Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-04-09 / 26-27. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XIX. évfolyam. Szekszárd, 1937. április 9. (Péntek) __________________________26—27. szám. TO LNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési diji^-Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fe lelős szerkesztő: J Hirdetések árait BLAZSIK FERENC I A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlMinétér . . -____ - - ■ - - .. . . . I széles hasábon milllmélersoronkénl 10 fillér. » A lap tpeslelenlk minden szerdán és szombaton. I «llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. | Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez kUldendők.1 I nyllttér soronként 60 fillérbe Ikerül. A NÉP megyei nagy választmányának szenzációs szekszárdi gyűlése kerületi Nemzeti Egység Párti kép­viselők és mint vendég eljött Dóm* bóvár követe, a pártonkivüli dr Raj• niss Ferenc is. Nagyjelentőségű besiédek hang­zottak el a nagy választmány ülésén és az egybegyűltek azzal a benyo­mással hagyták el ez összejövetelt, hogy a szenzációs felvilágosítások-. nak nemcsak a vármegyében, hanem az egész országhan is élénk vissz­hangja támad, amely egyúttal még jobban megerősíti a NÉP hez való hűségűkben a párt tekintélyes számú híveit. Az ülésről egyébként alábbiak­ban számolhatunk be. A vendégeket az ülés megkezdése előtt vitéz dr Thuránszky László főispán szives szavakkal üdvözölte, majd tájékoztatta az egybegyűlteket a Nemzeti Egység Pártjának várme­gyénkben a legutolsó nagyválaszt­mányi gyűlés óta lefolyt szervezke­dési munkái eredményéről. Négy vonásokban ismertette Darányi Kál­mán miniszterelnök kormányának a nép legszélesebb rétegei javát szol­gáló eredményes működését. El­mondotta a főispán, hogy Darányi miniszterelnök más polgári pártokkal összhangban kíván dolgozni, mert a programmon levő súlyos problémák megoldására a kormány másképpen nem vállalkozhatik. Ezzel a szándék­kal kapcsolatban megindult a párt ellenségeinek a sugdosása és a kom­binációja a frakciókról, a fúziókról, a kollaborációról, hogy a NÉP tekin­télyét lejárassák. Ezzel szemben a miniszterelnök Személyes üze ­nete a nagy választmányhoz és a vármegye lakosságához, hogy a NÉP pártszervezeteket fenn kell tartani és tovább kell szervezni, mert Dgrányi Kálmán tovább is a Nemzeti Egység Pártjára támasz- kpdik és vele kíván dolgozni. Szükséges, — úgymond vitéz dr Thuránszky főispán, — hogy erről a nép széles rétegeit felvilágosítsuk addig is, míg a tavasz folyamán a miniszterelnök maga nem ismerteti meg az ország lakosságával kormány­zati elgondolásait. A nagy tetszéssel fogadott bejelentés után Szinyey-Merse Jenő országos alelnők tartott nagyhatású beszédet, ismer­tetve a pártszervezés stratégiai és taktikai elgondolásait, majd az újsá­gok által oly sokszor említett párt­frakciók mibenlétéről beszólt, meg­állapítva, hogy az errevonatkosó cé­lozgatások csupán csak alaptalan me­sék, mert hisz a pártnak mind a 167 képviselő tagja rendíthetetlen ki­tartással áll a pártvezér mögött. Ki­tért azután a Nemzeti Egység Párt­jának más polgári pártokkal szem­ben való viszonyára. Logikusan kö­vetkezik, — úgymond — hogy az előttünk álló halaszthatatlan felada­tok, sorsdöntő kérdések megoldása ércekében nyugodt légkört kell a parlamentben biztosítani és a komoly, nagy ügyekben a pártoknak meg kell találniok egymást. Bár lehetetlen az egész parlamentet egy párt kere­tébe összehozni, komoly meggyőzés­sel, a felvilágosítás eszközeivel mégis törekedni kell arra, hogy alapvető kérdésekben megegyezést lehessen létrehozni és a nagy célok elérésénél biztosítani lehessen a hazafiasén gon­dolkodó elemek támogatását. Esen túlmenően azonban Darányi miniszterelnöknek egyéb céljai nin­csenek, mert hiszen állandóan han­goztatja, hogy parlamenti munkájában a Nemzeti Egység Pártjára kí­ván támaszkodni. Igen örvendetesnek találja a vár­megyében lefolyt szervezkedés ered­ményeit, amelyekért az országos párt nevében is meleg köszönetét mondott a vezetőknek és a tisztségviselőknek. a nagy iró és politikus tartott ezután figyelemmel hallgatott és a tetszés­zajtól sokszor félbeszakított fejtege­téseket, Visszapillantást vetye har­minchét évi képviselői működésére, megállapította, hogy dukáltak sem a háború előtti, sem pedig a háború utáni minisztériumok. * Darányi Kálmánt nem sarkalta sem­miféle beteges hatalmi vágy, hiszen ő a miniszterelnökséget el sem akarta fogadni. A közvéleményt hamis hí­rekkel tápláló sajtó Darányival kap­csolatban is kolportál bizonyos mesé­ket frakciókról, forradalmakról, azon­ban ezekkel szemben az az igazság, hogy Darányi Kálmán CBupán a Nemzeti Egység Pártjára támaszko dik és nem hajlandó semmi olyan lépésre, amilyent azok kívánnak, akik az egységet egoisztikus célokból meg