTiszteletünk, szeretetünk, hálánk és hódolatunk az övé. A Gsonkaországban s a hatá- • rokon túl hívő magyarok fohásza I A Frontharcos Szövetség buda pesti VIII. kerületi főcsoportja vi téz Tóth András elnöklésével vasár­nap tartotta kösgyülését. Az elnöki és egyéb jelentések, valamint a zár­számadás és költségvetés letárgya láss után került sor aa általános tiszt újításra, amelyet lovag odrowaezi Sgpniewskg György nyugalmasott altábornagy, korelnök vezetésével ej­tettek meg. A budapesti VIII. ke­rületi frontharcos főcsoport ez alka­lommal tiszteletbeli elnökké válasz- | A világ nagy forgásában egy pil­lanat, intézmények életében egy je* lentéktelen kis határkő, az ember életében azonban már számottevő idő, ha az egy intézmény élén telt el, különösen akkor, ha ebbe a 25 esz­tendőbe a világháború, a forradal­mak és ezeknek gazdasági puszti tása is beleesnek. Ilyen huszonötéveB évfordulóhoz érkezett el Schneider János, lapunknak alapítója, hossiu éveken keresitül szerkesztője és fő­szerkesztője, a Szekszárdi Népbank Szövetkezet vezérigazgatója. Az 1912. év végén hívta a választmány többsége és bisalma a szövetkezet élére. En­nek a huszonötéveB vezetőműnkének évfordulóját a Szekszárdi Népbank igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint tisztviselői kara arra hasz­nálta fel, hogy az intézet vezérigaz gatóját a maga családi körében ün­nepelje és őt további szeretőiéről és ragaszkodásáról biztosítsa. November 30-án a Szekszárdi Nép­bank tisztviselői kara kereste fel ve­zérigazgatóját és Fent Károly cég­vezető pénztáros köszöntötte őt, em­léktárgyat nyújtva át neki. A vá­ratlan üdvözlésért meghatva mondott kösiönetet a vezérigazgató, aki ki akarta kerülni ezt a szokásos ünnep­séget, mert hisz, hogy ezt elérhette, abban nem neki, de a Mindenható akaratának és segedelmének van réssé. Másnap, december 1-én az igaz- { gatóság es felügyelőbizottság együt- I tes ülésén Kiss Lajos felsőházi tag, száll az ég felé: Isten áldd, óvd a nemzet vezérét. Legyen osztályrésze a nyugalom, a békés, boldog élet s add, hogy amit ö, a tengereken is mindig győztes admirális kezdett, azt mint ennek az árva, szegény nemzetnek a bölcsen kormányzó ve­zére folytassa és fejezse be teljes dicsőséggel. ^Gáncsov Károly. tóttá dr örffg Imrét azért az ered­ményes fáradozásaiért, amelyeket frontharcos bajtársai érdekében éve­ken keresztül kifejtett. A nagy meg­tiszteltetést jelentő kitüntetésben része van annak, hogy ez a főcsoport jó­részt ipsrosokből áll, akik ezen az utón is le akarták róni hálájukat dr örffg, mint a kézműipari érdekek lelkes és eredményes harcosa iránt. A közgyűlés Őrffyvel együtt tiszte letbeli elnökké választotta ár Horváth Istvánt, az OTI vezérigasgatóját is. apátplebános, alelnök- igazgató üdvö­zölte a vezérigazgatót, vázolván az intézet ezen utóbbi 25 éves küzdel­mét és értékelte azt a munkát, ame­lyet ezen gazdaságilag igen nehéz időkben Schneider János az intézet vezetésében kifejtett. Köszönetét mon­dott azért az igazgatóság és a több­ezer szövetkezeti tag nevében és Isten áldását kérte további működésére. A felügyelőbizottság nevében Hor­váth Ignác köszöntötte a vezérigaz­gatót, mint akihez igen bosszú ba­rátság és többféle kötelékek fűzik. Tanítómestere volt mipt kis iskolás­gyereknek, később együtt dolgoztak a Tolnamegyei Közlöny hasábjain, majd mindketten szerkesztők let­tek, a Szekszárdi Népbanknál pedig 1901 tői kezdve működnek együtt. Közvetlen ssemlélője volt tehát an­nak a munkának, amelyet mint vá­lasztmányi tag és később, 25 éven keresztül, mint vezérigazgató az in­tézet felvirágoztatása érdekében ki­fejtett. Mint a felügyelőbizottság el­nöke köszönetét mondott azért a mun­káért, amelyet Schneider János a Szekszárdi Népbank és a működési körébe tartozó többezer kis ember érdekében kifejtett. Schneider János elérsékenyülten mondott köszönetét az igaigatóság és felügyelőbizottság nevében kifeje­zett elismerésért és jókivánatokért. Egy-két vonással vázolta a 25 évnek küzdelmeit, Kiemelte az intézet éle- ■ tében azon két fontos momentumot, ' amely lehetővé tette, bogy a Szék ssárdi Népbank a nehéz gasdasági harcot átélhette. Az egyik forduló­pont — mondotta — a Mezőgazda­sági- Kereskedelmi Részvénytársaság és a Szekszárdi Népbank közötti kap­csolat létesítése volt, amely testvéri kapcsolat lehetővé tette, bogy a de­valvációs időkből vagyonának egy részét a Népbank átmenthette. A másik fordulópont — mondotta — az OKH-val 1921- beni szorosabb együttműködés elhatárolása volt. — Ezen hatalmas nagy altruista intézet­tel való kapcsolat lehetővé tette, hogy a Szekszárdi Népbank a vidéki szö­vetkezetek legnagyobbja lett és Tolna vármegye pénzintézetei között is te­kintélyes helyet foglalhat el. Azt, hogy az intézetet 25 éven át ered­ményesen vezethette, az isteni gond­viselésnek és segítségének tudja be elsősorban, asután pedig igasgató- sága és felügyelőbizottsága értékes támogatásának ób tisztviselőtársai kö­tél esség tudásának. Neki a 25 év küz­delméből csak az az érdeme vau, hogy megtette, amit ígért, amidőn vezérigazgatói Misi elfoglalta, hogy nemcsak vezetője, de első munkása is kíván a ssövetkezetnek lenni. Mi­dőn még köszönetét mondott az igaz­gatóságban és felügyelóbizottságban helyet foglaló Horváth Igoáo, Hock István és dr Horvát Jenő igasgató társainak, akik az 1912. év december hó l*én tartott választmányi ülésen az ő megválasztását lehetővé tették, —- ígérte, hogy amíg a Mindenható aka­rata azt lehetővé teszi, továbbra is az eddigi köteiesBégtudással fog bbö* vetkezető és annak kötelékébe tar­tozó szövetkezeti tagok érdekében munkálkodni. Schneider János vezérigazgató ne­gyedszázados jubileumáról bizonyára a legnagyobb megbecsülés érsésével szeres tudomást Szeksaárd és kör­nyékének közönsége éppúgy, mint a vármegye hiteléletének minden vezető faktora. Emberfeletti munkát végzett az intézet élén és hussonöt év alatt mindig azért harcolt, hogy az 1872. évben alakult Népbankot a nehéz időkön átvezesse és felvirágoztassa. Igen súlyos időkben nehesedett vállaira a vesetés terhe. Alig hogy rendbe hozta a meglehetősen elhanya­golt intézetnek ügyeit, a hamarosan reánkazakadt világháború veszélyez­tette a régi intését vagyonát. Ennek a vagyonnak a megmentésére alakí­totta meg Schneider János a Mező­gazdasági- Kereskedelmi RéBivénytár saságot, amely konjunkturális Uslet átvette a Ssek ssárdi Népbank ingat­lanait és lehetővé tudta tenni a tiszt­viselők illetményeinek a zavartalan folyósítását olyan viszonyok között, amikor a pénz értéke nspról-napra csökkent. Az ő elgondolása és fárad­hatatlan munkája így mentette át a Mezőgazdasági Rt. részvényeiben az intézeti vagyont, kijelölte egyúttal a fejlődés útját is as általa megalapo­zott tekintélyes intésmény számára. A Szekszárdi Népbanknak a tár* Egyes szám ára 12 fillér» Őrffy Imre újabb kitüntetése Schneider János vezérigazgató huszonőtéves jubileuma

Next

/
Thumbnails
Contents