Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-12-23 / 101-102. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG |936 december .23, Gróf Appofifi Károly kioktatja törvényhozó társát Nekem, mint törvényhozónak az a nézetem, hogy a dr Klein Antal ur által felhozott ügyek nem ide, ha* nem a képviselőház összeférhetetlen­ségi bizottsága elé tartoznak. (Nagy zaj) Ilyennel a törvényhatósági bi­zottság nem foglalkozhatik. (Óriási fáp8.) Sajnálatosnak tartom ezt a támadást ekkor, amikor a régi vá laiztási törvény helyett a kormány, tehát a belügyminiszter is, tjj, meg­felelő törvényt akar csinálni. Bízunk benne, hogy a jobb választási tör­vény meglesz és abban a belügy­miniszter is közreműködik, (ügy van I) Nem hiszem, hogy a külpoli­tikát a belügyminiszter csinálja ná lünk. Különben is nem önszántából, hanem a kormány megbízásából ment Németországba. Azon az állásponton vagyok, hogy ebfie a terembe ne engedjük be a személyeskedést! Mi a kormányt azért akarjuk támogatni, mert ezek­ben a kritikus, válságos időkben, amikor minden felborulással fe­nyeget, (felindultan az asztalt veri és szinte kiabálva mondja) reánk szakad az égbolt, legyünk egy emberré, álljunk a talpunkra ($1* jenzés, taps), ne ássuk meg a sa­ját sírunkat, (ügy van.) Tessék az indítványt elfogadni, (Hosszantartó éljenzés és taps.) Dr Örffy Imre megvilágítja dr Klein Antal támadáeának hátterét Qróf Apponyi Károly beszéde után dr örffy Imre örökös törvényható­sági bizottsági tag ezeket mondotta: Nem élvén most a napi politika életét, ngy érzem, bírok annyi tár gyilagossággal, bogy a kérdéshez sine ira et studio hozzászólhassak. Csodá­lattal tölt el dr Klein Antal felssóla* lása, mert ó, aki jogvégzett és a magyar alketmányt bizonyára ismeró egyén, tudhatná, hogy minden par­lamenti rendszernek alfája a kormá­nyok felelősségének oszthatatlansága. Az összkormány iránti bizalmi indít­ványt megszavazva ugyanis a leg­súlyosabb ellentmondásba keveredett, amikor az egyik szakminiszterrel szemben rögtön ezután bizalmatlan­ságot indítványozott. De ettől el­tekintve, méltatlannak es helytelen­nek tartom Klein indítványának az indokolását is és pedig minden vo natkozásban. Ebben a teremben nemrégiben a magyar autonómia védelmében ssó? laltarn fel és védtem a vármegyének azt az ősi jogát, hogy nagy nemzet- politikai kérdésekben joga legyen ál­lást foglalni. Teljes félremagyarázása lenne ennek a nagyon fontos jog­nak, ha ide olyan kérdések hozatná­nak, amelyek lényegesen tulmennek az általános nemzetpolitikai szempont határain. Személyi és pártszempont ne itt, hanem az országgyűlésben jusson szóhoz. Dr Klein kifogásaira rátérve meg­állapíthatom, hogy Kozma Miklós egyszertt csapattiszt volt, amikor ka­tonai szervező tehetségével nagy­szerűen megszervezte és nemzetközi értékké tette a Magyar Távirati Iro­dát és szerepet kapott e részvény­társaságnál. Erkölcsi előnyökkel, va lamint anyagiakkal is. De ezt Be mai miniszterségével, se képviselőségével semmiféle okozati kapcsolatba hozni nem lehet, mert aki ezt teszi, az nem tárgyilagos. Mikor az illető részvény­társaság a rádiókonoessziót megkapta, ezek az érdemek bizonyára szerepet játszottak. Nem méltatlan emberre esett tehát a magyar rádió vezetésére és irányítására vonatkozó megbízás. *— A koncessziót egyébként nem is Kozma, hanem a részvénytársaság kapta. De meg ha maga Kozipa kapta volna is, akkor sem lehetne összeférhetetlenségről bzó, mert hi­szen köztudomásúlag Kozma jóval később lett képviselő és miniszter, tehát nemcsak az összeférhetetlenség jogi, hanem erkölcsi szabályaival sem jutott volna összeütközésbe. Ez éppen olyan igazságtalan állí­tás és gyanúsítás, mint amilyen lenne Klein Antallal Bzemben az, hogy törvényhozói megbízatás előtt szer sett egy kincstári jogosítványt, szesz­gyári engedélyt, amelyef ma is élvez. (Nagy taps). A képviselő ur is bir kincstári jogokkal, amelyekkel mi — sajnos — nem bírunk. (Taps és nevetés ) Klein Antal a közhatalmat magánnyerészkedésre nem használta fel, de nem viseltetik jóhiszeműen a belügyminiszterrel szemben, amikor közjogi méltóságát olyan sikerekkel hozza összefüggésbe, amelyek össze­függésbe qem hozhatók. Méltatlanok és igazságtalanok dr Klein további bizalmatlansági érvei is. Mindenki tudja, hogy Szilágyi Lajosra miért esett a belügyminisz­ter választása, mikor országos tűz rendészeti felügyelővé kinevezte. A gáztámadások elleni védekezés meg­szervezésére oly egyént kellett ki­szemelni, aki a közigazgatási és ka­tonai ügyekhez egyformán ért. (Úgy van I) Ami pedig Kleinnak azt az állítá­sát illeti, hogy Kozma a hazai né­metséggel szembeni viselkedése miatt magára vqnta a német kormány ha- ragját, -r- annak a hangsúlyozása mellett, hogy mindig elítéltem a tü­relmetlen nacionalizmusnak a kisebb­ségek elleni túlzásait és ezért bátran dicsekedhetem a hazai németség szá­mos vezető egyéniségének a barát­ságával — figyelmeztetem dr Klein Antalt, hogy elfogultságában ne men­jen erre a kényes térre és arra is, hogy Kozmát Berlinben igen barát- ságosan fogadták. Ne legyen tehát pápább a pápánál és Hitlerebb a Hitlernél. (Szűnni nem akaró óriási tapB 1) Azt hiszeip, hogy Kleinnak nem a fenti dolgok fájnak. Fájhat Kozma miniszter egy huszáros válasza, ame­lyet a képviselőházban Klein inter­pellációjára adott, (Úgy van, úgy van 1) de még inkább az, hogy Kozma miniszter volt az, aki tárcája elfog­lalása óta kérlelhetetlen szigorral csa pott le a népizgató, gyűlöletet szító, politikai propagandára (Viharos he­lyeslés 1) s ha másért nem, hát ezért is Kozma mellé kell állni az egész törvényhatóságnak. (Hosszantartó él­jenzés közben a szónokot minden fe­lől számosán Udvözlik.) reflektált ezután dr Klein Antal fel­szólalására és többek közt eieket mondotta: A magyar alkotmányos élet egyik legerősebb tartó pillére a vármegyei önkormányzati rendszer, melynek Iegkardinálisabb joga, hogy a törvényhatósági bisottság országos politikai kérdésekben is hallathatja szavát. Eszel a joggal azonban visz- szaél mindaz, aki nem a legegyete­mesebb vármegyei érdek szempont­jából, hanem akár saját egyéni, akár pártpolitikai szempontból használná. Abban a kellemetlen helyzetben va­gyok, hogy vádlóként lépjek fel dr Klein Antal ellen, aki a mellettem lévő főispáni széket betöltötte és mint ilyen mondotta, hogy a köz­gyűlési terem tulajdonképpen a me gyei érdek temploma, amelyben min­dig csak a vármegye érdekei szem­pontjából szabad szónak elhangzani. Nekem az az impresszióm, hogy ami­kor Öméltósága erre a felszólalásra elhatározta magát, az általa is nagyra értékelt vármegyei érdekeket hát­térbe tolta a azzal szemben elsőséget adott a pártpolitikai érdeknek. Dr Klein Antal azt kifogásolja, hogy a törvényhatósági bisottság a kormányból ötletszerűen kivett egy minisztert és csupán azt üdvözölte. Erre vonatkozóan bejelentem, hogy az egyrészt a vármegyében évtize­dek óta uralkodó hagyománynak, másrészt a törvénynek felel mag. Kormány változáskor minden egyes miniszter leiratát tárgyalás alá vet­tük, amikor a vármegye közönségét arról értesiti, hogy az uj miniszté­riumban helyet foglal. Arról nem tehetek, hogy ez alkalommal a mi­niszterelnök értesítésén kivűl csupán Kozma Miklós belügyminisztertől ér­kezett ilyen leirat. Nem azért üd vösli a belügyminisztert a vármegye, mert ő a közigazgatás legfőbb őre» hanem