Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-04-02 / 25. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XlX. évfolyam. Szekstáfd» \9$7, áftritts 2. (Péntek) __________, . 25« szám» TO LNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé? és kiadóhivatal: ­Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dlft Egész évre — 12 pengő || Félévre______6 pengő Fe lelős szerkesztő: I rf Hirdetések őrali BLÁZSIK FERENC liA legkisebb hirdetés dllal‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlllliaéts» _ . . I széles hasáBon mllllmélersoronként 10 fillér. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I «Ilástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. | Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I-a hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamin' a közlemények a szerkesztőséghez küldendők.', I nyíl ttér soronként 60 nHérbe kerül. A miniszterelnök tálékoztatöia Darányi Kálmán miniszterelnök nyilatkozatban tájékoztatta a közvé­leményt a fontosabb ktil* és belpoli­tikai kérdésekről, megállapítva, hogy ma a külpolitika minden ország szá­mára a legfontosabb tevékenységi területek egyike. Az az állam ugyanis, amely nem áll résen az események rohanásában, nem tudja érdekeit meg­védeni és hátrányba kerül. Nekünk pedig különösen vigyáznunk kell, ne­hogy külpolitikailag előnytelen hely­zet alakuljon körülöttünk. A magyar külpolitika nagy irány­vonalain változatlanul az olasz barát­ság gondolata uralkodik és minden lépésünket régéta az irányitja haté­konyan és elevenen. Hiszen a római jegyzőkönyv lefektette a szoros gaz­dasági egyÜttmfiködéB elveit Magyar- ország, Olaszország és Ausztria kö­zött. A miniszterelnök zz osztrák kan­cellár budapesti látogatását is ebből a szemszögből világította meg; rámu­tatva, hogy a három állam ma is a római paktum szellemében cselekszik. A belső életében tökéletesen újjáépült olasz állam a külpolitika területén is egyre nagyobb sikereket ért el és rendkívüli módon megerősítette kül­politikai tekintélyét Abesszínia meg­hódításával. Ez a győzedelmes. had­járat egyrészt rendkívül megerősítette Olaszország földközi tengeri helyze­tét, másrészt gazdag erőforrásokat nyitott meg a nyersanyaghiánnyal küzdő anyaállam részére. Lehetővé tette azt is, hogy az olasz nép egyre jobban szaporodó feleslegét a gazdag uj gyarmatterületen helyezhesse el. Ezeknek a tényeknek köszönhető, hegy Olaszország szava Enrópában igen nagy súllyal esik latba. Az olasz tekintélyt növeli & Németországgal való barátságos együttműködés, ami­nek mi is örülhetünk, hiszen hazán­kat a német birodalomhoz az őszinte megbecsülés és igazi jóviszony szálai fűzik. Ab osztrák kancellár budapesti Iá. togatásán kívül megemlékezik Da­rányi miniszterelnök az olasz—jugo­szláv barátsági és megnemtámadási szerződés megkötéséről is, amelyet a magyar közvélemény a megnyugvás érzésével fogadott, mert hiszen bizo­nyos előfeltételek teljesítése esetén hazánk és Jugoszlávia,, az egykori háborús ellenfelek viszonyai a mainál sokkal kedvezőbb lehet. Remény­kedni szabad azon, hogy az olasz— jugoszláv közeledés z magyar—jugo­szláv megértés útját egyengeti. Ne künk ugyanis nem lehet ellenszenves, sőt veszedelmes sem az a politika, amely a kisantant egyre lazuló egy­ségének, a gyöngitéséhez vezet. Már pedig nincs kizárva, hogy Olasz* ország* belgrádi sikere a kisantant felbomlásának az előszele. Nem sza­bad elfelednünk, hogy Németország is jó viszonyt tart fenn Jugoszláviá­val. A magyar külpolitika természe­tes törekvése az kell legyen, hogy jogainkból egy csipetnyit fel nem adva, ngy rendezzük Jugoszláviával való viszonyunkat, hogy legalább er­ről az oldalról enyhüljön az a nyo­más, amelyet még ma is jelént ne­künk a kisantantnak körülöttünk egyre terpeszkedő kellemetlen gyű­rűje. A Nemzeti Egység Párt vármegyei nagyválasztmányi illése iS IM IK“ 1 f Megyeszerte óriási érdeklődést keltett az a híradásunk, amely- lyel bejelentettük, hogy a Nemzeti Egység Pártjának vármegyei nagyváíasztmánya f. hó’4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor, a szekszárdi Polgári Olvasókörben levő hivatalos helyiségében tartja ezévi> első gyűlését. Máris igen sokan jelentkeztek az egész vármegye minden részéből erre a gyűlésre, amelyen a vármegyei párt és a kerü­leti szervezetek. munkájának eredményein felül az aktuális poli­tikai kérdések tárgyalása is sorra kerül. Külön érdekessége ennek a gyűlésnek, hogy résztvesznek ezen a megyebeli Nemzeti Egység Párti képviselők: dr Pesthy Pál, dr PbkárGyula és Petainek József, mig a párt országos elnökségét Szinyey-Merse Jenő alelnök képviseli. A Polgári- Olvasókör dísztermében a nagyválasztmány ülése után közebéd lesz, amelyre a szekszárdi pártelnökségnél kell jelentkezni. TAVASZ HAJNALÁN... Dr Pbngrácz Lóránt első szentmiséje Tavasz van. Valami különös ZBon- gás járja keresztül-kasul énünket. Valami meleg varázsfű valóm simo­gatja fakadásra az ember rügy eket. Az alvó lélek éled a tavaszi csókra, a tiszta mámorra, az igaz fényre... S e fény magja a Krisztus ke­resztje mögött felbukkanó nap arany­tányérja. A lég rezdül és a távol múlt fátyolos éterén keresztül „fata- morgaaát“ káprázik a szemünk. Csattog az erdő a sok madár da­lától, csodás tavaszi szimfónia s az . .. erdőben megy Szent Ferencke, villán vidám madarak, tavaszi dalt énekelget virág-inas fák alatt. Szent Ferencke az erdőből énekelve távozik, az erdőnek minden ága furulyává változik, zeng az erdő, zeng az ég a vig szívd [embertől, veréb, vércse csókot vált, farkas, bárány [táncra perdül (Mécs László.) Ez a hajnali szimfónia rezdül most lelkem hárfahurjain. Emberek, ezrek játszották gyönyörrel telten ma velem e színes dallamot. Ezen a tavaszi- hajnalon Bátaszó- ken > mesét duruzsoltak a visszajött harangok. így szólt a nagyobbik: „Nézdf mennyi ember járja a sáros utakat, testvérem, fogadok veled, hogy'1 mindenki idetart. Örömühnep lészén az öreg falak között, aki csak tehette, mind díszbe öltözött". A nagy 'templomban nincs tenyér- I nyi hely senty a« tágas kórus meg* | telik az édekesek és zenészek mű vészi seregével. A sekrestyében ima­malmokat zuhorásznak halk csend­ben s öltöztetik az ujmisést. Az arca csupa izgalom. S jönnek a síülők, a falu jótevője: az édesapa s a fiát remegőn szerető édesanya s jönnek a rokonok messze vidékről, a jó bará­tok, aa ismerősök. A hatóságok, a testületek zsúfolásig megtöltik helyei­ket és az ifjúság zászlói ett lenge­nek a hatalmas kereszthajóban. Az elemisták tarka virágcsokra az ál- doztató rács mögött legelteti kiván­csi szemét. Már üti a tizet a templom órája, a sekrestye előtt megszólal az érc­csengő és kezdődik a-szimfónia. Le­nyűgöző a