Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-08-28 / 66. szám

1937 augusztus 28. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG — Halálozások. Bugalla Béla, a dombóvári áll. elemi iskola uyugal- pasott tanítója, f. hó 25-én délután «a utcán összeesve, saivssélhiidés kö vetkeztében elhunyt. A közszaretet- ben álló öreg ur Illaván, Trenosén- megyében született éa elóbb a Fel­vidéken volt a magyar kultúra tér jesztője, majd a csehek kiutasították és aióta nyugalmazásáig a dombó­vári áll. iskolának volt tanítója. Ha­talmas zenei tehetséggel megáldott kiváló magyar tanító volt és oda­adó munkása a nemzeti kultúrának. . Dr Kocsis Mihály saeksaárdi kir. ügyész apósát vesztette az elhunyt­ban, aki a Felvidék számos előkelő családjával állott rokonságban. Dom­bóvár értelmiségének impozáns rész­vételével lefolyt temetésén dr Hal­mos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő vezetésével részt vett a dombóvári és njdombóvári áll. isko­lák tantestülete és a környék tanító­sága is. Schwartzkopf János zombai ma­gánzó, f. hó 26-án, életének 73. évé­ben, rövid szenvedés után elhunyt és a róm. kát. hitvaUás szertartása sze­rint 27-én helyezték örök nyuga­lomra a zombai sirkertben. Gyászol­ják a Szép, Kelemen, Lépőid és Bar- «kies családok tagjai. — Súlyos kerékpárbaleset. Széki Pál 38 éves decsi lakost eszméletlen állapotban szállították a szekszárdi közkórházba. Kerékpáron ment Ói­kéról Decsre és még nem tudják, hogy egy szembejövő kerékpárnak, vagy egy fának ment-e. Állapota súlyos. Szombaton és vasárnap Jan Kiepura főszereplésével Szerelmes város Énekes, zenés vígjáték Magyar világhiradó a magyar—német uszómérkőzés Berlinben — Elgázolta a vonat a vásárról hazatérő gazdát és a tehenét. E hó 19 én, csütörtökön délelőtt Előszál­lásra hívták a dunaföldvári mentő­ket. A paksi Bzemélyvonat közvetlen 1 a vasútállomás elhagyása után el- ütötte Sóki István 21 éveB előszállást gazdálkodót, aki az egyik dülőutról a vasúti sínekre térve, tehenét akarta a vásárról hazavezetni. A mozdony kerekei a gazdálkodónak mindkét lábát térdtől lemetszették. A tehenet darabokra szaggatta a vonat. Mire a mentők kiértek, Sóki István meg­halt. — Orvtámadás. Horváth István 41 éves pusztahencsei gazdálkodó e hó 21 én a nagydorogi búcsúról ment hazafelé. — Az utón két ismeretlen egyén megtámadta és karókkal fejbe- verte. A gazdát beszállították a szék- ' szárdi közkórházba, sérülése súlyos. A csendőrség a támadók kézrekeri- Lésére nyomozást vezetett be. —Balesetek. Horváth József 29 éves vajtai földműves folyó hó 24-én ittas állapotban megszédült, elvágó- dott és a jobbosomén súlyosan meg­sérült. — Farkas József 27 éves grábóci vályogvető cigányt mulató­társai egyike piacekulccsal fejbe­vágta és a sérülés következtében orbáneot kapott. — Szalai Erzsébet 7 éves sárpilisi kislánynak a forgó kutkerék elkapta ruhája ujját éa a jobbkarját kicsavarta. — Uszléber Antal 39 éves tolnai lakos munka közben elesett és a balkarja eltörött. — Lakner Erzsébet 24 éveB tápéi lskost a csikó arculrugta. — Tóth -József 57 éves dunapentelei lakos -Hőgyészen a lováról leesett és a jobbkarja eltörött. — Kozma József 28 éves tolnai gazdálkodót a lova a szirtijén erősen megrágta. A sérül­tek a szekszárdi kórházban ápolják. Termeljünk takarmánykáposztát Irta: Csiky Pál. Amilyen. nagy szerepet játszik a gyümölcs és a zöldségféle