Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-12-23 / 101-102. szám
6 TOLNAMEGYEI újság 1936 december 23. Ha jól akarja magát érezni, jöjjön családjával a Hári János étterembe, ahol karácsony mindkét napján reggel 5 ig tánc lesz. Vidám hangulat, kitűnő ételek és italok, figyelmes kiszolgálás. Szilveszterre asztalfoglalás- Szives pártfogást kér Cziczó Gyula üzletvezető sék a pártelnök irányitó és intézkedő hatásköre. A másik lényeges intéz kedés pedig annak a lehetőségnek megteremtése, hogy a megyei pártelnöki tisztségek ellátása alól a főispánok mentesittessenek és ezekre a pártelnökségekre tekintélyes megyei férfiak kéressenek fel. Ezekből látható, hogy a pártszervezet most em litett módosításán kivüli a vidéki szervezésben változás nem fog történni, sőt a pártszervezetet kidolgozó bizottság kívánatosnak jelölte meg, hogy a kerületi képviselők fokozott ráhatást gyakoroljanak a helyi szer vezésre és pártéletre. Ez a bizottság a mai nehéz viszonyokra tekintettel fontosnak Ítélte a választók vitális érdekeire vonatkozó különféle kérelmek gondos megvizsgálását is, ezért az ily kérelmekkel való foglalatoskodást melegen ajánlotta a pártvezető ség és a párttagok figyelmébe. A kormányelnök célja, hogy fokozottabban biztosítsa az ország parla mentjének működését. A pártalkot mány átdolgozására kiküldött bizottság javaslatai is ezt célozzák. A nagy közönség érdeklődése minden kormányzati és fontosabb pártéleti kér désben kívánatos, mert a kormányzat az eléje tűzött feladatokat köz- megelégedésre akkor intézheti, ha figyelemmel van az élet követeimé nyeire és az ország lakosságának jogos kívánságaira. A nagyközönség megnyugvással veheti tudomásul a pártalkotmány fenti értelmű átdölgo zását, mert a pártszervezet említett módositása és a pártélet országos szervezése éppen a kihangsúlyozott parlamentáris kormányzat jegyében történt. Az igazság és béke Irta: dr Pékár Gyula nyug. miniszter, a bonyhádi kerület országgyűlési képviselője. Tán soha véresebb vajúdások közt | nem született meg uj esztendő, mint ezidén, tán soha félelmesebben nem tombolt még a »bellum omnium contra omnes«, mint ahogy a gyű lölet Antikrisztusa moszkvai vörös öltönyében tombol ma a szeretet ama bethlehemi gyermek Jézusának böl csőjén, kinek születését most pár nap múlva fogja ünnepelni a hivők és bízók emberisége. Az európai jelennek tán legzseniálisabb és legdiadalmasabb államférfia mondotta nekem pár évvel ezelőtt: »Európa végleges határai 1935 és 1940 közt fognak döntő küzdelemben kialakulni«. Mi Szilveszteren túlra tekintünk és szorongva kérdjük: »Vájjon 1937 hordja e mé hében az európai nagy leszámolás é döntő pillanatát ?« 1933 mérlege siralmas : vér mindenfelé, keleten, délen, nyugaton s egyelőre a Heszperidák elpusztított spanyol édenében tombol a legsátá- niabban a vérdüh. Addig, míg a mi 133 napos proletárdiktatúránktól vérzett Magyarország, a büszke Nyugat csak mosolygott, de Madrid és Barcelona óta kezd még a higgadt London is észbekapni s az angol főpapság azt a keresztes hadjáratot hirdeti Moszkva ellen, amelyet az Abbé Ber- geyvel együtt én hirdetek immár tizenöt év óta. Kilencszáz évvel ezelőtt egy fenkölt szerzetes szavára egész Nyugateurópa lovagjai, sőt gyermekei is — vasút, táviró, rádió nélkül! — nekivágtak a Keletnek, hogy Krisztus sírját meg mentsék Mohamed katonáitól, ma, midőn nem a Szent Sirról, hanem a kétezer éues krisztusi civilizáció és kultúra palládiumáról van szó, ma — a nemzetközi moral insanity e siralmas korában a Nyugat eleddig csak arra gondolt, hogy a szovjetnek udvaroljon s a legitimate commerce, a »törvényes kalmárkodás« jegyében vetélkedve kösse az üzleti szerződéseket a se törvényt, se szót, se becsületet nem ismerő Moszkvával. Én most öt éve elnököltem egy oly nemzetközi konferencián (»Európa- bizottság«), melyen a felszólaló tizenkét angol, francia, belga, lengyel, német szónokok mind természetesnek találták, hogy Európa hadüzenet helyett a Moszkva kalmár-kegyeit keresse. Az a Krisztus, aki most újra meg fog születni, bizonyára bibliai korbácsával kergetné el ezeket az üzéreket az isteni és emberi erkölcs templomának a lépcsőiről! Könyvtárakat írtak már össze arról a nagy problémáról, mi a háború utáni Európa e gyűlölet ínségének az igazi oka ? Szerintem Clémencau tudatlan vak bosszudühe, mely az ipari Nyugateurópa s az agrár Keleteurópa közé ékelt Középeuró- pát Berlin eltaposásával s a mo- narkhia feldarabolásával le akarta törölni a térképröt. Trianon, utód államok, annyi ezer kilométernyi uj határ... épp elég ez arra, hogy itt a gyűlöletek Európájában se anyagi, se szellemi béke létre ne jöhessen Ám a volt központi hatalmak volt Középeurópájának volt tagnemzetei máris kezdenek összenézni. Egykor Berlin, Bécs, Róma voltak Közép- európa, ma a kép kissé megváltozik, ma Róma, Budapest, Bécs, Varsó, Berlin óhajtják a hiányzó uj Közép- európát feltámasztani, hogy az egyensúlyt tartó tengellyé lehessen a másik két Európa, Nyugat és Keleteurópa közt. E tengely egyik végének Berlinen, a másik végének Rómán kell nyugodnia ... Ezt látom én mint a magát menteni akaró hármas Európa legfőbb ésj legsürgetőbb feladatát. Mi magyarok' büszkén emelhetjük ki, hogy a Bethlen külpolitikájának nyomába lépő bol dogult Gömbös Gyula volt az első, ki római egyezményeivel megkezdette az uj Középeurópa feltámasztását, ö az, a ki oly közel hozta Rómához Bécset, Berlint, tán Varsót is, azt az egész tervet, melyet Itália lángeszű diktátora csak helyeselhetett. NeÉlöulráíszükséíletét karácsonyra nagy választékban PABCA PlrflSfltlelében szerezheti be. — Telefon 154. Karácsonyi elmélkedés a meguálíásróí Irta: Petainek József országgyűlési képviselő. Az egyház tanítása és a közfel- I fogás szerint is a karácsony a meg- ! váltás szent ünnepe. A földre szállt isteni Üdvözítő szent vére és halála árán megváltotta a boldogulás, az örök üdvösség számára a bűnbe esett embert és a világtörténelemnek uj fejezete kezdődött: az ősszülők bűnbeesésének jegyében megindult és sok évezredes kétséget, vágyakozást jelentő ószövetséget felváltotta az újszövetség, a felszabadult, a megváltott ember boldog uj korszaka. * A betlehemi csillag minden sötétségbe behatoló fényénél figyeljük meg néhány percre a nagy világon szétszórt egész emberiséget, pillantsunk bele a nemzetek boldogulást követelő küzdelmes életébe, nézzünk bele a saját kis vergődő életünk kapkodó boldogság keresésébe és tegyük fel ezek után elmélkedő lelkűnknek a feleletet váró nagy kérdést : igazán úgy érezzük-e, hogy valójában meg van váltva az ember, az emberiség! ? * A nagy világ egész felülete egy véres harctér, ahol vagy ölik, gyilkolják egymást az emberek, vagy készülnek egymás gyilkolására Ahol nem patakzik a testvérkéz által kiontott drága embervér, ott a nyomorgó, éhező embertömegek szájától elvont pénzeken folyik a fegyverkezés, az előkészület a nagy vérontásra. A vörös Antikrisztus Káinokra és Ábelekre, két részre szakította a testvéri együttélésre hivatott emberiséget és állandóan tűzcsóva süstörög a békére vágyó otthonok fölött. De párhuzamosan a testek gyilkolásával, szüntelenül folyik a lelkek gyilkolása is. Géppé