akarják bontani. A párt virul, fejlő­dik és erősödik, amint hogy az nem íb lehet másképpen, ha olyan vezetője van, mint a miniszterelnök és olyan Begitő társai, mint amilyen ebben a vármegyében a nagy külpolitikai iskolázottságu vitéz dr Thuránszky László főispán. Áttért azután dr Pékár Gyula a külpolitikai események ismertetésére és többek közt a következőket mon­dotta : Soha, mióta a világ áll, a civilizált országok a mostani­hoz hasonló nehéz viszonyok között nem voltak. A legnagyobb eseménye a világ- történelemnek, hogy az a moszkvai fundamentum, amelyre a világforra­dalmárok az ő hamis elgondolásaikat fel akarják építeni, kettétörött; a Troczkij és Sztálin frakcióra. Egy biztos, hogy ezt a kettétört részt összeforrasztani nem lehet, mert ezt nemcsak a jobboldali és baloldali, hanem a középeurópai problémák is akadályoznák. Büszkék lehetünk Gömbös Gyula intuitiv zsenialitására, amellyel meg­állapította, hogy a Róma—-Berlin ten­gelyre kell felépíteni az uj Kösép- európát. Ez elgondolás központjában már ott áll Róipá ós bennevannak már Bécs, valamint Budapest, a régi monarchia alkotó részei. És hamaro­san eljön az idő, amikor sor kerül a legégetőbb kér­désre : a kárpáti medence ren­dezésére is. Magyarországnak ez elles az orien­tációja ellen alattomban és hujtogatva némely szélső ellenzéki csoportok ki­fogásokat emelnek. Ezekkel szemben meg kell állapítani, hogy nem tisztességes ember az, aki az olaszok sok próbán átment barátságában kételkedni akar: Ez a barátság nem most kezdő­dött, hiszen az olasz illetékes körök már 1919-ben kijelentették, hogy Magyarországnak még nagynak kell lenni. Magyarországgal különben az isteni gondviselésnek is céljai van­nak, hiszen oly férfiakat állít a kor­mányzat élére, akik eredményesen tudnak dolgozni hazánk naggyátéte- lén. És ebben a munkában óriási szerepe van a Nemzeti Egység Párt­jának, amely az adott pillanatban kellő súllyal, kellő erővel tudj* bizo­nyítani a magyar nemzet igazát a külföldi fórumok előtt is. A nagy lelkesedést kiváltó és tör­ténelmi visszaemlékezésekben is gaz­dag beszéd után dr Őrffy Imre kincs­tári főtanácsos, a szekszárdi kerület volt országgyűlési képviselője mon­dotta el alábbi fejtegetéseit: Két éve hallgatok a napi politika kérdéseiben. Ha most felszólalok, an­nak barátaim unszolásán kívül az az oka, hogy nem szeretném, ha hallga­tásomat és tartózkodó viselkedésemet bárki is kényelemszeretetnek, vagy pláne bátorság hiányának venné. Azt hiszem, mindenki tudja a me­gyében, hogy ma is a Nemzeti Egy­ség nagy gondolatának vagyok meg­győződéséé hive. Több mint tizenöt­éves közszereplésem nyitott könyv volt, s ez azt hiszem, felment a tevő­leges politikai hitvallástól. Elég e tárgyban talán annyi, hogy egyetlen, lényegbevágó kérdésben sem válto­zott álláspontom. Nemleges irányban azonban, vagyis abból a szempont­ból milyen politikai irányokat nem tehetek magamévá, tekintettel ép­pen az elmúlt két év alatt történ­tedre, — lehetetlen nem nyilatkoz­nom. Nem tudok alattomosabb, hamisabb Szerepet elképzelni, mint az olyan törvényhozókét, akik azért vállalnak mandátumot, hogy működésüket a törvényhozás szétrobban- tására irányítsák. Nemcsak veszedelmes, hanem egyenesen iVÁpcsaló eljárás ez, hiszen ha ezek szándékukat a választáskor bevallották volna, nem hogy megválasatották, de kiebrudal- ták volna őket választóik. Megmond­jam még az előző kormány alatt — amikor a diktaturás hirek szál­lingózni keidtek — vármegyénk köz­gyűlésén, hogy a diktatúráknak csak egy mentsége lebet: a végszükség. Hála Istennek, itt még nem tartunk s minden hazafias érzést]! magyar embernek kerülnie kell olyan hely­zet előmozdítását, amely ennek a végszükségnek előidézésére alkalmas. ÁH ez a küszöbön álló alkotmány* jogi kérdésekre is. A népjogok korlátlan kiter­jesztésének hirdetői kö#t ugyanis van nem egy olyan „apostol“, aki est csak azért kívánja, Egyes szám ára 16 fillér­Vármegyénk minden részében rend kívüli érdeklődés előzte meg a Nem­zeti Egység Pártjának vasárnap Szek- siárdon tartott nagy választmányi ülé­sét, amelyen együtt láttuk az összes választókerületek vezető férfiéit. Külö nős érdekessége volt ennek az össze­jövetelnek, hogy képviseltette magát azon a párt országos vezetősége is, SzinyeyMer se Jenőt, az országos alalnököt küldve ki Szekszárdra. Kí­vüle megjelentek e propagativ de­monstráción, az egység eme kifejező­jén : dr Pesthy Pál nyug. igazság- ügyminiszter gyönki, dr Pékár Gyula bonyhádi és Petőinek József paksi A főispán megnyitója Dr Fekár Gyula ny. minister Darányi miniszterelnök nem a szónoki babérokat keresi, hanem a tettek empere. Az ő kormánya által végrehajtóul agrárreformok olyan intézkedések, amelyekbe# foghatót nálunk n0Ba pro m Dr Orfffy Imre felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents