Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-08-11 / 61. szám

XIX» évfolyam. Szekszárdi, 1937. augusztus 11. (Szerda) 61. szám. betonként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi láp Szerkesztőség és kiadóhivatal: v' r.ür ,,, Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Pfész évre _ 12 pengő || _ Félévre _ _____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő:: i' BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dlfak ás hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.| Zflvnrkeltési kísérletek Csodálatos dolog, hogy míg a parla­ment egyttttláte alatt a legellentéte­sebb politikai felfogása képviselők közt is hallgatólagos, de mindkét résiről betartott békésebb szellem uralkodott, most Darányi Kálmán 'miniszterelnök pihenésének megkez­désekor bizonyos oldalról félre nem érthető zavaró tendenciával, az ál- hírek olyan tömegét kolportálják, amilyenekkel már hossza idő óta nem találkoztunk. Bár ismételten több cáfolat látott 'napvilágot a választójogi javaslatról megjelent képtelen kombinációkat .illetően, mégis olyan álhirek jelen­nek meg — különösen a választó­kerületek beosztásával kapcsolat­ban — amelyekről nyomban érezni Jehet, hogy a titkos forrásokból eredő hiresitelgetések egymással szembe akarják állítani a kor mányi ópárt tagjait. Természetes, hogy olyan ha­talmas egyesülésben, mint a magyar törvéDyhosás kormányzó pártja, vi lágnézeti szempontból lehetnek, sőt vannak is ároyalatbeli eltérések. Ezek nek a kiélezésének a lehetősége azon­ban a fantazmagóriák birodalmába való. Köztndomása Darányi Kálmán mí- nisaterelnök kiváló bölcsessége, amely nem engedi magát megtéveszteni és nem hisz el olyan tényeket, ame­lyeknek az ellenkezőjéről módjában van neki a legközvetlenebb módon meggyőződni. Az a kormányzati böl­csesség és gondos törvényelőkészítő mnnka, amelyet a magyar kormány a már törvényerőre emelkedett köz­jogi javaslatnál, a kormányzói jog­kör kiterjesztésénél tanúsított, meg fog nyilvánulni a hátralevő két köz­jogi javaslatnál annál inkább is, mert a kormányzópártban mindenki meg van győződve a népi jogok kiter­jesztésének szükségességéről. Mindenki határozottan tudja azt a való tényt, — hogy a belügymi­nisztériumban a miniszterelnök távol­léte alatt is folyik a választójogi ja­vaslat előkészítő munkája. Elhatáro­lás azonban semmiféle irányban nem történt még, mert hiszen most — a miniszterelnök távollétében —- leg­feljebb nyers tervezetek készülhet­nek, amelyeket azután Darányi Kál­mán hazaérkezése után — éppúgy mint a kormányzói javaslatnál tör­tént — elősaör pártja vezetőségével tárgyal meg, tisztázza az alapelve­ket, majd az ellenzéki pártok veze­tőivel folytatja tanácskozásait. Bármilyen zavarkeltési kísérletek történjenek is, meg kell állapítanunk, hogy mindkét oldalról változatlanul fennáll, az a kellemes légkör, amely lehetővé teszi, hogy megegyezéssel, a figyelembe vehető álláspontok ho­norálásával késaüljenek el ezek a fontos és alapvető közjogi javaslatok. Meddő munkát végeinek azok, I Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dllo 1*50 pengd. — A hirdetés egy 60 tnllUnsétev széles hasábon mllllifiéleraoronbént 10 fillér. AllástkerQsdknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi bír, valamint a nylltiér aoronként 60 fillérbe kerUI. ®kik álhirek költésével szeretnék el­téríteni a kormányt és pártját arról ** ®gyenes útról, amelyet eddig is követett őb amelyet nem fog elhagyni a választójogi és felsőházi törvény megalkotásánál