Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-07-28 / 57. szám

1937 Julius TOLNAMEGYEI UJSÄG 3--------■ Községi jegyxő urak figyelmébe! Az 1500—1937. P. M. száma rendelet szerinti, új mlntiju vAmörlési igazolvány az 1937-38. gazdasági évre. — Beszerezhető t Molnár-féle rt. könyv- és paplrkereskedésében Szekszárd, Kaszinó-bazár Éladfi birtokok. A kajdacti határban eladó 50 katasstráliB hold 25 katasstrális ho'd 30 katasstrális hold kittlnó minőségű föld, amely folyó évi október hó 1-re birtokba ve­hető. A birtoktestek a kejdaosi Sió hídtól 15—20 percre vannak. Bővebb felvilágosítást kiadóhiva tálunk nyújt. 479 — Az 0MGE dohánytermelés! ta­nulmányútja nálunk. Folyó hó 17-én megjelent ssámnnkban megemlékez­tünk már róla, bogy aa Országos Magyar Gazdasági Egyesület 28-án és 29-ón vármegyénkben tanulmányi -zsemlét rendes, amelynek keretében bemutatják gróf Széchenyi Domonkos nigy dorogi és özv. Kun ffy Károlyné fácánkerti gazdaságának, valamint -néhány kistermelőnek dohányttltet- vényeit. A szemlével kapcsolatosan Juhász Árpád, a Dohánytermelési Kísérleti Állomás nyug. igazgatója dog előadást tartani a kerti dohányok termeléséről. Mint velünk lapzártakor illetékes helyről közlik, a tanú’mányi zsemlén résstvesznek: az OMGE részéről: Beliczay Géza felsőházi Isg, gazdasági főtanácsos, az Oresá _gos Magyar Gazdasági Egyesület al- elnöke és aa OMGE dohánytermelési /Osstályának alelnöke, Mutschen- bacher Emil felsőházi tag, gazdasági -főtanácsos, az OMGE ügyvezető igaz­gatója, Toldy Miklós, az OMGE tit- kára; a földmivelésügyi miniszté- térium képviseletében: Balogh Vil­mos miniszteri osstálytznácaos ; a M. Kir. Dohányjövedék részéről: dr Fattinger Sándor miniszteri osztály -főnők, a m. kir. dohányjövedék köz­ponti igazgatója, Susits Miklós pénz ügyi főtanácsos, Csipka Pál pénz­ügyi főtanácsos, Juhász Árpád, a dohánykisérleti állomás nyng. igaz gatója, Fodor Gyala m. kir. dohány jövedéki ti ízt; az Országos Mező• li—M gazdasági Kamarától: dr Halász Ágoston h. igasgatő; a Dohány- termelők Országos Egyesülete ré- széről: dr Papp-Szász Tamás igaz­gató ; a Dohánykisérleti Állomás képviseletében: dr Hauser János gasdaBági akadémiai tanár, a kísér­leti állomás vesetője; az Alsődunán- tuli Mezőgazdasági Kamarától: Rahner László járási intésó; az OMGE tagjai közül: B&jóti Elemér uradalmi intéző Heréd, Benjámin György BsámtartóFacánkert,D’iauchy Guidó földbirtokos Pettend, Dobro- vits Kálmán főintéző Nagydorog, lo­vag dr Floch-Reyhersberg Alfréd földbirtokos Ssődrákos, Grábner Emil gazdasági főtanácsos, nyng. kisérlet- Ugyi főigasgató Magyaróvár, Kováts- Sdbeatőny Endre földbirtokos Gyspa- puszta, R iter Ervin hercegi uradalmi intéző Pusstavacs, Törley Bálint or- siággyülési képviselő, földbirtokos Sót, Ujváry Gáza dohány beváltási főfelügyelő F&dd. — Szerdán é8 csütörtökön Fran­cois Ceppée világhírű regénye „Le coöpable“ magyar fimváltosatát mu tatja be a Világmozi. A címe A bű­nös. Főszereplők: Pierre Blanchard és Madelaine Ozeray. Fox világhiradó veseti be a műsort. — Halálos áramszerencsátlensóg. Kovács Sándor decsi lakos folyosóján drótot húzott a felfutó vadszőlő ve­zetésére. Közben a huzal a folyosó egyik oszlopára szerelt villanykar- lámpa burkolatához ért. Az áram megrázta majd a földhözvágta Ko­vácsot. Anyósa özv. Béna Péterné szül Gtzsó Sára a segítségére sietett, megfogta a dródot, mire az áram a szerencsétlen asszonyt agyonsujtotta. Kovács a földről feltápászkodva éleszt­getni kezdte az anyósát, de nem tu­dott rajta segíteni, mert aa áramütés­től nyomban meghalt. Az orvosrend­őri vizsgálat megállapítása szerint a szerencsétlenséget tisztán a véletlen okozta. — Szenzációs színes filmcsodák a szekszárdi moziban. A legutóbbi na­pokban kellemes meglepetésben volt réssé a szekszárdi mosilátogatéknak. A szenvedély cimU színes filmremek olyan gyönyörű, művészi képeket mutatott be, amilyenekre