Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-08-20 / 63-64. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 augusztus 20. Ssekszárd megyei város polgármesterétől. 6015—1937. szám. Hirdetmény. A város hivatalai és intézményei részére az 1937/38. évi idényre szükséges 800 méteronázsa hazai k6szén és 890 méter- mázsa tűzifa szállítására versenytárgyalást hirdetek. Az ajánlatok 1937. évi augusztus hé 28-án délelőtt 10 óráig adandók be zárt borítékban Szekszárd város iktató hivatalában, ahol a szállítási feltételek díjtalanul beszerezhetők. Siekzzárd, 1937 augusztus 17. Vitéz Vendel István 531 * polgármester. nyitására vonatkozó és az alispánnak több fegyelmi ügyben rendelkező vég- határozatát, valamint az alispán leiratát a fertőtlenítő munkálatokat végző városi alkalmazottak átalányának megállapításéra. Az iparostanonciskolai igazgató diját évi 1000 pengőben, az oktatók óradiját heti tanóránként 106 pengőben állapította meg ezután a közgyűlés, amely jóváhagyta ennek az iskolának múlt tanévi számadását és elfogadta jövő tanévi költségvetését. A városi árvaszéki előadó helyette * séül dr Cs. Papp Jenőt és dr Niki tits Sándort jelölte ki a képviselőtestület, majd határozott a városi pénztár lopás és betörés elleni biztosításáról, valamint a sírásó- és kriptanyitási dijak újabb megállapításáról. A Szekszárdon megnyitandó államilag engedélyezett zeneiskola léte sitése érdekében dr Aldor György informálta az ügyről a képviselőtestületetet, amely a jövő évre 1200^P I támogatást szavazott meg az uj in- | Ás élet mint egy zavaros folyam, mint egy szennyes áradat hömpölyög tova és sodorja magával, akiket elkapott, minket, akik élünk. Kavargó hullámai közt évezredek óta tülekedik a Végzettel, várja iszonyatos lusáját az életért a tajtékzó babok örök lakója, az ember. Tehetségéhez és erejéhez mérten ki kell venni a részét ebből a küzdelemből mindenkinek, egyénnek és közösségnek foglalkozási ágra való tekintet nélkül, mert est követeli, erre kényszeríti a legmeggyőzőbb tényező, amely valaha mint inditó ok szerepelt: az élet- ösztön. Kiveszi a részét ebből a harcból a mezőgazdaság is, amely fegyvereivel: a többtermeléssel, az okszerű gazdálkodással, a termesztendő növények helyes megválasztásával szintén azon erőlködik, hogy felszínen tudja magát tartani, hogy amennyire i lehetséges, érvényesülni, boldogulni ! tudjon. tésménynek, azzal, hogy hasonló célú előirányzatból a folyó évben 250 P-t juttat a zeneiskolának. A HONSz tolnamegyei és szekszárdi csoportjának a Szekszárdon lakó hsdirokkantak segélyezésére a jövő évben 400, az azután következő esztendőre pádig 1000 pengő segélyt szavazott meg a kisgyülés. Erre a küzdelemre készítenek elő, izmositanak itt az iskolánkban is két év alatt mindenkit, mert kint a nagy vizsgán, az igazi vizsgán, hol elmarad a tankönyv és elmarad a tanári osz- táíykönyv, nem lehet tétovázni, tévedést kizáróan felelni kell. Aki pedig rosszul felel, az a saját bőrén érzi az elégtelen osztályzat anyagiakban is jelentkező kellemetlenségeit. A tanulás szükségességét úgy gondolom nem kell hosszabban bizonyítani. Tanulni és többet tudni, ma olyan irányzat, amelyet minden túlzás nélkül lehet általánosnak nevezni. A rossz gazdasági helyzet, a boldogulás útjába tornyosuló sok akadály mind olyan dolgok, amelyek több és több tudást- kívánnak. A rátermettség valamely foglalkozási ágra még nem elég, kell, hogy mindenki külön, szakirányban ki is képezze magát, mint ahogy meg is teszik az összeB iparágaknál már rég- | óta. Csupán csak a földmivesség állt hoBszu ideig szakoktatás híján s ezt a nagy hiányosságot, mely a gazdatársadalom nevelésében mutatkozott, hivatottak pótolni a mezőgazdasági szakiskolák. A szekszárdi m. kir. mezőgazda- sági szakiskolánsk, amely itt városunk mellett épült, szintén az a rendeltetése, hogy tanítson. A legszebb és legmagasztosabb, amelynek bzoI« gálatában valaha intézmény