Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-04-09 / 26-27. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 április 9. 2 mert abban reménykedik, bogy ai zavaros időket fog szülni a ások be­álltával jogcímük támad alkotmány­ellenes berendezkedések kierőszako láaára. A gyülölethirdetás utján való politikai propagandát és egyéni érvényesülést mindig elitéltem és megvetettem. Es itt nem külön böztetünk aszerint, hogy a szenvedély- keltés kik ellen irányú'. Intó saó akar es lenni azoknak, akik ma di csérétes buzgalommal küzdenek a gyülöletkeltés újabb módjai ellen, de ,más vonatkosásban maguk íb szí­vesen igénybevették ast régebben. Félreértések elkerülése végett hang- au'yosom, hogy as elesett keresztény néptömegek érdekében a sürgős és hatá­lyos cselekvést nagyon szük­ségesnek tartom, de ennek tét tekben s nem a nyomorgó, tudatlan alsó osztályok fel­izgatásában kell megnyilvá­nulnia. Az elvhűség as utóbbi időben nem mindig találta meg a maga jól megérdemelt jutal­mát. A sássió mellől megszököttek visszacsalogatása,nyílt és titkos egyes­kedések sikere érdekében mintha néha megfeledkeznének azokról ^ tömegekről, melyek mindig párthfiek voltak ... Mi is ast valljuk, hogy a súlyos bel- és külpolitikai helyset a hazafi is pártok szorosabb együttműködését indokolttá tessi. Minden tevékenysé­get, amely est as együttműködést előmozdítja, helyeslünk tehát. Csak arra kell vigyáznunk, hogy ez a tevékenység a soha meg nem ingottak második sorba állításával ne járjon. Es a nálunk amúgy is gyakran in­gadozó politikai erkölcs végleges csődjét jelentené 1 Végül ssólnom kell az ugynevesett szélső politikai Irányzatokról is. A reakciós nem akarja belátni, hogy a gazdasági javulás ellenére is ssámoB osztálynak, különösen a mező­gazdasággal foglalkozók legalsó ré­tegeinek, a kisiparnak és as értelmi fiatalságnak súlyos a helysete. Ka­tasztrófa lenne, ha esekben a kérdé­sekben nem jönne erélyes és gyors segítség. De ennek nem ssabad sem jobb-, sem baloldali forradalmi esz­közökkel dolgosnia. Tagadom, hogy erre szükség van. A forradalmak lényege egyébként is as, hogy nem nézik, mit pusztítanak el a kitűzött eél érdekében. Már pedig a mi re­formjaink mérlegének nem szabad passzívnak lennie, mert abba bizto­san belepusztulnánk. De egyébre íb vigyáznunk kell. Szociális politikát csak áldozatok hozásával lehet ke­resztülvinni. A sajtóorgánumok közül azok, amelyek az ingó nagytőke és a gyáripar szolgálatában állnak — sajnos, ez a többség — céltudatosan uszítanak a magyar földbirtokos osztály ellen. Ez ellen a legerélyesebben tiltakoz­nunk kell. Hadd Jöjjön az erő­teljesebb szociálpolitika, de az azt előmozdító áldozatokat min­dönki viselje és pedig teherbiróképesBége arányá­ban, tehát elsősorban a konjunkturális nyereséget felm utató osztályok. Ez pedig legkevésbé a magyar föld­birtokos osztály. Ma is vállalom a felelősséget azért, hogy a magyar gyáripart, — beismerem, súlyos ál­dozatok árán, — a háború után meg­teremtettük. Erre nemcsak közgaz­dasági szempontból, hanem egyene­sen állami fennmaradásunk szem­pontjából is szükség volt. A baj ott történt, hogy az ipari téren beállt hallatlan fellendülés magángazdasági, közelebbről szociális szempontból csaknem tűrhetetlen eltolódást eredmé­nyezett, az ezermilliárdos vagyonssapornlatok egy-két családi dinasztia kezébe ke­rültek, amelyek a szociális felfogás, a magyar nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodás szempontjából a magyar agrártársadalom tagjaival egyenértékűnek egyáltalán nem te­kinthetők. Ennek tehát le kell vonni a konzekvenciáit. S ezzel be is fejezem, T. Nagy­választmány, felszólalásomat. Hallot­tuk, hogy az a párt, amely ma itt seregszemlét tart, mily programmot akar megvalósítani. Aki ezeket az . elveket helyesnek tartja, az jöjjön a I zászló alá, tegyen félre minden ki- | csinyes, hiúsági és egyéni szempon- j tot. Minket sem vezetnek ilyen szem- j pontok. Ez alkalommal talán nem időszerűtlen hivatkoznom arra, hogy magam is félretettem minden személyi szempontot. Ilyenek a jövőbe tekintve sem vezet* nek. Nem is fogok a magam részére semmit sem kérni. De kérnem kell ezt a pártot és e párt megyei híveit az eddiginél tudatosabb, keményebb, lelkesebb munkára. Nem elég az elvet kimondani, helytállni és harcolni is kell érte. Pártunk tagjai vannak olyan embe rek a talpukon, mint politikai ellen­feleik, nincs tehát semmi okuk kis­hitűségre vagy meghunyászkodásra. Különösen földmi vés és kisgazda ba­rátainknak szól ez, akiket sokan meg szeretnének tántorítani elvhüségük^ ben. Ez a párt ma is érvényes cí­mében, kisgazda, földműves és pol­gári pártnak hívja magát s azon, hogy e címben a krisztusi elveket is kiemeli, valóban nincs oka szégyen­kezni I Fel tehát a munkára, ha kell, harcra, bízzunk benne, hogy nagy eredményekre vezet. Az orszéaos nártelnök üdvözlése Védelem az ellenzéki terror ellen Schneider János a Szekszárdi Nép* bank vezérigazgatója nagy örömmel üdvözölte Szinyey-Merse Jenőnek, a párt alelnökének és Pékár Gyulának a tájékoztatásait, amelyek rávilágíta­nak a Nemzeti Egység politikájának realitásaira. Majd a legnagyobb he­lyeslés mellett mutatott rá a párt taktikájának arra az irányára, amely szerint politikai ellenfeleinket csak el­lenfeleknek és ne ellenségek­nek tekintsük és velük együtt vállvetve a legnagyobb ambí­cióval szolgáljuk a nemzet ügyét. Ez a felfogás azonban nem jelent­heti a Nemzeti Egység Pártjának a meghunyászkodását és nekünk ellen­feleinkkel szemben is hangoztatnunk kell a mi határozott állásfoglalásunkat. Ne hallgassuk el, hogy a túlsó oldalról kikezdik a mi emberein­ket, önálló iparosokat és keres­kedőket akarnak ellenzéki kép­viselők közbenjárásával exiszten- | ciájuktól megfosztani* Az igazság egész erejével követel­jük, hogy ezekben a kérdésekben bennünket is hallgassanak meg, mert ha ez igy megy tovább is, akkor közhiedelemmé válik, hogy a NÉP embereit ki lehet kezdeni, le lehet gázolni, mert nincs pártszervezet, amely ez ellen felemelje szavát. A miniszterelnök kijelentette, hogy rövidesen bejárja az országot. Oda kell hatni a pártvezetőségnek, hogy a miniszterelnök ezen úti programm* jából vármegyénk ne maradjon ki, mert igen fontos politikai célokat fog szolgálni, ha az ő szájából fogja a választó polgárság hallani, hogy nagy pro grammjának a megvalósítá­sában a Nemzeti Egység Pártjának az erejére kívánja a fősulyt helyezni. Indítványára a nagyválasztmány táv­iratban üdvözölte Darányi Kálmán miniszterelnököt, mint a párt vezérét. Közben megkezdődött a társasebéd és ennek a keretében folytatódott a nagyválasztmány ülése. Dr Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter a gvönki kerület képviselője külö­nösen azt hangoztatta, hogy a titkos választójog kérdésében súlyos meg­lepetések érhetik úgy az országot, mint a kerületeket, ha a választó- közönség szervezetlenül megy bele a választásokba, hiszen napról-napra olyan bel- és külpolitikai helyzetek adódnak, amelyek az ország nyugal­mát fenyegetik. Tévednek azok, akik abban a hitben ringatják magukat, hogy a kommunizmus veszé­lyét mi már átvészeltük. A tény ezzel szemben az, hogy nem vészeltük át annyira, hogy e körül­ményt figyelmen kívül hagyhatnók. Az az anyagi elesettség, amelyben az országnak kéz által végzett mun­kából élő emberei vannak, könnyen fogékonnyá teszi az embereket arra, i bogy ezeket az eszméket magukévá. * tegyék. Európa keletén és nyugatán I lángol a vörös veszedelem, amely a | mi fővárosunkban is folyton felbuk­kan. Ha nem vigyázunk, elönt ben­nünket az ár, amely az egész pol­gári társadalmat fenyegeti. Ez ellen az egész nemzet egyetemének az ősz* szefogására van