Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-07-28 / 57. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG TELEFON: 143 Szérűért lulfos 28. OsdtOrfAkön; ju’ius 29. 9ILÁG- , MOZI A bűnös Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: V« 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Főszereplők: Pierre Blaiichár és Madelaln Ozeray Fox világhiradó ■Mlmatermésro 4—6 q között adtak kát. holdkokiDt. Rozs; aialmája érdi, ssemtermóse 7—8 q-t ad. Zab: vá­gás alatt, ngy szalmája, mint bugája siépen fejlett, 7—8 q t ígér. Tengeri: igen jól fejlődik, címerét már min dentttt kihányta és bő csöhozam ma tatkozik. Burgonya: igen ssépen fej lett, bö termést ígér. Mák: aptó, férges, főleg a mákormányos tett eok kárt benne. Lencse: jól fejlett, vá­gása már megkeadődött. Köles: jó* nak ígérkezik, szépen érik. Szőlő: áá utóbbi időben fellépett fttrtpero- nospora a permetezések dacára a szép terméskilátásokat elég nagymérték­ben csökkentette. — Községi is körorvosi ianfolysm. A belügyminiszter körrendeletét kül­dött as alispánhoz, közölve, hogy as Orvosi Továbbképsés Kösponti Bi- sottságának bevonásával úgy a leendő, mint a már alkalmasáéban lévő köz­ségi és körorvozok réssére a m. kir. Országos Kösegéssségügyi Intésetben f. évi október 11-én kesdődő és hat hétig tartó kösségi és körorvosi tan­folyamot rendesnek. A tanfolyam ki­fejezetten gyakorlati jellegű, as elő­adók as illető szakmák gyakorlati szakemberei. A tanfolyam végezté­vel ások, akik as előirt viasgát si­kerrel letették, képesítő bisonyitványt nyernek. A kösségi és körorvosok továbbképzéséhez fontos kösegéssség- ügyi érdekek fősödnek, — írja a miniszter, — fontos lenne, hogy a jövőben törvényhatóságonként leg­alább két kösségi körorvos réssére 150—150 pengős ösztöndíj állana rendelkezésre, felhívja as alispánokat arra, hogy a most összeállítás alatt álló 1938. évi költségvetésekben erre a célra a fedesetet kellő időbeu biz­tosítsák. — A Segédhivatali Tisztviselők Or 8zágo8 Szövetségének szekszárdi helyi Csoportja által julius bó 3-án rende­zett jótékonycélu hangversennyel egy bekötött táncmulatságán jegyeiket megváltották, illetve felül fizettek: Badac-onyi Bazaltbánya Rt. Buda­pest 20, vitéz dr Thuránazky László főispán, dr Perczel Béla alispán, Fá­bián Mátyás, Galandauer és Társa Bonyhád, Komlói Kőbánya 5—5, Surgoth Aladár, Megyefai Kőbánya, Dorn Zdgmond 3—3, dr örffy Imre 2, Datubia Budapest, Katanics An­tal Baja 2 50—2*50, Bálint Elemér 1 P, mely adományokért ezúton is háláB köszönetét mond az egyesület elnöksége. — Herczeg Ferenc érdekes cikke a magyar ünnepi Játékokról. Az éiő irodalom great o'd man je, Herczeg Ferenc nagy feltűnést keltő cikket irt as egyik legtekintélyesebb orgá­numban és költői lendülettel mutat rá a szegedi ünnepi játékok hivatá­sára. Cikkében többek között a kö­vetkezőket írja: „Szeged nagysza­bású áldozatkészséggel és mélységes műtvészeti odaadással a legnagyobb hirv szerzett az országban szabadtéri játékaival. Igaz, hogy a ma már eurjópai h rü Dóm tér páratlanul al­kalmas és hatásos épitóBzeti kerettel szolgál. A játék háttere a hatalmas fogadalmi templom, mely csillagos j éjszakába nyúló lenyűgöző