az ember táplálkozásánál, annyira nélkülözhe­tetlenek a különböző zöldtakarmá* nyok állataink takarmányozásában. A söldtakarmáoyok kitűnő étrendi hatásánál és nagy vitamintartalmánál fogva a szervezet felépítésében és bizonyos betegségekkel szemben az ellenállás növelésével bir jelentőség­gel. Allatálományunk, különösen a tehenek zöldtakarmánya a késő őszi és téli időszakban ad nagy gondot a gazdának. A cél ugyanis mindig az legyen, hogy a zöld takarmányt) zást minél tovább tudjuk adni tehe­neinknek és lehetőleg a téli hónapok alatt se maradjanak vitaminban gaz* dag zöldtakarmány nélkül. A célunk keresztülvitelét igen megköanyiti, ha termelünk (marhakáposztát) takar­mánykáposztát. A marhakáposzta, csapadékosabb dunántúli vidékeket véve alapul, aratástól január első feléig, szolgáltat jóiztt takarmányt. Termesztésére a középkötött, jóerő­ben lévő, üde fekvésű talaj alkalmas, ilyen helyen fejlődik legjobban. A megtrágyázott talajt az ősz fo­lyamin mélyen szántva, tavasszal porhanyitva gondosan készítjük elő a marhakáposzta alá. Március végén vetjük el 60 cm sortávolságra, az első kapálásnál 30 cm-re egyeljük ki. Vetőmagszükséglet kb 3—4 kg. Termesztésénél talán az egyetlen ne­hézséget az adja, hogy a tenyészideje alatt megkívánja, hogy a szükséghez képest 1—2-szer megkapáljuk. A termés holdanként kb. 200—280 q káposztalevél lehet. Termesztése kü­lönösen kisgazdaságoknál bir nagy jelentőséggel, ahol kisebb állomány lévén, a marhakáposzta leveleinek a szedése nem jelent megterhelést — Ugyanis a levelek letörése a száron alulró felfelé haladva történik és a gazda csak annyit tör le a már ki­fejlett, halványodni kezdő levelekből, amennyire teheneinek a takarmányo­1 Jlfetffe» cfi kmuiéá MÓL Uf 7930'US PHILIPS rádiók eMt! zásához esetenkint épp an szükséges. A törést igy végezve a marhakápoazta júliustól, jannár első feléig ad jó zöld­takarmányt. A lelevelezett kórót pe­dig összevágva, a sertésekkel lehet feletetni. A marhakáposzta termesztésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy nemcsak a zöldtakar­mányozás idejét tudjuk meghosszab­bítani, de jelentős fehérje tartalmánál és magas tápláló értékénél fogva az állatokat bő tejtermelésre készteti. A fentemlitett tulajdonságokat -figye­lembe véve, a marhakáposzta ne maradjon ki az 1937/38. óvi vetési előirányzatunkból. Holland iamboree Jamboree 1 Magyar fülnek már nem ismeretlen ez a szó. Négy évvel ez­előtt Gödöllőn találkozott a világ cser- készifjusága, az idei cserkésztalál­kozót pedig Hollandiában, egy szép erdős tengermelléki helyen tartották. Erre a világjamboreera Magyar- országot is meghívta a rendezőség. Négyszázötven fővel képviseltette ma­gát a magyar cserkészet. Juliu9 28-án a hárshegyi cserkész- parkból indult ez a csapat a buda­pesti keleti pályaudvarra és az el­utazás ünnepélyes részleteit a rádió is közvetítette. Lassan megindul a szerelvény, min denki elfoglalja a helyét, majd kéz dünk a vacsorára is gondolni. Rülör Meghivő. A Szekszárd és Környéke Strandfürdő Részvénytársaság 1937 augusztus 25-re meghirdetett rendes közgyűlését határozatképtelenség miatt nem tarthatta meg és igy azt — 1937. évi szeptember hó 12-én délelőtt 9 órakor Szekszárdon, a város polgármesteri hivatalában tartja meg, amelyre a t. részvényesek az alapszabályok 9. §-ára való utalással, tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat s 1. A közgyűlés jegyzőjének megválasztása és két jegyzőkönyvi hitelesítőnek ki­választása. 2. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság évi jelentésének tárgyalása és ezzel kapcsolatban 1936. évi zárszámadások és mérleg előterjesztése, illetve megállapítása. 3. Az évi veszteség megállapítása és miként való fedezésére vonatkozó előterjesztés. 4. Az igazgatóság és ielügyelőbizottság részére szóló felmentvény feletti hatá­rozathozatal. 5. Az alapszabályok 18. §-a értelmében az igazgatóság kiegészítése. 544 6. Esetleges indítványok. Szekszárd, 1937 augusztus 13. líiftéz Vendel István elnök. *** Jegyzet. 12. §. A közgyűlésen személyesen megjelenő oly részvényes gyako­rolhatja szavazati jogát, aki az ideiglenes részvényjegyzési elismervényeit a közgyűlés megkezdéséig a Szekszárdi Népbank Szövetkezet pénztáránál letétbe helyezte es azt elismervény bemutatásával igazolja. konyhakocsi van, ott fősnek. Tia óra­kor lefekvés (már aki aludni tud) a kicsik a csomagtartókba, a többiek a padokon meg a padlón. Fél 12 Hegyeshalom, A vámőrök végignésik a szerelvényt. Fél 3, Wien alatt ro­bogunk át. Máj jön St. Pölten. Még sötét van, csak a város lámpáit lát­juk, Linz. Nyolc óra előtt öt perooel Salzburgba érkezünk. Kis osztrák cserkészek fogadnak tilinkószóval. Kiszállunk, sorakozunk, majd átme­gyünk a sebes Salzaohon, megnéz­zük Mozart szülőházát, szobrát és bejárjuk az egész vároBt. Érdekes, hogy mennyi nő bicikli­zik. Fiatal, őszhaju egyaránt robog a biciklin. A férfiak pedig rövid bőr- nadrágban. A nadrágok bizony jó zsírosak. Délben utazunk tovább. lh lőre­kor elérjük a német határt, az első államáson három nagy horogkeresz- tes zászló fogad. Az összes vasúti tisztviselők „heilu-lal köszöntének. Két óra múlva már Münohenben va­gyunk. Német katonatisztek fogad­nak, de nem állunk sokáig. Végig­robogunk a szép német tájakon, sőt magyar vonatkozású helyet is érin­tünk : a Lech folyót, Augsburgot. Würtzburgban egy kis pihenőt tar­tunk. Frankfurtnál beköszönt az este, az egész alsó Rajna mellett éjjel ro­bogunk el. Másnap reggel 5 órakor elérjük a hollandi határt. Az állomáson holland cserkészek fogadnak, ezek kíséreté­ben utazunk egészen Vogelenzangig. Az óránkat 20 perccel előre kellett igazítanunk. Tipikus holland tájakon utazunk keresztül: szélmalmok, sok­sok apró csatorna. 7 óra körül beérkezünk Amster­damba, nem hiába nevezik észak Velencéjének, tele van csatornával meg hajóval. — Később Haarlembe érünk, majd 8 órakor Vogelensangba. Egyéni felszerelésünket hátunkra vesszük és bemasirozunk a tábor­helyünkre. Nagy üdvrivalgással fo­gadnak a lengyelek, ök egy nappal előbb érkeztek ide. Délelőtti Pro­gramm táborverés, délutáni látogatás a lengyel táborban. Itt nagyon meg­szerette egymást a két nemzet ifjú­sága, ezentúl mindig együtt lehetett látni a magyart meg a lengyelt. Julius 31-e tábornyitás napja.^A A díszpáholyban a holland királynő és Baden Powel (Bi Pi.) Minden nem­zet zászlóival vonult fel. Az ünnep­ség végén a világ minden részéről egybegyült cserkészek összekeve­redve beszaladtak a tribün elé. Mel­lettem egy ceyloui fekete, angol ja­maikai, mexikói, kínai áll. Őt óra­kor véget ért az ünnepség, haza- vonultunk. Este altábortüz. A tábor- . tűzvezető magyar cserkésztiszt. Sok I exotikus nemzet szerepel: örmények, 1 egyiptomiak stb., stb.

Next

/
Thumbnails
Contents