alacsonyitott rabszolga emberek sínylődnek állati sorban, hogy néhány száz ember önmagát isteníthesse És a kapitalizmus alistenei ellen harcot hirdető szocialista álpróféták a gépembert még mélyebbre süllyesztik hamis tanaikkal, mert azt is elveszik tőle, amit a rabszolgatartó még meghagyott: a hazát, a családot az Istent. A szovjet pokol, a vérző spanyol aréna, az elszakított területeken rabságban sínylődő magyar fájdalom, a nyomorúságukban fellázított, tro^KALÓRIA* * * SZÉN- ÉS TŰZIFATELEP, SZEKSZÄRD az evangélikus templom mellett gc Telefon szäm: 117 'Re Pécsi fcCszénbényak és Pécsi kokszmOvek kerflleti elárusító helye Legolcsóbb szén, koksz, száraz tűzifa “W 1 nokat döntő, vért szomjazó munkástömegek, csontig aszott orosz gyermekhullák ezreiből összehordott modern piramisok . . . mindmind mozaikszernek a »megváltott« emberiség szörnyű életképéből. És a saját kis életünk ? Mi más az, mint kétségbeesett belepillantás a sötét jövőbe! Köröttünk egy égő világ — mi lesz a családunkkal, ha mi már nem leszünk ?! De a ma kenyere is száraz és kevés! Á'landó rohanás a »valami« után — állandóan tornyosuló gondok. . Fészekből kiszállni akaró tanult, felnőtt gyermekek — nincsen állás. Állandó reménykedés a váratlanban, a sorsjegyben — állandó csalódás. Folytonos kopogtatás a protek- torok ajtajan — lelketlen csukott ajtók. Egy-egy felcsillanó reménysugár — utána újabb, őrjítőbb reménytelenség. Kopott ruha, sápadt, beteges gyermekarc, lejárt váltó, hideg szoba, csukott ajtók, csukott szivek, korgó gyomor, vergődő lélek ... mindmind mozaikszernek a mi saját »megváltott« kis életünkből. * De ha tényleg ez az élet igazi képe, ha ez a sivár, sötét mozaik valóban az emberiség életének igazi arculata, akkor hol latjuk itt a megváltást, hol látjuk itt a földreszállt Istenség végtelen áldozatának igazi eredményét, hol látjuk itt a valódi, Isten képmását jelentő »megváltott« embert!? A betlehemi csillag fényénél kutató elménk szomorú, szinte hihetetlen választ kap erre a kérdésre. Az emberiség megváltása kettőn áll: az Istenen és emberen. Az Isten az ember érdekében mindent megtett, amit egy Isten csak megtehet. A paradicsom kapujában kiűzött ősszüleinknek az Ur egy, a bűnbeesést jóvátevő lelki megváltásra tett Ígéretet. A földre szállt Űavözitő azonban többet nyújtott ennél, mert túl a lelkek megváltásán utat mu tatott a háborgó, nyomorgó, küzdő emberiség földi megváltására, fel- szabaditására is. Tanaiban, az evangéliumban pontosan kijelölte az emberiség számára a földi boldoguláshoz vezető utat is A szeretet szent tana, a király és koldus egyenlőségének bátor hirdetése, a munkás megfelelő bérkövetelésének Isten által igazolt jogosultsága, de ezzel szemben az »add meg a császárnak, ami a császáré« elve, a magántulajdon kölcsönös megbecsülése, a lemondani tudás másokért, a családi élet szentsége és a krisztusi igehirdetés minden kém különösen kedves ez a zseniális Kánya miniszterünk által reális plat formra kozott terv, hisz mint a magyar kormány küldöttje 1925 novemberében én voltam az az első előőrs, ki a Dúcéval oly eredményesen tárgyaltam az olasz—magyar barátság lehetőségei felől...Nagy kérdőjel, te Jánusz arcú 1937, vájjon mit hozász nekünk ? Én bízom ezeréves hazánk növekvő fajsulyában, nagy hivatásában s hiszek abban, hogy annyi Mohácsot kiállt nemze tünk is ki fogja vívni a maga igaz- I ságát és békéjét. Csak Középeurópát alkossák meg az uj központi hatal mák és siessenek az európai béke ez igazi művével, még mielőtt a Nyugat és Kelet véres részei uj világ háborúba sodorhatnák az emberiségeti