gótikus templom ornamen­tikája, a merész ivcsucBok könnyed vonaltánca. A színes üvegek százai mosolyra nyílt ábráiattal küldik a világosságot a templom belsejébe, csak úgy, mint az erdő utat nyitó lombágai. Mi, akik itt vagyunk, úgy érez­zük, mintha abban az erdőben jár­nánk, amelyen Szent Ferenc balla­gott vidáman keresztül. Feszült csend mindenütt, visszafojtja az ember a lélegzetét. S már jön ö. Dr Hauser Imre manuductor úgy vezeti, mint a test* vérét: Szinte azt érezzük belül, hogy ez a segítés íélémelés erre a gyö­nyörű pályára és egyúttal figyelmei* tető annak nehézségére. És megkez­dődik dr Hermann Egyed premontrei kanonok,' egyetemi m. tanár, cere- monárius vezetésével, fényes papi segédlettől a* legszebb r a világ min­den táján egyforma saentmise. Az idősebb papob, mint édes megnyug­tató jelenségek s az évfolyamtárs Oross István, mint igaii testvér sü*i rög-forog az ujmisés kezeügyében* Mindenki odaszegezi szemét az ol­tárra. S kibuggyan az első’ gyémánt könnycsepp az édesanya szeméből. Istenem, mit érezhettéí Te Drága Anya! Talán arra gondoltál, amikor njmisés fiad, egyetlen gyermeked, elő1* szőr tipegett öledből bárom kurta lé* pást ki a nagyvilágba ? Ezt a könnyes érzést csak az édesanyák tudják any- nyiszor és mindig oly igazán átélni. Most, mint valami csodás- tavaszi erdei himnusz, felcsendül szép orgona, kísérettel a Cecilia kórus. A tiszta hangok az énekesek ajkáról és a zenészek szerszámaiból utat törnek felfelé az Istenhez. Úgy érezzük, Szent Ferenc madarai csattognak kö­rülöttünk. Ilyen ünnepélyes méltósággal ju­tunk az evangéliumig, amikor Páter Kerkay Jenő S. J. szegedi teológiai tanár szavai rezegtetik meg a mikro­font és vele együtt lelkünket. Krisz­tus feltámadt, Krisztus él! Alleluja, örvendezzünk I A világ legnagyobb győzelme, mig ember, élet és föld lÓBzen és a győztes Krisztus. Két­ezer év éta hányán elfordultak tőle, hányán támadták, de Krisztus él és győz. Krisztus hagyatéka az aposto­lok számára: „Euntes in mundum Universum, praedioate Evangelium omni Creaturae I“ Ez az utódoknak, a ma papjainak is hitvallása és ma kétszeresen szükség van a jó, a meg- győaődéses papokra. A szülőkre, akik ilyen derék fiút adtak az Egyház­nak, Isten százszoros áldását kéri: Zokog mindenki a komoly szavak súlya alatt. A szentmise legmagasztOBabb ré­szei következtek ezután: urfelmuta- tás, átváltoztatás, szentáldozás. A szülők ott térdelnek az oltáf zsámolyánál. A perc lenyűgöz, a fiú ostyát nyújt atyjának, édesanyjának, rokonainak . . . b a könnyek pereg­nek az arc redőin lefelé. S vége a szentmisének. Majd uj* ból kijön az ujmisés, áldást osát. Ráteszi az uj pásztor kezét az édes*- aDya fejére, a szemük megtelik könyt nyel, drága, igaz könnyel és a fiú lehajol, kezet csókol annak, akinek köszönheti ezt a szép ünnepséget. S az édesatyának, a megértő,; jó, csupa* szív barátnak is kezet csókol. Örömünkben csak sírunk, csak könnyezünk. * Gyönyörű tavaszi szimfónia. Cső* dás emléktől büvösvarázsu nap. Jár­tunk az Isten illatdús, lombos erdő* jón, teleszivtuk magunkat könnyel, örömmel, áldással j — fehér mámor úszott napos fellegek hátán, izaott az erős hit lelkünk acéikárpitján ék mégis oly szomjasak vágy Hűk, mert valakire várunk, aki majd egyszer egész biztos eljön és vígan ballag Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents