Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-07-24 / 56. szám
XJX- évfolyamú Szekszárdi 1937. jullus 24. (Szombat) 56. szám loiláMü HElü^niOT kJ&iaiaSR MEGJELENŐ KERESZTÉNY PQTTmrAT its TAmnATm uff Szerkesztős ég és kiadóhivatal: í Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|i Egész évre — 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fe lelős .szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Blőflutési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők! Hirdetések árat« A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 Aller, Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelvesett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Hl rendelet a védeti hlsblrtokokról Uj rendeletet adott ki a kormány • védett birtokok terheinek rende- léséről. Ea a rendelet, amely cime sierint a védett birtok egyes terheinek átalakítással, illetőleg könyv- adósságvállalással történő rendeléséről intézkedik, természetes folyománya annak a még 1935 ben kiadott rendeletnek, amely úgy intézkedett, hogy ai eier katasitrális holdnál nem nagyobb védett birtokoknak a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatán túl obő terhei általában könyvadósságvállalással nyernek rendezést, a védett tiz kataszteri hold nál nem nagyobb, illetve 100 koronát meg nem haladó kataszteri tiszta jövedelmű birtokoknál a negyvenszeres szorzaton felttleső terhek pedig olyan hosszúlejáratú kölcsönökké alakíttatnak át, amelyeket az adós évi 4 5 százalékos annuitással 50 éven át törleszthet. A kormánynak most kiadott rendeleté ennek az előbbi intézkedésnek lebonyolitását szabályozza. Pontosan meghatározza, melyek azok a tartozások, amelyek rendezés alá esnek, szabályozza a kezesek (mellék- kötelezettek) jogviszonyait, intézkedik a teher rendezési adatok bejelentésének formalitásairól, megszabja a helyi bizottságok teendőit, előírja, miként kell elkésziteni a teherren- dezési tervezetet és hogyan kell magát a teherrendezést telekkönyvileg végrehajtani.— Általában kimondja, hogy az ezer kataszteri holdon aluli ingatlanok védettsége 1938 október 31-ig meghosszabbodik, módot ad a törölt védettségnek méltányos esetekben leendő visszaállítására, végül intézkedik a megújítási váltókról és a perköltségekről. Alapvető intézkedések a rendeletben a következők: Úgy az adósoknak, mint a hitelezőknek folyó évi november hó 15 ig be kell jelenteniök az illetékes helyi bizottságnál a védett birtokok tehertételeit. A tiz holdon aluli védett gazdák ezt akkor is kötelesek bejelenteni, ha adósságterhük nem éri el a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatát, mert a hosz- szulejáratu kölcsönné való átalakítás kedvezményében csak így részesülhetnek. A bejelentésekre a helyi bizottságoknál megfelelő nyomtatványok állanak rendelkezésre, amelyek rövid időn belül elkészülnek. Általában kívánatos, hogy a védett gazdák kikérjék a helyi bizottságok előzetes tanácsát és aszerint járjanak el. Ha a bejelentések elkészülnek, ezek a helyi bizottságoknál megtekinthetők és az érdekeltek 1938 január 31 ig tehetik meg reájuk észrevételeiket. A teherrendezési tervezeteket, valamint az adósságlevéltervezeteket a Pénzintézeti Központ készíti el. A tervezetet minden érdekeltnek kézbesítik ób minden érdekelt 30 nap alatt teheti meg észrevételeit. A Pénzintézeti Központnak az észrevételek tárgyában hozott határozata ellen panasznak van helye a védettséget elrendelő járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz. Fontos intézkedése még a rendeletnek