azért, mert főle ilyen leirat érkezett. Az összeférhetetlenségi kérdések tekintetében az ügy érdemét illetően köztünk félreértés nem lehet. Ha a képviselő ur az országgyűlésen tesz olyan indítványt, amelynél a törvény­hatóság támogatására szüksége van, azt maga mellett fogja találni. Az alkotmányosság szellemében működő miniszterrel szemben, aki őt és fél hónap alatt háromszor tisztelte meg a vármegyét látogatásával, hájjtlan* ság lenne a törvényhatósági bizott­ságtól, ha neki bizalmát nem előle­gezné. A belügyminiszter ur a bizottsági tag ur egy interpellációjára azt vá laszolta, hogy az eléje terjesztet ügye­ket a jövőben is jóvá fogja hagyni. Én, aki a kérdést ismerem, erre azt a felvilágosítást adhatom, hogy dr Klein Antal volt az, aki a képviselő- házban meg nem érdemelten azzal vádolta meg Tolna vármegye köz­igazgatását, hogy az pártoskodik és nem egyforma alapon hozza meg a Hol biztosítsunk? 841 A Mere Alt. Biztosító intézetnél egyik legnagyobb, legrégibb és legejőzékenyebb magyar biztositó társa­ságnál, amely minden ágazatbeli elemi és életbiztosítást legelőnyö­sebben köt. Tolnamegyei f(»ügynökségek i Szekszárdi Népbank, Szekszárd Dunaiöldvári Népbank, Dunaföldvár és fiókjai SimontornyaiTakarékpénztár, Simontornya és fiókjai Pécsi Takarékpénztár bonyhádi fiókinté* zete, Bonykád Paksi Kózgazdasági Bank, Paks Pincehely-Görbői Takarékpénztár, Pince­hely | kihágási ügyekben elsőfokú ítéleteit. I Én akkor a belügyminiszter űrtől I utasítást kaptam bizonyos iratok fel- ' terjesztésére. Mikor a belügyminisz­ter ur az interpellációra a választ megadta, akkor az iratok már az asztalán feküdtek és azok betekin­tése után meggyőződhetett arról, hogy itt kihágási Ügyekben is tárgyilagos munka folyik. Ezért adhatta aztán a választ, hogy minden hasonló Ügyet jóvá fog hagyni. A törvényhatósági bizottsági tagok legnagyobb része ugyanígy gondol­kodik (Úgy van 1) és azt képzelem, ha dr Klein Antal ur nem szólal fel, képesek lettttk volna egyhangú ha­tározatot hozni, ami a vármegye egye­temes érdekeit mindenesetre jobbau szolgálta volna, (Úgy van I) mint az a felszólalás, amely sokkal inkább a képviselőbázba való és ahol aggályos vádakat a férfi gesztusa szerint sok­kal jobban megmondhatta votoa a belügyminiszter ur szemébe. (Éljeq** zés és taps.) Di« Klein Antal visszautasítja órffy Imrének azt az állítását és azt a vádját, mintha ő szintén összeférhetetlen volna. (Nagy zaj. Egy hang: éppen az ellenkező­jét mondta.) Azt válaszolta azután az alispánnak, hogy neki éppúgy joga van bizalmatlannak lenni, mint másnak bizalommal viseltetni. Végül őrffy Imrével polemizált sürtt közbeszólj - sok közepette. Beszéde után a törvényhatósági bi­zottság impozáns tüntetést rendózett a belügyminiszter mellett és elfogadta a belügyminiszter üdvözlésére vonat­kozó indítványt és bizalmi nyilatko­zatot, amélg ellen csupán dr Klem Antal és még egg bizottsági tug szavazott. A közgyűlés további lefolyását jövő számunkban ismertetjük. Magyarok karácsonya Wigand Jánosnó AtÜjftí kovácsiillő eladó. Súlya 103 kg. Vancsurá Je nő, Alsónyék. i Mária virraszt; Oh tündöklő éj 1 A lelke kitárva, Üra elé Szférák zenéje, Dal és zsoltár. Remegő áhitat, bsodákat vár. Örömet hirdetnek, Mennyei karok;'' Messiás jöttét, Az angyalok. Testvérek 1 menjünk el, Mi ia oda. Utunkon fénylik Az Ur csillaga. Járunk Kálváriát, Jézus vezet Lobogva világit, A szeretet.- • 1 P r Sebeink sajognak, Vérünk csepeg. . , ölelő kegyelem, Velünk lebeg. Szivünkön szorító Súlyos bilincs, Az Ur irgalmának, Határa nincs. . ­Roskad a lábunk Tördeli szánk; Mennyei kegyelem, Tekints le rénkl | 1 $9 Dr Perczel Béla állápén

Next

/
Thumbnails
Contents