Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-08-20 / 63-64. szám

1937 augusztus 20. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 mássá válik. Növénytani kifejezéssel 4lve, átbasonit. Tanárainknak előadásában az állat- tenyésztés nj irányainak kiszámitha« tatlan lehetőségei világosodnak meg előttünk. A hazai pirostarka szarvas- marhaállomány javítása, a törzskönyvi bírálat és a szövetkezeti ellenőrzés bevezetése, a mangalica aertéseknél a bizlalási idő rövidítése express- bislalással és fejlődőképességüknek növelése, mind olyan eljárások, ame­lyek a mezőgazdaság életképességét akarják fokozni. Állattenyésztési tanulmányainkkal párhuzamosan a helyes és okszerű takarmányozás irányelveit úgy elmé Jetileg, mint gyakorlatilag módunk­ban van elsajátítani. Szintén egy olyan kérdése kisgazdaságainknak, melynél még sok fejlődésre és tanu­lásra van szükség. Iskolánk gyü­mölcs- és konyhakertjében gyakorlati tapasztalatok szerzése közben tanul­jak meg azt, amire egy gazdának a kertjében szüksége lesz. Egyéb ismereteink bővítése mellett nagy súlyt helyeznek a gazdasági könyvvezetés oktatására is, hiszen a számadás adja csak hű tükörképét a gazdálkodás eredményének. Előkészületünk az életre, nem me- TÜl ki a gazdasági szakismeretek szer­zésével, mert ugyszólva minden irány­ban oktatást nyerünk. Hetenkint megismétlődő „Gazda Kör“-i gyűlé­seinken szavalatok, előadások tartá­sával gyakoroljuk magunkat a má­sok előtt való szereplésben. Szóra­kozva sajátítjuk el azt, amire az élet ben szintén szükségünk lehet: a nyu­godt, biztos fellépést. Dalárdába tö möritve gyakoroljuk magunkat az énekben és ez a kis énekkar mintegy jelképesen figyelmeztet arra, hogy ne csak itt, de kint az életben is meglegyen az összhang, amely nél­kül eredményes munka el sem kép­zelhető. Sport, tűzoltás és leventeoktatás szintén szerepelnek programunkban, melyek mind azt célozzák, hogy j egészséges életszemléletünk mellett | magyar öntudatunk is kifejlődjék és | öreg franciskánus szerzetese mon­dotta : — Nézze uram! Hosszú évek óta minden nap kijövök ide a terraszra, hogy egy pillantást vessek az öbölre, minden reggel látom és mégis úgy meghatódom, mintha még sohasem láttam volna. Fölöttünk suhan a friss tengeri szellő és beborít bennünket illatos levegőhullámmal és fehér virágszir­mokkal. Egy fantasztikus álom a természetnek a szél által énekelt édes idilje. Széles kortyokban ittam a lát­ványt, határtalanul boldog voltam miközben Petőfi versét szavaltam ma­gamban : Ó természet, ó dicső természet, Mely nyelv merne versenyezni Véled ? Mily nagy vagy te. Mentői inkább hallgatsz, -Annál többet, annál szebbet mondasz. A sziget 103'5 négyzetkilométer nagyságú, öt öble elsőrendű strand­fürdőkkel. Legszebb a Palace szálló strandja. Az egész olyan, mint egy nagy park. A levegő fűszeres a ren geteg gyógynövénytől, mely a sziget jelentős export cikke." 300 kitűnő vizű forrás látja el a vízvezetéket ivóvíz­zel, hegyein kitűnő bor terem, faj- gyümölcsei híresek az egész észak Adrián. A délelőttök strandozással telnek el, délután pár fillérért szebb nél-szebb vitorlás-kirándulásokat te szünk a homárjáról hires Barbatába, Lopar-ba, Matovicára, Supetarskara igy hasiaknak becsületet sieriő, haeioos polgáraivá váljunk. Bár kormányunk feladatává ismerte el a mezőgazdasági iskolák számá­nak szaporítását, még mindig vannak vidékek az országban, amelyek szak­irányú iskolák nélkül állanak. Re­méljük azonban, -hogy a hálósat, me­lyet alkotnak, mininkább sűrűbb less, mert csak a helyes irányban nevelt ifjúságon keresztül lehet az embere­ket az országot a magyar nemzeti gondolat számára meghódítani. Példa­képpen állhat előttünk az olasz nem­zet nagy Mussolinija, aki az ifjúságot a csodálatos „Balillau szervesetekbe tömöritette és biztosította segítségük­kel hazájának azt a vezető helyet Európában, amelyet ma elfoglal. Iskolánk végoélja: öntudatos ma­gyar gazdákat nevelni. Növendékeit a falu vezető helyeire szánta, felada­tukká pedig a falu megszervezését, a gazdatársadalom irányításra szoruló