állott. Itt nőtt ki a széljárta pusztán, hol a hegyvidék és a rónaság találkozik, a magyar televényből, amelyből az acélos búza, az élet is születik. Temploma a rónának, a pacsirtadalos magyar mezőnek. A föld szagában érlelődik, pácolódik itt mindenki, mely behatol a termeibe, átitatja a falakat és a lakókat. Elcsendesült, szunnyadó falai közt nyári éjjeleken a pusztai szál muzsikál halkan ősi éneket. A megejtő dallamhoz szöveg is jár, gőzölgő, harmatos mezők suttogó izenete: „Az enyém vagy 1" És igen az övé, a magyar földé. Ha iskolánkat a föld templomának neveztem, akkor szentélye csak a tanterem lehet. Itt élünk mi. ötven szív a föld szivével dobbanik és ötven agy a föld jegyében dolgozik. Az előadói táblán amit rajzol a kréta, az óda a növényhez, az emelvényen elhangzó előadás pedig hősköltemény a mezőgazdaságról: „Ének a búzamezőkről“. Iskolánk és az élet Irta és elmondotta: Reiter Ferenc mezőgazdasági szakiskolai tanuló. Tanulmányaink súlypontú B m . gazdasági termelés három sarkalaté tényezőjére esik. 101 Mindenekelőtt megismerjük a fai det, amelyen élünk és verejtékezünk b amelytől munkánk eredményét ii várjuk. Fontos, hogy mindenki, aki a barázdát járja, tisztában legyen . föld életfeltételeivel és szükségletei vei, mert a termőföld éli Ha pedig ól, akkor mug is halhat. A földet tehát ápolni és termesstendő növényeink érdekében táplálni kell. Tápláléka a trágya, melyet legtöbb helyen még nagyon mostohán kezelnek és nem becsülnek eléggé. De miért? Azért, mert nem ismeri az illető gazda a trágyában zajló életet és nem tudja, hogy a benne végbemenő bomlási folyamatok kellő irányítása mellett psngőban is kifejezhető haszonra tehetne szert. A talaj művelés terén mostanában egészen nj eljárásokról olvashatunk a szaklapokban és hallunk magyarázó előadásokat tanárainktól. Ilyen nj irányt képvisel az ekenélküli gazdálkodás is, amely idestova túl nő a kísérletezés szakán és komoly eredményekről számolhat he. Kérek kedves gazdatársaim mindenkit, hogy ne helyezkedjék szembe senki az ilyen és ehhez hasonló újításoknak kipróbálás nélkül azzal az állásponttal: „Ahogy csinálta a nagyapám, úgy végzem ón is“. Hiszen ha van foglalkozási ág, akkor éppen a mezőgazdaság az, amelynél nem lehet állandó szabályokat, — örökérvényű törvényeket felállítani. Lehet, hogy ami ma helyes volt, holnap már idejét múlta dolog lesz. Ezért jelszavunk legyen: „Soha le nem maradva, mindig a korral haladni“. Tanulmányainkban foglalkozunk a növény életével és bonctanával általában és az egyes növények termesztési feltételeivel részletesen. Érthetővé válik előttünk világot építő, teremtő munkája, mely összeköti a halált az élettel, mely hidat ver az ősi mozdulatlanság és a folyton változó, gomolygó élet között. Azaz, a szervetlen anyagokat különleges belső munkája révén átgyurja, átformálja, megemészti, mely folyamat után az t anyag már él, illetve életre alkatMagyar emlékek az Adrién Irta: Dr Balázs Győző. A DubrovackaPlovidba A lex an dar nevű luxushajóján tettem meg az utat. Kopár, karsztos hegyek közt hosszú hullámbarázdát hagyva maga után, úszik a hajónk. A távolból még látszik a terraszosan épült Fiume és Susak szép panorámája, majd beérünk a Krk (Veglia) sziget és a part által alkotott sziklaszorosba. A nap vakitóan világítja meg a fenséges rideg tájat, ahol egy csepp zöld nem tarkítja a kopár hegyoldalakat. A Dubrovniki Hajózási Vállalat (Dubrovaőka PlovidbaY és az Adriai Tengerhajózási Vállalat (Jadranska Plovidba) kora tavasztól késő őszig olcsó turistajáratokat tart fenn a dalmát tengerparton, amelyekkel áta lányárban, igazán mérsékelt összegért, 75 pengőtől 160 pengőig végig lehet utazni a dalmát tengerpartot Susak- tól Kotorig (Cattaro). A hajókon megtalál az utas minden kényelmet, az élelmezés túlságosan is elsőrangú és minden osztályon egyforma, csak a kabinok elhelyezésében van különbség. Délben érünk Cirkvenicára. Fenyvesek, pálmaligetek, jól