a szekszárdi közönség nem ie számított. Szomba­ton és vasárnap újból ilyen csodála­tosan nagyszerű színes filmet perget a mozi és ennek az Allah kertje oimü világszerte óriási sikerrel be­mutatott 8sines hangos filmnek egyik legnagyobb ssenzáoiója, hogy magá­val ragadó gyönyörű szépségével pompázik benne Marlene Ditrich, az Amerikában és Európában egy­aránt legelsők közt ismert filmsztár. A müvéssi rendezést, a tökéletes já­tékot valósággá varázsolja aa életet jelentő színezés, amelynek hatása alatt a közönség egyik ámulatból a másikba esik. A filmtechnika esen legtökéletesebb produkcióját csodásán festik alá a remek afrikai felvételek. — Dunába fulladt. Liudinger Já nos 19 éves dnnafőldvári kender­gyári mnokás a Danában fUrdött. Egyszerre rosszul lett és segítségért kesdett kiabálói. Csónakkal segitső gére siettek és sz egyik mentőnek sikerült elkspni a fuldokló legény HordőszQKséfiletéffil • most gondoskodjék! Ászokhordók minden méretben és minő­ségben versenyárakon kaphatók és meg­tekinthetők: 487 Kenői HezSgazdnsűgi Ivor H.-T. Budapest, V., Bálvány-utca 22. haját, amely aaonban oly rövid volt, hogy kicsapott a kezéből. Lindinger elmerült. Holtteste még nem ke­rült elő. — Bátaszókl leányok Belgiumba!. A napokban nyolo bátasséki leány utaiott Belgiumba, hogy ott szoba­lány, szakácsnő, háztartásvezetó le­gyen. Bátassékről évek óta 15—20 lány ntazik Belgiumba, mert ott vala­mennyien a legjobb nri családoknál kapnak állást és 60—80 pengőt, sót ennél többet is keresnek havonta tel­jes ellátáson felül. A bátasséki leányok Brüsszelben, Öetendáben és Shevz- nirgenben helyezkedtek el. ismeretlen ma már az iiógörcsl Akinek több az irnivalója, írógépet használ. A leg­tökéletesebbek a Remington író­gépek, melyek kényelmes részlet­fizetésre vásárolhatók Schmidt Fe­renc gyönkl cégnél. 489 — A termés állása vármegyénk­ben. A központi és völgy sági járá­sokban az elmúlt hetek időjárása, 1—2 csapadékos napot kivéve, agy az aratási, valamint cséplési munká­latokra kedveső volt. A gabonane- müek aratása, a zabot kivéve, amely­nek vágása már szintén folyamatban van, nagyrészt befejeződött. Takaró- dás, csépiés folyamatban. Búza.* telt- szemü, jóminőságü, szalmája gyenge, alacsony, szemtermése: 7—8 qt ad. Árpák: gyengék, úgy esem, mint kicsit szófogadatlan, de ez csak nem •ok arra, úgy- e nyájas olvasó, hogy egy — egyébként minden tekintet­ben jóindulatú, igyekvő harcost foly­ton molesztáljanak ? Nagyobb hibám volt a zenetudá­som. Ugyanis müvéssieBen játszottam 'klarinéton és tárogatón, ugyannyira, hogy Durák szakaszvezető és Szekér tizedes urak is élvezhetőnek találták s bevett szokásuk lett, hogy nálam rendeljék meg napi hangversenysiük- ség let tikét. Tették pedig ezt a nap­nak legkülönbözőbb résseiben, de -különös előszeretettel a sötétebb felé­ben, úgy éjjel egy és két óra között. Ugyanis a két érdemes feljebbvalóm rendszerint ilyen időtájban szokott «hazatérni ós mindig mulatós hangu­latban. Első dolguk volt, hogy az én édes álmaimat mesterségesen félbe­szakítsák és klarinét szóval tovább vidittassák magukat. Eleinte csak fujdogáltam, bár kincstári pijamám- ban majd megfagytam ás szörnyen szerencsétlen flótásnak éreztem ma­gam, később asonban a legszebb pa­rancsszóra sem voltam hajlandó fal- é bred ni. Es persze parancs nem tel­jesítés volt, amiért hiánytalanul meg fcaptam a magam egy hetét, nem számítva azt, hogy két jókedélyü 'Szobaparancsnokom is állandóaa ki- 'Tételes bánásmódban részesített. Sok keserű napot szereztek ók ne- lcem, de azért nem gondolok rájuk •haraggal, mert mikor idővel had- -spródőrmesterré léptem elő, őszintén bevallották, hogy csupa jóindulatból foglalkoztak velem annyit s az ered­I ményt igazolja őrmesteri rangom is, tehát ne legyek hálátlan. Kiváló ér­veik előtt kénytelen voltam meg­hajolni és a továbbiakban rangomtól telhető, mindenféle támogatásban is réssesitettem őket. Azonban nem akarok elibevágni az eseményeknek, hanem folytatom, ahol elhagytam. Hosssu tortúra után túljutottunk az ujjonckiképzés ezer akadállyal sú­lyosbított nehézség eins pompás vizs­gán matattuk be kiképzőink kemény munkájának gyümölcseit. Különbőz ő, ritmikus fegyverfogá­sok után harcászati tudománynak be­mutatására került a sor. Ezen mu­tatványok közül legjobban sikerült a rejtőzés, úgy eltűntünk a tiszaparti nádasokban, hogy egy órai keserves munkájába került három altisztnek, mig kiásott onnét bennünket. Sikeres rejtőzésünk jutalmául félórai üdítő futást engedélyeitek számuokra, mely­nek színhelye a lóversenytér volt. Hogy megmutassuk mit tudunk, oly isgalmas rohanást vittünk véghez, amilyet az ottani versenytéren még favorit lovaktól sem láttak. Egyhan-^ gulag meg is állapította a szemlélő ezredes, hogy ilyen produkciók után a ló, mint versenyfutó, hamar kimegy a divatból. Uiolsóelőtti számunk, repülő el­leni fedezés volt. Es abból áll, hogy a megadott sipjelsésre az ember a tőle telhető leggyorsabban igyekszik eltűnni a főid színéről, nehogy az I ellenséges repülő észrevegye és idő- { előtti gyászba borítsa raitsem sejtő családját. Két eset lehetséges a rejtő­zésnél : ha van a közelben megfelelő, természetes fedesék, fa, bokor, bar­lang stb., akkor oda illanik as ül­dözött, ha pedig nincs,, faasravágódik ós fejét a földbe dugja, mert igy ha a repülő meg is látja őt, ő nem látja a repülőt, már pedig 50% os látási viszonyok mellett az esély is osak 50% os a találathoz. Az előzményekhez hozzátartozik az is, hogy harcálláspontunk ekkor egy tehénlegelő szélében volt s tudva­levőleg a tehenek még nem tették teljesen magukévá azokat az illem- szabályokat, melyek embertársainkat kötik. Sem bokor, sem fa nem lévén a közelben, mindenki ott vágódott el, ahol a jelzés érte. Mikor újra fel­álltunk, nagyon tragikomikus meg­lepetésben volt résiünk; sseretett F . . . kollégánk frissen készült, söld ‘álarcot viselt és íulladási tünetek mu tatkostak rajta! —Nem réssletezem milyen derültség keletkeiett, a sok komoly képből mint tört elő a visz- ssatartbatatlau nevetés . . . végül is az ezredes ur igy szólt barátunkhoz: Fiam, ha maga mindig ily pontosan alkalmazkodik a harcászati szabá­lyokhoz és mégis meghal valamelyik csatában, as egyedülálló baleset less minden háború történetében 1 . . . Ei zel kocsira szállt és eltávozott. Ez után már csak a hazatérés volt visz- sza, melyet nótákkal tarkítva tet­tünk meg. Az ujoncvizsga letétele után ön- I becsülésünk, katonai büszkeségünk I nagyon megnövekedett s valameny­nyien úgy éreztük, hogy a világ­háborút csak azért vesztették el a központi hatalmak, mert mi nem vet­tünk részt benne ... sőt én már kezdtem párhuzamot vonni köztem és Napoleon között és mondhatom, Napoleon nem túlságosan emelkedett főlém I Véleményem szerint az ő elő­nye csupán az volt, hogy nagy had­seregekkel és könnyebb lehetőségek­kel számolt, mint én. Felelősségem teljes tudatában állí­tom, hogyha abban az időben vala­miféle h&boru tör ki — nem akarok sokat mondani, de — legalább is Középeurópát hamarosan egy kalap alá tereltem volna. Ásottban a kö­rülmények nem kedvestek nekem. s igy ahelyett, bogy fejemen horda­nám a dicsőség babérkoszorúját, v agy éppenséggel Köaépaurópa fővárosá­ban, saját lovasssobromban gyönyör­ködnék, csupán a levasembea tal álok néha egy egy babérlevelet. Hiába l Nem élünk nagy időkben, tehát kin­csen szükség nagy emberekre. A további harmadik, negyedik hó­napban már beletörődtem ellaposoda- somba, ambícióimat a sok meaet- gyakorlat és tehetségem mellőzése megölte, de azért nem keseredtem el, mert teljes megelégedésemre szolgált az a tudat, hogy am>g i yen láng- lelktt, kemányakaratu fiai vannak e hazának, Magyarország el nem veszhet ! Hogy a következőkben mi történt, arról majd legközelebb fogok beszá­{ mólói. I

Next

/
Thumbnails
Contents