részének helyes útra való térítését tűzte ki. Az lenne az ideális helyzet, ha a gazdaérdekeket mindenütt olyan ember képviselné, aki maga is a föld­ből él, az értékesítést pedig elvégez­nék a szövetkezetek, amelyek szintén a falu embereinek a vezetése alatt állnának. Ilyenformán a hasson nem vándorolna idegenek zsebébe, hanem ahhoz kerülne, akit jogosan megillet: a gazdához. Sajnos, azonban eddig még nagyon hosszú ut vezet, hátra van még a falu társadalmának egy táborba, szövetkezetekbe való tömö­rítése. Nem azért állok azonban itt, hogy hibákat feszegessek, vagy hibákat vessek bárkinek is a szemére, hiszen az a legkönnyebb, néhány szóval csapán csak iskoláink küldetését próbálom magyarázni, amely a rádió és távolbalátó korában megtanít min­ket arra, hogy tovább kell látnánk az eke előtt ballagó ökreink szarvánál. Igen örvendetes jelenség, hogy gazdáink körében szaporodik azok­nak a száma, akik a korral haladva minden bevált újítást meghonosítanak a maguk környezetében, mert csak ilyen elvek vallása mellett remélhet­és a Jablanaci fjordokhoz, mely a Velebit hegységbe mélyen benyomuló keskeny öböl. Mindenki emlékszik, aki a Dalmát tengerparton járt, milyen gyakran legeltetik szemüket az odavalók a Velebiten. Legörömestebb teszik ezt esténkint, mikor a lenyugvó nap utolsó sugarai rózsaszínre festik a kopár meredeket és a tenger mész szíré visszatükrözve veri vissza a csodálatos fényt. Legmegkapóbb e szinhatás valamely tiszta téli este, száraz levegőjében. Ismét más ha­tást tesz a szemlélőre a Velebit, ha északról érkező felhők szállnak meg rajta. Ilyenkor hosszan elnyúló szírt- lánchoz hasonlít, melynek párkányát fehér tajtékhullám özönli le. Ez a bóra előjele, mely először fenn a gerincen dühöng, a hóborította szikla­rések közt, nemsokára alázúdul, hogy a tengerből tajtékzó vizoszlopokat túrjon fel és csörömpölve söpörje a követ a völgyekben. Nyilván a fel­hők játéka inditotta a szlávok kép­zeletét, hogy ezekre a bércekre te­gyék a „fehér vilák“ lakását, kik on­nan részvéttel, vagy kedvetlenül né zik az emberek cselekedeteit. Sok­szor le-le kiáltottak onnan felülről kedvelt]eikhez a tengerpart régi ki­rályaihoz, hogy őket a csatában bá­torítsák, hogy az ellenség cselvetései­től megóvják éppen úgy, mint mi­kor a görög Olympos istennői bele bele vegyültek a Troja falai alatt küzdő hősök harcaiba. jük, hogy a harmadára zsugorodott magyar aaintó a mindennapi kenyér J mellett felesleget is terem. Országunkat, — melyet a világ- ] háború borzalmai után majdnem élet­képtelenné tett a trianoni békepa­rancs, — a föld segítette talpraállni és eaután is csak a földből gyűjthet magának erőt egy eljövendő küsde- lembei. Jogosan elmondhatjuk tehát, hogy a földben még nem csalódott senki, virágsó jólét asonban csak a kellő szorgalom és szaktudás vállvetett munkája nyomán fakadhat. Asért tanultunk eddig éB azért akarunk dolgosni esután, hogy legyen szőlő és legyen lágy kenyér s hogy felépíthessük a magyar rögökön a sokat emlegetett szebb és boldogabb magyar jövendőt. Ez a mi célunk 1 __HÍREK__ Cs onka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Játszom . .. Játszom a halállal: Szeretőm az álmot, Játszom a halállal f Levetem a jármot. Játszom a halállal: Almaimban él9k, Játszom a halállal: S ott talállak téged. Játszom a halállal ‘ Betakar az álom, Játszom a halállal: S várom a halálom. Radvinyné Ruttkay Emma. Igen tisztelt előfizetőink és ol­vasóink szives elnézését kérjük, hogy lapnnk megjelenési Idejére, péntekre, Szent István ünnepére való tekintettel ezen a héten kedd helyett szerdán jelenünk meg. Ez a szám azonban kettős pél­dány, mert magában foglalja a pénteki lap anyagát is. — Legmagasabb kitüntetések. A kormányzó a miniszterelnök előterjesz­tésére Visnya Ernő magyar királyi kincstári főtanácsos, fdlsőhás tag, a Pécsi Takarékpénztár elnök vezérigaz­gatójának, több tolnamegyei pénzin­tézet igazgatósági tagjának közgaz­dasági, pénzügyi és társadalmi téren sok éven át kifejtett kiválóan érté­kes és eredményes tevékenysége el­ismeréséül a Magyar Érdemrend, középkeresztjét, ugyancsak a minisz­terelnök előterjesztésére pedig Illés Imre kajmádpusztai földbirtokosnak közgazdasági téren kifejtett közhasznú érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormányfőtaná­csosi címet adományozta. — Egyházi címadományozás. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök Rajczi János dombóvári hittanárt a lelki- pásztorkodás és az ifjúság nevelése körül szerzett érdemeiért kinevezte püspöki tanácsossá. — Sok gyermekes anyák jutalma­zása. Pirnitzer József es Fiai cég alapításának 90. évfordulója alkal- málaól látesitett 5000 pengős alapít­vány kamatait, 300 pengőt a folyó évben is dr Treer István kórházi igazgató-főorvos rendelkezésére bo­csátotta. Az igazgató ezt az össze­get ma 50—50 pengőnként kiosz­I tóttá az erre érdemes olyan szegény­során tolnamegyei anyák között, akik a folyó évben gyermeküket a Horthy Miklós-'közkórhás szülészeti osztályán hozták világra. Örömmel regisztrál­jak ezt a hirt, amely ujabbi tanú­bizonysága Pirnitzer cég áldozatkész­ségének és követendő például szolgál. — A holland lovasutra résztvevői Szekszórdon. A folyó évi augusztus hó 21 én, szombaton délelőtt */i 12 órakor érkeznek városunkba a hol­land távlovaglők. Az érkezőket a vá­ros nevében vitéz Vendel István pol­gármester fogadja a Garay-téren, tisz­teletükre pedig este */• 9 órai kez­dettel a Szekszárdi Kaszinóban tár- sasvscsora lesz. Azok, akik a társas- vacsorán réeztvenni óhajtanak, szán­dékukat folyó hő 19-én déli 12 óráig a polgármesteri hivatalban bejelen­teni ssiveskedjenek. — Közvetlen vonatösszeköttesések Szekszárdiul Pécsre- Értesülésünk szerint a téli vasúti menetrend életbe­léptetésével egyidejűén Ssekszárdról reggel 5 óra 10 perckor iuditanának egy vonatot, amely 8 órakor érkez­nék Pécsre. Onnan a meglévő jára­tokon túlmenően este 19 órakor jönne a Siekszárdra irányuló vonat, amely este 22 órakor érkeznék ide. — Szekszárd uj színigazgatója. A m. kir. belügyminiszter a polgármes­ter előterjesztésére a jövő színi év­adra Károlyi János színigazgató egyik állomáshelyéül jelölte ki Szek- szardot. Károlyi pompás, nagy tár­sulatának Baja, Pápa és Vessprém az állomáshelyei és ezen városok mindegyikében több hónapot szoktak tölteni a színészek. Szekszárdra ja­nuárban, vagy februárban jön Károlyi Bzintársulata és itt csapán cBak egy hónapig fog időzhetni. — Esküvő. Cs. Papp Éva, dr Cs. Papp Jenő szekszárdi polgármester­helyettes leánya és dr Patonay Iván dávodi körállatorvos f. hó 26 án, csütörtökön délután 6 órakor tart­ják esküvőjüket a Szekszárd bel­városi római katholikns templomban. (Minden külön értesítés helyett.) Tamásy Ibolya és Tóth Sándor tanító augusztus hó 19-éu déli 1 órakor esküsznek örök hűséget Budapesten a VI. kér., Szt. Család plébánia templomban. — Egészségügyi népház Szemcsé- den. Báró Kornfeld Móric földbir­tokos áldozatkészségéből Szemcséd községe egy nagyértéktt egészség­ügyi intézménnyel fog gazdagodni. A nemes szivü főldesur dr Johann Béla belügyi államtitkár elgondolása szerint az egészségügyi népházat állít fel, melyben lesz szegény ambuláns betegeknek ingyenes orvosi rendelő, bölcsőde 6 hetes kortól 3 éves korig terjedő korban lévő gyermekek szá­mára s esetleg még szülőotthon. Egy zöldkeresztes nővér lesz az intézet felügyelője. Az intézet felépítését, fenntartását és berendezését s fölsze­relését az áldozatkész földbirtokos vállalta el, fényes tanúbizonyságot téve eddig is tapasztalt nagy szo­ciális érzékéről s áldozatkészségéről. — Lemondás. Bachmann Mihály dunakömlődi róm. kát. tanító ez állá­sáról lemondott. — Népművelési munka előkészí­tése. Vármegyénk népművelési bi­zottsága részéről dr Halmos Andor tanügyi tanácsos most készíti elő az 1937—38. évi népművelési munka­rendet, eddig Bátaszéken, Mosson, Szedresen, Nagydorogon, Uzdborjá- don, Györköny ben, Tamásiban, Felső- iregen, Szemcséden, Duzson, Hőgyé- szén, Tevelen, Kalaznón, Margón, Gyünkön, Szakadáton, Závodon, Ma­cáiban, Szakályban, Gyulajon, Bony- hádon, Fácánkerten szervezte be.

Next

/
Thumbnails
Contents