ápolt kertek hoznak az egyhangú kopárság utján felüdülést a sok vakító fehérségtől már kifáradt szemnek. Strandján nyüzsög a sok íűrdőző, a háttérben festőién emelkedik ki a Frangepánok XIV. században épült ódon kastélya. Vrbnik, Selce, Senj, Baska csak mész- sziről látszik, környékük tele van szórva apró lakatlan szigetekkel, melyeknek meredek sziklafalai közt úgy érzi magát az ember, mint a norvég fjordoknál. Csupa komor szürkeség s a lenyűgöző, nyomasztó hangulatot még inkább deprimálja a felhős borulás. Szinte fellélegzünk, mikor kiérve a szigetek közül, kisüt a nap és elénk tárul ragyogó világításban Rab (Arbe) szigete, az Adria gyöngye. Közelebb érve mind szebb lesz. A meredek sziklaparton és erődítéseken túl Rab város tornyai mintegy a kék hullámokból emelkednek ki és már messziről sejtetik, hogy egy ősrégi helyhez érkezünk, mely festői szép ségét egyre csodásabban tárja elénk. Már az ókorban is kulturált hely lehetett, mert Plinius (Hist. nat. III. 21., 25.) művében megemlíti Libur - nicae insulae és Árba néven. Constantinus Porphyrogenitusnak Arbe elfoglalását Árva néven jelentik. Magyar történelmi vonatkozásaiban érdekes Könyves Kálmán harca Arbe elen. Kétszer is megtámadta Horvátországnak hazánkhoz való csatolása után 16—16 hajóval. A sziget lakói már már kénytelenek voltak megadni magukat, mikor Szent Kristóf ereklyéit a Campanilebe vitték ünnepélyes körmenetben. Bóra tört ki, mely a hajók egy részét megsemmisítette, másik részét az arbeiek elfogták. (1105.) A keresztes háborúk idején kedves pihenőhelye volt a szentföldre hajózó magyar csapatoknak, melyek itt élelemmel és híres jó ivóvizével látták el magukat. Az 1456-i pestisjárványt ide is behurcolták a hajósok s akkor a sziget teljesen elnéptelenedett. 1462-ben jelentek meg az első török hajók az Adrián és a másfél évszázad alatt Rab is sokat szenvedett. Majd a vé lencések uralma alá kerültek és uralmuk alatt érte el a mai kultúráját. 1814-ben vették az osztrákok birtokukba, míg 1921-ben a jugoszláv államé lett. IV. Béla a tatárok elől való menekülése idején két hetet töltött Arbe szigetén, majd a nagyobb és megerősített Trau várában talált mene-. dókét. Hajónk megkerüli a szigetet és rendezett modern kikötőbe fut be, melynek partján szebbnél szebb villák, luxus szállodák, üdülőtelepek sorakoznak, a sétányt pálmasor szegé lyezi. A kikötőben rengeteg gőzös, vitorlás, luxus yacht, a kávéházak és szállodák terraszán zeneszó, táncolnak a párok, nyüzsgés. Igazi világ fürdő képe. Mindenki pizsamában, vagy shortban. A Bristol szállóban van rendelve a szobánk. Erkélyről gyönyörű kilátás nyílik a kikötőre, az öböl túlsó felén emelkedő 408 m magas Tigna rosára. Legfeltűnőbb, hogy nincs az ablakon moszkitó háló. Palcic dr, a sziget körorvosa magyarázta meg, hogy ezen az istenáldotta szigeten nincs sem szúnyog, sem moszkitó, még csak légy sem, mert gambuziahalakkal kiirtották e rovarok lárváit és a fürdőtelep területére nem szabad állatnak bejönni. Másnap reggel meglátogattam a Szent Euphemia kolostort. A Sveta Elija kápolna felé visz az ut az Euphemia öböl mentén. Ez az ut csodálatos. Gyönyörübbnél-gyönyö- rübb kilátási pontok egymásutánja. A kápolna terraszáról balra a Tgna rosa hegycsúcs, jobbra az Euphemia öbölben a fodrosodó hullámok és a szétszórt vitorlások fehér lepkeszárnyaikkal olyanok, mint az elhullatott tollpehelyek, melyeket az angyalok szárnyaikból ejtettek le. A háttérben Rab városa tornyos bástyái, a félszigeten túl a végtelen kék tenger elszórt apró szigeteivel, a völgyben fehér házikók egy egy templom köré csoportosulva, örökzöld pineák és olajfák közé elrejtve, a tengerbe nyúló félsziget szélén fenyők, hatalmas agavék, pálmák égfelé lendített lombjaikkal a meredek széle felé tolonganak, egyik a másik fölé emelkedve, mintha maguk is gyönyörködni akarnának a tengerben és az őket körülvevő isteni látványban. Legjellemzőbb leírását a kápolna