körvonalai val, alkalomadtán a harangkárusával, orgonazenéjével és misztikus világí­tási effektusaival megrendítő és fel­emelő erővel szól bele az ünnepi já­tékokba. Ez a háttér csodálatos áhi- tatos magasságba emeli a játékot és parancsoló módon avatkozik a ren­dező munkájába. A Dóm téren az idén hetedszer játszanak. A szabad­téri játéknak ma már hagyományai vannak Saegeden. A játékok uj szint adtak a város életének és a polgár­ság lelkületének. Egyebek közt meg*­tanulták a szegediek, hogy művészi erőkben, rendezésben és kiállításban a legjavát kell adniok annak, ami az országban található és csakugyan olyan előadásokat mutatnak be, ame­lyek feledhetetlen emlékként étnek tovább a néző lelkében“. — A városi számvevőségek álla­mosítása. Vármegyénkben Ssekszár- dot érdekli, hogy a parlament tár­gyalta a városi számvevőségeknek és pénztárainak államosításáról szóló tör­vényjavaslatot. A törvényjavaslat ki­mondja, hogy a törvényhatósági jogú és a megyei városok számvevőségi szolgálatát — ideértve a gyámügyi számvevőségi szolgálatot is — állami tisztviselők látják el. A jövőben te­hát a városi számvevőségi tisztvi­selőket a belügyminiszter fogja ki­nevezni és reájuk általában az állami tisztviselőkre érvényes szabályok lesz­nek irányadók. A tervezett reform hatályosabb biztonságot kíván terem­teni a városi közpénzek kezelésében, megvalósítja szigorúan a jogszabá­lyok, a városi költségvetések és jog­erős határozatok közé szorított gaz­dálkodást és biztosítja azt, hogy a városi számvevőségek uj szerveze­tükben igazi értelemben vett ellen­őrzést gyakorolhassanak, tennivalóik ellátása tekintetében az állami szám­viteli szabályok lévén reájuk irány­adók. A törvényjavaslatban lefekte­tett szabályozás nem jelenti az ön- kormányzati jogkör csorbítását, mert a tervezet szerint a vagyonkezelés alakiságában tesz változást, a vagyon felett való rendelkezés továbbra is megmarad az önkormányzati jogkör­ben, amelynek igazi tartalma, a va­gyon ób a pénzek feletti szabad ren­delkezésben van. A polgármesternek a városok számvevőségi szo'gálatában álló tisztviselőkkel szemben ugyan­olyan a rendelkezési joga, amilyen az alispánt a vármegyei számvevő­ségi tisztviselőkkel szemben megilleti. A megyei jogú városok számvevő­ségi főnöke, tehát Szekszárd szám­vevőségi főnöke is, szakszerűségi képviselet cimén tagja lesz a kép­viselőtestületnek. — Milyen előny illeti meg a hadi­rokkant kisiparost? Az iparügyimi nisztérmm az alábbiakban jelölte meg azokat az előnyöket, amelyek a hadi­rokkant kisiparost kézmüvesiparos társával szemben megilletik. 1. Az esetben, ha a hadirokkant kisiparos és más kisiparos ajánlatai állanak egymással szemben, úgy a hadirok­kant kisiparos százalékos árelőnyre igényt nem tarthat. Egyenlő áraján­lati árak esetében azonban a hadi­rokkant kisiparos ajánlata veendő figyelembe, feltéve, hogy az egyéb ként is elfogadható. 