Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-07-14 / 53. szám
XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. Julius !4. (Szerda) 53. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT kfiLV.Hn MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Öxerkeszfíiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelés szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre Előfizetési difi —. 12 pengő || Félévre ______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséihez küldendők.! Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlfa 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mllllmétsr széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett ^reklám-, ellegyzéal, családi hír, valamint a nytlttér soronként 60 fillérbe keríti. A Kormányzói Mr törvénye A felsőhöz állásfoglalásával törvényerőre emelkedett a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvény- javaslat, — amelynél nagyobb jelentőségű alkotmányjogi intéakedést 1920 óta nem iktattak be a magyar törvénytárba. Egyhangú és méltóságteljes volt a felsőház állásfoglalása, — éppngy, mint a képviseiőházé. Egyáltalában : az egész törvényjavaslat előkészítését és megalkotását a különböző politikai tényezőknek olyan harmóniája jellemezte, amire a politikai életben alig van példa. Darányi Kálmán miniszter elnök bölcsessége megérezte, hogy ennél a törvényjavaslatnál nem volna célirányos egyedül a többségi pártra támaszkodni, mert különösen a külföld felé könnyen félreértésre adott volna okot, ha a javaslat — bár tel« jesen alkotmányosan — de mégis többségi szavazatokkal emelkedik törvénnyé. Viszont a kormánypárton kívülálló politikai tényezők megérez ték egyrészt a felelősség történelmi salyát, másrészt azt, hogy ennél a törvényjavaslatnál együttműködésük nem pártkérdés, hanem egyetemes nemzeti érdek. ,, Természetes, hogy mint a miniszterelnök felsőházi beszédében megállapította, „a törvényjavaslat sima tárgyalásában és elfogadásában része van annak a bizalomnak, amely a Kormányzó nr tizenhátáves alkotmányos kormányzása, az országot újjászervező munkássága iránt az egész nemzet részéről ismételten is kifejezésre jutott“. Ez a bizalom osztatlan. A nemzet minden fia tudja, hogy Horthy Miklós nevét a magyar tör ténelem lapjaira Írja a hálás utókor. A törvényjavaslat sima letárgyalé- sában döntő része van ennek a bizalomnak és hódolatnak. Része van Darányi Kálmán miniszterelnöknek is, mert a parlamentarizmus klasszikus hazájának, Angliának politikai módszereivel élve már az előzetes tárgyalásoknál elhárított minden esetleges akadályt a törvényjavaslat utjából. Részben azért, mert valóban olyan törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amely szerves és természetes része az ezeréves magyar alkotmánynak. A törvényjavaslat felsőházi előadója, amikor nagyszabású közjogi tanulmány keretében ismertette a javaslatot, rámutatott, hogy a történelmi alkotmányok rendkívüli előnye a fejlődőképessóg, amely a fejlődést az előzmények szerves folytatásaként engedi csupán meg. A magyar történelem mesBae évszázadaiba visszanyúló kormányzati /intézménynek adott olyan keretet, amely teljesen összhangban van a nemzet szUverénitásával és a királyság intézményével éppúgy, mint az ezeréves jogfejlődéssel. Egyenesen hiányosságot pótol ez a törvény, nemcsak a jelenre és jövőre, hanem szinte a múltra is, amely megteremtette és felhasználta eat az intézményt, anélkül, hogy jogi rendszerbe foglalta volna. „Erre a törvényre nem a kormányzónak, hanem