a kezesekre vonatkozólag az, hogy a főadósnál végrehajtott teher rendezés kedvezményei az 50 holdon aluli birtokos-kezesre is kiterjednek, akár védett, akár nem védett gazda. Vagyis a kezes (mellékköte lesett) ilyen esetben a kötelezettség alól teljesen mentes. Ugyancsak fontos intézkedés, hogy a védettségből töröltek 1937 október hó 15-ig ismét kérhetik az illetékes járásbíróságnál a védettség visszaállítását abban az esetben, ha pótlólag teljesítik a védettség tartama álatt elmulasatott ssolgáltatá- sokat. Végül méltányos részletfize- tési kedvezményt ad a rendelet a védetteket terheló, de védettségi korlátozás alá nem eső, perköltségek megfizetésére. A rendelet erőteljes lépés a védettség rendszerének végleges likvidálása terén és a korábbi rendeletek szociális szellemében oldja meg a lebonyolítás munkáját. Minthogy ez a munka nem egyszerű és lebo nyolitási módja különböző részlet- kérdésektől függ, ismételjük, hogy a védett gazdák akkor járnak el helyesen, ba minden tekintetben al kalmazkodnak a helyi bizottságok Utasításaihoz. siet konyhánk szekré nye tetején tartjuk melegen ; ha két nap múlva megnézzük és azt látjuk, hogy a bogyók koosányain, vagy a levél alsó lapján megjelenik a peronospora kivirág- zása, akkor nem szabad késni a permetezéssel, mert elegendő a kévéé nedvesség, hogy a kárttevő fellépjen, mig ha nem látunk elváltozást a leveleken, akkor a permetezéssel késhetünk. Sokévi tapasztalat bizonyítja, hogy peronospora ellen legjobb védekező szer a rózgálio, amelyet oldat alakjában olyan anyaggal kell kevernünk, amely tompítja a savas hatását, különben a levélietet megperzseli iás hogy jobban tapadjon a leveleken; erre, mint tudjuk, legjobb az oltott mésznek hígított oldata. A mész adagolásánál sok hibát követnek el gazdáink, — ugyanis sokat adunak belőle a rézgálic oldathoz, nem is tudják, hogy ezzel a rézgálic hatékonyságát Csökkentik — s innen van az, hogy 2—3% oldat mellett a peronospora mutatkoaik szőlőjükben, természetes, hogy a rossz rézgálicra fogják a sokszor sikertelen permetezést. Vegyük szabálynak, hogy egy jól készített oldathoz elegendő 11/a kg hektonkinti rézgálic, az oltott mész- tejet nem találomra öntjük és ada- . góljuk hozzá, hanem folytonos ka- varás közben időnkint egy kis szelet piros lakmuszpapírt mártunk bele a folyadékba, ha az kékes árnyalatú, akkor az oldat kész és jó, mig há piros marad, akkor még mész keli hozzá. Ilyen kémszer a sárga pfenolf- talin papír is, ennél a piros szín mutatja, hogy a keverékünk megfelelő- leg közömbösítve van. A fürtök tökéletes egyenkinti be* permetezése a rendes gépekkel igen nehéz, sok anyagpazarlással jár és miután legtöbbjét a levélzet takarja, szinte kivihetetlen, ezért a porozási eljárást alkalmazzuk. A por alakjában használt anyag ugyanis ellepi a legtarkább fürtöt is és CBak csekély nedvesség kell, hogy a porban levő anyag feloldódjon és a pusztító hatását a peronosporával szemben kifejthesse. A háborús évek alatt több Ízben gondot adott a gazdának a fürt- peronospora. Létesült is több réz- kénporgyár és akkor minden előrelátó gondos gaida porozással jó eredménnyel védekezett a fürtperonos- pora ellen. Változott az időjárás. Azóta száraz nyarak jöttek. Nem volt baj a fürtök körül. így aztán nem vált szükségessé a fürtök porozása. Az idei esztendő azonban figyelmeztető akar lenni, hogy vigyázzunk, mert hanyagsággal egész termésünket elveszíthetjük. A jó rézkénpor 70°/o kénvirágból (finomra őrölt kén), 8—10 °/o kiheyi - tett (kalcinált) rézgálicbói és porrá