Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-12-23 / 101-102. szám

1936 december 23. TQLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 A fenti készülékek elirusitási és bemutatóhelyei Szekszárdon: Titte Testvérek rádió* és villamossági berendezések vállalata. — Telefon szám 91, Valkay Béla rádió* és villanyszerelési vállalata, Széchenyi*utca 60. Telefon szám 101. Fébién Sándor Elsó Szekszárdi Rádiófelszerelési Vállalata, a Nagytrafik mellett. Tel. 139. KARÁCSONYI ÉNEK Irta: BABAY GÉZA ] Magyar karácsonyfa . Irts: Jánosi György. Daltan és siláltan maradtunk as eseréves harcmesón s ahogy gondo­latban megállunk a magyar kará­csonyfa alatt, amit nekttnk a világ Ura ajándékosott 1936 karácsonyára, hálás sseretettel vesBsük át as aján­dékot .... A vallásos élet sok sebet kössön* két annak a felületességnek, amellyel Isten megváltás'ügyét lerántják a hét- kösnapi élet pocsolyájába és olyan értelmet tulajdonítanak annak, ami­lyen sohase volt és sohase lehet. Ezek a vallási mázban megjelenő, színes frázisok veszedelmesen ma­radandók. BeBsélnek a husvéttal kapcsolatban a magyar feltámadás­ról, a pünkösdben a kis magyar nem- set nagy sikerét találják. Milyen más és egymásnak ellentmondó gondolat világ pedig a nemzet sorsa és a megváltás ügye. Ebben as örök tervszerűség valósul meg a hivő lelki világán át. Abban egy magára ha­gyott nemzet életakarata. A karácsonyfa a keresstyénségtől távol álló történelmi területről jött át hoszánk. Nem vétünk Isten ellen, nem sértjük a vallás lényegét, ha bessélünk a magyar karácsonyfáról, mintha gyermekek lennénk és a meg­érdemelt ajándékról. A magyar karácsonyfán a ma­gyar nemzet számára Isten a kö­telességeket ajándékozza nekünk. As öncéluság kötelességeit, amelyek teljesítésétől függ a magyar nemzet teljes megújulása. Nem kintről szab­ják meg életünk útirányát. Idebent dől el a magunk alkotómunkájá­nak minőségétől és értékétől sor­sunk. Es a munka ma a jövő nem­zedék megmentésében, a gyermeki életnek a család és nemzet hatás körében való gondozásában áll. Valahogy elfelejtettük eddigi füg­getlen utunkon azt, hogy minden nemzeti és vallási erő veteményes kertje, a nemzeti élet megujulásá nak színtere a család. Mi minden függ úttól, hogy van-e vonzó ereje az otthonnak, van-e erkölcsi tartalma a családi életnek ? A modern élet kilengéseinek céltáblája a család. Azon keresztül végzi el a maga szomorú munkáját a destrukció. Annak szétzilálása, vagy levegő­jének megromlása szabad utat enged azoknak a káros befolyások­nak, amelyek végül a nemzet éle­tét megbénítják. A trianoni magyar nyomorúság olyan viszonyokat terem­tett a magyar családi életben, a ma­gyar gyermekkérdéBben, amiről nem álmodtunk a béke éveiben. Hol van nak az otthonok meghitt, hívogató szépségei, a szegénység mellett is nagyszerű szelleme 9 Hova lettek a népes, nagy családok, amelyek­ből kivágódott sok keserves küzde lem és megedződő akarat árán egy-egg tehetség, áldására a köz­életnek, a nemzet színvonalának 9 Es hova lett a gyermeki lelkűiét azon tiszteletadó, engedelmes tar­talma, amely ma érthetetlen, csetlő botló önállóságvágyban csuklott össze, hogy nyoma se legyen azon a régi világ nemes zamatának 9 A régi római birodalom összeomlá­sának tüneteit a római családi élet visszaesése hordozta. A nagy német birodalom magasbaszökése szemünk előtt a családi élet megtisztult Éde- néből fakadt. Ultramodern szellem, dekadens érzéketlenség a magasabb erkölcsi rendeltetéssel szemben sohase lehet egyetemes jónak szülője. Hogy d legsúlyosabb sebeket is gyógyítsa az egészségesnek maradt családi élet. Mikor a felekezetek basánkba!) J nem váltak prédikálógépekké, mikor I az állami mokóság nem vette ki ( az egyház kezéből a megtorló ha- i talmat és az egyház fegyelmezni tudott, ilyen pongyolaság, mini napjainkban, nem burjánozhatott azon a területen, ahol csakis jó­nak szabad napvilágra jönnie Amily mértékben szűnt meg az egy­ház hatalma az egyén felett, oiyt>n mértékben romlott meg a közszellem és sajátította ki az öntudatlan bolse- vizálódás a lelkeket. Az állam nem tudta pótolni azt, amit az egyház kezéből kiütött. Annyi boldogtalan- [ Bág, szülőnélküli gyermek, gyermek- nélküli ssülő egy korban Sem volt, mint napjainkban s helyesen jelölik meg a nemzeti megújulás alanyát és tárgyát a családi élet megváltozásá­ban. Válópörök divatos nyeglesége mellett félreértett helyzetekből fa kadó különélés, házasságra nem gon doló fiatalság, kenyérkeresetben ren­deltetést látó, szebb sorBra érdemes női élet, gondozatlanBágban leron­gyolt, terhelt gyermekek, érthetetlen és értelmetlen gyermektelen házas- társiviszony, kitagadott szülők, el­csatangoló gyermekek, azokra, akik nem modernek, elszomorító és ve­szedelmes jelenségként hatnak. Mi lehet egy olyan nemzet élete, ame lyik korhadt családi élet tutajára akarja ráépíteni a maga holnspvárát a mai viharban ? I Lehet itt feltámadás, ha a gyer­mek odahaza azt hallja szüleitől, mit hallania otthon nem szabad ? Labet itt szép és jó, ha ezekre a gyermek otthon nem lát példát ? Hogy aka runk többre jutni, ha a családi élet nem nyújt eleget ? A nemzet a csa­ládban él és egészséges viszonyok közt a család a nemzetért van. John Patric, a National Geografie Magasin munkatársa tette azt a meg­jegyzést a békerevizióra, hogy mi azt nagyon fent kezdtük. Tetőtől lefelé nem lehet építeni. E magyar hazában ma minden tettrekész erő­nek egyetlen célt kell szolgálnia: vissza mindent, ami el nem vesz­hetett örökre. Ezt a visszaszerzést azokon az erkölcsi értékeken kell kezdenünk, amelyek kezünk ügyébe esnek. Lehet álomlátók meggyőződése az, hogy Észak, Dél, Nyugat, Kelet elvesztett magyarlakta területeit érett almaként hullatják az ölünkbe. A történelmi következményekben jára­tos határozottan látja és vallja, hogy nincs nemzet, amelyik hódított te­rületeit, vagy a mi esetünkben megszállt földdarabjait vérontás nélkül visszaadja. Ne kerteljünk 1 Oláhék világosan elmondják azt, amire e téren számithatunk : erőszak nélkül semmiről le nem mondanak. E mérkőzésre készítse elő a csalá­don keresztül a magyar nemseti fel­buzdulás a [családhoz tartozókat. A nemzeti öntudat, az erkölcsi világ­rendbe vetett hit, a keresztyén Magyarország uj ezeréve, az egy másért és magunkért folytatott tudatos munka, egymás meg­becsülése, tisztelete, segítése, az erények gyakorlására való állandó ösztönzés édes otthont találjanak a családban, hogy számkivetettek legyenek azok a mai modern dol­gok, amelyek ezek ellenségei l A magyar karácsonyfa isteni aján­dékát, a család felséges eszméjét mindnyájunk számára adta az Isten, hogy annak szerencsés és áldásos megoldásán keresztül kapjunk meg minden mást, mint ahogy semmit sem ér az élet, nincs nemzet, ahol nincs egészséges családi élet és erős dz a nemzet, ahol Isten szerint daló a családi Szeretet, béke áldott ünnepének Nagy napján újra megpihen ma lelkünk És ajkunkon kél boldog hálaének, Mit drága hittel a világra zengünk. S száll, száll az ének a hideg világba: A Krisztus Jézus im ma született, ő adta nékünk ezt a mindig drága, Felejthetetlen, boldog ünnepet. Szent az a bölcső, amely Betlehemben Egy kisdedet megáldva ringatott, Kiben minékünk meg nem érdemelten Az Isten örök Megváltót adott. Beteljesült az örökszent Ígéret, Mit prófétáknak égó ajka zengett. Szirtlelkük égbe szárnyaló hitének Győzelmeként ragyogva ölte testet. Örvendj világ az égi kegyelemnek, Mely rád sugárzott érdemetlenül, Neked hozott fm megváltást e gyermek, Hogy szent üdv váljék boldog részedül. Hozsánna néked, élet fejedelme, Megváltó Krisztus, Isten egyszülöttje, Szent ünnepünkön a szív és az elme Tenéked hódol itten mindörökre. Hozzád készülnek egész földkerekség Minden táján ma népek, nemzetek S oh jaj azoknak, akik nem keresték Az útat, amely hozzád elvezet. Megyünk mi is már szent karácsonyestén, Bús milliói árva magyaroknak És várjuk lét és nemlét közti mesgyén Szent énekét az égi angyaloknak. A fővárosi napisajtó élénken fog­lalkozott az utóbbi hetekben a kor­mányzópárt részére alkotandó uj sza­bályokkal, amelyeket szívesen illet­tek az »alkotmány* elnevezéssel. — Miután résztvettem ezeknek a sza­bályoknak elkészítésében, készséggel ismertetem meg azok lényegét Tolna megye érdeklődő közönségével. A parlament életét irányító több­ségi párt szervezete és működése joggal érdekli az állampolgárok szé­les rétegeit. Legtöbbször olyan be állítást kapott ennek az úgynevezett pártalkotmánynak a kérdése, mintha sarkalatos ellentétbe ‘ került volna a párt, vagy annak nagyobb része sa­ját eddigi szabályaival. Pedig a do­log nem igy áll. Elfelejtik ugyanis legtöbben azt, hogy a pártalkotmány nem megmerevedett szabályok ösz- szesége, hanem élő s az élet kí­vánalmaihoz alkalmazkodó szervezeti szabályzat, ami ezen felül szükség szerint a maga hajlékonyságával idő múl a mindenkori miniszterelnök egyéni vonalvezetéséhez is. És szól az ének: Istenünknek égbe Dicsőséget szent hárfák zengjenek, Karolja át a földet égi bére És jóakarat néktek, emberek! Az angyalének bús szivünkbe száll itt, Legárvább népe a kerek világnak És Kárpátoktól le az Adriáig Megenyhül minden fájó honfibánat. Érezzük, jönni kell egy új világnak, Melyben elveszti gyilkos földi harcát Minden gonoszság, amely itt kiáradt És diadalt ül béke és igazság. S amíg lelkünket boldogan kitárjuk S raji’ új reménység fénye csillan át, Fenn a nagy égen felragyogni látjuk Betlehem bűvös, csodás csillagát. Ragyogj útnnkra, te szent égi csillag, Világolj nékünk úgy, mint senki másnak, Hogy szöhessflk tovább nagy álmainkat Jöttéről boldog, szent feltámadásnak. Ezt várja itten minden honfilélek, Kit Istenéhez tiszta vágy vezet, Ki kész egymásnak itt e földi élet Nehéz harcában nyújtani kezet. Szent csillag, lágy új, lobogó szövétnek Trianon gyilkos, szörnyű éjszakáján. Törj át borúján bánatéj ködének, Amelyben orvul ránk les még az ármány. S az éjen át, mely még számunkra gyászt hoz, Vezess, szent csillag, te fényes, csodás. Vezess ragyogva Jézus jászolához, Ő itt az élet és feltámadás I országgyűlési képviselő. A munkapárt gróf Tisza István szervező munkájának volt az ered­ménye ; gróf Bethlen István évtize­des munkásságával egybeforrott az egységespárt szervezése és annak szabályzata; vitéz Gömbös Gyula szempontjai szerint lett átalakítva a NÉP szabályzat és ugyanez történik most Darányi Kálmán kormányzása idején. A pártszabályzat maga nem öncél és nem maradhat ez a sza­bályzat megmerevedő formula akkor, amikor az élet változik s azzal vál­tozni kell e szabályoknak is. Az ál­lam törvényei az élet követelményei­hez simulva állandóan változnak és újra alkottatnak, nem volna tehát helyén való, hogy a törvényalkotást irányitó többségi párt szabályai ne igazodjanak ehhez a követelményhez. A pártalkotmány átalakításának te­kintetében a kiküldött bizottság két érdemi változtatást javasolt. A? egyik az, hogy az országos főtitkári állás megszüntetése kapcsán a párt ügy­vitele két ügyvezető alelnök kezébe tétessék oly módon, hogy biztosittas­Pártalkotmány Irta: dr Pesthy Pál nyug. igazságügyminiszter,

Next

/
Thumbnails
Contents