a nemzetnek volt szüksége“ — mondotta Darányi Kálmán miniszterelnök. Valóban igy van. A nemzet a maga fejlődését tette biztonságosabbá, amikor a kormányzó iránt érzett hódolatán keresztül szilárd jogi alapokat teremtett a jelen és a jövő számára. Ez a törvény aj pillérévé válik a magyar alkotmánynak. Fontos köxügyekben a szekszárdi kerületből ma is többször fordulnak támogatásért a helyi tényezők dr órffy Imréhez, aki — régi szokásához híven — ma is rendelkezésére áll az őt felkeresőknek. így történt ez a bátaszéki állami közpince létesítésénél is. De igy történt ez számos más esetben, igy Szekszárd város Begély- ügyében is. Est csak azért említjük, mert akkor is érthetetlen féltékenységgel találkoztunk az ellenzéki oldalon, amely alkalommal dr őrffy kérdezésünkre kijelentette, hogy az ilyen tüneteken igen csodálkozik, mert az kicsinyességre és arra vall, hogy pártpolitikai szempontok alá helyezik egyesek a közérdeket, őrffy azt is közölte akkor velünk (amit lapunkban hoztunk is), hogy őt abban, hogy egy közérdekű ügyben eljárjon egyáltalán nem feszélyezné, ha azt utódja is megtenné. Est az igen korrekt álláspontot kérjük követni a tisztelt túloldalon is és nem érthetetlen, kicsinyes fél- tékenykedéBt, amint az moBt a bátaszéki esettel kapcsolatosan ismét mutatkozott. A lólábat tehát ne ná- lunk tessék keresni... Sajátságos féltékenykedés l Miklós Vitéz kitüntetése Lapunk a keletkezése évében indított útnak egy kedves poéta karúért és tMiklós Vitézt regős neve hamarosan ismert ,lett ennek a vár megyének a határán (ul is. A néhai kitűnő bonyhádi professzornak a fia, a világháborúban sok dicsőséget szerzett bonyhádi bírósági titkár volt ez a költő, aki nem a saját — dr vitéz Zerinváry Szilárd — nevén jelenttette meg mindig eseményszámba menő verseit, hanem tovább is »Mik• lós Vitéz* gyanánt jegyezte hazafias lírájának szivet lelket gyűjtő, istenfélőimet és hazaszeretet hirdető virágait. A szülő vármegy éjében nagy szeretetnek és tiszteletnek örvendő poéta több, mint egy évtizeddel ezelőtt az alföldi Szarvason lett királyi járás- bjró és amikor elkerült tőlünk, dr Ery Márton alispán ezekkel a lelkes szavakkal búcsúztatta: — Menj hát az alföldi végekre, de maradj ott is a mi dalos, őrtálló Miklós Vitézünk ! Vitéz Tihanyi Szilárd alezredes, a vármegyei székfeapitány pedig ugyanakkor óképpen bocsájtotta útnak : — Menj és küzdj! Szerezzél dicsőséget és becsületet a tolnamegyei vitézek nevének az Alföldön is! És dr vitéz Zerinváry Szilárd a nagy alföldi varosban is a miénk maradt, most is büszkén vallja tolnamegyeinek magát és szarvasi munkásságával társadalmi téren is olyan sikereket ért el, hogy arra az Országos Testnevelési Tanács is felfigyelt és a legnagyobb sportkitüntetéssel, az aranyéremmel díszítette fel a kiváló közéleti férfiút, lapunknak most is kedves munkatársát. Ez I az esemény bizonyára bővebben is érdekelni fogja lapunk olvasó közönségét, Miklós Vitéz itteni sok bajtársát és barátját, éppen ezért közöljük a Szarvasi Közlöny erre vonatkozó híradását, amely a következőképpen hangzik: Szarvas lakosságának minden tagja nagy örömmel fogadta a közelmúltban a bírt, hogy az Országos Testnevelési Tanács dr vitéz Zerinváry Szilárd szarvasi kir. járásbirót a legnagyobb sportkitüntetéssel, a nagy aranyéremmel és oklevéllel tüntette ki a sport, különösen a leventeoktatás terén szerzett elévülhetetlen érdemeiért. Fáradhatatlan, örökké aktiv, végtelenségig önzetlen és minden cselekedetében a köz érdekeit néző kiváló egyént ért ez a magas kitüntetés. Az utolsó évtized minden társadalmi és kulturális, nemkülönben és talán elsősorban minden Bportmeg- mozdulásban ott látjuk dr vitéz Zerinváry Ssilárdot, aki jellegzetes, az elhivatottak különlegességét egész valójában magán viselő eredeti egyéniségével áll nemes önzetlenséggel őb fáradhatatlan ügybuzgalmával a tervek éa a dolgok ólére. Mint erjesztő kovász önt lelket minden megmozdulásba; terveket épít és sokszor magára maradva valósítja meg azokat. A Levente Egyesületnek mint hosszú éveken át volt ügyvezető elnöke, a levente szervezés és kiképzés mellett, a levente és hazafias eszméknek egyedülálló megkedveltetője és harcosa volt. A messzi vidéken híressé vált talajtornásak egybehozass, a „Horthy-Sporttelep“ ős környéken egyedülálló tribün megalkotása az ő örökké alkotó és buzdító lelkületé* t nek örök időkre való kivetülése, a Szarvasi Üsző- őb Torna-Egylet meg- I Egyes szám ára 12 fillér. alapozásával a levente sorból kikerült sportolókat hozza egybe, a Holt- Körös bajnokságok nevével és évenkénti megrendezésével pedig országos viszonylatban szerzett hírnevet a szarvasi sportéletnek. A Körösnapok ötletével Szarvas idegenforgalmi kilátásainak alapjait rakta le és az évenkénti hangulatos Körösnapok egy szebb, boldogabb magyar jövendőnek fényes és látványos ígéretei lettek. A köröavidéki költők egytáborba hozásával, a Vajda Péter Irodalmi Társaság eszméjének felvetésével' a szarvasi és alföldi kulturális kapcsolatok kimélyitését igyekszik szolgálni. Mint kiváló szónok minden alkalmat megragadott, hogy magyar lélekkel szóljon a magyar telkekhez, mint költő knrucbusulásos és modern magyarhoz illő magabizó reménykedéséé költeményekkel vigasztalja a magyar sziveket. Mint társadalmi ember közvetlen, mindenkiben a lelki értéket kereső és azt megbecsülő, minden szépért és nemesért és az igazságért mindig kiálló eredeti egyéniség, aki szárnyaló lerdületővel, eredetiségével és kedves, finom modorával jellegzetes egyénisége Szarvasnak. öt érte most ez a magas kitüntetés és megérdemelt elismerését mindannyian megelégedett örömmel vettük tudomásul. Dr vitéz Zerinváry Szilárd a közelmúltban társadalmi és sportegyesületeinkben viselt tisztségeiről nagy elfoglaltságára való hivatkozással lemondott és felszabadult idejét az irodalomnak kívánja szentelni. Fokozott kulturmunkája bizonnyal újabb dicsőséget fog szerezni néki és igy közvetve mindnyájunknak, Szarvas városának is. A kitüntetés átadása vasárnap este ünnepélyes keretek között ment végbe. Mintegy százötven terítékes banketten ünnepelték dr vitéz Zerinváry Szilárd kir. járásbirót szép számban összegyűlt tisztelői és barátai. Dr Ugriu László járási főszotgabiró emelkedett szavakkal adta át a kitüntető aranyérmet és díszoklevelet. Az oklevél Prihoda István festőművész gyönyörű rézkarca. Érdekesnek tartjuk megemliteui, hogy a jónevü festőművész felesége Zerinváry-leány. Dr Aszódi Imre járásbirósági elnök, a Levente Egyesület és a járásbirósági tisztviselők, valamint a többi egyesületek nevében üdvözölte a kitüntetettet, majd vitéz Biki Nagy Imre főjegyző a politikai község nevében mondott meleghangú üdvözlő szavakat. Hollay Bála a nemzetvédelmi szervezetek nevében közvetlen és szivből jött üdvözlést mondott, majd Bartoa Pál ev. lelkész hatásos beszédben mutatta be dr vitéz Zerinváry Szilárd egyéniségét, mint társadalmi embert és mint költőt. Dr Zerinváry Szilárd meghatódottan, költői lendületű beszédben köszönte meg az ünneplést és tett ígéretet a további munkára.