sem, amely két fon- 1 toB javaslat az ősszel jut a Hás elé, letárgyalására azonban valósainüen csak a karácsonyi szünet után kerül a sor. A hőgyészi szerzetesek ügye a közigazgatási bizottság előtt Tolna vármegye közigazgatási bi­zottsága augusztus havi rendes Ülé sét f. hó 10-én tartotta meg vitéz dr Thuránssky László főispán elnök­lete alatt, melyen a hivatalos tago kon kívül résztvettek dr Bernáth Béla, dr Csapó Dániel, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József és dr Kováts-Sebestény Endre választott bizottsági tagok. A főispán a megjelent tagokat szí­vélyesen üdvözölve, a tárgysorozat előtt ismertette a hőgyészi gróf Ap- ponyi kastélyban letelepedni szándé­kozó német szerzetesek ügyének ál­lását, mint olyan kérdést, amelyet a legutolsó közigazgatási bizottsági ülésen többen felszólalás tárgyává tettek és amely kérdés a vármegye közvéleményét is heteken keresztül foglalkoztatta. Ismertette a főispán a vallás- és közoktatásügyi miniszter döntését, amely szerint a kultusz- kormány részben a hazai római ka­tolikus tanitőrendek érdemes és min­denben kielégítő munkásságára, rész ben pedig a tanitói és a tanári pá­lyán mutatkozó igen nagymérvű munkanélküliségre való tekintettel, sem a német Mária iskolatestvérek­nek, sem más idegen szerzetesrend­nek vagy külföldieknek tanításra, ne­velésre, nevelőintézetek és tanfolya­mok vagy nép- és középiskolák léte­sítésére engedélyt nem ad. A hőgyészi német szerzetesek már e nyár folyamán gyermekneveltetési tanfolyamot indítottak. Miután azon­ban sem letelepedési, sem pedig munkavállalási engedélyük nincs, a főispán az illetékes közigazgatási szervek utján jóindulata felszólítást intézett hozzájuk, hogy gyermekne­veltetési tanfolyamukat hagyják abba, illetőleg szüntessék meg. .Ennek a szerzetesek eleget is tettek, a Hő- gyéssre érkezett néhány gyermeket hazakttldötték, úgyhogy jelenleg ott már egy gyermek sem tartózkodik. A tanfolyam tehát megszűnt. Végül bejelentette a főispán a köz­igazgatási bizottságnak, hogy magá­hoz kérette a hőgyészi szerzetesek képviselőit és hivatalosan közölte ve­lük illetékes kormány hatóságok arra irányuló döntését, hogy letelepedési és munkavállalási engedélyt nem fog* nak nyerni, illetőleg tartózkodási en­gedélyük nem lesz meghosszabbítva. A német szerzetesek est a hivatalos közlést tudomásul vették. Ezzel a kérdés a vármegye közvéleményének általános megnyugvására befejezést nyert. Az alispán bemutatta a magyar királyi belügyminiszternek Szekszárd megyei városnál eszközölt vizsgála­tok eredményéről szóló leiratát. A bizottság a rendeletet tudomásul véve, azt szabályos végrehajtás végett ki­adta a vármegye alispánjának. E rendelkezést lapunkban kimerítően ismertettük. Az államépitéBseti hivatal főnöké-, nek jelentése során báró Jeszenszky József biz. tag hívta fel a bizottság figyelmét néhány leromlott útsza­kaszra, melyek rendbehozatala íolya matba tétetett. A szakjelentések tudomásul vétele I után az adóügyi, gazdasági, útügyi I és. népoktatásügyi albizottságok tar- ■ tották meg üléseiket. Legfontosabb pincemiveletek Irta: Hayt Ferenc, ny. m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő Messze tartunk még ugyan a szü- | réttől, de a gondos, előrelátó gazda | az ujbor elhelyezésére és a szőlő feldolgozására már most megteszi az előkészületeket. A fogyasztó közönség fokozódó igényeivel és fejlődő ízlésével meg­követeli, hogy a bor bizonyos érett­séggel, fejlődöttséggel birjon és min­denekelőtt tiszta és hibátlan izü . le­gyen. Sajnos, ezekhez a megkívánt kellékekhez nem tud eléggé gazda­közönségünk igazodni, s ma még mindig ott tartunk, hogy szőlőt tele­píteni és kezelni jól tudunk, de bort kezelni, — tisztelet a kivételnek — ahhoz igen keveset értünk. A borkezelésnek a legfontosabb mivelete a tisztaság. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. A bor, mint ismeretes, sokféle anyag elegyéből áll. Értékes része a szesz. Bár ez bizonyos fokig konzerválja, de a vele érintkező tisztátlan anyagokat úgy az edényeken, mint fejtések alkal­mával a levegőn könnyen feloldja, illetve magához veszi, amitől kelle­metlen ízt, szagot és szint kap. A levegő igen nagy befolyással van a bor fejlődésére, egyes alkotó részei kiválására és zamatának fokozására. Ezért igen fontos, hogy pincénk levegője tiszta, idegen szagtól men­tes és megfelelő hőfokú legyen. Tudva ezt, már szüret előtt jóval, tehát már most alapos szellőztetést, levegő ki­cserélést kell pinoénkben végezni, hogy a beszorult téli nyirkos, hideg penészssagu levegőt, szárító, meleg tiszta levegővel felcseréljük, amit agy érünk el, hogy több héten keresztül nyitva hagyjuk pincénk ajtaját, — közben alapos tisztogatással és sep­réssel a penésigombákat úgy az ászokfákon, mint a falakon eltávolít­juk és nem tartunk benne könnyen bomló és rothadó anyagokat, amilyen a burgonya, répa, zöldség, ecetes paprika éB savanyított káposzta. Ezek ugyanis mind a levegő romlását idé­zik elő, veszélyeztetik bóránk tiszta izét és Bsagát. Igen jó, ha havonkint több szelet ként égetünk el pincénk­ben. A keletkezett kéndioxid a penész- gombák tetemes részét elpusztítja. A levegő hőfoka igen fontos a must gyors, aavartalan, hibátlan kierjedé- Bére. Hűvös pincében, ahol 12 fok a meleg, az erjedés igen lassan, vagy sokára indal meg, vagy megakad. A bor édeses mustiztt lesz, későbben ha megindul is az erjedés, zavaros less, nem tud megtisztulni. Legjobb a 16 fokú meleg hőmérséklet. Hűvös helyen tartott nj bornál az ntóerjedés elmarad, vagy késik. Kö­vetkezménye sokszor nyulósodás és tejsavaB erjedés. Ezáltal a bor tel­jesen értéktelenné lesz. Esért kell a nyári piDceszellőstetés. ősszel hűvö­sebb levegővel est elérni nem lehet. A második gondos takarítást a hordók követik. Fel éB ki kell haj­togatnunk minden üres hordót a le­vegőre, ott alaposan nemcsak kívül­ről, hanem belül is meg kell tiszto­gatói, — gyertyával bevilágítunk az alsó csapnyiláson, felülről megvizs­gáljuk, hogy nincs-e benne penész­folt. Az olyan gaidánál, aki jól ki­mosott és kiszárított hordóját havon­kint kén elégetésével ellátta, nem lesi ebben a tekintetben baj, de azok­nál, hol bort hagytak benn hordójuk­ban, hogy majd az a fólliter bor mentesíteni fogja a hordót a penész­től s attól a tíz—húsz fillér kiadás­tól, ami az évi kéneiéssel jár, — bizony ott a hordóba még bevilágí­tani Bem lehet, mert a romlott, pe­nészes, bűzös levegő az oxigént fel­emésztette, a hordó szürke a penész­től. Hogy ilyen hanyag gazdának mi­lyen lesz a bora, erre nem akarok kitérni, — az bizonyos, hogy nagy munkával és költséggel jár az ilyen hordók kitisztítása, a kifenekelése, súrolása. Legtöbbször forró szódás vízzel lekaparása, sőt legyalulás Bem ad jó munkát és félő, hogy a fában is bent tenyésző penészgombák és baktériumok átmennek a borukba is. Most, mikor a gazda szünetet tart­hat a külső munkákban, ideje van szemlét tartani a Bajtoló házban is, átviiBgálni a borsajtót, sajtárokat, Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents