Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-07-14 / 53. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 julius 14. Tol na megyei nagyközségben rfiffis- fa PEggesKeresKEdés nagy vevőkörrel, a házzal egyfltt szep­temberre eladó. Cím a kiadóban. 421 A fiatalság Miiek biztosítása A háború utáni kormányoknak egyik legnagyobb problémájává nőtt a főiskolát véglett magyar ifjúság elhelyeiésének kérdése. Á ssűk ha« tárok kőié sioritott csonkaorsiág hi- vatalnoksiUkeéglete termésietesen erő­sen lecsökkent, továbbá erősen csök­kentették aa ifjúság elhelyeikedését a megszállott területekről ide ssorult menekült tisitviselők tiseirei és azok, akik másfél évtized óta kijönnek Er­délyből, Jugoszláviából és a Felvi­dékről, hogy az itteni egyetemeken végezzenek és a megmaradt kis or­szágban helyezkedjenek el. Különösen a nagy városokban ke­rült mind kétségbeejtőbb helyzetbe a diplomás fiatalság. Sok végzett or vos, ügyvéd boldog volt, ha mint villamoskalaus, vagy mint utcaseprő tudott elhelyezkedni és olyan főisko­lát végzett iQu is akadt, aki mint utcasarki cipőtisztító igyekezett meg­keresni mindennapi kenyerét. Hogy közeli példával is szolgáljunk: a baja—sárbogárdi vasútvonal egyik fiatal jegyvizsgáló kalauza okleveles kereskedelmi iskolai tanár. Az ilyen állapot termésietesen egy­részről élénk rosBialást, sőt sok eset­ben felháborodást váltott ki azok­nak az egyszerűbb embereknek a körében, akik rendes körülmények között ezeket a kereseti forrásokat igénybevették, másrészről erősen ron­totta a kultúra z az iskolai munka becsületét és a tanuló ifjúság ambi- oióját. Olyan kijelentések kezdtek hangzani, hogy a közép- és főiskolák felét tíz évre be kell csukni. A magyar kormányzat, mely a nemzet jövőjének építésénél egy pil­lanatig sem gondol az ideiglenes tria­noni határokhoz szabott méretekre, hanem olyan alapot igyekszik lerakni, melyre, ha eljön az ideje, fel lehet majd épiteni az uj Nagy Magyar- országot — teljes mértékben érzé­kelte a fentebb vázolt helyzet ve­szélyes voltát s már gróf Bethlen István, majd Gömbös Gyula kor­mánya keresni kezdte a segítés mó dozatait. — Fokozottabb knértékben igyekeztek helyet szorítani a diplo­más ifjúságnak a közhivatalokban és a magánvállalatoknál, A segítésnek ez a módja azonban kevésnek bizo­nyult és Darányi Kálmán miniszter­elnök kormánya uj segítési módoza­tot épített ki, megteremtette a „nem zeti önállósitási alapot“, mely most már meg is kezdheti majd a műkö­dését. Ez a tervezet nagy mértékben hoz­zájárul ezen régóta vajúdó probléma megoldásához. Arról van ugyanis szó, hogy a kormány egyelőre két millió pengővel alapot létesített, melyből az arra érdemes diplomás inaknak köl­csönöket nyújtanak, hogy orvosi ren­delőt, ügyvédi irodát, kereskedést stb. tudjanak nyitni és igy megala­pozhassák megélhetésüket. Az önállósitási alap kezelésére füg­getlen, politikamentes igazgatótaná­csot alakítottak, melynek most már csak arra kell vigyázni, hogy az önnállósuláshoz segítendő diplomás ifjakat olyan helyekre irányítsák, ahol hasonló foglalkozású kartársaik­nak a megélhetését nem veszélyez­tetik. Oltfiz Vendel István polgármester válasza egy támadásra A Tolnamegyei Hirlap f. hó 10-i száma „Hivatalvezetők0 cimtt köz leményében Nádaey Géza sikkasz­tásával kapcsolatosan megtámadta vitéz Vendel István polgármestert. Mi ebben az ügyben kérdést intéz­tünk a polgármesterhez, aki a követ­kezőket mondotta: Olvastam a „Tolnamegyei Hírlap“ f. évi julius 10- i számában megjelent „Hivatalvezetők“ oimü cikket és igy annak reám vonatkozó részét is. Tekintettel arra, hogy Nádasy Géza sikkasztásával kapcsolatosan Tolna vármegye alispánja fegyelmi eljárást rendelt el ellenem is, a Tolnamegyei Hirlap cikkére olyan választ, amilyent tudoék és fogok is adni, mint felelős tényező nem ad­hatok, mert azzal elébe vágnék a vizsgálatnak. Érdekes a Tolnamegyei Hirlap mostani harangozása akkor, amikor a f. évi junius hő 19-i számában „Szekszárd város sikkasztői a bíró­ság előtt“ cimü cikkének 4 ik be­kezdésében dr Gaál Dezső kir. ügyész j vádbeszédéből citálva ezeket mondja: | „A védőbeszédekre adott válaszában az ügyész kijelentette, hogy a tör­téntekért sem a város, sem a vár­megye vezetőségét, de még a bel­ügyminisztérium számviteli osztályát sem terheli felelősség, mert a lefolyt 10 év során a városnál több vizs­gálatot tartott és nem fedezte fel a hiányokat/1 A város vezetőségében a Tolna­megyei Hirlap „Hivatalvezetők“ cimü cikke megállapitá8ai szerint is még mindig bent vagyok, tehát az ahhoz hozzábirizgált és a tényállás minden részének alapos ismerete nélküli, — terhemre szóló felelősség megálla­pító nyilatkozata nem más, mint a teljes tájékozatlansággal párosult rossz­indulat. Vagy talán a lefolytatandó fe­gyelmi eljáráshoz való és hiveit figyel­meztetni akaró harangozás óhajt lenni a kérdéses cikknek reám vo­natkozó része? Ha igen, úgy mind­össze még az a kijelentésem, hogy a vészre való ily módú figyelmeztetés azelőtt is csak falusi szokás volt, de ott is már idejét múlta. Tolna vármegye orvosi rendje, de azonkívül a vármegye közönsége is mély részvéttel veszi tudomásul, hogy dr Drágíts Imre m. kir. egészségügyi főtanácsos, Tolna vármegye nyug. tiszti főorvosa, a wieni cs. kir. tudó mányegyetem aranydiplomás doktora hosszas betegség után folyó hó 13 án reggel 84 éves korában Ssekssárdon meghalt. A kiváló ember, aki közel fél év­századon keresztül állott közszolgá­latban, vármegyénk közegészségügyé­nek lelkes, buzgó és hűséges gondo­zója volt és amikor az idő az ő aoé Iob erejét és megtörhetetlennek látszó munkabírását is meggyengitette és nyugalomba vonult, a törvényható­sági bizottság közgyűlése meleg ün­neplés keretében méltatta a puritán lecsületességü, kötelességtudó, ön­zetlen, buzgó, példás tisztviselő és melegszívű nemes emberbarát érde­meit. Jankó Ágoston főispán és dr Érg Márton alispán ismertették köz­szolgálata értékeit, mig néhai Si- montsits Elemér vbtt. a törvény- íatósági bizottság tagjai nevében vett dr Dragitstól búcsút, kiemelve, hogy a nyugalomba vonuló vármegyei tiszti őorvos hosszú időn keresztül a leg- mritánabb módon töltötte be azt a bntos hivatást, amelytől megválik és azt a tógát, amelyet hivatalba lépé­sekor öltött magára, tisztán, mocsok- talanul adja vissza. Mint volt hivatalfőnöke teszek er­ről tanúságot — úgymond SimontBÍts — mert tudom, hogy abból a hatás­körből, amelyet dr Drágíts Imre be­töltött, sokfelé, sokan tépett tógával kerültek ki. Meleg ovációk kísérték az elismerések gyönyörű szavait, amelyek után dr Drágíts Imre hi vatala terhétől megszabadulva, tisztán nemes hivatása gyakorlásának és a kartársi érzés ápolásának élt. Dr Drágíts az 1853. évi szeptem­ber hó 18-án született Pincehelyen és tanulmányait a wieni cs. kir. egye­temen az 1879. évben végezte be. Diplomájának elnyerése után az 1879. évi november hó 4«től 1883 április hó 5-ig körorvos volt Faddon, 1883 december 31-ig községi orvos Simon- majorban. Onnan nevezték ki a vár­megye központi járásának tiszti or­vosává, mig az 1910. évi április hó 2-án vármegyei tiszti főorvos lett. Ezt az állását 1926. évi január hó 1-én történt nyugalombavonulásáig látta el a világlátott, a kulturnem- setek nyelveit beszélő müveit ember európai nivóju tudásával. Az ország hamupipőkéjének, a közegészségügy­nek a szolgálatában mostoha viszo­nyok közt is eredményesen végzett lelkiismeretes munkásságáért a kor­mányzó az 1923 év május havában egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. Az 1929. évben pedig, doktorrá- avatásának ötvenedik évfordulóján a wieni egyetem arany diplomával tűn* totte ki és az Alma Mater szeretet* TELEFON: 143 Szerdán« Julius 14. CsQtörtökön, Julius 15. 3 órakor a helyár vigalmi adóval egyfltt 44, 66 és 77 f VILÁ6­Gustav Fröhlich főszereplésével MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Ha ketten szeretik egymást Zenés vígjáték Az előadások kezdete: hétköznapokon: */, 7 és 9 Főszereplők: Renate Möller, Gustav Fröhlich és Harry Liedtke vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Fox világhiradó I-----------------------------------------­Különböz ő nagyságú hnszníilt ládát veszflnk. Molnár Nyomda Rt., Szekszárd teljes megemlékezését az Országos Orvosszövetség Tolnamegyei Fiókjá* nak a megyeháza nagytermében tar­tott ünnepi közgyűlésén meleg ová­ciók közben nyújtották át neki. A megboldogult beszentelése csü­törtökön 11 órakor lesz a szekszárdi Bezerédj-utcai gyászhásban, ahonnan Görbőre szállítják és 4 órakor az ottani családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi — Vármegyéik közigazgatási bi* ZOttaága julius havi rendes ülését f. hó 13-án tartotta vitéz dr Thuránszky László főispán elnöklete alatt, melyen résztvettek a hivatalos tagokon kí­vül dr Bernáth Béla, dr Csapó Dániel, báró Fiáth Tibor, Döry Frigyes, Kiss Lajos és Schneider Gábor vá­lasztott bizottsági tagok. Elnöklő fő­ispánunk szívélyesen üdvözlő a meg­jelenteket z az ülést megnyitja. Az előadók jelentéseinek megnyugtató tudomásul vétele után a közig, bi­zottság ülése véget ért s utána a gazdasági, adóügyi, gyámügyi és népoktatásügyi albizottságok tartot­ták meg üléseiket. — Cim- és Jellegadományozások. A kormányzó Lindauer Ferenc a miniszteri tanácsosi címmel felruhá­zott szekszárdi pénzügyigazgatónak a miniszteri tanácsosi jelleget, Végh János gyönki járásbirósági elnöknek a III. fiz. osztály jellegét (méltósá- gos cim), Müller Károly tamási adó­hivatali főnöknek az állampénztári főtanácsosi címet, Hantos Ferenc szekszárdi m. kir. rendőrkapitánynak a rendőrtanácsosi cimet, — Lakner Sándor volt szekszárdi rendőrfelügye­lőnek a rendőrfőfelügyelői cimet, Hor­váth Lajos szekszárdi detektivcso- portvezetőnek a IX. fiz. osztály jel­legét adományozta. — Kinevezések. A kormányzó a földmivelésügyi minisztérium vezeté­sével megbízott miniszterelnök elő­terjesztésére dr Mihők Ernő minisz­teri tanácsosi cimmel felruházott se- lyemtenyésztési miniszteri meghatal­mazottat, miniszteri tanácsosi címé­nek érintetlenül hagyása mellett ki­nevezte az V. fizetési osztályba. — A földmivelésügyi minisztérium ve­zetésével megbízott miniszterelnök dr Szebéngi János VIII. fiz. osztályba sorozott m. kir. főállatorvost, Tolna vármegye törvényhatósági m. kir. állatorvosát kinevezte a VII. fizetési osztályba m. kir. főállatorvossá. —1 Ugyancsak a miniszterelnök kine­vezte Csikg Pált a szekszárdi m. kir. mezőgazdasági szakiskolához be* osztott tiszteletdíjas gazdasági gya­kornokot magyar királyi gazdasági gyakornokká. A belügyminiszter vitéz Simon Ferenc szekszárdi államrendőr­ségi hivatali tisztet kinevezte hivatali főtisztté. — Áthelyezések. A vallás-és köz­oktatásügyi miniszter Csaplovits Jó­zsef dombóvári kir. kát. főgimnáziumi igazgatót és dr Balogh Lászlót, a szekszárdi kir. tanfelügyelóséghez be­osztott tanügyi fogalmazót a székes- fehérvári tankerületi kir. főigazgató- sághes helyezte át. Dr DRÁGÍTS IMRE ity. vm. tiszti főorvos

Next

/
Thumbnails
Contents