oltott 12—20% mészből kell hogy álljon. Nem szabad összeállóit, cso- | másnak lenni, hogy a porozás finom A szőlő peronosporfila ellen való védekezésről Irta: Hayt Ferenc ny, m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő Az idei abnormis csapadékos nyár, gyakori nagy esők, majd utána a páratelt ködös levegő magával hozta és elősegítette a szőlő legnagyobb és legveszedelmesebb növényi gombabetegségét, a peronosporát. Az idén a peronospora nemcsak a levélzeten, hanem a fürtökön is szokatlan nagymértékben lépett fel és bár gazdáink permetezésekkel védekeztek ellene, mégis hegyi szőlőinkben a termésnek egyes helyeken 70—90 %-át tönkretette. Sokan felkeresnek tanácsért. Készséggel segítek a hozzám fordulókon és ezért közérdekből irom ezt a cikkemet is. A peronospora buja növekedésű, gyakran trágyázott szőlőkben szokott tömegesen fellépni. A három éven- kinti trágyázás dús lombozatu, laza szövetű hajtásokat, ezeken kívül állandóan gyomos talajt eredményez, — ha a gazda elkésik a gondos kötözésekkel és gyakori gyomirtó kapálásokkal, valóságos melegágyát készíti elő a peronosporának. Tápanyagok pótlására elegendő, ha a talajt ötévenkint jő érett istállótrágyával látjuk el, — bizonyítja ezt, hogy ritkán trágyázott, soványabb talajokba telepített szőlőkben alig van, vagy egyáltalában nincs fürt- peronospora. Gyomos talaj, bakhátakon sorközti konyhakerti vetemények termelése párateltséget eredményez, a talaj nehezen szikkad éB beárnyé- kolődnak a fürtök. Ugyancsak növeljük a gomba gyors kártételét az újabban elterjedt sürü tőkeültetésekkel. Ilyen telepítéseknél az esőcseppek, harmat vagy köd legtovább tartják nedvesen a levélietet és a fürtöket. A elárasztó szél, meg a napsugár is legritkábban fér hozzájuk. Igen nagy pusztítást végiünk a peronosporában, ha ősszel a lehullott I lombot, szárai leveleket, amelyeket | sokszor a szél az utakba sodor, összeszedjük és elégetjük. Tudományos tapasztalat megállapította, hogy sajátságos szaporodási szervei különösen a lehullott leveleken több milliónyi konidiuma (szaporodási szerve) fejlődik és telel át leginkább. A peronospora elszaporodását mindig az időjárás szabályozza. Hűvös, száraz, szeles időjárás hátráltatja és megakasztja felléptét. Hűvös, szeles májusban a permetezést később végezhetjük, ha azonban gyakori nagy a harmat s a levegő meleg, a védekezéssel késnünk nem szabad, azonnal permetezni kell. Tudnunk kell a peronosporáról, hogy a lehullott levélzetről tőke- és csaprészekről a kitelelt szaporodási szerve a kapálások és szél által jut a levélre és fürtökre. Egy kevés nedvesség elég, hogy a konidiumok csírázzanak és befurakodjanak a zöld szövetekbe. Ha utána az idő szárai, nem csinál bajt, nem is látható na- gyitóüveggel sem, ha azonban a levelet, fürtöt, vagy hajtást nedvesség éri, pár óra alatt áttöri a gazda növényt, láthatóvá lesz. Mint finom porcukor, foltpkban jelentkezik a£le- vél alsó lemezén, fogyasztja a levél tápanyagát, amitől az kezdetben elsárgul, később megbámul és elszárad. A fürtöknél ez a jelenség kezdetben kékes szürke, vagy szennyes fehér, később fekete szinbe megy át, a bogyó nem fejlődik, összeszárad és lepereg. Hogy ezt az úgynevezett lappan- gási időt megfigyelhessük, hogy sUr- gős-e a permetezés, vagy elhalaszthatjuk-e, az alábbiakat kell szem előtt tartanunk. A fürtökből és levelekből néhányat nedves itatóspapír, vagy vizbe mártott és jól kicsavart ruha közé rakjuk s két mély tányér közé helyezzük, hogy ki ne száradjon, még átkötjük száraz ruhával, aztán az égé-
