Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-10-28 / 86. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárd, 1936 október 28. (Szerda.) 86. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Bldflzetésl d 111 Egész évj-e — 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dlfa 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUknétsr széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Alléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-.'eljegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI. Dr Toperczer Akosné orszäggy. képviselő a HANSz szekszárdi előadásán Hasvar szivekhez Magyarország legelső Nagyasszonya, a Fő mólt ósága kormány zóná, mint minden évben, be idén is ko* pogtat a tehetősebb magyarok irgalmasságának, megértő felebaráti sse retetének és nemzeti lelkiismereté- nek kapuján. Adományokat kér a tél küszöbén azoknak a szerencsét len, elesett magyar testvéreknek rá szére, akiket a mostoha sors megfosztott a kenyértől, a kenyérkereset lehetőségétől. Az élet elesettjeit, köz tűk aggokat és gyermekeket ment meg immár esztendők óta a nyomor „ nyomasztó súlyától Horthy Miklósáé akciója. És a mentésnek ez a módszere, amelyet ez az akció alkalmas, azért is áldásos és igy minden támogatásra érdemen, mert az irgalmasság testi cselekedeteit asokkal szemben is gyakorolni tudja, akiket szemérmes koldusoknak nevezünk és akik a legtöbbet szenvednek, mert nem merik reszkető kezüket alamizsnáért kinyújtani. A legelső magyar Nagyasszony akciója ezeket a kezeket is meg* találja 1 Az ő akciójával szemben teljes bizalommal viseltetik mindenki, aki szükséget szenved és aki igazán rászorult tehetősebb embertársai adó ményaira. És ilyenek az ország minden vá- rosában és minden falujában talál hatók. De találhatók — hála Istennek mindenhol olyanok íb, akik nek anyagi helyzete lehetővé teszi azt, hogy adakozzanak, hogy segítse* pék könnyeket felszántani, az élet legnehezebb terhét, a nyomort elviselhetővé tenni. Találjon ezeknél mindenhol és min denkor nyitott ajtókra, meleg szivedre a legelső magyar Nagyasszony nyomorenyhitő jobbjának kopog*- tatása l Adjon mindenki annyit ás azt, amit adhat* Mert nemzetmentő akció is az, amelynek élén Horthy Miklósné áll. Szolgálja a lelkek békességét! Amikor elsimítja a gond barázdáit a homlokokról, élteti azt a tudatot, hogy ennek az országnak nincsenek kitagadottjai, a magyar hazának, mindnyájunk édesanyjának, nincsenek mostohagyermekei. És ez a tudat egyik hatalmas pillére az állam belső rendjének, nyugalmánál is* Nemcsak felebaráti kötelességét teljesíti tehát mindenki, aki ennek a nyomorenyhitő akciónak tehetségéhez mérten segítségére siet, nemcsak embertársaival, magyar testvéreivel szemben gyakorol jótékonyságot, hanem hazáját is szolgálja minden fillérrel, amelyet az irgalmasság oltárára áldozatként letesz. Szekszárd és Tojna vármegye társadalma, amely eddig is példaadó módon vette ki részét a Kormányzóné akciójából, most is felajánlja adományát, mert tudja, hogy megint sok itteni szegényt tesz boldoggá az innen juttatandó segély. E hó 24-én kezdődött meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szekszárdi csoportjának idei knitnr* délután- sorozata. A közönség által annyira kedvelt előadások megnyitó jának külön érdekessége volt, hogy megjelent azon dr Toperczer Akosné, az országgyűlés képviselőb^zában a nemrég e hunyt dr Wolff Károly Utóda, akinek közéleti működése már eddig is sok elismerést szerzett annak a hatalmas tábornak, amely őt a parlamentbe küldte. A kulturdélutánt a dr Tóth Béla által vezényelt gimnáziumi énekkar himnusza vezette be, majd vitéz dr Szentlőrinczy Géza bátaszéki orvos, a kitűnő hegedűművész szerepelt Polgár Margit zongorakisáretével. Vecsey Vágyódását, Schubert Kerin- gőjét, Huhay S>rga cserebogár csárdajelenetét, végül ráadásul Schuman Traumerei-jét játszotta a kitűnő mű vész, ez alkalommal is frenetikus ha tással, amelyben természetesen nagy része volt Polgár Margit nagyszerű kíséretének. Ezt követően lépett az előadói asztal mellé dr Toperczer Akosné, a nagyműveltségü rutiniroiott szónok, aki csevegés formájában tartott nagy tetszéssel fogadott előadást, melynek cime volt: „A nők a közéletben". Lebilincselő modorban szólt legelső sorban a magyar nóről, a jó feleség ről, jó anyáról és férjének társáról, akinek s történelmi stílusa mindig a nagy időkben ütközött ki és most is előtört, amikor szükségessé vált a világnézeti hithirdetés nehéz és keserves, de annál szükségesebb munkája. Szójt a latin népek asszonyainak köséleti rószvétlensógéről, az angol és germán nők erőszakkal előretörő mosgalmairól és azokról z A szekszárdi vármegyeháza nagytermét vasaroap délelőtt szinültig megtöltötte az a sok megyebeli, baranyai, fejérmegyei és bácskai tejtermelő, aki eljött boszánk, hogy megjelenésével is igazolja azokat az eredményeket, amelyeket a tolnamegyei kezdeményezés biztosított az egy érdebtaborba tömörült gazdatársadalomnak a tejértékesités terén. A Michéli Mihály elnöklete alatt lefolyt gyűlésen résztvett dr Perczel Béla aliepatunkkal együtt dr Fischer Béla bárány*megyei alispán, Düsing Miksa gazdasági főtanácsos, az Or szágos Magyar Tejszövetkezeti Köz pont vezerigazgaiója, Sárffg Elek, Bács-Bodrog varmegye m kir. gaz dasági felügyelőségének főnöke, Mol~ nár Pál, a Dnnántnli Mezőgazdasági Kamara titkára, John Sándor, a borzalmas forradalmakról, politikai gyilkosságokról, amelyekben kivétel nélkül szerepeltek az orosz középosztály és arisztokrácia asszonyai, lányai. A mostani társadalmi forradalmakkal kapcsolatban példákból vonta le a következtetést, hogy amely nemzetnek a nőtársadalma egészséges, az az állam a téveszmék számára bevehetetlen. A szovjet, amely másfél évtizednél nagyobb idők borzalmai ntán sem tudta eszméit a nagy Oroszországra ráerőszakolni, az oroBs parasztot : a muzsikot és a kisiparost ma is született ellenforradalmárnak tekinti és ez a megállapítás teljes egészében alkalmazható a mi föld— míves és kisiparos társadalmunkra is, mert a magyar tömegek asszonya is ugyanazzal a konzervativizmussal áll férje mellett, mint az orosz. Majd azt hangoztatta,- hogy a világnézeti bar cok eldöntésének a kérdése nálunk is a nők keiében van. A magyar asszonyt ugyanis a köz szolgálatára az predesztinálja, hogy lelkesedése nem ismer határt, tiszta meggyőződésből cselekszik és veleszületett szerénységénél fogva honmentő munkájáért nem kér és nem vár semmiféle érvényesülési lehetőséget. Végül arra a veszedelemre hivta fel a nők figyelmét^ amelyet a vörös előretörés jelent az országnak. A nagyszerű előadás által kiváltott tapsvihar elcsendesülése ntán Bánki Maria bátaszéki tanítónő az ő ismert kellemes orgánumán és legutóbbi szeksaárdi szerep ése után is előoyö sen fejlődött szavalóművészetével igen nagy sikerrel adott elő három költeményt. A kulturdélutánt a gimnázium énekkarának szózata zárta be. Tolnamegyei Gazdasági Egyesület igazgatója és még igen sok a megyebeli és a szomszédos törvéoyható ságok területéről jött gazdasági szak ember. Michéli elnök megnyitójában üdvözölte a tolnamegyeiekkel testvéries együttérzéssel, szolidaritással működő baranyamegyei tejtermelőket, majd rámutatott arra a fáradhatatlan munkára, amelyet dr Fischer Bála, Ba ranya vármegye alispánja végez a megyéjebeli tejtermelők és tejszövet kezetek egy táborba való összehozásával és szövetkezéseik támogatásával. Elmondotta, hogy a tolnamegyei uradalmak és nagygazdaságok a kistermelőkkel vállvetve együtt dolgoznak és közös érdekeik védelmére egységes tábort alkottak a tej érté kasitésére. így alakul ki azután — végző beszédét Michéli — az ideálig állapot: a szövetkezeti életen keresztül megteremthető gazdasági egység. Dr Fischer Bála baranyamegyei alispán reflektált azután azokra a szavakra, amelyekkel Michéli Mihály az ő működését aposztrofálta. Baranya eljött ide tanulni — úgymond dr Fischer alispán — bogy a tolna- megyeiek által kivívott gazdag eredmények tanulságait a saját népe javára fordíthassa. Megköszönte végül a tolnamegyeiek nagyszerű működését, amelynek révén Baranyában is önzetlen testvéri szeretettel és sikerrel propagálták a tejértékesités bevált módját. Paulag Ferenc, a Tejszövetkezetek Szövetkezetének ügyvezető igazgatója adta ezután elő nagyszabású jelentését a tejpiac helyzetéről, a tej értékesítés kilátásairól, majd ismertette a jövó évi általános tejeladási feltételeket. Paulag ügyvezető igazgató szerint a tejpiac helyzete a termelés nagy volta dacára is biztató és a kormány intéskedése folytán a tej az eddigi feltételek mellett nemcsak elhelyezhető, hanem a tejárak is tarthatók. A tejeladási feltételek ismertetése általános tetszést váltott ki. Az ügyvezető igazgató indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a szövetkezet a szekszárd—pal&nki m. kir. mezőgazdasági szakiskolánál minden évben viseli a kiképeztetési költségeit egy olyan gazdaifjunak, akit maga a szövetkezet jelöl ki az intézetbe való felvételre. Ugyanez az iskola több alkalommal 4—4 napos tanfolyamot tart tejszövetkezeti vezető emberek kiképzésére. Minthogy a szövetkezeteknek érdekük, hogy vezetőik az alkalmazottakat szakszerűen ellenőrizni tudják, a közgyűlés zkként határozott, hogy a tanfolyamokon résztvevő 100 egyén 20 pengő összköltségének a felét, 10 pengőt, vagyis összesen 1000 pengőt a megyei szövetkezet viseli. Dr Kunczer Jenő szekszárdi ügyvédet — aki már eddig is régóta szolgált a megyei szövetkezeteknek jogi tanácsokkal, — megválasztották ügyésszé. A zsirvizsgálati differenciákkal kapcsolatban felhatalmazta a közgyűlés a megyei igazgatóságot arra, hogy eibocsájihatja azt a szövetkezeti vezetőt, aki háromszori megintés dacára sem végzi rendesen teendőjét. Dr Darányi Kálmán miniszterelnököt a kebelében tömörült 25,000 tejtermelő nevében táviratilag üdvözölte a közgyűlés, amely visszautasította egyes túloldali lapoknak azt az igyekezetét, amellyel az OMTK működését kritizálták és’a szövetkezeti mozgalmat diszkreditálni igyekeztek. Schein Ádám (Kakasd) az alispánoknak mondott köszönetét a tejtermelők érdekeinek jóindulata támogatásáért, majd a baranyamegyei Maiom község szövetkezetének elnöke Baranya vármegye kisgazdái részéről Egyes szám ára 12 fillér. A Tolnamegyei Teiszövetkezetek Szövetkezetének közsvölése