szükség. Ez azonban távolról sem je­lenti azt, hogy kényre-kegyre kiszolgáltassuk magunkat el­lenfeleinknek. Csupán arról van szó, hogy a pol­gári pártoknak meg kell találni az érintkezést, hogy kellemetlen meg­lepetések ne következzenek. Fegyverletételről szó sincs, csu­pán az együttműködés elveinek a megállapításáról. Az a nagy eredmény, hogy ez az ország a tizenhét év előtti viszonyok- I kai összehasonlítva, konszolidált álla* I pótban van, a kormánynak as ér­deme, amely egységessé tudta tenni I ennek az országnak az életét és amely az alkotmányjogi javaslatok megoldásával stabil állapotokat akar itt teremteni. Az anyagi lehetőségek által megengedett határon belül igyek- szik a szociális kérdéseket megoldani éB sok költséget igénylő javaslatai­val az ország jólétét emelni. Kikü­szöbölve a múltak hibáit, megterem- tette a kormány a párt segítségével azt a nyugalmat és rendet, amely a külállamok megbecsülése révén el­vezet bennünket végső célunk eléré- séhez, az integritáshoz. Ne feledjük el, hogy az a lelki megváltó sás, az a megértés, amely az egyik kisántánt államban velünk szemben beállott, arra kötelez ben* nünket, hogy nálunk a rend és a nyugalom tartósan fennmaradjon, mert egy egyórás zavar, vagy fel­fordulás ebben' az országban ’ annyit ártana nekünk, hogy Isten tudja, mikor birnók ki­heverni. Az alkotmányjogi javaslatok meg­valósításánál, amelyek közé a választó­jog reformja tartozik, meg kell fon* tolni, hogy a sötétbe ne ugorjunk és hogy olyan gazdasági életfeltételeket teremtsünk, hogy azután már ne kell­jen a tömegek lelki eltévelyedésétől tartani. A javaslatok megvalósítása előtt azonban szükséges a párt szervezeteit fokozottab­ban kiépíteni, hogy akkorra, amikorra az uj rendszerű vá­lasztások bekövetkeznek, a pol­gárság a maga érdekeit kellően tudja képviselni. Dr Pesthy Pált igen érdekes és nagyhatású beszéde után percekig zajosan ünnepelték és a tetszészaj le* csillapultával állott szólásra Schatz József tamási választó­kerületi elnök, aki igen ügyes be* szédben sorolta fel mindazokat a nagyszabású intézkedéseket, amelyek olyan nagy mértékben segítettek az ország földmivelő polgárságán. A párttagok védelme Szinyey-Merse Jenő országos al- elnök Schneider János felszólalására válaszolva kijelentette, hogy a párt­vezetőség mindent elkövet, hogy a Nemzeti Egység Pártjához tartozó választópolgárokat állásfoglalásukért semmiféle hátrány és sérelem ne érje. A NÉP központja teljes erejéből tá­mogatja ellenzéki kerületekben lakó párthiveit, panaszaikat és sérelmei­ket pedig haladéktalanul orvosoln fogja. Ilyen ügyeket azonban a ke­rületi párt vezetőség utján kell a köz­ponthoz felterjeszteni. A nagy meg­nyugvást keltő nyilatkozat után Petainek József Paks képviselője mondott nagy figyelemmel hallgatott érdekes Veszédet és külön külön reflektálva minden egyes felszólalásra megállapította, hogy a belpolitikai helyzetet nemcsak felülről lefelé, ha­nem alulról felfelé is kell nézni és azt is tekintetbe kell venni, hogy milyen a nép hangulata. Darányi Kálmán kormányzásának a lényege — úgymond — a szociálpolitika, vagyis az, hogy ebben az országban minden becsületes ember meg tudjon élni, hogy itt senkinek se legyenek kenyérgondjai és hogy a dolgozó nép jólétbe kerüljön. A szegény gyermekek olcsó,- illetve ingyen cuk­rát, valamint a ruhaakciót a kor­mány a kartelekkel fizetteti meg, v*gyiá onnan veszi el, ahonnan el lehet venni. A politikai bizonytalanságokról szóló meséket cáfolta ezután meg, amelyekkel a népet meg akarták Dr őrffy Imre óriási tetszéssel fo- I gadott, lelkes megállapitásai után dr Zsigmond Fereoc kerületi pártelnök méltatta Ivádg Bála nyugalmazott I I földmivelósügyi minisiter, országos I pártelnök haiafias működését és in* ditványára a választmány táviratilag I üdvözölte ót.

Next

/
Thumbnails
Contents