Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-11-25 / 94. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 november 25. 4 — Lajvérpusztai Olvasókör. Báta­siék egyik kis pasatáján, Lajvóren november hó 15-én as emberi össae- tartás példájaként megjMakftl't a rótnJ kát. olvasókör. Délelőtt folyamán dr Hauser Imre plébános ssentmisét mondott a lajvéri, hívek által átala­kított kis kápolnában. Ssentmise után a saép siámmal összegyűlt ffonthar cosok, leventék és lajvéri emberek­nek tartott dr Hauser Imre plébános lelkesítő beszédet, kidomborítva a műveltség terjedésének szükséges és aa összetartás hasznos voltát. Az ösz- szegyültek elfogadták a Bárdi Plórián által felolvasott alapszabályt és meg választották tiszteletbeli tagnak dr Perczel Béla alispánt, Kiss LajoB szekszárdi apátplebános, felsőházi ta­got, dr Halmos Andor tanügyi ta­nácsost, Szongott Edvin főszolga­bírót, dr Kővágó Péter pécBegyhás- megyei kanonokot és Pongrácz La­jos gyógyszerészt. — A szekszárdi frontharcosok Miklós napja előestjén, f évi decem­ber bó 5 en este 8 órakor a Szek- szárd-Szálló emeleti nagy- I termében ünnepi vacsorát [rendeznek a Kormányzó ur öfőméltősága, a Szövet­ség örökös fővédnöke tisz leletére. Erre a hazafias alkalomra hivatalosak az összes egyházi, katonai és polgári hatóságok, testületek. A szép est sikere iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. A fő­csoport vezetősége ezúton kéri tehát mindazon szabadfoglalkozású sze­mélyiségeket, akik a díszvacsorára külön meghívást — mint magánosok — nem kaphattak, de azon részt óhajtanak venni, hogy ebbeli szán dékukat illetékes társadalmi egyesü­letük vezetőinél levő aláírási iveken folyó hó 28 ig szíveskedjenek be­jelenteni. A ZÖLD POKOL — Fejbeszurta a haragosát. Folyó hó 22-én éjjel ismét véres verekedés történt Ozorán. A nagykorcsmából hazafelé menve Kneif János 34 éves földműves összeszólalkozott régi ha­ragosával, Kováos Mihállyal. Eleinte CBak ölre mentek, majd Kovács elő­rántotta bicskáját és Kneifot fejbe- zzurta. A sérültet, akinek állapota életveszélyes, hétfőn délután beszál­lították a szekszárdi közkórházba, támadója ellen az eljárás megindult. LEVENTE ts SPORT — A tamási Levente Otthon. Ta­másiban a Levente Otthon felállítá­sával ismét nagy lépéssel halad előre a leventeintézmény. A szépen felsze­relt otthont a közszeretetben álló Xántus főoktató fáradságot nem is merő nagy munka árán rendezte be és látta el hetven kötet olvasnivaló könyvvel. Az agilis főoktató ezzel újabb tanujeiét adta annak, hogy egyesülete a járás területén valóban az elsők közé küzdötte fel magát. — A dombóvári gimnázium ós a szekszárdi gimnázium asztali tennisz- VSrsenye. A csapatbajnokságot nyerte a dombóvári gimnázium csapata 19:17 arányban. A szekszárdi gimnázium ezen 15 : 8-as vezetés után könnyel­műen veszti a versenyt. Dombóvár; Horváth Gy.—Horváth I. 5—5 j Horváth R. 3 j Merényi L., Nagy I., Pataki F. 2—2 győzelem. Szekszárdi: Szendrovits Z. 6, Simon E. 4, Tóth P. 3, Szász E., Kelemen E. 2—2, Koncz E. 0 győzelem. Az egyéni bajnokságot nyerte : 1. Szendrovits Zoltán (Szekszárd), 2. Horváth Gjnoűa , (Dombóvár),3. Horváth József (Dom- i bóvár), 4. Simon Endre (SzekBzárd). — A páros bajnokságot nyerte: 1.; Horváth Gy.—-Horváth R. (Dom­bóvár), 2/ Szendrovits Z.—Simon E. (Szekszárd), 3. Tóth P.—Kelemen E. (Szekszárd). Ugyancsak 21—22-én folyt le a két gimnázium közt a sakkverseng, melynek eredménye a következő: az egyéni versenyben : 1. Veress György (Dombóvár), 2. Gebhardt J. (Dom bóvár), 3. Molnár Dénes (Szekszárd). TSE I.—TSE II. 4:0 (1:0). Szekszárdim. Barátságos. Biró : Szom&házi. Vasárnap, f. hó 22-én a TSE I. a TSE II. csapatával mérkőzött és 4:0 arányban győzött. — Óvás. A f. hó 8-án Dombóvá­ron lejátszott DVOGE—TSE mér­kőzést, amely 3:2 arányú VOGE győzelemmel végződött, a TSE meg óvta. Az ügy a Játékvezető Testület véleményezése után kerül az alszövet- ségbez. A JT ez ügyben szerda esti tanácsülésén dönt. IRODALOM Kémtörténetek Olyan mű megjelenéséről van mó duókban beszámolni, amely külső arányaival is, jelentőségével is, messze kimagaslik a szokásos könyvtermés bői. Pilch Jenő nyugállományú honvéd ezredes, a Magyar Tudományos Aka­démia tagja, több kiváló szakember közreműködésével és évek fáradságos kutatómunkájával 3 hatalmas kötet­ben számol be a katonai hirszerzés és kémkedés, valamint az ezzel össze függő kérdések történetéről és elmé­letéről. Egyedülálló és hézagpótló könyv ez irodalmunkban, mert ez az első mű, amely összefüggően és ki­merítően tárgyalja a kémkedés tör­ténetét és elméletét. Az olvasó, aki szomjasan fogja ke­zébe venni ezt a müvét, bizonyára lélekzetét visszafojtva olvassa majd a békebeli és háborús kémesetek izgal más, gyakran romantikus leírásait és amint a hires kémek és kémnők si­kereit és bukásait lázas iramban végigolvassa, könnyen hajlandó azt hinni, hogy itt tulajdonképpen csak regényes kalandortörténetekről van szó, amelyek minden tekintetben a detektivregények és a kalandorfilmek műfajába sorolhatók, csak épp, hogy valamivel több történeti mag van bennük. Azonban minden olvasó gyö­keresen tévedne, ha azt hinné, hogy ez a nagyszabású mű azért íródott, s azért jelent meg, hogy az emberek olcsó kíváncsiságát kielégítse, ala- CBonyrendü kalandorösztöneit hizlalja s egyszerűen szaporítsa a már is ez révei közkézen forgó kalandorregé­nyek tömegét. Egészen másról van itt szó és éppen erre akarjuk nyoma­tékosan felhívni közönségünk figyel­mét : ezeket a romantikus története­ket úgy kell vennie minden intelli­gens olvasónak, mint illusztrációkat rendkívül fontos mondanivalókhoz. Tehát a mondanivalókon, a kémke­dés szervezetén, rendszerén, eszközein és célján van a hangsúly, nem pedig azokon a gyakran hajmeresztő és izgalmas történeteken, amelyekkel a szeri ők ezt a hatalmas müvet tele tűzdelték. És ha komoly szemmel olvassuk a könyvet, első áttekintésre meg kell állapítanunk, hogy a mű nagyszerű hazafias és nemzetnevelő célt szolgál. Amikor bemutatja a kém­kedés szerepét a világtörténelemben, az ókortól egészen napjainkig, ami­kor vázólja a hirszerzés és kémkedés rendszerét, módszereit, céljait, eszkö­zeit és sÉemélyietét-, amikor feltárja a' rejtjelzés titkait,' amikor belevilágít a •szabotázs é's áltálában áz ipari kémkedés megdöbbentő szövevényei­be, amikor hatalmas körképben mu­tatja be a háborús propaganda óriási jelentőségét — kétségtelenül azt a célt szolgálja, hogy a jövendő magyar nemzedék ne álljon tanácstalanul a kémek ravaszságaival és fogásaival Bzemben, hanem nyitott szemmel jár­jon a világban, mert ellenkező eset­ben könnyen áldozatául eshetik a rendkívül ügyes, szellemes, ravasz és gyakran erőszakos kémek csábításai­nak. De ez a könyv megtanítja az ol­vasót arra is, hogy ne csak figyeljen, hanem hallgasson is. Meg kell tanul­nia hallgatni mindenkinek, aki nem akarja, hogy elszólásai és felelőtlen fecsegései értékes adatokat szolgál­tassanak az ellenség esetleges kémei­nek. Ha a világháborúig az volt az osztrák- magyar politikai felsőbbség és hadvezetőség felfogása, hogy a kém ügyek szellőztetése árt a Monarchia ügyének, akkor ma szerencsére sike rttlt az ezzel ellenkező felfogásnak diadalra jutnia. Ma már, igenis az a felfogás uralkodik és pedig nagyon helyesen, hogy a tudatlanságban ha­gyott közvélemény révén sokkal több és nagyobb kár érhetija hazát, mint ha a közönséget kellőképpen felvilágo sitják és előkészítik a védekezésre. Ma, amikor naponta olvassuk a lapokban a kémek elítéléséről szóló hireket, — különösen időszerű ezen könyv, amely a hiteles történelmi adatok tízezreivel és a megdöbbentő illusztrációk százaival világit rá a kémkedés történetére és rejtelmeire. Amidőn közönségünk figyelmét erre a nagyjelentőségű műre felhívom, an­nak a reménynek adok kifejezést, hogy ez a hazafias és nemzetnevelő szempontból korszakalkotó mű oda fog kerülni méltó helyére, minden magyar család asztalára. A műhöz József királyi herceg, tábornagy, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke irt előszót, DrRévay József. Kiadó a »Tolzamegyel Újság« Hírlapkiadó Rt. Szekszárdi királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. 11.869—1936. tkv. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. A szekszárdi m. kir. pénzflgyigazgatóság által képviselt m. kir. államkincstár végre- hajtatóknak, Sziver Ignác végrehajtást szen­vedő ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtatók kérelme következtében az 1881. évi LX. te. 144., 146, és 147. §§-a értelmében elrendeli a végre­hajtási árverést 554 pengő 29 fillér tőke- követelés, ennek 1932. évi május hó 1. nap­jától járó 9°/o kamata, 15 P 62 fillér eddig megállapított per- és végrehajtási, valamint a csatlakozottnak kimondott Singer Viktor­nak 42 P 48 f tőkekövetelése és járulékai behajtása végett, a szekszárdi királyi járás- bíróság területén levő, Szekszárd városban fekvő s a szekszárdi 8390. számú betétben t 1. sorsz. 14.958. hrsz. lakóházra és udvarra a Felsőpaskum fehérföldes gödörben 1670 pengő kikiáltási ár mellett. A te ekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében! (földszint 2. számú ajtó) megtartására 1937.. évi február hó 25. napjának délután 5 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150. §-a alapján a következők­ben állapítja meg. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. évi XLI. te. 26. §.) Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a, amelyet a magasabb Ígéret ugyanannyi °/o-ára kell kiegészíteni. Szekszárd, 1936 augusztus 6. 766 Dr Péter, kir. járásbiró. Kiadőlakház Szekszárdon, SzJuha György utca 15. szám alatt egy 3 szoba, konyha, előszoba és mellékhelyiségekből álló m a gAnyo s lakház, azonnal kiadó. Értekezni lehet Damjanich-utca 4. szánt alatt. 748 Szekszárdi királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság, 12.770—1936. tkv. szám. Árverési hirdetmény-kivonat: Magyar Általános Hitelbank végrehajtat­nak, Pfeifenroth István és neje Fehér Mária' végrehajtást szenvedők ellen inditott végre­hajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a vég­rehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. te. 144., 146. és 147. § á értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 4000 pengő tőkekövetelés, ennek 1936. évi január hó 28. napjától járó 8 % kamata, 23 P 77 f óvást költség, Va /c váltódjj, 135 P 50 f eddig' megállapított per- és végrehajtási és az ár­verési kérvényért ezúttal megállapított 74 p 16 f költség, valamint a csatlakozódnak ki­mondott özv. Hága Vendelné szül. Fuchs Anna 2800 P s jár. behajtása végett, a szek­szárdi kir. járásbíróság területén lévő, Tolna községben fekvő, s a tolnai 365. számú be­tétben I. 1—2. sorsz. 19. hrsz. lakházra és udvarra a Malom-utcában és a 381. számú betét A lapján bevezetett közös legelőből jáíó e'5i»6 rész illetőségre 3478 P 50 f ki­kiáltási ár mellett. Ha az árverés özv. Hága Vendelné szül. Fuchs Anna kérelmére tartatna meg, a fede­zeti elvre való tekintettel a kikiáltási ár 5380’ P, melynél alacsonyabb áron az ingatlan el nem adható, A telekkönyvi hatóság az árverésnek Tolna községházánál megtartására 1937. évi január- hó II. napjának délelőtti 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási' ár felénél alacsonyabb áron eladni nem le­het. (1.908: XLI. te 26. §) Bánatpénz a kikiáltási< ár 10’/o*a, amelyet' a magasabb ígéret ugyanannyi °/o-ára kell. kiegészíteni. Szekszárd, 1936 augusztus 26, 767 Dr Péter, kir.* járásbiró. Kladő lakások Emeleti utcai 5 szobás lakás, esetleg egy utcai emeleti 3 szobás és 2 szobás, to­vábbá egy földszinti 3 szobás lakás ösz- szes mellékhelyiségekkel, vízvezetékkel és fürdőszobával. Bővebbet Mayer János vaskereskedésében, Szekszárd, Széchenyi- utca 19. szám. 759 A paksi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi! hatóság. 6767—1936. tkv. szám. Árverési Hrdetméuy-KIvonnL M< kir. kincstár végrehajtatónak, Fischl1 Béláné Adler fulianna végrehajtást szenvedő- ellen inditott végrehajtási ügyében a telek­könyvi hatóság a végrehajtási árverést 905 P 60 ! tőkekövetelés és járulékai behajtása vé­gett a paksi királyi járásbíróság területén levő, Nagydorog községben fekvő s a nagy- dorogi 28. számú tkvi betétben A I. 1—2. sorsz. 247., 248. hrsz. alatti házra 78. öisz. udvarral és szőlőnek a beltelekben 2805 P’ 50 f kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1937. évi február hó 20. nap­jának délelőtt 11 órakor Nagydorog község-, házánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő, a nagydorogi 28. számú tkvi betéti A I. 1—2. sorsz. 247., 248. hrszám alatt felvett ingatlanokat 2909-' pengőnél alacsonyabb áron alul eladni nent' lehei. (5610—1931. M. E. sz. r. 21. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10°/0-át készpénzben,, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában megha­tározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek elóleges bírói letétbe helye­zéséről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket alá­írni. (1881. évi LX. te. 147, 150, 170. §ai„ 1908. évi LX. te. 2J. §). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt at< általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé­szíteni. (1908: XLI. te. 26. §). Paks, 1936 október 25. 765 De. Deák, s. k. kir. jbiró­Molnár féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents