Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-09-01 / 67. szám
XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. szeptember 1. (Szerda) 67. szám, Szerkesztősét; és Id adóhivatal: Felelős szerkesztő: Hirdetések árai i Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blóflzetésl difi Egész évre — 12 pengő || Félévre _______6 pengő BL ÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán éa szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.! A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter azéles hasábon mtlllmélersoronként 10 fillér. Alláatkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi bír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Nemzeti egység Gyönyörűen bontakozott ki dr Peresei Bálának, a bonyhádi kerület képviselőjelöltjének vasárnapi program- beszédében a nemzeti egység. Dr Peroiel Béla otthagyta a díszt, hatalmat ás anyagi megélhetését biztosító alispáni síéket, mert agy éreite, hogy a mindenekíelett álló nemseti érdek ast kívánja tőle, hogy Pékár ■Gyula elhaláloiásával megüresedett bonyhádi kerület képviselőségét vállalja és felvegye Tolna megye német anyanyelvű, de nemzeti ériéstől áthatott válasstó polgárainak támogatásával a harcot a német nemzeti- ségtt isgatókkal ssemben. Nem as egyéni érvényesülés, a pártpolitikai jsempont, hanem a mindenek felett álló nemseti cél lebegett dr Percsel Béla előtt a jelöltség vállalásánál. Est a férfias kiállást, a mai pártérdekektől felzaklatott és hangos politikai életben meglepő egyértelműséggel ismerték el a különböző pártok. A Nemseti Egység hívei, a Keresztény Párt éB a Független Kisgazdapárt egyöntetűen arra as álláspontra helyezkedtek, hogy Percsel Béla jelöltsége nemseti vállalkozás, sz ő győzelme a magyar nemseti érzés diadala a pángermanismnssal ssemben és a győselem esélyeinek pártérdekekből való gyengítése semmivel sem megindokolható cselekedet volna. Annyit hallottunk beszélni a nemseti egység frontjáról, de ennek testté válását a bonyhádi kerület mostani választásánál észleljük először. Igazi öröm és büszkeség tölt el bennünket, hogy Tolna vármegye egy kerületében nyilatkozott meg első Ízben ily szép formában a nemzeti egység. Néhai Pékár Gyula, aki impozáns külső megjelenésével és nyugateurőpai nagy műveltségével annyiszor tört a külföld előtt lándzsát a magyar érdekekért, még halálával is szolgálatot tett rajongva szeretett fajának: a szerteszét húzó magyarságot az ő örökének betöltésében egyesítette dr Perczel Béla támogatására. Ennek a kis országnak igen sok embere csodálkozik azon, hogy miként sikerült dr Peresei Bélának, aki már többször elhárította magától a képviselői mandátumot, a németnyelvű többségből álló bonyhádi kerületnek választóit oly impozáns egységben maga köré csoportosítani, úgyhogy vele szemben másodrangu kérdéssé vált a pártkérdés. De aki ismeri ezt a kerületet, azt a szoros kapcsolatot, amelyben a Perczel- család évszázadok éta áll a völgységi járás lakéival, az könnyen megérti. A Percsel család tradíciói mindig a közélet becsületes, egyenes és nyilt szolgálatában domborodtak ki. Aföldes- ur segítő keze és jétanácsai irányították ennek a kerületnek józan és iparkodó népe életküsdelmét, nem csoda tehát, hogy az 1725. év telepesei a Peresei családban az atyai gondoskodást tapasztalván és érezvén, a jövő generációt az uj földes- urakhoz, — akik őseik hagyományát szentnek tekintették, — a hála, szeretet és nagyrabecsülés érzései fűzik. Esek a szép emberi erények lobbantak ki moBt oly messzehaté világító fénnyel a bonyhádi képviselőjelölés alkalmával, amelyek bevilágítják e csonka hazának minden szögletét. Dr Percsel Bélának, aki párton- kivttli programmal vállalta a jelöltséget, hogy szabad legyen és korlátozás nélkül elmondhassa mindig meggyőződését, hazafias aggodalmait és önzetlen gondolkodásával egy uj irányt jelöljön meg a magyar politikai életben, sikerült a nemzeti egység gondolatát valéraváltani. Nem kérte és mégis elnyerte a hazafias érzésen álló pártoknak támogatását. —■ Megvan minden biztosíték arra, hogy ezzel zz impozáns nemzeti fellángolással és összeforrással szemben, elül az a nemzetietlen törekvés, amely az utóbbi években el akarta terelni a völgységi járás német anyanyelvű lakéit ősi állásfoglalásuktól és éket akart verni a Thüringiábél, a Fekete erdő vidékéről a török által kipusz- titott területekre jövő németséget szeretettel fogadó magyarság és a telepesek utódai közé. El akarta szakítani éket egyelőre csak érzésben, attól a hazától, amely a mindennapi kenyér mellett megadta nekik a jogokat és biztosította részükre a boldogulás lehetőségét. Magam is a Mer cyó-féle telepítés leszármazottja vagyok és csak hálával gondolok azokra, akik őseimet megértő barátsággal fogadták a magyar földön. Sem azoknak, sem nekünk, leszármazottaknak nem volt jogos okunk panaszra a magyarsággal szemben, rút hálátlanság volna tehát minden olyan törekvés a telepesek leszármazottjai részéről, amely | ennek a megtépett országnak erejét I gyengíteni kívánná egy más nemzet érdekeinek ok- és oélnélküli propagálásával. Dr Peresei Béla előrelátható egyhangú megválasztásában a magyar nemzethez hú, a magyar vendégfogadást el nem feledé német anyanyelvű polgároknak hálája fog impoiánsan Vitéz dr Thuránszkg László aug. bé 28 án, szombaton délelőtt 10 érakor a vármegyeházán Tolna vármegye országgyűlési képviselőivel, felsőházi tagjaival, a közigazgatási bizottság és kisgyülés tagjaival és többekkel a törvényhatósági bizottság vezető tagjai közül értekezletet tartott abból a célból, hogy a dr Perczel Béla lemondásával megüresedett alispáni állás betöltése kérdésében állást foglaljanak. Az értekezleten résztvettek: gróf Apponyi Károly, gróf Apponyi Rezső, dr Bernáth Béla, Bernrieder József, dr Bartal Aurél, Bodnár István, Csapó Dániel, báré Fiáth Tibor, Frey József, dr Géssy Tibor, Hanzély János, Horváth Károly, dr Herczeg Elemér, báró Jeszenszky József, Kiss Lajos, dr Kovács Sebestény Endre, dr Kancser Jenő, dr Lányi Márton, Létay Gyula, dr Leopold Kornél, vitéz Makray Lajos, Müller Róbert, Nagy Lajos, Nagy János, dr Nemes József, dr Örffy Imre, Papp János, dr Peresei Béla, dr Pesthy Pál, Pongrácz Lajos, Schneider Gábor, Schneider János, gróf Széchenyi Domonkos, Sztankovánszky Tibor, báré Schell József, SipoB Ernő, dr Vér- tessy László. Az értekezletet vitéz dr Thu- ránszky László főispán nyitotta meg és ismertette a közelmúlt eseményeket, amelyek maguk után vonták dr Perczel Béla lemondását. Röviden méltatta a távozó alispán érdemeit és köszönetét fejezte ki neki az eddig is élvezett baráti támogatásáért. Tájékoztatta a megjelenteket, hogy a megüresedett alispáni állásra eddig hárman jelentették be nála pályázási szándékukat, Scbultheiss Rezső vm. főjegyző, Szongott Edvin központi főszolgabíró és dr Szabó Elemér, a tamási járás fészolgabirája. A maga részéről Szongott Edvin központi járási főszolgabírót ajánlotta jelölésre az értekezletnek, mint olyat, akit szakképzettsége, nagy közigazgatási jártassága, eddigi hivatali múltja és társadalmi szereplése alapján az alispáni állásra méltónak tart. Felkérte az értekezleten jelenlevő lemondott alispánt, hogy mint a pályázni szán- dékoaóknsk éveken keresztül volt hivatali főnöke, tájékoztassa a maga részéről is az értekezletet és tegyen konkrét javaslatot. Dr Perczel Béla vitéz dr Thuránszky László főispán búcsúszavait megköszönve, a maga és oly módon megnyilatkozni, hogy amire a bonyhádi kerület képviselőjelöltje büszkén Bzámit, ez a választás tisztaságában, egyenes érzéB megnyilatkozásában például fog szolgál- i hatni az uj követküldési harcokban. részéről az alispáni állásra, mint legalkalmasabbat, Szongott főszolgabírót ajánlja. A következő felszólaló, dr Pesthy Pál, Peresei Bélának részben alispáni működéséért, részben pedig azért, hogy a bonyhádi választókerületben a jelölést elfogadta, köszönetét fejezte ki. A maga részéről is Szongott mellett foglalt állást. Felszólaltak még: Dr örffy Imre, gróf Apponyi Rezső, gróf Apponyi Károly, Kiss Lajos, báró Fiáth Tibor, Hanzély János, dr Bernáth Béla, Bernrieder József, báró Sohell József és dr Bartal Aurél. A felszólalók valamennyien Szongott Edvin központi járási főszolgabíró jelölése és lehető egyhangú megválasztása mellett foglaltak állást. Gróf Apponyi Rezső bejelentette az értekezletnek, hogy külföldről Budapestre érkezve, a legnagyobb meglepetéssel olvasta nevét a sajtóban, mint alispán jelöltét. Bejelentette, hogy a bir teljesen hamis, soha nem foglalkozott a gondolattal, hogy az alispáni állásra pályázzék. A felszólalások elhangzása után az összes jelenlévők elfogadták Szongott Edvin jelöltségét s egyhangúlag kimondották, hogy őt a jelölő értekezlet alispán jelöltjének tekintik és megválasztása érdekében mindent megtesznek. Egyhangúlag leszögezték azt az óhajukat, hogy az alispán- választás egyhangú legyen. Ennek érdekében felkérték zz elnöklő főispánt, hogy lépjen összeköttetésbe Schultheisz Rezső vármegyei főjegyzővel és dr Szabó Elemér főszolgabíróval és a vármegyei közérdekre való hivatkozással hasson oda, hogy az alispáni állásra ne pályázzanak. Ezzel az értekezlet a főispán rövid köszönő szavaival véget ért. • Ugyancsak értekezletet tartottak a Szekszárdon lakó törvényhatósági bizottsági tagok. Az értekezleten résztvettek: Dr Treer István, dr Tolnay Sándor, Reicht Sándor, Pir- nitzer Ede, Létay Gyula, Csapó Jenő, vitéz Simon Simon, dr Leszley Alajos, Debulay Imre, Frey József, Schneider János, Kiss Lajos, Hangéi Andor, dr Leopold Kornél, dr Novák Miklós, Surgótb Aladár, Saabé János, Diczenty László, Kovács Dávid, Bodnár István, Horváth Károly, dr Horváth Jenő ős dr Csányi László. Az értekezlet Kiss Lajos apát, felsőEgyes szám ára 12 fillér* Szongott Edvin a főispánt értekezlet alispán lelőnie