2. Azokban az esetekben, amelyekben hadirokkant iparos vagy vállalkozó (tehát nem hadirokkant kisiparos) áll szemben nem hadirokkant kisiparos ajánlatá­val, úgy a kisiparos ajánlata veendő figyelembe még akkor is, ha a kis­iparos ajánlata legfeljebb 4 százalék­kal magasabb, mint a hadirokkant { iparos ajánlata. A hadirokkant ipa- I rosok és vállalkozók kétszázalékos | árelőnyre csak más, nem kisiparos vállalkozókkal, vagy iparosokkal szemben tarthatnak igényt. A hadi­rokkant kisiparos ezek szerint a Köz szállítási Szabályzat 51. §. első be­kezdése 1. pontjának 4. bekezdésé­ben biztosított százalékos árelőnyt csupán vagylagosan, de nem együt­tesen veheti igénybe. így csak a kis­iparosok részére, vagy egyedül a hadirokkant kisiparosok részére biz­tosított kedvezményt veheti igénybe. A hadirokkant kisiparos javára biz­tosított kedvezmény igénybevétele előnyösebb, mert a hadirokkant kis iparost egyenlő feltételek mellett más ajánlattevővel, tehát a kisiparossal szemben is előnyben kell rébzesiteni. — Szenzációs orgonahangverseny Gyöngyösön. Az 1932-ben épített tör ténelmi múltú Szent Bertalan após tóiról elnevezett gyöngyösi főtemp­lomban szeptember 5-én, vasárnap délután 6 órakor Medek Anna a m. kir. Operaház örökös tagja, dr Kou- dela GJza pápai kamarás, egyház­zenei főigazgató, Zaámboki Miklós gordonkaművész, a m. kir. Zene­művészeti Főiskola tamára és Pácsay János orgonaművéss közreműködésé­vel — az ország egyik legtökélete­sebb hangszingazdsgBágu orgonáján — templomi díszhangversenyt ren­deznek. Ezzel az érdekes művészi eseménnyel kapcsolatban felhívjuk a közönség figyelmét a 600 éves Syöngyös város hires műemlékeire: a Szent Erzsébet templomra, a Kép. Szent János kápolnára, a Szent Orbán templomra, a Barátok templomára és kolostorára, a Szent Korona Házra, ahol 1809 ben a Szent Koronát egy éjszakára elrejtették és végül a temp­lomban elhelyezett Boldogságos Szűz híres és nagy tiszteletnek örvendő fából faragott kegyszobrára, amely előtt már igen sok csodálatos gyó­gyulás történt. — Ellopott lószerszámok. Gróf Bényovszky Rezső tengelici föld- birtokos egyik istállójából ismeretlen tettesek 2 használt feketebőr lószer­számot el optak. A csendőrség nyo­mozást bevezette. — Életveszedelmes baleset. Biró Andor 20 éves tolnatamási lakos ke­rékpáron Tamási felé igyekezett. A vasúti átjárónál nem vette éBzre, hogy a sorompót leengedték, kerékpárjá­val nekiment, a sínekre esett és vé­res fejjel eszméletlenül terült el. Az arrafelé járók pár pillanattal a ro­bogó vonat odaérése előtt vették le a sínekről és a kórházba szállították. — Betörés. Ismeretlen tettesek be­törtek Z*s i r o s Sándor dunaszent- györgyi lakos házába és a szobából 2 kékc8Íkos huzatu dunyhát és ván­kost, 6 fehér belsőhuzatu vánkost, 2 kalapot, 3 lopedőt, 4 férfi inget, 1 szürkéstarka ógyteritőt, órát, borot­vát, cipőt elloptak. A kár 16Ó pengő. A tetteseket nyomozzák. — Balesetek. Pranter János 37 éves szekszárd csatári földműves a kocsiról leesett, a jobbkarja eltörött. Blesz Mihály 37 éves dúzsi csáplő- muokás a jobbkezén megsérült és Molnár féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd. vérmérgezést kapott. —Falcz Jft zaef 21 ével nagymányoki hányig^ nak munka közben a csille 3rujjtfc, összezúzta Rófíisíús Rudolf 27 éves tolnai soffőrnek a jobblábát ismeret# len tettes össseszólalkozás közben zsebkésével megszűrte. —, Gönyf Dessőné 41 éves kétyi lakos a sáros utón elesett, a bállába eltörött, LEVENTEtsSPOKI — A Nagymányoki Sport Egylet footballcsapata e hó 25 én Mecsek. Szabolcson a Mecsekszabolcsi Sped Egylet újdonsült L oszt. csapatával játszott barátságos footballmérkősésf Az NSE végig fölényben volt és * honi csapatot 3 :0 ás félidő után. 8 :0 arányban sz^p játékkal |e. győzte. Meccs előtt a szabolcsiak ünnepiesen fogadták az NSE csap*, tát s egyesületük színeivel ellátott zászló átadásával viszonozták a két hét előtt Nagymányokon történt első találkozón őket ért szívélyes fogadd tatást. 1937 Julius 2f£ Kiadó a „Tolnamegyei Újság“ Hírlapkiadó Rt, Pk. 688 1933. Vht. 50/1931: Árverési hirdetmény. Dr Arbanász Zoltán gyönkt ügyvéd áti-t képviselt dr Arbanász Zoltán ügyvéd iavjr 106 R és több követelés járulékai ereiéi» 8 gyönki királyi járásbíróság 1932. évi p 71—1932. számú végzésével elrendelt m gitési végrehajtás folytán végrehajtást védőtől 1932. évi március hó 5-én lefoaláu 1350 pengőre becsült ingóságokra a királyi járásbíróság fenti számú végesével az árverést elrendelte, annak az 190g /_• XLI. te. 20. §-a alapján Dobos Pál javára 212 pengő követelése és járulékai erejéig és. a foglalási jegyzőkönyvből ki nem «flnőmás. foglaltatók javára is, ha kielégítési joguk m» is fennáll és ha ellenük halasztó hatálya igénykereset folyamatban nincs, annak végre- hajtást szenvedőnél, Kistormás községben. a'atj leendő megtartására határ- ‘d®° . 9,3?; ft.augu8z,u8 hó »1: nanjának délután 4 óráját tűzöm ki, amikor a biróilag lefoglalt cséplőszekrény, traktor és egyéb ingóságokat, a legtöbbet ígérőnek kész- pénfizetés ellenében, esetleg becsáron alift is de a kikiáltási ár kétharmadánál ala­csonyabban nem — el fogom adni. Azon ingóságokra, amelyeknek a kikiáltási ára egyezer pengőn felül van, az 5610—1931. M. E. számú rendelet értelmében csak azok ár- vet-ezhetűek, akik a kikiáltási ár egytized-- részét bánatpénzül leteszik. Gyünk, 1937 julius 15. Sziráozky kir. bír. végrehajtó; 488 A Bezerédj utcai 9. számú emeletes húz. nagy kerttel eladód Két lakásnak is használható. A földszinti lakás november 1-től bérbe­vehető. Bővebbet Csokonai utca 23 alatt. Szekszárdi királyi járásbíróság, mint telek könyvi hatóság, 10,942—1937, tkv. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. Nyéki Józsefné, Lovas Bálintné és özv. Lovas Bálintné őcsényi lakosnak végrehaj­tási árverés joghatályával bíró önkéntes bírói1 árverés ügyében a telekkönyvi hatóság Szőnyl József őcsényi lakos utóajánlata következté­ben, a szekszárdi királyi járásbíróság terü­letén levő, Őcsény községbe fekvő s az őcsényi 59. számú betétben I. 30. sorszám 4992. hrsz. alatt felvett 347 Q-öl szántóra az Országúba dűlő dűlőben 489 P 50 I. 31. sorsz. 4993. hrsz. alatt felvett 1 hold 823 Q-öl szőlőre ugyanott 3272 P 50 fillér kikiáltási ár mellett, elrendelte. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Őcsény községházánál megtartására 1937 augusztus- hó 18. (tizennyolc) napjának délelőtt 10 órá­ját tűzi ki és az árverési feltételeket a kö­vetkezőképp állapítja meg: Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi °/u-ra kell ki­egészíteni. Szekszárd, 1937 julius 12. 489 Dr Péter, kir. járásbiró. -

Next

/
Thumbnails
Contents